Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

W8B. október 2., vasárnap NÉPŰJSÁG 3 Eleken, Újkígyóson silózzák a kukoricaszárat Bűn, amelyet egy egész közösség ellen 3D ezer köbméter la kivágására késesül az erdőgasdaság A gyulai járás legutóbbi tanács­ülésén hangzott el Timkó Béla, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum igazgatójától, a járási mezőgazdasági állandó bizottság elnökétől, hogy a járás valameny- nyi termelőszövetkezete indítson mozgalmat: minden szál kukon- caszárat mentsünk meg takar­mánynak. Felszólalásával többen egyetértettek. A Kétegyházi Gépállomás főagronómusa máris Intézkedett, hogy silókombájnok­kal silózzák be a közepes rétiszé- nával egyenlő tápértékű kukori­caszárat. Az eleki Lenin Tsz-ben 200, az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben pedig 150 hold, a gépál­lomás körzetében 800 holdról ta­karítják be ezzel a módszerrel a kukoricaszárat. A termelőszövet­kezetek többsége nyersszeletet és cukorrépa-fejet is kever az összetépett kukoricaszár közé és így igen jó minőségű tömegtakar­mányt kapnak a szarvasmarhák kiteleltetéséhez. Olasz búzával kísérleteznek A méiiikeréki Balcescu Termelőszö­vetkezetben befejezték a 320 hold őszi árpa, a 35 hold őszi keverék: vetését. A napokban hozzáfogtak a búza veté­séhez is. Az őszi vetések alá jó vető- ágyiat készítettek. Most készítik a ta­lajt a 70 hold olasz búzának, amelyet kiöregedett vöröshere után vetnek. A tsz-ben eddig még nem próbálkoztál? külföldi búzafajtákkal. Az idén első alkalommal 70 holdat vetnek kísérlet­képpen. Amennyire a talaj és az idő­járás kedvez, a külföldi búzafajták­nak, úgy jövőre megkétszerezik a ve- tésterületeitj Negyvenkét traktor két műszakban szánt a Kétegyházi Gépállomás körzetében Az idei száraz ősz nagy feladat elé állította a megye valamsny- nyi gépállomását, közte a két- egyházit is. Az ebbe a körzetbe tartozó termelőszövetkezetek, a kétegyházi, az eleki, a lőkösházi, a szabadkígyósi és az újkígyósi határában összesen 290 hol­don termeltek aprómagot, mely­nek cséplését néhány nap múlva befejezik. Ezzel egy időben a traktorosok már előkészítettek 1482 holdat ár­pavetésre. Az árpa vetését két- három napon belül szintén befe­jezik. Tíz szovjet gyártmányú tárcsás vetőgéppel a talajban öt—hét centiméter mélységre he lyezik el a vetőmagot. A csorosz- lyás vetőgépekkel az eléggé rögös talajon nem sokra mennek. Ép­pen ezért a tárcsás vetőgépeket két műszakban üzemeltetik, azzal a negyvenkét traktorral együtt, amelyik éjjel-nappal szánt. A gépállomás főagronómusa szerint a párt megyei bizottságának hatá­rozatát, amely az őszi mélyszán­tás befejezését december 31-re írja elő, jó munkaszervezéssel de­cember elsejére megvalósítják. A mozi előtt vagy húszán álldo­gáltak. Ők voltak az első fecskék. Azután jöttek egyre többen. Hét óra felé már lehettek vagy százan- százötvenen. Ki tudja? A Hold hal­vány fényénél nem lehetett meg­számolni, csak azt lehetett látni, hogy az embergomolyag egyre na­gyobb. Ebben a határmenti kis fa­luba: a kultúra legfőbb képvise­lője, a villany még nem jutott el, de a vezetékek ott állnak erősen, délcegen, hirdetőiéként annak, hogy hamarosan fényt árasztanak a vaksötét éjszakában. Közgyűlésre gyülekeztek a bi­harugrai Felszabadult Föld gazdái. Hét óra múlt pár perccel, amikor az elnök, Vass Imre felállt az asz­tal mellől. Megilletődve rezgett a papír a kezében, s szinte susogott, mint ilyenkor ősz elején a falevél. Nem lehet ezen csodálkozni, hi­szen életének második beszámoló­ja, amelyet ilyen nagy közösség előtt mond. De nem is beszámoló ez, hanem vádbeszéd, vád azok ellen, akik cserben hagyták a föl­det, akik megcsalták saját ma­gukat. A zaj elült, ünnepélyes csend borult a teremre. Csak a gyufa sercegése hallatszott néha. Beljebb húzódtak azok is, akik­nek a teremben nem jutott hely, csak a nyitott ajtóban hallgatták az elnök beszédét. Egy-egy mon­datnál azonban felmorajlottak, nem hittek a saját fülüknek. Mint­ha csak azt akarnák mondani: nem ilyen a biharugrai ember, nem, hiszen mindig szorgalmas, becsületes emberek hírében álltak az egész környéken. És mégis hogyan történt velük ilyen szégyen? Mi tagadás, szégyellték magukat, úgy, mint a bűnös, aki vétett em­bertársai ellen és megbánta bű­nét. önmaguk között nem esett volna ilyen rosszul a vád felolva­sása, de ott voltak a bírák, a mun­kásosztály képviselői közül vagy húszán, a budapesti üzemből. Kinek nem esett volna rosszul az, amikor azt mondják rá, hogy cserben hagyta a földet? Azt a föl­det, amely a szorgalmas, becsüle­tes földművelőhöz sohasem volt hűtlen. A föld most sem tagadta meg bőkezűségét, és ezután sem fogja. A biharugrai emberek egy része hűtlen lett ahhoz, amiből az eddigi jólétük fakadt. Azok, akik eddig életüket szorgalmasan, becsületes monkával töltötték, az idén szokatlanul, munkátlanul él­tek. Miért történt ez? Miért? Ezt kérdezték a vendégek is, akiket már úgy megszerettek a biharug­rai emberek, mint távol élő test­véreiket. Az elnök hangja súlyos. — A tavasszal 282 hold földet hagytunk parlagon. Miért? Nem tudtuk mivel felszántani? Nem volt vetőmagunk? De igen, fel is szántottuk, csak éppen nem ve­tettük be. Történt már ehhez ha­sonló, amióta magunknak mond­juk a földet? Nem. Ilyen még so­hasem fordult elő. Még egyéniek voltunk, egyetlen kapavágást sem hagytunk vetetlenül. Felszántot­tuk volna még a szomszéd baráz­dáját is, csak azért, hogy két sor kukoricánkkal több legyen. Hány és hány pereskedés volt már eb­ből. Jól emlékeznek rá, hiszen itt éltek, magukkal történt meg. S most mégis csaknem 300 hold föld parlagon maradt. Száz hold siló és 281 hold kukoricánk nem kelt ki. Történt már ilyen Biharugrán? Volt, ugye, hogy ritkább lett, de akkor kimentünk és kézikapával bepótoltuk. Azután meg húsz hold cukorrépát sem egyeltünk ki. Mi lett belőle? Semmi. Megette a gaz. Nyolcvan hold napraforgót nem kapáltunk meg, 1500 mázsa szénát nem takarítottunk be. Csaknem 700 hold földünk vált terméketlenné ebben az évben. Az embernek fáj erről beszélni. Ha ezt a földet ku­koricával vetjük be és holdanként 15 mázsa átlagtermést ad, 120 fo­rintos mázsánként! árral egymillió 245 ezer forinttal nőtt volna a jö­vedelmünk, amely munkaegysé­genként 17 forintot jelentett vol­na. A rosszul művelt cukorrépá­ból, napraforgóból, a be nem ta­karított szénából, a gyenge kuko­ricatermésből, a 810 hold kalászos után a földön hagyott kaparékból a második millió forintot dobtuk ki az ablakon. Ha minden munká­hoz becsülettel látunk hozzá, nem hagyjuk kapálatlan a növényt, ha bevetünk minden területet, leg­alább 25 forinttal nőtt volna az egy munkaegységre jutó részese­dés. Ha valaki 400 egységet telje­sített volna év végéig, akkor 10 ezer forint többletbevételhez ju­tott volna. Óriási veszteség ez egy családban egy évben. Ha a háztáji gazdaságunkban egy csirke elpusz­tul, mennyire tudjuk sajnálni, de most nem 15—20 forint értékkel rövidültünk meg, hanem családon­ként 10 ezer forinttal. Miért volt mindez? A kérdés ott lebegett a levegő­ben, s szinte mindenki önmagától kérdezte: Miért? A felelet mégis egyszerű: hallgattak azokra, akik ellenségei a földnek, a termelőszö­vetkezetnek. Hallgattak azokra, akik azt szeretnék, hogy a bihar­ugrai ember éhezzen, nyomorog­jon vagy gyűlölje a rendszert. Hallgattak azokra, akik azt szeret­nék, hogy a biharugrai ember és a többi az ő földjükön robotoljon, izzadjon, hogy az 5 kamrájuk, zse­bük duzzadjon. S voltak, akik bűnbe estek. Most azután kevés a pénz, a gabona. De erről csak sa­ját maguk tehetnek. Belátják, hogy önnön magukat csapták be. Szégyenkezve gondolnak arra, ho­gyan utasították vissza a feléjük nyújtott segítő kezet. A tavasszal, nem sokkal azután, amikor a kö­zös munkát megkezdték, közgyű­lést hívott össze a vezetőség, ahol A Duna Művészegyüttes megyénkben Több sikeres külföldi ven­dégszereplés után megyénkbe is ellátogat a híres Duna Mű­vészegyüttes. Először novem­ber 10-én a békéscsabai Jó­kai Színházban mutatkoznak be, majd ezt követően még a megye három más községé­ben vendégszerepelnek* A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kéri azokat a dolgozókat, akik az őszí baromfi-idényben a vállalatnál kívánnak elhelyezkedni, nyilvántartásba vétel végett a vállalatnál JELENTKEZZE­NEK. Minden nap reggel 7 órától 10 óráig. Vidékiek is je­lentkezhetnek! 23 I jelen volt a Biharugrán született I képviselőjük, Szabó Pár és a sar­kad! járás másik képviselője, Bo­ros Gergely is és persze a tsz-ve- zetőség tagjai. A mozihelyiségben kívánták megtartani a gyűlést. Az emberek az utcán csoportosultak. Senki sem akart a terembe men-, ni, ahol okosan, őszinte szóval megbeszélték volna a közös prob­lémát. Az utcán álldogálók egy küldötte bement a rájuk várakozó képviselőhöz és cinikusan kér­dezte. — Magukra maradtak, képvise­lő urak? Szabó Pál ekkor leugrott fájós lábával a dobogóról és azt mond­ta. — Nem mi maradtunk magunk­ra, hanem magukra maradtak a biharugrai emberek. De a járás, a megye és a pesti munkások nem hagyták magukra mégsem. Segítettek meggyőzni őket az igazságról. S meg is győ­ződtek. Most ott ülnek mindazok, akiknek bűn terheli a lelkét. A felszólalások is ezt igazolták; bán­ják, hogy hűtelenek lettek a föld­höz. A beszámoló után egy idősebb, őszes férfi kért szót: Ritkán lehet parasztember szájából hallani olyan költőien összeszedett, szép mondatokat, amilyeneket elmon­dott. Beszéde lényege az volt, hogy a biharugrai ember értelmes, dol­gos, élni akar, és ma jobban, mint tegnap és holnapután még jobban. Ehhez egy szükséges, hogy lelki- ismeretesen dolgozzon. Míg benn a mozihelyiségben a Felszabadult Föld gazdái fogad- koztak, hogy ezután csak a józan észre hallgatnak, addig künn, a határban a sápadt Hold fényénél dübörögtek, szántottak a trakto­rok, s az éles ekevas nyomán el­tűntek a barázdák, vele együtt az enyém, tiéd gondolat is, amely oly sok vitát okozott még a nyá­ron. A Felszabadult Föld gazdái ezen az estén sokat tanultak ... Csepkó Eta Október elsejével új gazdasági év kezdődik a megye erdőgazda­ságában. Ekkor veszik számba az 1959. október 1-től 1960. szeptem­ber 30-ig terjedő időszak összes erdészeti munkáját, eredményeit. A Békés megyei Állami Erdő- gazdaság 1953 óta jelentős jöve­delemmel járult hozzá a népgaz­daság egészéhez. Tavaly például másfélmillió forint jövedelmet, tettek az ország asztalára. Erre a gazdasági évre a múlt évi jöve­delem százezer forintos túltelje­sítését kapták feladatul. Az elő­kalkulációk azt mutatják, hogy 1,9—2 millió forint nyereséget érnek el. Az új .gazdasági évben 30 ezer köbméter fa kivágását tervezték. Készítenek többek között 170 garnitúra szerfás istállót — eze­ket a termelőszövetkezetek kap­ják meg —, s a megyei tanács intézkedése nyomán mind itt ma­rad a megyében. Az erdőgazda­ság párt- és szakszervezete a szerfás épületek készítésével egy időben számba veszi azokat a lehetőségeket, amelyeket a ter­melőszövetkezetekben összeállí­tásra kerülő istállók építéséhez adni tud. Hűek akarnak maradni hírnevükhöz, s követni akarjak múlt évi eredményüket, amikor az erdőgazdaság saját brigádja 27 szerfás épületet szerelt össze. 55 ezer forint premizálásra Az okányi Alkotmány Terme­lőszövetkezetben néhány nappal ezelőtt számba vették a gabona és a borsó termesztésében élért eredményeket. Megállapították, hogy a termelőszövetkezet terme­lési teryét búzából, őszi és tava­szi árpából, valamint borsóból túlteljesítették. A többlettermés jövedelmének 25 százalékát a szö­vetkezet vezetősége premizálásra fordította, s kinek-kinek munká­ja szerint szeptember utolsó nap­jaiban kezéhez juttatták az őt megillető összeget. Forrás Antal és családja például 312, Török Károly 226, id. Tóth János 281 fo­rint prémiumot kapott. A tsz ve­zetősége nem feledkezett meg azokról a nyugdíjasokról sem, akik a kalászosok betakarításá­ban részt vettek. Ezeknek az em­bereknek is juttattak a prémi­umból. Az Állatforgalmi Vállalat kedvezően változott feltételekkel köt SERTÉSHIZIALÁSRA SZERZŐDÉST 1961. évi átadásra Változatlanul köthető szerződés 1960. évi átadásra továbbra is. Részletes felvilágosítást a járási kirendeltségek és a köz­ségi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34.

Next

/
Thumbnails
Contents