Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
1960. november 25., péntek hépOjUSAS. Az összefogás ereje: Kétmillió forint értékű társadalmi segítség a gyulai szövetkezeteknek Gyula határa 31 ezer kataszt- j sőt a kapálási, az aratás és rális hold, amelynek 96,4 százaié- cséplési munkákat az egyik új kán nagyüzemi módon gazdálkod- I szövetkezet, a Zöld Mező fejezte nak. Az állami gazdaságon és a tangazdaságon kívül nyolc termelőszövetkezet van, s nagy részük csaknem háromezer holdas. Négy szövetkezet teljesen új, még az első évfordulót sem érték el, négy pedig erősen megnövekedett területtel kezdte meg az új gazdasági évet, melyben sok nehézséget kellett leküzdeni, hiszen az ezernyi nadrágszíjparcella szétforgácsolta az erőket, s a közös állatállománynak szinte nem volt hely. Egyik-másik szövetkezet még az irodáját sem tudta elhelyezni. És a munka nyakukba szakadt. Dolgozni kellett, hogy tovább jussanak. S a tavaszi munkákban, majd később a nyári munkákban nemes vetélkedés alakult ki a szövetkezetek között. Ebben a versenyben nem maradbe leghamarább. Pedig az új szövetkezeteknek meg kellett birkózniuk olyan sürgős feladatokkal is, mint a sertésólak, juhhodályok, marha-szálláshelyek építése. Minek sorolnánk tovább. Nehéz volt a kezdet, de sikeres. Az őszi mezőgazdasági munkák is szépen indultak és jó ütemben haladtak. Természetesen a betakarítást és a szántás-vetési munkákat megelőzték a nagyüzemi táblák, s a vetésforgók kialakítása. A kisparcellák mezsgyéit, amelyeknek hossza megközelítette a száz kilométert, ez év őszén leforgatták a traktorok. Városunk mezőgazdasága alig 25 százalékban van gépesítve, s az őszi esőzések komoly zavart okoztak, a szántás-vetési munka nem haladhatott teljes ütemben a lassú betakarítás miatt. Ekkor megmozdult a város. Szövetkezeteink segítségére siettek a párt- és a társadalmi szer tak le az új szövetkezetek sem,' vek Az üzemi munkásokj a hiva_ tali dolgozók és diákok százai inföldekre szombat, vaLevelező oktatás indul a Gyulai Kertészeti Technikumban Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése mind több és több szakembert kíván. A termelőmunkában már most is sokan dolgoznak úgy a termelőszövetkezetekben, mint más mezőgazda- sági szerveknél, olyan gyakorlati ismeretekkel ' rendelkezők, akik az új és nagyüzemi szemlélet, vagy a mezőgazdasági tudományok újabb eredményeit és vívmányait még nem ismerik. A fejlődés kívánja személyes érdekei is —, hogy felvértezve magukat az új ismeretekkel, minél jobban és eredményesebben lássák el munkakörüket. Megyénkben az öntözési lehetőségek folytán a mezőgazdaság kertészeti ágának is nagy jelentősége van. Ezért jelentős az a hír, hogy 1961. február hó 1-vel a gyulai Kertészeti Technikumban levelező tagozat nyílik a dolgozók részére. A levelező tagozatra ez év december hó 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezés módjáról a Hazafias Népfront járási titkárai adnak részletes felvilágosítást. dúltak a sárnap, az eső szüneteiben Parasztságunknak is csak akkor volt pihenőnapja, amikor esett az eső. Az üzemek gépeiket bocsátották a szövetkezetek rendelkezésére. Teherautók és vontatók indultak ki a földekre, hordták a munkásokat és a letakarított tera búza, a vetőmag egy része még zsákokban hevert. Veszélyben volt a jövő évi kenyér. Ezért ahol a gép nem mehetett a földekre, lófogatú vetőgépeket, ekéket állítottak be. Egy-egy szövetkezetben 50—60 fogat vetett, szántott. A rendkívüli állapot rendkívüli intézkedéseket követelt. Területváltásokat kellett végrehajtani, mert a búzának szánt táblák egy része víz alá került, vagy lágy volt. Embereket kellett átcsoportosítani, ahol nem vethetett gép, ott. vetettek a lófogatok. Folyt a küzdelem a jövő évi kenyérért, s egyre több búza került a földbe. Késve ugyan, de november közepén megnyertük a csatát. Elsőnek az állami gazdaság, majd a mező- gazdasági technikum tangazdasága jelentette az őszi vetés befejezését. A szövetkezetkezetek közül újra a Zöld Mező (úgy látszik, nem respektálja a régi tsz-eket), került ki győztesen. Utána egymás után jelentett az Erkel, az Aranykalász, a Népköztársaság, majd a többi szövetkezet is. S fiatal szövetkezeteink a város dolgozóinak csaknem kétmillió forint értékű segítségével időben betakarítottak és a vetés befejezéséhez közelednek. Gyula 31 ezer holdas határában mintegy kétezer hold árpa zöldell, csaknem hatezer hold őszi búza, közötte ezer hold szovjet és olasz búzafajta megerősödve várja a hótakarót. A jövő évi kenyeret biztosító mést. A gépállomás gépeinek j búza 95 százaléka a földben van. nagy százaléka nyújtott műszak — a dolgozók ' ban, napi 12 órát dolgozott, több gép pedig napi 24 órán át szántott, vetett. Nagy segítséget adott a gyulai traktoros-gépész tanulóintézet is, amely erőgépeit és képzett fiataljait küldte el a szövetkezetekbe, s a betakarítás már nem jelentett komoly akadályt. Az üzemi munkások és tanulók segítése meghozta az eredményt. Az újabb esőhullámok azonban újra kilátástalan helyzetet teremtettek. Szinte mindennap esett. A föld átázott, a gépek leálltak. s a hátralévő vetést néhány nap alatt befejezzük. k. J. Tizennégy százalékkal növelte a termelékenységet az új automata-gép A békéscsabai téglagyárban már éves terven felül gyártják a nyers téglát. Az éves tervet 103,1 százalékra teljesítették, s jelenleg 6 cm-es válaszfal-téglákat készítenek. Ebben a hónapban legyártottak már félmillió kisméretű téglának megfelelő mennyiséget. Égetett téglából november 23-ig 5,1 százalékkal teljesítették túl a havi tervet. Igen jól állnak a nyers-cserép- gyártással is. Szerdáig 3,2 százalékkal szárnyalták túl a novemberi esedékes tervüket. Ebben nagy segítségére van a nyers-csegép, mely Kovács Lajos és Fer- vágner Frigyes lakatosok, valamint Bielik András esztergályos újítása alapján szalagrendszerben gyártja a cserepet és egy műszak alatt 14 százalékkal növelte a termelékenységet. Ez annyit jelent, hogy az új automatán legyártott 18 ezer darab cserép a megállapított normák szerint 25 ezer darabnak felel meg. Égetett cserépből is jóval többet gyártottak eddig, mint amennyit előirányzott a havi terv. November 23-ig 342 ezer darabbal többet hoztak ki a kamrép gyártóknak az az automata- rákból. Ötiieu színházi előadás Az elmúlt esztendőkben sok községünk művelődési otthonának vezetője részéről hangzott el a panasz, hogy bizony, hozzájuk nem jut el a színház, nem jutnak el a fővárosi művészek, mert kicsi a művelődési otthon. Sajnos, nincs olyan berendezés, amellyel egyből meg lehetne nyújtani a művelődési otthonok termeit, hogy többen férjenek be, de a népművelést irányító szervek részéről már az elmúlt években is több biztató kísérlet történt, hogy ezeket a falvakat is ellássák megfelelő színvonalú előadásokkal. Ez évben úgy látszik, az Országos Rendező Iroda kezdeményezése, amely Szolnok megyében nagy sikert aratott, még megvalósul a mi megyénkben is. Az Országos Rendező Iroda művészei Váradi a Beecher-Stowe regénye nyomán dramatizált Tamás bátya kunyhóját. Az Országos Rendező Iroda és a megyei tanács művelődésügyi osztálya elhatározta, hogy az Országos Rendező Iroda művészeinek közreműködésével januártól kezdve folyamatosan mintegy 50 művelődési otthonunkban rendezik meg az előadást. Ezzel pótolnak egy olyan hiányt is, hogy a diákok kötelező olvasmányait a színpadon láthassa a tanulóifjúság, s így segítse az irodalom jobb megismerését. Bízunk benne, hogy e szándék meg is valósul. A főszerepet a Jókai Színház volt művésze, Nagy István alakítja. Partnerei Fűzi Matild, Felvimezi Viktor, Varga Edit, Solymosi Imre, Károssá Margit. A díszletet BerGyörgy rendezésében bemutatják j csényi Tibor tervezete. ŐSZI ZÁPOR J^nyhe délután van. Szép októbervégi idő. Az ég felhős, de ezek a felhők csak a napot takarják. Kovács Bandi az Sz. 100- on ülve zötyögteti magát. Méri a távolságot a két dűlő között. Az ötös ekefejjel felszerelt gép Napokig nem lehetett dolgozni, s j nagyokat markol a földbe. Kései egy szerződést a béke érdekeit szolgáló rádióadásokról. E szerződés értelmében: „...az államok kölcsönösen kötelezik magukat, hogy megtiltanak, illetve haladéktalanul megszüntetnek területükön mimden olyan rádióadást, amely a nemzetközi egyetértés rovására, valamelyik szerződő fél területén a lakosságot fenyegető akcióra ösztönözné”. A kém- és diverzáns szervezetek A szocialista országok ellen tevékenykedő szervezetek közül jelentőségükben. kiemelkednek a kém- és diverzáns szervezetek. Az Amerikai Egyesült Államok kémszervezeteinek fő célja adatokat szerezni a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai helyzetéről. A kémszervezetek ezenkívül diverziós feladatok végrehajtását is végzik. Ezek a szervezetek kémeket és diverzánsokat küldenek más országok területeire, fegyverrel látják el az illegális banditacsoportokat és kormányellenes fegyveres megmozdulásokat készítenek elő. Az Amerikai Egyesült Államok számtalan ilyen kémszervezetet működtet céljai érdekében. 1957 tavaszán az Amerikai Egyesült Államokban kidolgozták világkommunizmus elleni politikai támadás programja” néven ismeretes felforgató tevékenység programját. A program kifejti, hogyan kell a népi demokratikus országokban hazaárulókból és bűnözőkből felfegyverzett ellenforradalmi bandákat szervezni, hogyan kell ezeket támogatni és ellátni, A program szerzője David Sar- nov, a „Radiocorporation of America” (Amerikai Rádiótársaság) társaság igazgatói tanácsának elnöke, memorandumában cinikus nyíltsággal a következőket írta: „Kívánatos a rendelkezésre álló emberi erő maximális kiaknázása... Ezt az erőt be kell vonni meghatározott, jól szervezett és pénzzel jól ellátott kommunista- ellenes szervezetekbe... Létre kell hozni az emigránsok tiszti hadtestét — 10—100 főből álló csoportokból—, amely készen áll arra, hogy alkalmas esetekben és rendkívüli körülmények között felhasználják.” A program széleskörű földalatti munka szervezését irányozza elő abból a célból, hogy a szocialista országok polgárait hazaárulásra bujtogassák. Mint ismeretes, a szocialista országok éllen, a felforgató tevékenységnek ezt a részletesen kidolgozott programját az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben megvitatták és teljes helyesléssel fogadták. Magát a programot az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának hivatalos okmánygyűjteményében ki is adták. Central Intelligence Agency A Central Intelligence Agency (Központi Titkos Szolgálat) (CIA)- nak, az Amerikai Egyesült Államok kémszervezetének ügynökei hazánkban is folytattak felderítő és diverziós tevékenységet. A CIA szerepe és tevékenysége a hazánkban és a többi szocialista országban lefolytatott perekből világosan áll előttünk. Hírszerzés, diverziós cselekmények elkövetése — ez a fő feladata ennek a szervezetnek. A CIA elődje az Office of Strategic Service (Stratégiai Szolgálat Ügyosztálya) volt. 1947-ben az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa elfogadta a „National Security Act”-ot (Nemzetbiztonsági törvény), amely a mai amerikai titkos szolgálat alapjait teremtette meg. Ekkor kapta a szervezet a CIA nevet. Tevékenységéről is szólunk, de előbb néhány vezetőjének arcképét ismertetjük. (Folytatjuk) Kovács Jenő mélyen szaggatják a talajt. Az I alól kikandikál a nap. A leány erős gép pedig mintha nem is1 kinyitja az ajtót, kilép a folyo- érezné a terhelést, szalad végig a \ sóra. A legény zavartan nyúl a tarlón. Reggel óta 7 holdat forga- pohár után, amelyben bor piros- tott fel. Estig meglesz a tíz. Sietni kell. Szorít az idő. Forgásai közben egyre közelebb kerül a fák között meghúzódó csinos tanyához. Addig meglesz a tíz hold, megérkezik a váltás is. Nyugat felől hirtelen sötét fel- hőgomolyag közeledik. Majd egy villám éles fénye vágja ketté a felhőket. Hosszú lesz az ősz — gondolja —, ha október végén dörög az ég. Nagyszemű esőcseppek kezdik verdesni a traktor elejét. Egyre sűrűbben kopognak. Nem zavarja az eső, de azért leállítja a gépet. Most ért a kis tanyával egyvonálba, a dűlőhöz. Leugrik és a sűrű esőben szaladni kezd a tanya felé. Úgy megszomjaztam —• gondolja futás közben. Beér az udvarra, az eresz alatt megáll. Kifújja magát. A kutya csak most veszi észre — az is behúzódott a zápor elől. Éles csaholással forgolódik nadrágja körül. „Csiba te...” szól rá és hirtelen lehajolva ijeszti meg a hamuszínű pulit. Az, bár biztonságos távolságról, de annál élesebben ugat. jílik az ajtó és egy kellemes csengésű leányhang szól a kutyára — „Koszos!., takarodj!” A legény meglepetten fordul a hang gazdája felé. „Jónapot... egy... egy pohár vizet szerettem volna kérni”. A leány — lehet olyan 19—20 éves — bepördül a szobába, onnan szól ki: „Mindjárt hozom, de egy kicsit várni kell”. A legény a kutya felé néz és alig hallhatóan mondja: „De csinos gazdád van, ezért védted ilyen mérgesen”? Közben a zápor elállt. A felhők lik. Keze hozzáért a leány kezéhez, ahogy a pohárért nyúl. Mintha villamos áram érte volna, oly gyorsan veszi kezébe. Ha ilyen tüzes a bor is — gondolja —, akkor meleg lesz. Kezével megtörli gyöngyöző homlokát, majd szájához emeli a poharat. Nagyot húz a tüzes italból. Közben szemét 1 nem veszi le a leány arcáról, amelyet szinte kacéran pirosra csípett a lehajtó nap. „Köszönöm... ez nagyon jól esett, bár én vízért., vizet akartam kérni” — szól a legény. „Hát... azt is kért, csak én nem azt adtam... — szól kedvesen. — Remélem, nem tettem rosszul... de ha akarja, hozok még.” „Nem... köszönöm,... vár a traktor... meg az eső is elállt... sok a szántanivaló” — búcsúzik a legény. Indul kifelé. A kutya mordul egyet, de a leány kemény tekintete elhallgattatja. „A viszontlátásra” — köszön el a fiú. Az útról még egyszer visszanéz. A leány ott áll, ahol az előbb. Nyílt, barátságos tekintetével kíséri a fiút. A „mérges” puli most ott szalad mellette a tanya sarkáig. Megsimogatja a fejét. A „Koszos” barátságosan tűri. „Aztán másra még mérgesebb legyél ám” szól, majd a traktor felé indul. gymás után teszi a fordulókat. Az eső nem sokat ártott a földnek. A munka jó, most meg különösen jó. Sötétedik. Meggyújtja a lámpákat és dolgozik tovább. Hajtja a gépet eszeveszetten. A traktor fényszórója napfényben fürdő leányarcot vetít a barázdákra. Kollárik János
