Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

NÉPÚJSÁGL I960, október 15., szombat Gondolatok az ismeretterjesztésről Már rengeteget írtunk és még többet vitatkoztunk az elmúlt\<sz- tendőkben az ismeretterjesztésről, annak feladatáról és céljáról. Mű­velődéspolitikánk egyik fontos ré­sze ez évben is az ismeretterjesz­tés. A TIT Békés megyei elnök­sége már májusban egyik elnök­ségi ülésen megjelölte az 1960— 61. évi ismeretterjesztő-idény főbb feladatait. S itt megállapították, hogy a legnagyobb feladat: segí­teni a szocialista világnézetű ne­velést, segíteni a felvilágosításban és az emberek szakmai képzésé­ben. Abhoz, hogy ezt a munkát tényleg eredményesen el is tud­ják végezni, megállapították: rendszeressé kell tenni az ismeret- terjesztő munkát. A munkások közötti ismeretterjesztés Az ismeretterjesztés központjá­ban a munkások ismeretének nö­velése áll. A TIT terveiben elő­adássorozatokat, tanfolyamokat, s ahol arra lehetőség van, munkás- akadémiákat indítanak. Ez év ered­ménye, hogy most már rendsze­ressé vált még az elmúlt évben csak kísérletként alkalmazott szerződéskötés. Eddig körülbelül 50 üzemmel, vállalattal, ktsz-szel kötöttek szerződést, amelyben a TIT vállalja az előadók kiküldé­sét. Többek között szerződést kö­töttek a Békéscsabai Kötöttáru- gyárral, a ruhagyárral, a Sarkadi Cukorgyárral és még jó néhány más üzemmel. De el kell monda­nunk azt is, hogy néhány üzem vezetősége lebecsüli a TIT előadá­sainak jelentőségét, sok vállalat­nál még tartja magát az a hibás szemlélet, hogy úgysem érdekli az embereket. Persze, ha a táb­lára csak azt írják ki: „ma dél­után előadás lesz a kultúrterem­ben”, erre valóban nem sokan mennek el. De ha megmondják, miről van szó, előre hirdetik és propagandát fejtenek ki, akkor nemcsak nézők és hallgatók lesz­nek, hanem kérdezők, sőt vitatko­zók is. Néhány üzemünkben, mint például -az István-malómban vagy a Forgácsolóban egyáltalán nem szándékoznak ismerettej esztő elő­adást tartani. Ezekben az üze­mekben még mindig nem értették meg a népművelési munka fontos­ságát. Az ismeretterjesztés új vonása a munkásakadémiák rendezése. Munkásakadémiákat már az el­múlt esztendőkben is tartottak, s bár ennek nem alakult még ki megfelelő hagyománya, mégis re­mény van arra, hogy az egyes üze­mek profiljának megfelelő isme­reteket közlő előadások jó alapot teremtenek a majdan meginduló munkásakadémiáknak. A Békés­csabai Ingatlankezelő Vállalatnál például mór hat előadásból álló közgazdasági akadémiát szervez­nek. Az egyre növekvő szakmai jellegű akadémia mellett az álta­lános műveltséget emelő szabad- akadémiákat is indítanak. Eze­ken nemzetközi, természettudomá­nyi, földrajzi, irodalmi, képzőmű­vészeti, zeneművészeti előadások hangzanak el. Gyulán már a tél folyamán elsőként szabadegyete­met is szerveznek. A munkásakadémiák jelentősé­ge nemcsak az, hogy itt jó néhány munkás bővíti ismereteit, hanem az is, hogy a hallgatók kedvet kapva a tanulásra, esetleg gimná­ziumban vagy majd technikum­ban folytatják tanulmányaikat. A falusi munkáról Az ismeretterjesztésről hallva, sokan arra gondoltak, hogy ennek csak falun van jövője, ez csak fa­lun szükséges. Azóta az élet bebi­zonyította, hogy nincs olyan üzem, község, ahol ne lehetne tartani előadásokat egy-egy mindenkit ér­deklő kérdésről. Az ez évi isme­retterjesztésre már rányomja bé­lyegét az, hogy megyénk termelő­szövetkezeti megyévé lett. És itt nyilván a falusi ismeretterjesztés­nek arra kell törekednie, hogy járuljon hozzá a termelőszövetke­zetek megszilárdításához. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy parasztságunk eszmei-poli­tikai, világnézeti nevelését kell el­sősorban szorgalmazni. Mindenki tudja, hogy a termelőszövetkezeti gazdák azzal, hogy a nagyüzemi gazdálkodást választották terme­lési formaként, még nem lettek tu­datosan szocialista szellemben gondolkodó emberek. Az ismeret- terjesztésnek nyilván ebből követ­kezik első feladata. A világnézeti, politikai, jogi, közgazdaságtudo­mányi előadások mellett azonban nem szabad elfelejtkezni a szak­mai műveltség emeléséről sem. Az agrártudományi előadások és egyéb tanfolyamok megtartása biztos nagy sikert jelent. Jó, hogy termelőszövetkezeteink vezetősé­gei megértették e feladatokat, mert egyre többen kötnek szerző­dést a megyei TIT elnökséggel. Békéscsabán például hat termelő- szövetkezettel, a járásokban pedig körülbelül negyvennel kötöttek szerződést. Körülbelül huszonöt termelőszövetkezetben termelőszö­vetkezeti akadémia is indul. Ezek tematikája a hallgatóság munka­körének megfelelően, például ál­lattenyésztési, zöldségtermesztési előadássorozatokból áll. Az előadások színvonala Amikor az elmúlt években az is­meretterjesztésről beszéltünk, sok­szor vitatkoztunk azon is, hogy va­jon az előadások színvonala meg­üti-e a kívánt mértéket? Sokszor bizony olyan előadások hangzot­tak el, amelyek kidolgozatlanok, világnézetileg tévesek, szakmailag kifogásolhatók voltaik. A másik véglet pedig az volt, hogy olyan magasröptű előadás hangzott el, A szarvasi járásban csaknem 600 dolgozó tanul általános és középiskolában A szarvasi járásban az 1960/61- es iskolai évben közel 600 felnőit tanul esti tagozaton, főleg terme­lőszövetkezeti tagok. A VI—VII— VIII. általános iskolát 429-en vég­zik ebben a tanévben. Kondoro­son 50, Csabacsüdön 33, örmény- kúton 52, Békésszentandráson 69, Szarvason pedig 225 felnőtt irat­kozott be az általános iskolába. A hallgatók tanulásának könnyíté­sére a termelőszövetkezetekben szervezték meg az osztályokat. Kondoroson a Vörös Október Tsz- ben, Örménykúton a Petőfi Tsz- ben, Szarvason Középhalmon, Ezüstszőlőn és az állami gazda­ságban. Ezenkívül a csabacsüdi és az örménykúti állami gazda­ságban is van kihelyezett osztály a felnőttek részére. De nemcsak általános iskolában tanulnak a szarvasi járás terme­lőszövetkezeti tagjai és dolgozói, hanem a gimnáziumban és me­zőgazdasági technikumban is. Szarvason a gimnázium I. osztá­lyába 32, a mezőgazdasági techni­kum I. osztályába 35, Kondoroson a kihelyezett technikumba 47 dolgozó iratkozott be. A szarvasi járásban ebben az évben mintegy 204 különböző té­májú, természettudományi elő­adást tartanak. amelyet az előadón kívül senki sem értett. Most a TIT megyei el­nöksége néhány új módszert igyekszik megvalósítani. Létre hozta a járási TIT-klubokat, ahol az előadók felkészítése a legfon­tosabb feladat. Itt egy-egy elő­adást, mielőtt az a hallgatóság elé kerülne, már a klubban megvitat­nak. így nem történhet aztán meg, hogy az előadás színvonalatlan le­gyen. A járható út nyilván az lenT ne, hogy minél több előadót ké­szítsenek fel hasonló módszerek alapján. Az előadások színvonala nem utolsósorban azon is múlik, hogy minél több pedagógust von­janak be ebbe a munkába. Nehéz lenne néhány mondatban össze­foglalni az ez évi ismeretterjesz­tés feladatát. De legfontosabbként ismételten elmondhatjuk, hogy a kulturális színvonal fokozása mel­lett a világnézeti nevelés a