Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

1960. november 25., péntek hépOjUSAS. Az összefogás ereje: Kétmillió forint értékű társadalmi segítség a gyulai szövetkezeteknek Gyula határa 31 ezer kataszt- j sőt a kapálási, az aratás és rális hold, amelynek 96,4 százaié- cséplési munkákat az egyik új kán nagyüzemi módon gazdálkod- I szövetkezet, a Zöld Mező fejezte nak. Az állami gazdaságon és a tangazdaságon kívül nyolc ter­melőszövetkezet van, s nagy ré­szük csaknem háromezer holdas. Négy szövetkezet teljesen új, még az első évfordulót sem érték el, négy pedig erősen megnöveke­dett területtel kezdte meg az új gazdasági évet, melyben sok ne­hézséget kellett leküzdeni, hiszen az ezernyi nadrágszíjparcella szétforgácsolta az erőket, s a kö­zös állatállománynak szinte nem volt hely. Egyik-másik szövetke­zet még az irodáját sem tudta el­helyezni. És a munka nyakukba szakadt. Dolgozni kellett, hogy tovább jus­sanak. S a tavaszi munkákban, majd később a nyári munkákban nemes vetélkedés alakult ki a szövetkezetek között. Ebben a versenyben nem marad­be leghamarább. Pedig az új szö­vetkezeteknek meg kellett birkóz­niuk olyan sürgős feladatokkal is, mint a sertésólak, juhhodályok, marha-szálláshelyek építése. Mi­nek sorolnánk tovább. Nehéz volt a kezdet, de sikeres. Az őszi mezőgazdasági munkák is szépen indultak és jó ütemben haladtak. Természetesen a be­takarítást és a szántás-vetési munkákat megelőzték a nagyüze­mi táblák, s a vetésforgók kiala­kítása. A kisparcellák mezsgyéit, amelyeknek hossza megközelítet­te a száz kilométert, ez év őszén leforgatták a traktorok. Városunk mezőgazdasága alig 25 százalék­ban van gépesítve, s az őszi eső­zések komoly zavart okoztak, a szántás-vetési munka nem halad­hatott teljes ütemben a lassú be­takarítás miatt. Ekkor megmozdult a város. Szövetkezeteink segítségére siet­tek a párt- és a társadalmi szer tak le az új szövetkezetek sem,' vek Az üzemi munkásokj a hiva_ tali dolgozók és diákok százai in­földekre szombat, va­Levelező oktatás indul a Gyulai Kertészeti Technikumban Mezőgazdaságunk szocialista átszer­vezése mind több és több szakembert kíván. A termelőmunkában már most is sokan dolgoznak úgy a termelőszö­vetkezetekben, mint más mezőgazda- sági szerveknél, olyan gyakorlati isme­retekkel ' rendelkezők, akik az új és nagyüzemi szemlélet, vagy a mezőgaz­dasági tudományok újabb eredményeit és vívmányait még nem ismerik. A fejlődés kívánja személyes érdekei is —, hogy felvér­tezve magukat az új ismeretekkel, mi­nél jobban és eredményesebben lássák el munkakörüket. Megyénkben az öntözési lehetőségek folytán a mezőgazdaság kertészeti ágá­nak is nagy jelentősége van. Ezért je­lentős az a hír, hogy 1961. február hó 1-vel a gyulai Kertészeti Technikum­ban levelező tagozat nyílik a dolgozók részére. A levelező tagozatra ez év december hó 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés módjáról a Hazafias Népfront járási titkárai adnak részle­tes felvilágosítást. dúltak a sárnap, az eső szüneteiben Parasztságunknak is csak akkor volt pihenőnapja, amikor esett az eső. Az üzemek gépeiket bocsá­tották a szövetkezetek rendelke­zésére. Teherautók és vontatók indultak ki a földekre, hordták a munkásokat és a letakarított ter­a búza, a vetőmag egy része még zsákokban hevert. Veszélyben volt a jövő évi kenyér. Ezért ahol a gép nem mehetett a földekre, ló­fogatú vetőgépeket, ekéket állí­tottak be. Egy-egy szövetkezetben 50—60 fogat vetett, szántott. A rendkívüli állapot rendkívüli in­tézkedéseket követelt. Területváltásokat kellett vég­rehajtani, mert a búzának szánt