Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-11 / 240. szám
MAO. október 11., kedd NÉPÚJSÁG ■ r Érdemes versenyesni Hívotté a jutalmat a megye kót legjobb cséplő-munkacsapata Másodszor köszöntötték és ajándékozták meg az újkígyó- si Aranykalász Termelőszövetkezet két kiváló cséplő-munkacsapatát. Néhány héttel ezelőtt a gyulai járási pártbizottság és a járási tanács versenydíját, most szombaton délután pedig a megyei pártbizottság és a megyei tanács jutalomtárgyaiit vették át Bozsik Lajos és Varga Ferenc cséplő-munkacsapatának tagjai.A délután öt órára hirdetett ünnepségre jóval korábban érkeztek meg a cséplőcsapatok vezetői és tagjai — így aztán volt idő egy kis beszélgetésre. Először is a több száz cséplőcsapat vetélkedésében első helyezett csapat vezetőjét, Bozsik Lajost kérdeztük meg: minek köszönhetik ezt a dicsőséget? Talán a legderekabb, legszorgalmasabb embereket válogatta össze — ahogy errefelé mondani szokás — a „bandába”? '— Mikor a termelőszövetkezet vezetősége megbízott, hogy szervezzek egy cséplőcsapatot, még szó sem volt sem helyi, sem járási és megyei versenyről, így aztán azokból alakítottam a csapatot, akik vállalták. Amint látja, 16 ■ és 60 év között váltakozik a koruk. A többség persze olyan ember, aki hosszú éveken át dolgozott már cséplőgépnél, s ezért nemcsak értette a dolgát, hanem szerette is, így aztán haladtunk. Közben odajött Varga Ferenc, a megyei második helyezett cséplőcsapat vezetője is. Neki sem volt módjában a legdolgosabb embereket összeválogatni, de így is komoly vetélytársnak bizonyult: a tsz céljutalmát, egy- egy hordó sört napi 300 mázsa cséplése esetén az ő csapata kettő, Bozsik csapata pedig egy ízben nyerte el a hat hétig tartó kemény cséplési időszak alatt. S bizony hosszúak voltak a napok, mert általában reggel 4-től este 8-ig búgott a gép. Sok volt a csépelni való, mert a 3000 hold körüli kalászosból kombájn nem aratott, s ráadásul a régebben táblásított földekről 14 mázsájával eresztett a búza, s átlag 15,3 mázsájával az 570 hold tavaszi árpa, 13,60 mázsájával a 90 hold őszi árpa. — Érdemes volt versenyezni? ■— kérdeztük, bár tudtuk: amellett, hogy a két csapat tagjai csaknem 19 000 forint értékű jutalmat vesznek át, s emellett jóval többet kerestek, mint a mögöttük maradtak. — Érdemes volt — hangzott az egyöntetű válasz, s elsorolták, hogy Bozsik Lajos munkacsapatának tagjai 106, Varga Ferenc munkacsapatának tagjai 87 munkaegységet szereztek a cséplés idején, míg a többi csapatok tagjai 50—60 munkaegységet. S az új- kígyósi Aranykalász Tsz-ben 40 forint érték ígérkezik egy munkaegységre. Ezek szerint a fiatal Süli Jánosné Bozsik csapatában hat hét alatt több mint 4000 forint értéket keresett. No meg egy karórát. Ugyanis jutalomként egy-egy karórát kaptak a Bozsik-munka- csapat tagjai. Varga Ferenc munkacsapatának tagjai közül a nők egy-egy konyhaterítő-garnitúrát, a férfiak pedig jód felszerelt borot- vakészletet. Persze ennél is többet ér számukra az a tudat, hogy a megye több száz cséplőcsapatát előzték meg, s hogy idejében zsákba, magtárba került a gazdag termés. Lasizli Pál elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének rövid ünnepi beszéde után felszólalt Zalai György elvtárs, a gyulai járási pártbizottság titkára. Elmondotta, hogy mikor ismertették Újkígyóson a cséplési verseny feltételeit, Csík Péter, a tsz elnöke magabiztosan kijelentette: akár máris hozhatják a