Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

2 NÉPÚJSÁG 1960|. november 26., szombat Közügyben önzetlenül dolgozik az ember Holdkóros játék az atomtűzvésszel... Sok időnk nem volt a beszél­getésre, mert sürget'len szólította egyik munkás azok közül, akik a tanácshoz vezető utat építették. — Mindjárt jövök, csak beszé­lek az elvtárssal — válaszolta Ra­dies János, akiről egyelőre csak annyit tudtam, hogy a tsz párttit­kárát helyettesíti. Nyakig sáros csizmájával, vastag pufajkájában semmiben sem különbözik azoktól, akik a szabad ég alatt dolgoznak — állapítottam meg róla első lá­tásra. De miért is különbözne tő­lük — korholtam magam a tola­kodó gondolatért — elvégre 15 év alatt megszokhattuk már, hogy a •közügyekkel is foglalkozó embe­rek munkások és nem iparbárók... Fekete csula kalapját letette az árva íróasztalra és miután a kér­désre, hogy mi újság Méhkeré­ken — szaporán válaszolt. Megtudtam, hogy érkezésem előtt fejeződött be a tsz-vezetők szokásos keddi munkaértekezlete. — Már csak néhány hold búzave­tés van hátra — újságolta. A ve­tési terv 1745 hold. A cukorrépa, a cirok, a kukorica, a napraforgó be­takarításáról pontos adatokat so­rolt fel. Elmondotta azt is, hogy nemrégen a párttagok gyűlésen beszélték meg a feladatokat. A tsz-gazdák asszonyostól, gyere­kestől dolgoznak. Jó az összefogás. A dohány jól sikerült. A rizs gyenge, mert rossz volt rá az idő­járás. Űjabb és újabb adatokat ha1 lőttem tőle a termény'beszállí- tás körülményeiről, az álatte- nyésztés helyzetéről és így tovább. Beszélt a terveikről: ... Építet­tünk... Építünk... Saját erőből... Saját erőből — e szavak sűrűn*- is­métlődtek mondataiban, csak az épületek neve és rendeltetése vál­tozott mögöttük. Október eleiétől sárban-járunk, de nem állt meg a munka — mon­dotta, s hogy még jobban bizo­nyítsa erejüket, elújságolta azt is, hogy negyven főnyi segítséget küldtek a 'kötegyáni Vörös Csillag A Hazafias Népfront fővárosi, megyei elnökei és titkárai novem­ber 24—25-én a Hazafias Nép­front központjában értekezletet tartottak, amelyen Harmati Sán­dor és Szatmári Nagy Imre or­szágos titkárok ismertették a moz­Sok ilyen találkozót A múlt vasárnap a helybeli KISZ-szervezet meghívására Új­kígyósra látogatott a Kecskemé­ten állomásozó szovjet helyőrség Komszomol-tagjaiból álló mű­vészegyüttese. A művelődési hát­ban saját zenekísérettel orosz táncokat és dalokat adtak elő. Az igen nagy számmal megjelent községbeliek közül a fiatalok a műsor után együtt vigadtak, tán­coltak az együttes tagjaival és vezetőivel. Az ünnepség szervező­je Bukta Lajos KISZ-titkár volt. Az Aranykalász Tsz ebéden és vacsorán látta vendégül a kom- szomolistákat. A magyar—szov­jet barátság elmélyítését segítik az ilyen szép találkozók. Zsóíér József levelező Békés Tsz-mek, mert ott elmaradtak a cukorrépa-szedéssel... Váratlanul megkérdeztem tőle, hogy személy szerint miért 'kapja a fizetését? A kérdés láthatóan meglepte, mert hirtelen nem talált benne összefüggést az elmondottakkal, nem értette, mire akarok kilu­kadni. Aztán a kérdést elkönyvel­te újságírói szertelen kíváncsiság­nak, mert természetes hangon kö­zölte, hogy a termelőszövetkezet­ben mint raktáros dolgozik, ezért a munkáért kap fizetést. — És mit csinál a raktáros! munkán túl, Radics elvtárs? — kíváncsiskodtam tovább. — Most a pártvezet őségben a titkárt helyettesítem. Tíz éve ta­nácstag vagyok, meg segédrendőr- parancsnok — válaszolta szeré­nyen, és arra gondolva, hogy so- kallom ezeket a funkciókat, el­mondta, hogy még nem a legjobb a társadalmi munka megosztása a községben. — S ezeket a pluszmunkákat miért csinálja? —- érdeklődtem to­vább. Arcáról láttam, hogy azt gon­dolja, furcsákat kérdezek tőle, olyasmiket, melyekhez nem szo­kott hozzá, de azért készségesen válaszolt. Elmondta, hogy 1910- ben Méhkeréken született, és az édesapja, valamint ő is napszámo­sok voltak a felszabadulásig, ami­kor is földet kaptak. 1948-ban lé­pett be a Kommunista Pártba. — S a társadalmi munkát mi­ért csinálja? — makacskodtam, még nyíltabb válaszra várva. — Hát miért csinálnám? Ter­mészetesen kötelességből. Örülök ha másoknak a boldogságát elő­segíthetem. Ha. jól megy a köz­ség, a termelőszövetkezet dol­ga, hát abban benne van az én családomnak is a boldogsága... én csak így tudom elmagyarázni — tárta szét a kezét mintegy jelez­galom előtt álló feladatokat. Az értekezleten megjelent és a vitá­ban felszólalt Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságénak osztályvezetője. A kétnapos vitát dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Kollégiumot avattak Békésen A békési leány-diákotthon no­vember 20-án a Szilágyi Erzsébet leánykollégium nevet vette fel. Hogy az ünnepség méltóképpen sikerüljön, Lévai Aranka igazga­tónő vezetésével a diákotthon lá­nyai, a fiúkkal együtt, derekas munkát végeztek. Az avatáson nemcsak a környező iskolák és diákotthonok, hanem a megyei művelődésügyi osztály, sőt a KISZ-központ is képviseltette magát. Az ünnepi szónok, Bíró Lajos tanár úr arra buzdított, hogy váljunk mindnyájan szoci­alizmust építő fiatalokká és a KISZ zászlaja alatt büszkén ha­ladjunk előre! Püpp Tibor gimn. tanuló Békés ve, hogy másra igazán nem tud gondolni, ez csak természetes, hogy így van. Még beszélgettünk egy kicsit, s közben néztem őt, a sáros csizmás, pufajkás csula-kalapos tsz-gazdát, akihez hasonló sok, nagyon sok van a mi társadalmunkban. Kívül­ről tudja a község minden örömét, gondját, búját-baját és mindezek­ről úgy beszél, mint saját ügyé­ről. Néztem őt, az egyszerű embert, aki örömmel szólt a közösségük eredményeiről, aki természetesnek veszi, hogy a közügyben önzetle­nül dolgozik az ember. Havanna (TASZSZ) Ötszázharminchat kubai mun­kás elvégezte a forradalmi milí­cia vezetői számára szervezett öt- hópapos kiképző iskolát és meg­kapta a tartalékos tiszti oklevelét. Az okleveleket november 24-én Ünnepélyesen nyújtották át a ma- tenzasi tiszti iskolán. Az oklevelek álnyújtása után Fidel Castro beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a kubai forra­dalom védelme és továbbfejlesz­tése szempontjából óriási jelentő­ségű a parancsnokképzés. Castro nagy elismeréssel nyilat­kozott a tiszti iskolát végzett hall­gatóknak a harci kiképzésben el­ért eredményeiről és az egész nemzeti forradalmi milícia fegyel­mezettségéről, kiváló küzdő szel­leméről. — Ha az ellenség ma Kubára tör­A C1A atyja „Fő feladatom meggyőzni az or­szágban a legokosabb embereket arról, hogy adjanak fel egy tekin­télyes és jól fizetett hivatást, he­lyette pedig szenteljék magukat egy olyan közszolgálatnak, amely annyira titkos, hogy még fele­ségüknek sem szólhatnak róla egy árva szót sem... Később pedig, ha az elkerülhetetlen csalódások és visszahatások bekövetkeznek, arra kell rábeszélnünk az embe­reket, hogy ennek ellenére marad­janak nálunk. A titkos szolgálat nem szórakozás, hanem nagyon komoly dolog. Egyik CIA-ügynök sem várhatja azt, hogy hősként ünnepeljék. Legjobb esetben egy­szer majd a saját titkos ügyiratá­ban elismerik, hogy „jó munkát végzett" — mondotta egy alkalom­mal Walter Bedel Smith tábor­nok, akit a ».CIA atyjá”-nak ne­veznek. 