Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
W8B. október 2., vasárnap NÉPŰJSÁG 3 Eleken, Újkígyóson silózzák a kukoricaszárat Bűn, amelyet egy egész közösség ellen 3D ezer köbméter la kivágására késesül az erdőgasdaság A gyulai járás legutóbbi tanácsülésén hangzott el Timkó Béla, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum igazgatójától, a járási mezőgazdasági állandó bizottság elnökétől, hogy a járás valameny- nyi termelőszövetkezete indítson mozgalmat: minden szál kukon- caszárat mentsünk meg takarmánynak. Felszólalásával többen egyetértettek. A Kétegyházi Gépállomás főagronómusa máris Intézkedett, hogy silókombájnokkal silózzák be a közepes rétiszé- nával egyenlő tápértékű kukoricaszárat. Az eleki Lenin Tsz-ben 200, az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben pedig 150 hold, a gépállomás körzetében 800 holdról takarítják be ezzel a módszerrel a kukoricaszárat. A termelőszövetkezetek többsége nyersszeletet és cukorrépa-fejet is kever az összetépett kukoricaszár közé és így igen jó minőségű tömegtakarmányt kapnak a szarvasmarhák kiteleltetéséhez. Olasz búzával kísérleteznek A méiiikeréki Balcescu Termelőszövetkezetben befejezték a 320 hold őszi árpa, a 35 hold őszi keverék: vetését. A napokban hozzáfogtak a búza vetéséhez is. Az őszi vetések alá jó vető- ágyiat készítettek. Most készítik a talajt a 70 hold olasz búzának, amelyet kiöregedett vöröshere után vetnek. A tsz-ben eddig még nem próbálkoztál? külföldi búzafajtákkal. Az idén első alkalommal 70 holdat vetnek kísérletképpen. Amennyire a talaj és az időjárás kedvez, a külföldi búzafajtáknak, úgy jövőre megkétszerezik a ve- tésterületeitj Negyvenkét traktor két műszakban szánt a Kétegyházi Gépállomás körzetében Az idei száraz ősz nagy feladat elé állította a megye valamsny- nyi gépállomását, közte a két- egyházit is. Az ebbe a körzetbe tartozó termelőszövetkezetek, a kétegyházi, az eleki, a lőkösházi, a szabadkígyósi és az újkígyósi határában összesen 290 holdon termeltek aprómagot, melynek cséplését néhány nap múlva befejezik. Ezzel egy időben a traktorosok már előkészítettek 1482 holdat árpavetésre. Az árpa vetését két- három napon belül szintén befejezik. Tíz szovjet gyártmányú tárcsás vetőgéppel a talajban öt—hét centiméter mélységre he lyezik el a vetőmagot. A csorosz- lyás vetőgépekkel az eléggé rögös talajon nem sokra mennek. Éppen ezért a tárcsás vetőgépeket két műszakban üzemeltetik, azzal a negyvenkét traktorral együtt, amelyik éjjel-nappal szánt. A gépállomás főagronómusa szerint a párt megyei bizottságának határozatát, amely az őszi mélyszántás befejezését december 31-re írja elő, jó munkaszervezéssel december elsejére megvalósítják. A mozi előtt vagy húszán álldogáltak. Ők voltak az első fecskék. Azután jöttek egyre többen. Hét óra felé már lehettek vagy százan- százötvenen. Ki tudja? A Hold halvány fényénél nem lehetett megszámolni, csak azt lehetett látni, hogy az embergomolyag egyre nagyobb. Ebben a határmenti kis faluba: a kultúra legfőbb képviselője, a villany még nem jutott el, de a vezetékek ott állnak erősen, délcegen, hirdetőiéként annak, hogy hamarosan fényt árasztanak a vaksötét éjszakában. Közgyűlésre gyülekeztek a biharugrai Felszabadult Föld gazdái. Hét óra múlt pár perccel, amikor az elnök, Vass Imre felállt az asztal mellől. Megilletődve rezgett a papír a kezében, s szinte susogott, mint ilyenkor ősz elején a falevél. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen életének második beszámolója, amelyet ilyen nagy közösség előtt mond. De nem is beszámoló ez, hanem vádbeszéd, vád azok ellen, akik cserben hagyták a földet, akik megcsalták saját magukat. A zaj elült, ünnepélyes csend borult a teremre. Csak a gyufa sercegése hallatszott néha. Beljebb húzódtak azok is, akiknek a teremben nem jutott hely, csak a nyitott ajtóban hallgatták az elnök beszédét. Egy-egy mondatnál azonban felmorajlottak, nem hittek a saját fülüknek. Mintha csak azt akarnák mondani: nem ilyen a biharugrai ember, nem, hiszen mindig szorgalmas, becsületes emberek hírében álltak az egész környéken. És mégis hogyan történt velük ilyen szégyen? Mi tagadás, szégyellték magukat, úgy, mint a bűnös, aki vétett embertársai ellen és megbánta bűnét. önmaguk között nem esett volna ilyen rosszul a vád felolvasása, de ott voltak a bírák, a munkásosztály képviselői közül vagy húszán, a budapesti üzemből. Kinek nem esett volna rosszul az, amikor azt mondják rá, hogy cserben hagyta a földet? Azt a földet, amely a szorgalmas, becsületes földművelőhöz sohasem volt hűtlen. A föld most sem tagadta meg bőkezűségét, és ezután sem fogja. A biharugrai emberek egy része hűtlen lett ahhoz, amiből az eddigi jólétük fakadt. Azok, akik eddig életüket szorgalmasan, becsületes monkával töltötték, az idén szokatlanul, munkátlanul éltek. Miért történt ez? Miért? Ezt kérdezték a vendégek is, akiket már úgy megszerettek a biharugrai emberek, mint távol élő testvéreiket. Az elnök hangja súlyos. — A tavasszal 282 hold földet hagytunk parlagon. Miért? Nem tudtuk mivel felszántani? Nem volt vetőmagunk? De igen, fel is szántottuk, csak éppen nem vetettük be. Történt már ehhez hasonló, amióta magunknak mondjuk a földet? Nem. Ilyen még sohasem fordult elő. Még egyéniek voltunk, egyetlen kapavágást sem hagytunk vetetlenül. Felszántottuk volna még a szomszéd barázdáját is, csak azért, hogy két sor kukoricánkkal több legyen. Hány és hány pereskedés volt már ebből. Jól emlékeznek rá, hiszen itt éltek, magukkal történt meg. S most mégis csaknem 300 hold föld parlagon maradt. Száz hold siló és 281 hold kukoricánk nem kelt ki. Történt már ilyen Biharugrán? Volt, ugye, hogy ritkább lett, de akkor kimentünk és kézikapával bepótoltuk. Azután meg húsz hold cukorrépát sem egyeltünk ki. Mi lett belőle? Semmi. Megette a gaz. Nyolcvan hold napraforgót nem kapáltunk meg, 1500 mázsa szénát nem takarítottunk be. Csaknem 700 hold földünk vált terméketlenné ebben az évben. Az embernek fáj erről beszélni. Ha ezt a földet kukoricával vetjük be és holdanként 15 mázsa átlagtermést ad, 120 forintos mázsánként! árral egymillió 245 ezer forinttal nőtt volna a jövedelmünk, amely munkaegységenként 17 forintot jelentett volna. A rosszul művelt cukorrépából, napraforgóból, a be nem takarított szénából, a gyenge kukoricatermésből, a 810 hold kalászos után a földön hagyott kaparékból a második millió forintot dobtuk ki az ablakon. Ha minden munkához becsülettel látunk hozzá, nem hagyjuk kapálatlan a növényt, ha bevetünk minden területet, legalább 25 forinttal nőtt volna az egy munkaegységre jutó részesedés. Ha valaki 400 egységet teljesített volna év végéig, akkor 10 ezer forint többletbevételhez jutott volna. Óriási veszteség ez egy családban egy évben. Ha a háztáji gazdaságunkban egy csirke elpusztul, mennyire tudjuk sajnálni, de most nem 15—20 forint értékkel rövidültünk meg, hanem családonként 10 ezer forinttal. Miért volt mindez? A kérdés ott lebegett a levegőben, s szinte mindenki önmagától kérdezte: Miért? A felelet mégis egyszerű: hallgattak azokra, akik ellenségei a földnek, a termelőszövetkezetnek. Hallgattak azokra, akik azt szeretnék, hogy a biharugrai ember éhezzen, nyomorogjon vagy gyűlölje a rendszert. Hallgattak azokra, akik azt szeretnék, hogy a biharugrai ember és a többi az ő földjükön robotoljon, izzadjon, hogy az 5 kamrájuk, zsebük duzzadjon. S voltak, akik bűnbe estek. Most azután kevés a pénz, a gabona. De erről csak saját maguk tehetnek. Belátják, hogy önnön magukat csapták be. Szégyenkezve gondolnak arra, hogyan utasították vissza a feléjük nyújtott segítő kezet. A tavasszal, nem sokkal azután, amikor a közös munkát megkezdték, közgyűlést hívott össze a vezetőség, ahol A Duna Művészegyüttes megyénkben Több sikeres külföldi vendégszereplés után megyénkbe is ellátogat a híres Duna Művészegyüttes. Először november 10-én a békéscsabai Jókai Színházban mutatkoznak be, majd ezt követően még a megye három más községében vendégszerepelnek* A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kéri azokat a dolgozókat, akik az őszí baromfi-idényben a vállalatnál kívánnak elhelyezkedni, nyilvántartásba vétel végett a vállalatnál JELENTKEZZENEK. Minden nap reggel 7 órától 10 óráig. Vidékiek is jelentkezhetnek! 