díjakat, mert biztosan mi nyerjük meg Ha lenne kitűzve versenydíj az őszi betakarításra és vetésre, az újkígyóst Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai nemigen tennék vitássá, hogy kié legyen. A tervezett 2600 katasztrális hold búzavetésből 50 hold olasz búza már zöldell. De zölded a 290 hold őszi árpa is. A 2500 hold kukorica betakarításának a felénél, az 500 hold cukorrépa felszedésének pedig egyiharmadánál tartanak. Nagy ösztönző hatása van a tervezett 40 forint munkaegység értéknek, ami csak úgy lesz meg, ha semmi se megy kárba abból, ami megtermett. No meg aztán, nem véletlenül léptek az új- kígyósiak a közös gazdálkodás útjára a tél folyamán: több régi tsz- tag példájából látták, milyen gyümölcsöző a közös munka. Tóth Pálné is azt mondta, a számára örökké emlékezetes szombat délutáni ünnepségen, hogy hat évig volt cséplőmunkás, de ennyit még sohasem keresett, s még nem volt olyan megbecsülésben részesítve, mint most. Annyira örül a térítőknek, szalvétáknak, hogy talán nem is használják majd, hanem ereklyeként őrzi, amíg él. K. I Közel 30 ezer forint évi jövedelem A kertésszigeti Dózsa Tsz juh ásza. Aranyos János bácsi már betöltötte a 61. évét is. Két éve tagja a termelőszövetkezetnek. Nagyon szereti a foglalkozását, úgy örül, dédelget minden kis bárányt, mint a saját háztáji jásza gát. A szorgalmas, becsületes em bér munkájának meg is van a gyümölcse. Aranyos bácsinak eddig több mint 450 munkaegysége van. Előleget is szépen kapott. A napokban szállítottak az udvarába 15 mázsa csöves kukoricát. Búzából közel 15 mázsát vitt haza, árpa is volt vagy 6—7 mázsa. A termelőszövetkezet vezetői szerint Aranyos bácsi a i év végére közel 600 egységet gyűjt össze. Az eddigi előlegekkel együtt mintegy 30 000 forint lesz az évi keresete. ' x_. —• Nehéz, de szép misszió Ráérősen lépkedek a technikum épülete felé, mert több mint fél óra van a foglalkozás kezdetéig. Emlékezetemben kép és hamgfosz- lányok elevenednek fel. Képtöredékek az 1948-as évből, a technikum emelkedő vörös téglafalairól, az ott dolgozó, beesett — de vidáhi arcú munkásokról —: „Csak kiverekedtük a közmunkát, az építkezést!” — hallom még most is a hangjukat Akkor a munkások többségének nem az volt a legfontosabb, hogy a tudás, nak új forrása épül Orosházának ezen a sivár, faluvéghez hasonló részén, ahonnan szakemberek százai kerülnek majd a korszerűtlen, s szűkén termő mezőgazdaságba, hanem a munka, a keresti lehetőség. Elperegtek az évek. Az öreg városnak ezt a részét fiatallá, üdévé telték az új lakóházak, a technikum és az előtte elterülő park. A parkban néhány 26 és 40 év közti férfi ül. Egyiküket, Kovács Ferencet Gyulaváriból ismerem. A másik, a harmadik, s a hatodik bemutatkozik: Andó János Csaiba- szabadiból, Varga István Batto- nyáról. Jön és leül a padra egy lény: Illés Klára és egy asszony: Krausz Jánosné Békéscsabáról. Valamennyiüknél könyvekkel, füzetekkel megrakott táska, valamennyien az. Orosházi Mezőgazda- sági Technikum III. és IV. osztályának levelező hallgatói. Kévekötő aratógéppel vágják kukoricaszárat a csorvási Ady Tsz tagjai Mezőgazdasági szakbizottságok alakultak Gyulán A mezőgazdasági állandó bizottság Gyulán is hosszabb múltra tekint vissza. Feladatát, amíg a város határát főként egyénileg gazdálkodók művelték, ellátta. Most egy év távlatából a város vezetőinek és az állandó bizo i- sag tagjainak az a véleménye, hogy bővítsék a bizottság munkáját. különféle