1895. október 5-én született In- dianapolisban. Tizennyolc éves ko­rában már őrmesteri rendfokozat­ban szolgált az Indiana állambeli Nemzeti Gárdában. 1918-ban mint fiatal hadnagy a francia frontról sebesülten tér haza az Egyesült Ál­lamokba. Felgyógyulása után a „G-—2” (az USA-hadsereg hírszer­ző szolgálatának íedőjele)-ben ka­pott beosztást. Megkísérelte ugyan, hogy külügyi szolgálatba léphes­sen, de kérelmét elutasították. 1925-ben a hadsereg gazdasági hi­vatalába helyezték szolgálattétel- re. (MTI) Egy amerikai szaklap, az Avi­ation Week, majd az angol kon­zervatív lap, a Daily Mail meg­döbbentő adatokat közöl a Penta­gon legújabb vaklármájáról. Az Egyesült Államok légierejének a Grönland-szigetén elhelyezett ra­dar-állomása a napokban „az Egyesült Államok elleni rakéta­lövedék támadást'’ jelzett. Az tör­tént ugyanis, hogy a készülék a holdsugarakat rakétalövedékeknek értelmezte. A londoni Dajly Mail megírja, hogy a Norad-ot, vagyis az Egye­sült Államok Colorado Springs- ben elhelyezett légügyi vezérka­rát egy híradás mozgósította: „Rakétalövedékek támadása, egyelőre meg nem erősítve, a bombázók készüljenek felszállás­ne — mondta a miniszterelnök —, szemben találná magát felfegy­verzett zászlóaaljainkkal, külön­böző kaliberű légelhárító ágyúnk­kal és tankelháritó ütegeinkkel. De ami a legfőbb, olyan emberek­kel találná szemközt magát, akik kitűnően értik e fegyverek keze­lését. A miniszterelnök megjegyezte: négy év telt el azóta, hogy a for­radalmárok partra szálltak Sierra Maestra hegyvidékén és csaknem két éve, hogy megdöntöttük a dik­tatúrát. Ez alatt az idő alatt Ku­ba népe és vezetői megjárták a harc nagy iskoláját és sokat ta­nultak. Ezzel a fegyverrel hala­dunk majd előre, újabb eredmé­nyek felé. A forradalom — mon­dotta befejezésül Castro — bizto­san és diadalmasan halad majd előre. 1929-ben százados, majd tíz év múlva őrnagy lett. Egy hónappal azután, hogy Hitler megrohanta Lengyelországot (1939. szeptember 1.), Marshall tábornok Washing­tonba rendelte, és a hadügymi­nisztérium vezérkarának, majd 1942. februárjától a „Combined Chiefs of Staff” (Egyesített ve­zérkari főnökség)-nek lett a titká­ra. 1942 szeptemberében brigádtá- bornokké nevezték ki, és egyide­jűleg Eisenhower tábornok mellé osztották be vezérkari főnöknek. Három éven át töltötte be ezt a tisztet, ö vette át 1943-ban. az olasz kormánytól, 1945 májusában pedig a nyugati hadszíntéren har­coló német hadsereg parancsnok­ságától a feltétel nélküli megadás­ról szóló okmányt. A háború után 1946-ban Tru­man elnök moszkvai követté ne­vezte ki, és Smith igyekezett a „legbehatóbban megismerkedni az orosz viszonyokkal”. 