táblák egy része víz alá került, vagy lágy volt. Embereket kellett átcsoportosítani, ahol nem vethe­tett gép, ott. vetettek a lófogatok. Folyt a küzdelem a jövő évi kenyérért, s egyre több búza került a földbe. Késve ugyan, de november köze­pén megnyertük a csatát. Elsőnek az állami gazdaság, majd a mező- gazdasági technikum tangazdasá­ga jelentette az őszi vetés befeje­zését. A szövetkezetkezetek közül újra a Zöld Mező (úgy látszik, nem respektálja a régi tsz-eket), került ki győztesen. Utána egy­más után jelentett az Erkel, az Aranykalász, a Népköztársaság, majd a többi szövetkezet is. S fiatal szövetkezeteink a város dolgozóinak csaknem kétmillió forint értékű segítségével időben betakarítottak és a vetés befeje­zéséhez közelednek. Gyula 31 ezer holdas határában mintegy kétezer hold árpa zöldell, csaknem hat­ezer hold őszi búza, közötte ezer hold szovjet és olasz búzafajta megerősödve várja a hótakarót. A jövő évi kenyeret biztosító mést. A gépállomás gépeinek j búza 95 százaléka a földben van. nagy százaléka nyújtott műszak — a dolgozók ' ban, napi 12 órát dolgozott, több gép pedig napi 24 órán át szán­tott, vetett. Nagy segítséget adott a gyulai traktoros-gépész tanuló­intézet is, amely erőgépeit és kép­zett fiataljait küldte el a szövet­kezetekbe, s a betakarítás már nem jelentett komoly akadályt. Az üzemi munkások és tanulók segítése meghozta az eredményt. Az újabb esőhullámok azonban újra kilátástalan helyzetet terem­tettek. Szinte mindennap esett. A föld átázott, a gépek leálltak. s a hátralévő vetést néhány nap alatt befejezzük. k. J. Tizennégy százalékkal növelte a termelékenységet az új automata-gép A békéscsabai téglagyárban már éves terven felül gyártják a nyers téglát. Az éves tervet 103,1 százalékra teljesítették, s jelenleg 6 cm-es válaszfal-téglákat készí­tenek. Ebben a hónapban legyár­tottak már félmillió kisméretű téglának megfelelő mennyiséget. Égetett téglából november 23-ig 5,1 százalékkal teljesítették túl a havi tervet. Igen jól állnak a nyers-cserép- gyártással is. Szerdáig 3,2 száza­lékkal szárnyalták túl a novem­beri esedékes tervüket. Ebben nagy segítségére van a nyers-cse­gép, mely Kovács Lajos és Fer- vágner Frigyes lakatosok, vala­mint Bielik András esztergályos újítása alapján szalagrendszerben gyártja a cserepet és egy műszak alatt 14 százalékkal növelte a ter­melékenységet. Ez annyit jelent, hogy az új automatán legyártott 18 ezer darab cserép a megállapí­tott normák szerint 25 ezer darab­nak felel meg. Égetett cserépből is jóval többet gyártottak eddig, mint amennyit előirányzott a havi terv. November 23-ig 342 ezer da­rabbal többet hoztak ki a kam­rép gyártóknak az az automata- rákból. Ötiieu színházi előadás Az elmúlt esztendőkben sok községünk művelődési otthonának vezetője részéről hangzott el a pa­nasz, hogy bizony, hozzájuk nem jut el a színház, nem jutnak el a fővárosi művészek, mert kicsi a művelődési otthon. Sajnos, nincs olyan berendezés, amellyel egyből meg lehetne nyújtani a művelődési otthonok termeit, hogy többen férjenek be, de a népművelést irányító szervek részéről már az elmúlt években is több biztató kísérlet történt, hogy ezeket a falvakat is ellássák meg­felelő színvonalú előadásokkal. Ez évben úgy látszik, az Orszá­gos Rendező Iroda kezdeményezé­se, amely Szolnok megyében nagy sikert aratott, még megvalósul a mi megyénkben is. Az Országos Rendező Iroda művészei Váradi a Beecher-Stowe regénye nyomán dramatizált Tamás bátya kunyhó­ját. Az Országos Rendező Iroda és a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya elhatározta, hogy az Orszá­gos Rendező Iroda művészeinek közreműködésével januártól kezd­ve folyamatosan mintegy 50 mű­velődési otthonunkban rendezik meg az előadást. Ezzel pótolnak egy olyan hiányt is, hogy a diá­kok kötelező olvasmányait a szín­padon láthassa a tanulóifjúság, s így segítse az irodalom jobb meg­ismerését. Bízunk benne, hogy e szándék meg is valósul. A fősze­repet a Jókai Színház volt művé­sze, Nagy István alakítja. Part­nerei Fűzi Matild, Felvimezi Vik­tor, Varga Edit, Solymosi Imre, Károssá Margit. A díszletet Ber­György rendezésében bemutatják j csényi Tibor tervezete. ŐSZI ZÁPOR J^nyhe délután van. Szép ok­tóbervégi idő. Az ég felhős, de ezek a felhők csak a napot ta­karják. Kovács Bandi az Sz. 100- on ülve zötyögteti magát. Méri a távolságot a két dűlő között. Az ötös ekefejjel felszerelt gép Napokig nem lehetett dolgozni, s j nagyokat markol a földbe. Kései egy szerződést a béke érdekeit szolgáló rádióadásokról. E szerző­dés értelmében: „...az államok kölcsönösen kö­telezik magukat, hogy megtilta­nak, illetve haladéktalanul meg­szüntetnek területükön mimden olyan rádióadást, amely a nem­zetközi egyetértés rovására, vala­melyik szerződő fél területén a lakosságot fenyegető akcióra ösz­tönözné”. A kém- és diverzáns szervezetek A szocialista országok ellen te­vékenykedő szervezetek közül je­lentőségükben. kiemelkednek a kém- és diverzáns szervezetek. Az Amerikai Egyesült Államok kém­szervezeteinek fő célja adatokat szerezni a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai helyzetéről. A kémszervezetek ezenkívül diverziós feladatok vég­rehajtását is végzik. Ezek a szervezetek kémeket és diverzánsokat küldenek más or­szágok területeire, fegyverrel lát­ják el az illegális banditacsoporto­kat és kormányellenes fegyveres megmozdulásokat készítenek elő. Az Amerikai Egyesült Államok számtalan ilyen kémszervezetet működtet céljai érdekében. 1957 tavaszán az Amerikai Egye­sült Államokban kidolgozták világkommunizmus elleni politikai támadás programja” néven isme­retes felforgató tevékenység prog­ramját. A program kifejti, hogyan kell a népi demokratikus orszá­gokban hazaárulókból és bűnözők­ből felfegyverzett ellenforradalmi bandákat szervezni, hogyan kell ezeket támogatni és ellátni, A program szerzője David Sar- nov, a „Radiocorporation of Ame­rica” (Amerikai Rádiótársaság) társaság igazgatói tanácsának el­nöke, memorandumában cinikus nyíltsággal a következőket írta: „Kívánatos a rendelkezésre álló emberi erő maximális kiaknázá­sa... Ezt az erőt be kell vonni meghatározott, jól szervezett és pénzzel jól ellátott kommunista- ellenes szervezetekbe... Létre kell hozni az emigránsok tiszti hadtes­tét — 10—100 főből álló csopor­tokból—, amely készen áll arra, hogy alkalmas esetekben és rend­kívüli körülmények között felhasz­nálják.” A program széleskörű földalatti munka szervezését irányozza elő abból a célból, hogy a szocialista országok polgárait hazaárulásra bujtogassák. Mint ismeretes, a szocialista or­szágok éllen, a felforgató tevé­kenységnek ezt a részletesen ki­dolgozott programját az Amerikai Egyesült Államok kormánykörei­ben megvitatták és teljes helyes­léssel fogadták. Magát a progra­mot az Amerikai Egyesült Álla­mok kongresszusának hivatalos okmánygyűjteményében ki is ad­ták. Central Intelligence Agency A Central Intelligence Agency (Központi Titkos Szolgálat) (CIA)- nak, az Amerikai Egyesült Álla­mok kémszervezetének ügynökei hazánkban is folytattak felderítő és diverziós tevékenységet. A CIA szerepe és tevékenysége a hazánk­ban és a többi szocialista ország­ban lefolytatott perekből világosan áll előttünk. Hírszerzés, diverziós cselekmények elkövetése — ez a fő feladata ennek a szervezetnek. A CIA elődje az Office of Stra­tegic Service (Stratégiai Szolgálat Ügyosztálya) volt. 1947-ben az Amerikai Egyesült Államok kong­resszusa elfogadta a „National Security Act”-ot (Nemzetbizton­sági törvény), amely a mai ame­rikai titkos szolgálat alapjait te­remtette meg. Ekkor kapta a szervezet a CIA nevet. Tevékeny­ségéről is szólunk, de előbb né­hány vezetőjének arcképét ismer­tetjük. (Folytatjuk) Kovács Jenő mélyen szaggatják a talajt. Az I alól kikandikál a nap. A leány erős gép pedig mintha nem is1 kinyitja az ajtót, kilép a folyo- érezné a terhelést, szalad végig a \ sóra. A legény zavartan nyúl a tarlón. Reggel óta 7 holdat forga- pohár után, amelyben bor piros- tott fel. Estig meglesz a tíz. Si­etni kell. Szorít az idő. Forgásai közben egyre közelebb kerül a fák között meghúzódó csinos tanyához. Addig meglesz a tíz hold, megérkezik a váltás is. Nyugat felől hirtelen sötét fel- hőgomolyag közeledik. Majd egy villám éles fénye vágja ketté a felhőket. Hosszú lesz az ősz — gondolja —, ha október végén dörög az ég. Nagyszemű esőcsep­pek kezdik verdesni a traktor ele­jét. Egyre sűrűbben kopognak. Nem zavarja az eső, de azért le­állítja a gépet. Most ért a kis ta­nyával egyvonálba, a dűlőhöz. Leugrik és a sűrű esőben szalad­ni kezd a tanya felé. Úgy meg­szomjaztam —• gondolja futás közben. Beér az udvarra, az eresz alatt megáll. Kifújja magát. A kutya csak most veszi észre — az is behúzódott a zápor elől. Éles csaholással forgolódik nadrágja körül. „Csiba te...” szól rá és hir­telen lehajolva ijeszti meg a hamuszínű pulit. Az, bár bizton­ságos távolságról, de annál éle­sebben ugat. jílik az ajtó és egy kellemes csengésű leányhang szól a kutyára — „Koszos!., takarodj!” A legény meglepetten fordul a hang gazdája felé. „Jónapot... egy... egy pohár vizet szerettem volna kérni”. A leány — lehet olyan 19—20 éves — bepördül a szobába, onnan szól ki: „Mind­járt hozom, de egy kicsit várni kell”. A legény a kutya felé néz és alig hallhatóan mondja: „De csinos gazdád van, ezért védted ilyen mérgesen”? Közben a zápor elállt. A felhők lik. Keze hozzáért a leány kezé­hez, ahogy a pohárért nyúl. Mint­ha villamos áram érte volna, oly gyorsan veszi kezébe. Ha ilyen tüzes a bor is — gondolja —, ak­kor meleg lesz. Kezével megtörli gyöngyöző homlokát, majd szájá­hoz emeli a poharat. Nagyot húz a tüzes italból. Közben szemét 1 nem veszi le a leány arcáról, amelyet szinte kacéran pirosra csípett a lehajtó nap. „Köszönöm... ez nagyon jól esett, bár én vízért., vizet akar­tam kérni” — szól a legény. „Hát... azt is kért, csak én nem azt adtam... — szól kedvesen. — Remélem, nem tettem rosszul... de ha akarja, hozok még.” „Nem... köszönöm,... vár a trak­tor... meg az eső is elállt... sok a szántanivaló” — búcsúzik a le­gény. Indul kifelé. A kutya mor­dul egyet, de a leány kemény te­kintete elhallgattatja. „A viszont­látásra” — köszön el a fiú. Az útról még egyszer visszanéz. A le­ány ott áll, ahol az előbb. Nyílt, barátságos tekintetével kíséri a fiút. A „mérges” puli most ott szalad mellette a tanya sarkáig. Megsimogatja a fejét. A „Koszos” barátságosan tűri. „Aztán másra még mérgesebb legyél ám” szól, majd a traktor felé indul. gymás után teszi a forduló­kat. Az eső nem sokat ár­tott a földnek. A munka jó, most meg különösen jó. Sötétedik. Meggyújtja a lámpákat és dol­gozik tovább. Hajtja a gépet esze­veszetten. A traktor fényszórója napfényben fürdő leányarcot ve­tít a barázdákra. Kollárik János

Next

/
Thumbnails
Contents