szakbizottságokkal. Ezeket meg is alakították. A növénytermelő, az állattenyésztő, az üzemszervező és a gépesítő szak- bizottság munkájáért egy-egy állandó bizottsági tagot tettek felelőssé, ugyanakkor a szakbizottságnak külön vezetője van. Legközelebb az üzemszervező szakbizottság ül össze. A csorvási Ady Endre Termelő- szövetkezet kukoricavetése 550 katasztrális hold. Igen nagy gondot okozott a tsz vezetőségének, hogy a kukoricaszár betakarítását gyorsan, könnyen, olcsón elvégezzék. A szárbetakarítást sürgeti a határidő betartása és az, hogy a búzavetés főleg a kukorica után történik. Ha kézzel vágják le a kukoricaszárat, úgy egy katasztrális hold szár levágása és bekötése 3,65 munkaegységbe kerül. A tsz vezetősége és a tagok elhatározták, hogy a szárvágást lóvcvntatású kévekötő aratógéppel próbálják elvégezni. Négy napi munka után megállapították, hogy a kísérlet bevált. A napi teljesítménye 4—5 kát. hold. A gép jól végzi a kukoricaszár-levágást és annak bekötését. A kukorica között köztesként takarmánytököt vetettek, s így a kukoricatarló magassága a takarmánytök magasságának felel meg. Ilyen módszerrel a kukoricaszár vágása holdanként egy munkaegységbe és egy kilogramm zsinegbe kerül, aminek ára 35 forint. A gép üzemeltetéséhez szükséges egy gépkezelő, egy lóhajtó és két pár lófogat. Mivel a termelőszövetkezet lófogatokból ^61 áll, így a vontatást váltott lovakkal tudják végezni. A vezetőség ezek után úgy határozott, mivel a módszer jól bevált, hogy az ossz kukoricaterületből 400 kát. holdat kévekötő aratógéppel vágnak le, a fennmaradó 150 holdat pedig járvasiló- val. Az Ady Termelőszövetkezet az egyéb őszi mezőgazdasági munkákkal is jól áll. Az őszi árpa vetését befejezték 250 holdon, az őszi takarmánykeveréket is elvetették 25 holdon és az őszi búza vetését megkezdték. A 80 hold napraforgót betakarították, 60 hold kukoricát letörtek, 100 hold cukorrépát felszedtek és a 410 hold háztáji kukoricát 90 százalékban letörték. Elvégeztek már 1100 hold mélyszántást és 500 hold vetőszántást is. Maczák András v. b.-elnök. Csorvás. Kovács Ferenc gyorsan elsorolja, kinek, mi a foglalkozása, aztán kérdezősködni kezdek. Először Andó Jánostól, mert meglepett, hogy őt még „egyénileg gazdálkodó parasztfiatalként ” (29 éves) tartják nyilván a technikumban'. — Valóban egyéni vagyok még, de csak úgy névleg, mert földem nincs, beléptek vele szüleim, még a télen, a békéscsabai Szikra Termelőszövetkezetbe. — És maga? — Én most már nem kezdek semmihez, amíg az oklevelet kézhez nem kapom. Eltelik az idő, negyedikes vagyok. Arra a kérdésre: hogyan szánta rá magát a tanulásra, mi a célja vele, az indító okot keresgélve válaszol: — Három évig a Telekgerendás) Állami Gazdaságban dolgoztam szerződött munkásként, s ott ébredt fel bennem a tanulási vágy... Ott láttam meg, hogy azoké a jelen és a jövő, akik tanulnak ... De talán nem is ott, hanem a honvédségnél ... Műszaki alakulathoz kerültem, négyen-öten voltunk nyolc általánost végzett parasztfiatalok. Mikor a többiek műszaki dolgokról beszéltek, szégyelltem magam, szinte fájt, hogy én nem értek ilyesmihez, hogy nem tanultam. Hát ezért iratkoztam be a levelező tagozatra 1956 szeptember- rében... — No és a cél, ha végez? — Még nem tudom, hogy állami gazdaságban vagy termelőszövetkezetben kötök-e ki, de az biztos, hogy a mezőgazdaságban, mert a technikumban is az állattenyésztés a legkedveltebb tantárgyam. Ilyen