1949-ben az Egyesült Államokba való visszaté­rése után megírta a „Három év Moszkvában” című könyvét. Még ez évben az Első Hadsereg ve­zénylő tábornoka lett, majd 1950. októberében Truman elnök kine­vezte a CIA vezetőjévé, mert a CIA akkori elnöke — Roscoe H. Hillenkootter tengernagy — le­mondott. Smithet is, mint a CIA minden főnökét, kezdettől fogva korlátlan hatalommal ruházták fel. Tetteiről és magatartásáról senkinek sem tartozott számadással, csak az ra". A Pentagon 1500 hidrogén- bombával íelíegyverzett repülő­gépet riasztott, A riadó fél óráig tartott. A Daily Mail megállapítja: az indulás előtti utolsó jel annyival is később érkezett, mert időköz­ben egy jéghegy elvágta azt a tengeralatti kábelt, amely a Thu- le-i támaszpontot az amerikai kontinenssel köti össze. Thule „nem válaszolt”. Washington vég­re rádión át megkapta Grön­land szigetéről a magyarázatot: a radar-készülékek elektromos agya a holdról érkező hullámokat raké­táknak jelezte. A Daily Mail aláhúzza, ez a fél óráig tartó vaklárma felveti a kérdést, ki szabad-e adni támadá­si parancsot csupán a radar-ké­szülékek megfigyelései alapján? A Daily Mail Londonból tele­fonon nyilatkozatot kért néhány amerikai főtiszttől. Ezek kijelen­tették: „Ha a radar-készülékek rakétalövedékeket jeleznek, lehet­séges, hogy nem várjuk be, amíg bombák robbannak az Egyesült Államok földjén, hanem fellő­nénk rakétáinkat és felszállási parancsot adnánk ki bombázó­inknak.” Á belga nép ellenére is Berlin (TASZSZ) A belga kormány törvényt ké­szít elő, amely államjogi szem­pontból is megerősiti a nyugatné­met katonai támaszpontok létre­hozását Belgium területén. Mint az ADN tudósítója Brüsz- szelfoől jelenti, a törvény értel­mében a NATO csapatainak hi­vatalosan engedélyezik, hogy Belgiumban állomásozzanak. A készülő törvény célja az is, hogy megtörje a belga hazafiak ellen­állását, és hogy jogi alapot nyújt­son azok üldözésére, akik harcol­nak külföldi támaszpontok belga területen való létrehozása ellen. Amerikai Egyesült Államok elnö­kének. Élve a korlátlan hatalom lehetőségeivel, gyors ütemben fej­lesztette a szervezetet. Azt a rend­szert, amelynek alapján a CIA je­lenleg is dolgozik, minden rész­letében ő hozta létre. Arra töre­kedett, hogy a CIA az élet minden területét átfogja, és ügynökei az egész világot behálózzák. 1953-ban Smith tábornok meg­vált a CIA-tól és helyét Allan W, Dulles foglalta el. Smith persze, súlyos gyomorbaja ellenére sem vonult nyugalomba, hanem külügyminiszter-helyettes lett, és — jelenleg is — a CIA fő­nökének, Allan W. Dullesnek kü­lönleges tanácsadója. Többek kö­zött az ő tanácsai alapján készül­nek az amerikai kémiskolák te­matikái is. Allan W. Dulles, a CIA jelenlegi főnöke „Ha egyszer valami tévedés kö­vetkeztében Allan Dulles, a kém­király a mennyországba kerül — írta néhány esztendővel ezelőtt na­gyon találóan Ilja Ehrenburg szov­jet író —, akkor egészen biztosak lehetünk benne, hogy azonnal el­kezdi a felhőket felrobbantani, a csillagokat aláaknázni és az an­gyalokat lemészárolni.” Allan W. ipullest, a volt amerikai külügy­miniszter öccsét ennél szelleme-, Rebben és találóbban aligha lehet­ne jellemezni. A bécsi amerikai követségen már zsenge kezdő korában — az lső világháború idején — titkos- zolgálati feladatokkal bízták meg. Mikor a hadviselő Ausztriában fbrró lett a talaj a talpa alatt, fullest a közép-európai helyzet megfigyelésére Svájcba küldték. A Hazafias Népfront fővárosi, megyei elnökeinek és titkárainak értekezlete A VUpÚÍ&áfypostájából Boda Zoltán Fidel Castro: A forradalom biztosan és diadalmasan halad előre Allan Dulles és ügynökei III.

Next

/
Thumbnails
Contents