23 I jelen volt a Biharugrán született I képviselőjük, Szabó Pár és a sarkad! járás másik képviselője, Boros Gergely is és persze a tsz-ve- zetőség tagjai. A mozihelyiségben kívánták megtartani a gyűlést. Az emberek az utcán csoportosultak. Senki sem akart a terembe men-, ni, ahol okosan, őszinte szóval megbeszélték volna a közös problémát. Az utcán álldogálók egy küldötte bement a rájuk várakozó képviselőhöz és cinikusan kérdezte. — Magukra maradtak, képviselő urak? Szabó Pál ekkor leugrott fájós lábával a dobogóról és azt mondta. — Nem mi maradtunk magunkra, hanem magukra maradtak a biharugrai emberek. De a járás, a megye és a pesti munkások nem hagyták magukra mégsem. Segítettek meggyőzni őket az igazságról. S meg is győződtek. Most ott ülnek mindazok, akiknek bűn terheli a lelkét. A felszólalások is ezt igazolták; bánják, hogy hűtelenek lettek a földhöz. A beszámoló után egy idősebb, őszes férfi kért szót: Ritkán lehet parasztember szájából hallani olyan költőien összeszedett, szép mondatokat, amilyeneket elmondott. Beszéde lényege az volt, hogy a biharugrai ember értelmes, dolgos, élni akar, és ma jobban, mint tegnap és holnapután még jobban. Ehhez egy szükséges, hogy lelki- ismeretesen dolgozzon. Míg benn a mozihelyiségben a Felszabadult Föld gazdái fogad- koztak, hogy ezután csak a józan észre hallgatnak, addig künn, a határban a sápadt Hold fényénél dübörögtek, szántottak a traktorok, s az éles ekevas nyomán eltűntek a barázdák, vele együtt az enyém, tiéd gondolat is, amely oly sok vitát okozott még a nyáron. A Felszabadult Föld gazdái ezen az estén sokat tanultak ... Csepkó Eta Október elsejével új gazdasági év kezdődik a megye erdőgazdaságában. Ekkor veszik számba az 1959. október 1-től 1960. szeptember 30-ig terjedő időszak összes erdészeti munkáját, eredményeit. A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság 1953 óta jelentős jövedelemmel járult hozzá a népgazdaság egészéhez. Tavaly például másfélmillió forint jövedelmet, tettek az ország asztalára. Erre a gazdasági évre a múlt évi jövedelem százezer forintos túlteljesítését kapták feladatul. Az előkalkulációk azt mutatják, hogy 1,9—2 millió forint nyereséget érnek el. Az új .gazdasági évben 30 ezer köbméter fa kivágását tervezték. Készítenek többek között 170 garnitúra szerfás istállót — ezeket a termelőszövetkezetek kapják meg —, s a megyei tanács intézkedése nyomán mind itt marad a megyében. Az erdőgazdaság párt- és szakszervezete a szerfás épületek készítésével egy időben számba veszi azokat a lehetőségeket, amelyeket a termelőszövetkezetekben összeállításra kerülő istállók építéséhez adni tud. Hűek akarnak maradni hírnevükhöz, s követni akarjak múlt évi eredményüket, amikor az erdőgazdaság saját brigádja 27 szerfás épületet szerelt össze. 55 ezer forint premizálásra Az okányi Alkotmány Termelőszövetkezetben néhány nappal ezelőtt számba vették a gabona és a borsó termesztésében élért eredményeket. Megállapították, hogy a termelőszövetkezet termelési teryét búzából, őszi és tavaszi árpából, valamint borsóból túlteljesítették. A többlettermés jövedelmének 25 százalékát a szövetkezet vezetősége premizálásra fordította, s kinek-kinek munkája szerint szeptember utolsó napjaiban kezéhez juttatták az őt megillető összeget. Forrás Antal és családja például 312, Török Károly 226, id. Tóth János 281 forint prémiumot kapott. A tsz vezetősége nem feledkezett meg azokról a nyugdíjasokról sem, akik a kalászosok betakarításában részt vettek. Ezeknek az embereknek is juttattak a prémiumból. Az Állatforgalmi Vállalat kedvezően változott feltételekkel köt SERTÉSHIZIALÁSRA SZERZŐDÉST 1961. évi átadásra Változatlanul köthető szerződés 1960. évi átadásra továbbra is. Részletes felvilágosítást a járási kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34.