bizonytalan választ ad Krausz Jánosné, a kétgyermekes, háztartásbeli asszony is. Villanyszerelő férjét hívják a Szarvasi Állami Gazdaságba, azt mondják, neki is biztosítanak agronómusi vagy más munkakört. Csakhogy nagyon megjött a tanulás közben az étvágya, s nagyon babusgatja azt a gondolatot, hogy nem hagyja abba a tanulást, amíg tanári oklevelet nem szerez. — Dehát kik mennek termelőszövetkezetbe a hallgatók közül? — kérdeztem kissé csalódottan, mert Kovács Ferencről, Orvos Andrásról, An- csin Pálról, Karakó Imréről, s még jónehány harmadik, negyedik évfolyamosról tudom, hogy tömegszervezeti és állami funkcionáriusok. — Én se megyek tsz-be — jelenti ki Fésű József —. nem én, mert már ott vagyok évek óta, az orosházi Békében. — Ha végzek, én a battonyai Május 1 Termelőszövetkezetbe megyek — mondja Varga István, aki a Battonyai Gépállomáson már körzeti agronómusként van alkalmazásban. S vannak még jó néhá- nyan a mintegy 45—50 harmadnegyed évfolyamosok közt, akik tsz-be mennek, akik már ott if dolgoznak, mint például Ungq^ Ferenc, aki a sarkad) Vörös C í‘ lag Termelőszövetkezet állattenyésztője. A levelező tagozat első és második osztályának mintegj 150 hallgatója közt is sok tsz-tag van, s jórészt tsz-tagokból tevődik össze az okányi, a mezőhe- gyesi, a nagyszónási, és a szeghalmi kihelyezett levelezési osztálj 25—30 hallgatója is. • Nagyon okos dolog volt ezel$£t~á' kihelyezett osztályokat létrehozni, s csak helyeselni lehet, hogy az eddigi öt mellett újabb négy községben — Újkígyóson, Gyulán, Eleken és Gyomén is — lesz. egy- ' egy kihelyezett osztály a jövő év január vagy február elejétől. A dolgozó parasztok nagy jelentőségűnek tartják, hogy helyben, saját falujukban technikumi végzett- i séget szerezhetnek. A tanároknak nem kis fáradságot jelent a távoli községeket járni Orosházáról. Különösen Balló István, Nagy Sándor és Győri Sándor tanároknak, akik csak a levelező tagozatot té».-"'v nítják, s akik szinte állandóan úton vannak. Fáradságos és nehéz missziót vállaltak a levelező-tanfolyamokon kisegítőkként tanító falusi pedagógusokkal együtt. Szép ez a misszió, amelyért nemcsak elismerést kapnak, hanem egyre nagyobb lesz az 5 jólétük is, annak a munkának nyomán, amift tanítványaik végeznek majd tu- dással, hozzáértéssel telítve a szocialista mezőgazdaságban. Kukk Imre Kétszázezer forintos költséggel új politechnikai műhely épül Füzesgyarma ton (Tudósítónktól) A füzesgyarmati II. sz. Általános Iskola tanulói eddig a politechnikai oktatást egy elhanyagolt, egészségtelen pincében tartották meg. A Művelődési Minisztérium, a megyei, a járási és a községi tanács, valamint a szülők 200 000 forintot adtak össze, hogy az új műhelyt felépítsék. Az épület 11 méter széles és 14 méter hosszú lesz. A műhelyt új felszereléssel rendezték be. A lányok részére külön kézimunka-termet építenék. Másfélmillió forintos költséggel új művelődési hasat építenek Medgyesegyháxán Medgyesegyházán ez évben kezdik meg az új művelődési ház építkezését, amit jövőre fognak befejezni. Az új kultúrházat a vasútállomással szemben, a község főterén építik. Az építkezés költségei meghaladják az egy és fél millió forintot. Az építkezéshez a község 100 ezer darab téglával járult hozzá. Ezt a tanácstagok a község lakosaival együtt saját maguk szállították el Elekről Medgyésegyházára. Az eddig elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja a 40 ezer forintot. e—ó
