Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

i960. október 9., vasárnap KÉPÚJSÁG 3 ' Talán még sohasem volt olyan Sürgős a betakarítási munka és az őszi, tavaszi vetések alá a talaj- előkészítés, mint az idén. Terme­lőszövetkezeti községekre, járások­ra nagy-nagy feladat hárul ezekben a napokban, hóna­pokban. A sok apró parcel­láról kell betakarítani a kapáso­kat és ki kell alakítani a hatal­mas nagy táblákat; amely sok időt, fáradságot jelent. De meg kell tenni sürgősen. Ez a munka nem tűr halasztást, hiszen a jövő évi kenyerünk, bő termésünk függ tőle. Megyei, járási, községi veze­tők most a határt járják,, segítik, szervezik a munkát. A legtöbb ter­melőszövetkezetben versenyben vannak a munkacsapatok, brigá­dok. De nemcsak a szövetkezeten belül, hanem a szövetkezetek is versenyeznek egymással. Jó, ösz­tönző hatással van ez a munkára. A napókban a gyomai járási ta­nács hívta versenyre a megye töb­bi járását az időbeni betakarítás és vetés érdekében. A mintegy ki­lenc pontból álló versenyfelhívás lényege az, hogy a betervezett őszibúza-vetésterületen az utolsó holdig elvégezzék a vetést október 31-ig. A külföldi búzafajtát a leg­jobb minőségű földbe vetik, a ku­korica és a szár november S-ig valamennyi termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban, és a még meglévő egyéni területen, is le le­gyen takarítva. A gyomai járás területén a betakarítás gyorsításá­ra a szállítóeszközöket nyújtott műszakban üzemeltetik. A talaj­munka gyorsítására a gépállomási és termelőszövetkezeti traktorok két műszakban dolgoznak. A cu­korrépa szedését október 25-ig be­fejezik. A versenypontok szerint a tsz-ek közös szántóterületének 12 százalékát szórják be trágyával, az őszi mélyszántás pedig a terv szerint november 20-ig befejezik. Az őszi szántás-vetés mellett gon­dolnak az állatok téli takarmá- nyoztatására is. November végéig mintegy 18 ezer köbméter silót ké­szítenek el a termelőszövetkezetek, amely számosállatonként hat köb­méter silónak felel meg; Hasznos és üdvözölhető a gyo­mai járási tanács v. b. kezdemé­nyezése. Példájukat a többi járás is követi. Hogy ki lesz a győztes, az csak az értékelésnél dől el, amelyet a megyei tanács mező- gazdasági osztálya és más megyei szervek végeznek el a megfelelő időben. A gyárak várják a cukorrépát Az ország cukorgyárai, köztük a s zolnoki, a mezöhegyesi és a sarkadi cukorgyár vezetői és dolgozói a magas cukorrépatermés-kilátások jegyében készültek az idei szezonra. Eszerint idejében és nagy lendülettel láttak hozzá a feldolgozáshoz. A lendületes munka közben mindb áront cukorgyár vezetői és dolgozói kissé aggódva figyelik, hogy a cukorg yár tárolóhelyei üresednek, azért, mert a szállítás nem tart lépést a feldolgozással. A cukorgyári felügyelők meg­egyeztek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőivel a szál­lítás ütemében, azonban úgy látszik, hogy vagy a répa felszedésével, vagy pedig a szállítóeszközökkel van baj. Ez a késedelem kellemetlen helyzetbe hozhatja a cukorgyárakat is, mert nem tudnak teljes kapacitással dolgozni, de ugyanakkor kellemetlen helyzetbe kerülhetnek az állami és a termelő­szövetkezeti gazdaságok Is, hiszen nem mindegy, hogy mikor szedik fel és mikor szállítják el a répát. A kölcsönös érdekektől vezéreltetve, a három cukorgyár vezetőinek az a kérése minden állami, termelőszövetk ezeti gazdaság vezetőihez és dolgozói­hoz, hogy gyorsítsák a cukorrépa szállításának ütemét. A cukorgyárak fel­készültek arra ■ ! 1/ prizmákba tárolják a cukorrépát a vasútállomáso­<rvnr térinél én iev nem kell nogy a baov] 1 •„ elszigetel­jék, elvonják a ügyeimet a le­szerelésre, valamint a gyarmati rendszer végleges felszámolására vonatkozó szovjet javaslatokról és kezükbe ragadva a kezdemé­nyezést, a közgyűlés munkájá­nak menetét más vágányokra tereljék. A nyugati hatalmaknak ez a kísérlete, amely nagy pro­paganda-hadjárattal párosult, igen feszült viszonyt teremtett a közgyűlésen. A delegációk között lázas diplomáciai tevékenység vette kezdetét, és néhány nap alatt a kétoldalú találkozók egész sorozata zajlott le. E talál­kozók eredménye a hét végén kezdett realizálódni, amikor a semleges országok több olyan javaslatot terjesztettek elő, me­lyek az amerikai elképzeléseket teljesen felborították. E javasla­tokat három csoportra lehetne osztani. Sukarno elnök öt ország — India, Indonézia, EAK, Gha­na és Jugoszlávia — nevében olyan határozati javaslatot nyúj­tott be, mely javasolja a köz­gyűlésnek, tűzze napirendre Hruscsov és Eisenhower szemé­lyes találkozásának megvalósítá­sát. A másik javaslat az ENSZ székhelyének megváltoztatására és az ENSZ szerveinek módosí­tására irányult. S végül néhány ország — többek között Nepál és Guinea — javasolta, hogy az ügyrendi bizottság javaslata ellenére, a közgyűlés tűzze napi­rendre és vitassa meg a Kínai attól tartani, hogy az átadásnál, il­nak ügyét. p zek a javaslatok talán min- dennél jobban bizonyítják az új légkör kialakulását az ENSZ szervezetében. Az Egyesült Államok minden erőfeszítése dacára a Szovjetunió által beter­jesztett javaslatok uralják a köz­gyűlést és a tárgyalások mene­tét. Hiába utazott Macmillan an­gol miniszterelnök a közgyűlés­re, s hiába próbálta beszédével átbillentem a mérleg nyelvét a Nyugat javára, ezek a kísérletek eddig kudarccal végződtek. Ed­dig a nyugati hatalmak részéről egyetlen építő javaslat sent hangzott el, a szocialista orszá­gok viszont egész sor fontos ja­vaslatot nyújtottak be megvitatás­ra. A szocialista országok kezde­ményezései a semleges országok nagy aktivitása és éles imperia­lista-ellenes fellépésük igen fon­tos tényezők, de nem szabad, hogy valamiféle illúzióba rin­gassanak bennünket. Az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán éles harc folyik a há­ború és a béke erői között azért, hogy az imperializmust meghát­rálásra kényszerítve, a tárgyalá­sok útján oldódjanak meg nap­jaink égető kérdései. És habár igaz az, hogy a mostani ülésszak már nem a régi, és hogy az im­perialista szavazógépezet már nem úgy működik, mint mond­juk két évvel ezelőtt, de az is igaz, hogy ez a szavazógépezet Egyszerű és hasznos újítás a nyerstégla téli tárolásánál: körülmeszelés és „mexikói piramisok“ a Gyomai Téglagyárban A Gyomai Téglagyárban igen egyszerű és hasznos eljárással tárolják télire a nyerstég­lát: az égetésre váró téglakazlakat körülme­szelik, így védik az időjárás viszontagságaitól. Azelőtt égetett téglával rakták körül a nyers­tégla-kazlakat, tavaly például 112 000 égetett téglát használtak erre a célra, amelynek egy része az év végére tönkrement. Az új mód­szerrel — idős Dankó János gyárvezető és ifj. Dankó János, a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés csoportvezetőjének újításával — a gyomai telepen több mint hatvanezer forin­tot takarítanak meg évente, hárommillió nyerstégla téli tárolásához elegendő hat má­zsa mész. Nagyobb esőzések után a meszelést megismétlik. A meszelés nem befolyásolja a tégla minőségét, az égetés után nem marad nyoma. A Gyomai Téglagyárban kitűnően bevált id. Dankó János kazalozási ésszerűsítése is: a nyerstéglákat lépcsőzetesen, a mexikói pira­misokhoz hasonlóan rakják össze a szárító­színekben. Ezzel a módszerrel sokkal gyor­sabban szárad a tégla, mint az addig alkalma­zott tömör tömbökben, s ugyanakkor most több oldalról rakhatják. A száradás jóval tö­kéletesebb is, ami jobb minőségű téglát ered­ményez. Egyelés nélküli cukorrépát nemesítenek Mezőhegyesen Mezőhegyesen négy évvel ez­előtt azzal a céllal rendezték be a Dél-Tiszántúli Cukorrépaneme­sítő és Növénykísérleti Telepet, hogy e vidék talaj- és éghajlat­viszonyainak megfelelően új, bő­ven termő, magas cukor- és ala­csony hamutartalmú cukorrépa­fajtákat állítsanak elő. A közel­múltban ide tette ót székhelyét Sopronhorpácsról Varga András híres polirépanemesítő, aki az elért eredményekről és a terveik­ről a következőket mondotta el: — Mezőhegyes ezelőtt a nemesí­tés központja volt hazánkban. Ez érthető, hiszen a humuszban gaz­dag mezőségi talaján minden nö­vény jól megél. Innen indult el hódító útjára a híres Székács­búza, a mezöhegyesi őszi árpa, a lófogú kukorica, napraforgó és egyéb növény. Bőven terem itt a cukorrépa is, csak magas a ha­mutartalma és emiatt sok melaszt termel a cukorgyár. Célunk: olyan bőven termő, új cukorrépafajták nemesítése, melyekben sok a cu­kor és kevés a hamutartalom. Húsz százalékkal __már... sikerült b en helyet foglaló delegátusok tekintélyes része még mindig az amerikai monopóliumok jelzésé­re figyel, és azok útmutatásai szerint szavaz, amint azt az ügyrendi -bizottságban is láthat­tuk. Ennek következtében a nagy kérdések megoldása nem megy egyik napról a másikra. A világ sem egy nap alatt teremtődött — mondotta Kádár elvtárs — éis ugyanígy „a világ képét sem le­het egy nap alatt, azaz ezen az ENSZ-közgyűlésen megoldani”. \ zt jelenti ez, hogy a köz- gyűlés munkáját ered­ménytelennek tekintjük? Erről szó sincs! A munka nagy része még hátra van, s teljes értéke­lést adni csak a közgyűlés mun­kájának egésze alapján lehet. Annyi azonban már most biztos, hogy a jelenlegi ülésszak újabb nagy lépés előre azon' az úton, hogy a világ közvéleménye, a vi­lág népei még jobban felismerjék az igazságot, s ennek tudatában még határozottabban lépjenek fel a háború ellen, a leszerelé­sért, a gyarmati uralom végleges felszámolásáért. S ez a döntő, ez a béke biztosításának legfonto­sabb feltétele, mert a népek aka­rata és harca olyan erő, amit le­verni nem lehet — és ez hama­rosan döntő változásokat hoz majd magával az ENSZ falain belül is, Gjlovai Gyula mításunk szerint 1960-ban már új mezőhegyes! nemesítvényekkel jelentkeztünk az országos fajtakí­sérletben. Kiszámoltuk azt is, hogy az új nemesítésű Béta-Poli 5-ös cukorrépa egyedül a mezőhegyes! cukorgyár körzetében — az elmúlt évekhez hasonló területen — öt­millió forint többletjövedelmet je­lent a termelőknek, főleg a ter­melőszövetkezeteknek, hiszen ők adják a répa zömét. — Örömmel számolhatok be ar­ról is, hogy megvetettük az alap­ját az örökletesen egymagvú, azaz egyelés nélküli magyar Ploiploid répa előállításának. Ez a mun­kánk világviszonylatban nagy je­lentőségű lesz, hiszen az egyelés Néhány évvel ezelőtt Orosházán a termelőszövetkezetek mozgalmat kezd­tek a talajerő szervezett visszapótlásá­ra „gazdagodjanak földjeink” elneve­zéssel. E mozgalom során a tsz közös szántóra egyre több istállótrágya ke­rült ki, a háztáji gazdaságokból is ki- hordták az istállótrágyát. ,Az idén ezt a mozgalmat ismét felújították. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osztálya he­tenként értékeli a „gazdagodjanak mindenütt gond. Nyugaton pél­dául még a répa termésátlagából és a cukortartalmából is szívesen engednének az egyelésmentesség javára. — Nemesítő munkánkban sokat segít a most felszerelt, modern se- lejttani laboratóriumunk, ahol mikroszkópok segítségével már a levélkezdeményből megállapíthat, juk a különböző törzsek hamutar­talmát. így könnyebb, biztosabb a szelektálás, pontosan látjuk, hogy melyik cukorrépa-törzzsel érdemes komolyabban foglalkoz­nunk. Tapasztalataim alapján ki­jelenthetem, hogy a mezöhegyesi nemesítőmunkák komoly eredmé­nyeket ígérnek. földjeink” versenymozgalmat és írás­ban közli a versenyben részt vevő ter­melőszövetkezetekkel az elért ered­ményt. Eddig ebben a versenyben leg­jobb eredményt az Üj Élet Termelő­szövetkezét ért el, ahol a közös szán­tó 24,8 százalékát istállótrágyázták meg az idén. Az erre az évre kiadott istálló- trágyázási tervet a város területén gazdálkodó tsz-ek 95,6 százalékra telje­sítették» MEGKEZDŐDŐ!! 2 Terményforgalmi Vállalat telepein mw ii/i i IUl9tll 53* m m. Átvételi ár: szerződéses szabad egyszínű fehér bab 410 Ft q-ként 390 Ft q-ként egyszínű színes bab — 340 Ft q-ként vegyes bab — 240 Ft q-ként kJ Beindul! a tőkmag felvásárlása is! étkezési (mosott) magért 550 Ft q-ként olajgyári magért 450 Ft q-kén’ árat fizet a vállalat. „Gazdagodjanak földjeink“

Next

/
Thumbnails
Contents