legfon­tosabb. Márpedig ez nem képzel­hető el anélkül, hogy az előadók ne legyenek világnézetileg bizto­sak dolgukban. Csak szocialista világnézet alapján álló előadást szabad tartani és itt semmilyen engedménynek nem lehet helye. Ne áltassuk magunkat egy-egy szakmai kiválóság előadásán, ha az világnézetileg helytelen. Nehéz, de szép feladat, ami a TIT-re, az előadókra vár ebben az évben és megvalósításuk nem­csak az ő gondjuk, hanem társa­dalmi szerveinké is és művelődési otthonainké is. Biztató, hogy a megye mind a 69 művelődési ott­honában lesz ismeretterjesztő elő­adás és így remény van arra, hogy nem volt hiábavaló az eddigi munka, mert a tavalyi 2259 elő­adással szemben ez évben már 4500 előadásának nem lesz akadá­lya. Az előadások hallgatói nem­csak tudásban, hanem eszmeileg is gazdagodnak. ,, i Dóczi Imre Az elfekvő értékek hasznosításáért Sok vállalatnál, üzemnél gyak­ran gondot okoz a raktáron el­fekvő anyagok, használaton kí­vüli gépek értékesítése. Számta­lan esetben ugyanakkor az is előfordul, hogy az egyes gyárak meg éppen olyan anyagféleségek után kutatnak, sokszor huzamo­sabb ideig is, amelyekből másutt felesleges készletek porosodnak a raktárak mélyén. Ily módon nagy értékek kallódnak semmi haszon fejében, esnek ki az or­szág vérkeringéséből. A túlméretezett készletek a vállalati gazdálkodásra is káro­san hatnak. A felesleges készle­tek ugyanakkor ki vannak téve annak a veszélynek is, hogy idő­vel tönkremennek, értéküket vesztik, hasznavehetetlenné vál­nak. Pedig lehet, hogy éppen a szomszédos üzemben egyik-má­sik anyagféleségre, gépalkatrész­re nagyon is szükség lenne. A Beruházási Bank megyei fi­ókjánál és a Nemzeti Bank fi­ókjánál több olyan példát el­mondtak, amelyek alátámasztják az elfekvő anyagok, használaton kívüli gépek értékesítésének szükségességét, még tökélete­sebb megszervezését. A Békés megyei Tanács Építő és Tataren zó Vállalata 200 ezer forint érté­kű felesleges készletet jelentett. Ebből mintegy 80 ezer forint ér­tékű a parkett, 120 ezer forint értékű a különféle vasanyag. A Békéscsabai Vasipari Vállalat is mintegy 100 ezer forint értékű különféle anyagot, alkatrészt ér­tékesíthetne. S a sort lehetne folytatni, hiszen másutt is: gyá­rakban, állami gazdaságokban, gépállomásokon jócskán tárol­nak felesleges készleteket. Mindezért csak helyeselni le­het a Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalat, a Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezését, amikor október 19-én Szolnokon, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának művelődési otthonában készletrendezési ankétot hívtak össze. Ezen a tanácskozáson a ti­szántúli résztvevők megbeszélik a felesleges készletek értékesí­tésének lehetőségeit, hogy a jö­vőben minél kevesebb legyen a raktárakban az olyan gép- és anyaféleség, amely kiesik a nép­gazdaság vérkeringéséből. Poilina Péter Méhkeréki mozaik A Balcescu Termelőszövetkezet­ben már csak 40 hold kései rizs áll lábon. Ez Ikésőd érésű, és amíg zöld volt, addig nem vághatták le. Eddig 220 holdról betakarítot­ták a termést, s az elsőnek leara­Nem tudom, ki hogyan figyelte meg, de szerintem az emberi alkotások közül a szódásüvegnek van a legkiismerhetetlenebb „természete”. A velük való évtizedes küzde lem tapasztalatai alapján tulaj­donságaik szerint, hosszas lélektani elemzés után az alábbi típu­sokat figyeltem meg: GYORSSPRICCELÖ TÍ­PUS: Gyanútlanul megfogod, tenye­redet lágyan, finoman ráhelyezed a nyomókarra, és a következő pillanatban