Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

4 eép LjISág l'JliU. november 25., péntek Sok ezer választóval folytattak termékeny eszmecserét a viharsarki képviselők A Békés megyei országgyűlési képviselők tizenötezernél több vá­lasztóval találkoztak a beszámoló- kon, a fogadónapokon és a csa­ládlátogatásokon az eltelt három­negyed évben. Rendkívül termé­keny eszmecseréken tájékoztatták a lakosságot az időszerű kérdések­ről, s hallgatták meg hasznos ja­vaslatait, észrevételeit, hogy azo­kat figyelembe véve végezzék sok­rétű munkájukat. Számtalan ja­vaslat, kérelem és panasz ügyében Jártak el az illetékes megyei és országos hatóságoknál is. Egyebek között a lakásépítkezések gyorsí­tását és tervszerűbb építését eél- zó javaslatokat tettek. A megye képviselői megkeres­nek minden alkalmat, hogy a dol­gozók között legyenek, minél job­ban megismerjék a gyakorlati élet eseményeit, problémáit, ott talál­hatók szinte minden jelentősebb rendezvényen, ünnepségen, össze­jövetelen: termelőszövetkezeti közgyűléseken, népfront- és nem­zetiségi értekezleteken, tanácsülé­seken, békegyűléseken, pártérte­kezleteken vesznek részt, tanács­koznak és felszólalnak; üzemeket, Ülést tart a megyei nőtanács A Békés megyei nőtanács ma délelőtt Békéscsabán az SZMT- székházban ülést tart. Ezen az ülésen a megye községeiben lévő nőtanácsokból azok vesznek részt, akik a megyei mőtamács tagjai. Összesen mintegy 54—57 tagból áll a nőtanácsok megyei szerve. Az ülésen Boros Gábomé megyei tit­kár tart beszámolót. Többek kö­zött az eddigi munkákról és ered­ményekről tájékoztatja az ülés résztvevőit, valamint ismerteti a nőtanácsok további feladatait. VUWUVyVVVWVUVtfWIAVArtjí Egy a sok közül gazdaságokat és családokat láto­gatnak. Ezért határozták el azt is, hogy munkacsoportjuk havonkén­ti rendszeres üléseit felváltva a megyeszékhelyen, Békéscsabán és a járásokban tartják. Eddig Bé­késcsabán kívül már Orosházán, Szarvason és Sarkadon üléseztek. Orosházán a helyszínen tárgyalták meg a járásbeli eredményeket és feladatokat. Sarkadon például a szikes, gyengébb termőképességű földekben bővelkedő járás talajja- vítási teendőit vitatták meg; nem­régiben pedig Mezőkovácsházán a járásbeli termelőszövetkezetek megerősödésének további elősegí­téséről tanácskoztak a helyi ta­nácsi és pártvezetőkkel, szakem­berekkel, Fekécs Margit ország- gyűlési képviselőnő pedig a békés­csabai asszonyokat tájékoztatta az országgyűlés munkájáról a napok­ban. Az orvos írja: A hurutos megbetegedések megelőzéséről Általános tapasztalat, hogy ősz végén megszaporodnak a légző­szervek hurutos megbetegedései. Az időjárás megváltozása, a leve­gő lehűlése, a nedvesség kedvez a légcsőhurutnak. Ez a betegség a hideg és nedves klímákban, az őszi és téli évszakokban sokkal gyako­ribb, mint a meleg tájakon és a tavaszi-nyári évszakokban. A lég­zőszervek hurutos megbetegedé­sében a meghűlésnek szerepe az, hogy a fertőzést, a baktériumok bejutását segíti elő. A légzőszervek heveny hurutos állapota egyszer jobb, máskor rosszabb indulatú. Utóbbi esetben a náthához és a felső légutak hu­rutos megbetegedéséhez az orr- és meHéküregeinek gyulladása, kö­zépfül-gyulladás, sőt tüdőgyulla­dás is társulhat. A légutak fertőzését sokféle baktérium okozhatja. A levegő mikroorganizmusait belégzéskor az orr és a garat megszűri és csak kisebb része jut a mélyebb lég- utakba. Legtöbbjüket az egészsé­ges tüdőszövet ártalmatlanná is teszi. Az orr-torok felőE fertőzésen kívül, direkt „belehelés” által is bejuthatnak a baktériumok. Gyer- mekek, idősebbek, hosszantartó betegségtől legyengültek könnyeb­ben kapják meg a hörghurutot. A heveny hörghurut kezdő tü­netei: levertség, kisebb hőemelke­dés, étvágytalanság. Egy-két nap múlva jelentkezhet magasabb láz. Jellemző tünetei a köhögés és szúró fájdalom a szegycsont mö­gött. Hideg levegő, füst és por beszívása köhögési rohamot vált­hat ki. A betegséget megelőzhetjük, ha az időjárásnak megfelelően öltöz­ködünk, jól táplálkozunk. Kerül­jük azokat, akik már megbeteged­tek, akik tüsszentenek, köhögnek. Ha a betegség tünetei már jelent­keztek, tartózkodjunk a nyilvános előadások, mozi, színház stb. láto­gatásától. Meleg szoba, tiszta le­vegő elősegíti a gyógyulást. Táp­lálkozásunkban ilyenkor köny- nyü, inkább hússzegény, de vita­minokban gazdag ételeket fogyasz- szunk. Gyümölcsféléket, még fel­lelhető zöldségfőzelékeket, vajat, rizst, burgonyát, lekvárt, friss gyü- inölcskompótot bőségesen használ­junk táplálkozásunkra. Langyos, citromos teával pótoljuk a vízfo­gyasztást. A kezelőorvos tanácsait mara­déktalanul tartsuk be s az általa rendelt gyógyszerféleségeket hasz­náljuk el. Betegségünk ideje alatt lakásunkon látogatókat ne fogad­junk. Dr. Gyenge István —J)0)—íjt) ZJ i) é) fJ éj t'fc/C/6'li Az IBUSZ-hoz A minap örömmel hallottuk a békéscsabai Idegenforgalmi Be­szerzési Utazási és Szállítási fi­ókirodában, hogy az életszínvo­nal emelkedésével együtt nö­vekszik az utazni, üdülni vá­gyók száma és igényesebb lett az utazóközönség. Jó érzéssel vettük tudomásul, hogy az IBUSZ fiókiroda ebben az év­ben 3800 csehszlovák és 1600 ro­mán útlevelet adott ki, és ez a szám a későbbi években még tovább növekedik. Jó dolog, hogy szovjet, NDK, román cseh­szlovák és lengyel társas utazás­ban ez évben a megyéből mint­egy 500 turista vett részt. Nagy­szerű terve az IBUSZ-nak: a jövőben még jobban szorgalmaz­zák, hogy a társas utazásokban mind tijbb dolgozó parasztem­ber vegyen részt. Mindez össze­vetve jó dolog. Csupán egy ap­rócska kérésünk van, melyre vá­laszt vár minden gyakorlatlan utazó és turista, mégpedig a kö­vetkező: hogyan vegyenek részt, hogyan vegyünk részt ezeken az utazásokon? Erről vitatkozunk már napok óta egyik munkatársammal is. — Hogyan öltözködjünk? — kérdeztem én. — Csizmában meg miegymás­ban utazom — felelte a bará­tom. — Csizmában meg miegymás­ban nem lehet hegyet mászni és síelni a lengyel Tátrában — mondtam neki. — Kilenc napra esak nem veszek sínadrágot, bakancsot és rövid kabátot —* felelte ö és hozzátette, hogy legfeljebb nem mászik hegyet, nem síel, hanem majd golfozik. — Golfütőt azt ne hozzál — szóltam rosszat sejtve és meg­lehetősen tanácstalanul. — De kucsmát viszek, mert ott hideg van — makacskodott. — Milyen hideg van ott de­cember elején? — néztem rá kérdően. — Hát hideg van. Ki tudja...? Nos erről van szó: az utazókat nagyon érdekli utazásaik részle­tes körülményei, az olyan kér­dések: Milyenek az adott helyen az adott időszakban az időjárá­si viszonyok? Milyen ruházatot és felszerelést legcélszerűbb vin­ni? Van-e lehetőség és hol spe­ciális felszerelések kölcsönzésé­re? (Ha nincs; jó lenne ilyen le­hetőségeket biztosítani, ugyanis az életszínvonal bármennyire is emelkedett, még nem állunk ott, hogy kilenc napra ruházkodjon az ember.) Aztán a következő: Az adott magaslati hely milyen hatással van a szervezetre? A kirándulások milyen természe­tűek? Mivel tölthetik el kelle­mesen a napokat? És így to­vább, sok kérdésre vár felele­tet a szerencsés utazó. Sajnos, az efféle részletes tá­jékoztató egyenlőre még csak kielégítetlen igény. Reméljük azonban az IBUSZ-iroda kitű­nő munkájának jóvoltából már nem sokáig kell várni az ilyen tájékoztatókra. B. Z. Megyei takarékossági ankét Békéscsabán — A pénztakarékossági mozgalom továbbfejlesztéséről tanácskoztak megyénk postásai és takarékpénztári dolgozói — Megyei takarékossági ankét színhelye volt tegnap a Békéscsa­ba 1. sz. postahivatal kultúrter­me. Megyénk postai hálózatának csaknem száz hivatalvezetője, ta­karékkezelője és kézbesítője, vala­mint a takarékpénztári apparátus vezető tisztviselői vitatták meg szokásos éves ankétjük keretében a takarékbetétgyűjtés tapasztala­tait és a soron következő felada­tokat. A tanácskozáson a Postave­zérigazgatóság, a Takarékpénztári Főigazgatóság és a Szegedi Posta­Négynapos országos kőrúton vett részt a Balassi táncegyüttes Uhljár Mária, a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet tagja. Mindig az elsők között van a munkában, és a KISZ megala­kulása óta aktívan dolgozik az if­júsági mozgalomban is. Többek között alapító tagja a kondorosi KISZ-szervezetnek. Társai ezért is választották a szarvasi járási értekezletre, hogy ott képviselje a kondorosi fiatalokat. A szar­vasi küldöttértekezlet résztve­vői pedig megyei küdöttnek vá­lasztották meg. Több fiatallal együtt ő is képviseli majd a no­vember 26-i megyei küldött- értekezleten a szarvasi járás kiszeseit. November 19-én indult négyna­pos vendégszereplésére a Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetsége szervezésében Pest és Nógrád megye szlovák lakta községeibe a Balassi tánc- együttes. A négy nap alatt öt­ször léptek fel és ugyanannyiszor arattak forró sikert az őket ün­neplő közönség előtt. Első fellé­pésük a Pest megyéi Csömör községben volt. A község műve­lődési háza zsúfolásig megtelt s oly nagy sikert arattak a fiatalok, hogy több számot meg kellett is­mételni. Az együttes a Franciaor­szágban nagy sikerrel bemutatott műsorral lépett fel, ezenkívül egy új számot is bemutattak. Hasonló­an sok szeretettel fogadták, és vastapssal jutalmazták játékukat Galgagután, Balassagyarmaton és Csornádon is. Kőrútjuk alkalmával az együt­tes tagjai ellátogattak a Fóti Gyermekvárosba is. Megtekintet­ték azt a pavilont, amelyet Békés és Szolnok megye közösen építte­tett a gyermekváros lakóinak, amelyhez az együttes tagjai is hozzájárultak egy fellépésük teljes bevételével. A gyermekváros kis lakói nagy örömmel fogadták az Európa-hírű együttest. Percek alatt rögtönöz­tek műsort, s a vendégek tisztele­tére több népi táncot mutattak be. Viszonzásul a kedves fogadta­tásért az együttes is adott mű­sort a fóti gyermekeknek. Az ott töltött idő alatt igen mély ba­rátság szövődött az együttes tag­jai és a gyermekváros lakói kö­zött. Címeket cseréltek egymással, s levelező barátokra tettek szert. A körút utolsó napján Buda­pestre látogatott a Balassi tánc- együttes. Szerdán este tértek ha­za a fiatalok gazdag élményekkel telve országos kőrútjukról. Ter­vezik, hogy 1961-ben több orszá­gos körutat rendeznek. igazgatóság is képviseltette ma­gát Fodor István elvtársinak, a Sze­gedi Postaigazgatóság vezetőjének megnyitó szavai után Martincsek László elvtárs, megyei takarék- pénztári fiókigazgató tartotta meg beszámolóját. — Emlékeztetnem kell a szak­társakat arra — mondotta többek között—, hogy egy esztendeje, a felajánlások kezdeményezésekor olyan megnyilvánulások is előfor­dultak, miszerint a betétállomány kívánt mérvű emelése túlzott, és a célkitűzés nem látszik reálisnak. Nos, a 8 milliós decemberi telje­sítés e borúlátásra alaposan rácá­folt, s egybemi az optimistákat iga­zolta. És igazolta azt is, hogy jó hozzáállással, odaadó, lelkes mun­kával igen komoly eredményeket lehet elérni; A beszámoló a konkrét eredmé­nyekkel foglalkozva megállapítot­ta, hogy a megye postai appará­tusa ez évben eddig csaknem 18 millió forinttal emelte betétállo­mányát, ami önmagában véve igen szép eredmény. Ha azonban ezt a teljesítményt részleteiben elemez­zük, azt tapasztaljuk, hogy a má­sodik félév eredménye messze el­marad az első féléviétől, másrészt számos postahivatalnál hullámzás, vagy éppen visszaesés tapasztal­ható az utóbbi hónapokban. Töb­ben előszeretettel hivatkoznak ar­ra, hogy kedvezőtlen hangulatkel­tés, a nemzetközi helyzet alakulá­sa befolyással van a betétgyűjtés­re. — Ez igaz. Ügy is mondhatnám, hogy a betétállomány alakulása „a békehangulat mérőműszere”. Az is igaz, hogy ez évben a nem­zetközi helyzetben néhány kedve­zőtlen esemény is előfordult (csúcstalálkozó elmaradása, a kon­gói események, az ENSZ-közgyű- lésen kialakult vélemény-különb­ségek), s mindezekre a takarékos­kodó lakosság felfigyel. De ma már gyakorlati tapasztalat az is, hogy ha az ilyen események okoz­nak is megtorpanást a betétgyűj­tési munkában, az csak átmeneti jellegű, minthogy az emberek azt is tapasztalják, hogy egy-egy ilyen esemény után is megy az élet to­vább, a maga útján. Élénk példa volt erre a csúcstalálkozó elmara­dásának időszaka, amely széleskö­rű hangulati eikedvetlenedést oko­zott, a betétgyűjtésben határozot­tan érezhető megtorpanást idézett elő. A derűbe, békébe vetett hit azonban győzött: két-három hét után a mérőműszer ismét azt mu­tatta, hogy a takarékbetét-állo­mány emelkedése újabb erőteljes lendületet vett — válaszolta e felvetésre a fiókigazgató, majd egyedileg foglalkozott a postahiva­talok betétgyűjtési és totó-lottó- szelvény-eladási tevékenységével, valamint a megyei tanács v. b. ha­tározata nyomán beindított féléves községi betétgyűjtési versennyel. A beszámoló után a megyei fi­ók igazgatója a betétgyűjtésben kimagasló teljesítményeket elért 25 postás dolgozónak értékes juta­lomtárgyakat nyújtott át, majd megnyitotta a vitát. A beszámoló megvitatása során a hozzászólók érdekes és tanulsá­gos felvetéseket tették, ismertet­ték jó munkamódszereiket. A lel­kes hangulatú vitában értékes munkafelajánlások születtek.-!= km sa

Next

/
Thumbnails
Contents