zutty! Szemed szád tele van szódavízzel, míg a sors különös akaratából a pohárban alig van egy pár csepp... Legtöbbször akkor találkozol vele, amikor nővel vagy kettes­ben. 1STENNEKSEFOLYÖ Tí­PUS: (óvatosan nyomni kezded, a nyomókar már nem megy tovább, de szóda sehol. Hihetetlenkedve leellenőrzöd: Az üveg tele van. Újra elkezded a nyomást, ám csak nem jön belőle... Közben a gyerek is idegesít, mert nyújto­gatja feléd poharát és ha nem tudsz vizet „fakasztani”, oda a tekintélyed. Hiába minden. Bár teljes testsúlyoddal rajta fekszel az üvegen, tenyeredre hólyagot tör a nyomókar, két cseppnél töb­bet nem tudsz kisajtolni. ÖRÖKFOLYÖ TÍPUS: Az előző tapasztalatok alapján bizalmatlanul közeledsz felé, óva­tosan megnyomod a nyomókát és csodák-esodája, minden rend­ben megy, megtelik a pohár, jó­ízűt iszol, örülsz az életnek... De mi ez az óriási tócsa körülötted? Mire rájösz, az üvegben egy csepp sem maradt. Egy nyomás után automatikusan minden szabada­lom nélkül szép lassan folydo- gálva kiürít. FÉLIGFOLYÓ TÍPUS: Nagyon jól indul, nincsen sem­mi baj vele, örülsz a tökéletes üvegnek, ám egyszercsak fokoza­tosan vékonyodik a folyás, majd teljesen eláll. Különös ismertető jele, hogy rendszerint akkor hagy cserben, amikor egy csepp víz nincs a háznál. HÁTULFOLYÖ TÍPUS: Nyomod a nyomókart hátul. Elöl tartod a poharat és vársz. Hiába... Nem jön semmi. Azaz dehogy­nem: kis idő múlva érzed, hogy nyomókezed kabátujja csurig van szódavízzel, melyet a nyomókar vezetett oda rejtélyes módon. Ezek után mint egy korsóból óvatosán öntesz kabátújjadból a pohárba és már lehet is inni. RENDESEN FOLYO TÍPUS: Állítólag ilyen is van, egyes ed­dig még meg nem erősített forrá­sok szerint az idén valaki már ta­lálkozott is vele. Nekem lapzártáig még nem si­került ... O. KOVÁCS ISTVÁN tott tábla holdanként 23 mázsájá­val fizetett. A 260 holdról a szö­vetkezet átlag 14—15 mázsa rizs­termésre számol. A gépállomás négy cséplőgépet állít be rizsr- cséplésre, s ha az idő engedi, tíz nap múlva befejezik a munkát. A szövetkezet 90 vagon cukor­répával ad át többet a Sarkadi Cukorgyárnak, mint amennyit ter­veztek. A kedvezőtlen időjárás el­lenére a szövetkezet gazdái szer­dán is szedték a répát és vonta­tókon, tehergépkocsikon szállítot­ták a cukorgyárba, ahonnan kife­lé menet nyers szeletet vittek a közös gazdaságba. Saját erőből 560 ezer forint épít­kezést terveztek erre az évre. A kedvező terméslehetőségek ki­használásával október első felében azt vehették számba, hogy a saját erő építkezés költségét megdup­lázták. Építettek többek között egy 93 méter hosszú, 8 méter szé­les dohánypajtát, két darab 350 férőhelyes juhhodályt, hatvan ko­csi elhelyezésére megfelelő kocsi­színt. Részben saját, részben ál­lami támogatásiból készült egy öt­ven férőhelyes növendékmarha- szállás és egy 200 férőhelyes sül- dőszállés-*is. o Az idei őszön igen jó szolgála­tot tett a termelőszövetkezetben a Sebestyén-féle késes talajsímító. Az eléggé száraz időjárás követ­keztében, rögtörő hengerrel, disz- 1/ /srrel nem tudták az őszi árpa és a búza vetőágyát megfelelően előkészítem. Elővették az említett munkagépet, amely a negyed köb­méter nagyságú rögöket is porha­nyóra zúzza, és a talajt vetésre al­kalmassá teszi. Összesen 750 hold őszi vetőágyat járattak meg a késes símítóval. Szorgalmas mun­kájuknak köszönhetik, hogy a 350 holdnál több őszi árpájuk ki- zöldült, a búzájuk is csírázásnak indult.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents