Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

2 NÉPÚJSÁG I960, október 8., szombat Politikai munkával hatnak a fegyelmezetlenkellőkre Csak futólag üdvözölnek ben­nünket a Mezőhegyesi Állami Gazdaság pereg-pusztai körleté­nek irodájában Hudák elvtárs, az üzemegységvezető és Kiss Já­nos elvtárs, a párttitkár. Éppen valami írás felolvasását hallgat­ják, ez köti le annyira a figyel­müket. Sz. József ügyéről van szó. Sz.-t már többször figyelmeztette brigádvezetője, hogy vasárnap se hanyagolja el a jószágok itatását. A figyelmeztetés azonban nem használt, ezért komolyabb formá­ban kellett foglalkozni a dolog­gal. Behivatták a íogatost az iro­dába és elé tárták, milyen kárt okoz fegyelmezetlenségével erköl­csileg is az üzemegységnek. írásbeli megrovásban részesítették Sz. nem szólt egy szót sem, de arcán látszott, milyen mélyen ha­síthattak belé a párttitkár szavai. Apja cselédember volt a múlt­ban, akinek bizony hasonló ie- gyelmezetlensegért rég kitette volna a szűrét az uraság. Még- hogy nem itatja az ökröket! Hi­szen emlékezhetnek rá az időseb­bek, még az ökröknek is több becsületük volt régen, mint az embernek. Azzal nem törődtek akkoriban, hogy az állatgondozó mit eszik, de a jószágnak mindig volt elég. Ma egy asztalnál fo­gyasztják ebédjüket a régi cse­lédemberek fiai a soraikból ki­került vezetőkkel. Sz. is 1400 fo­rintot keres havonta az illetmé­nyén felül. Tehát anyagilag is megbecsült dolgozója az állami gazdaságnak. S akkor ilyen ele­mi ügy miatt kell a vezetőség elé állnia! ...Ahogy mindezt át­gondolta, rosszabbul estek neki a súlyos szavak, mint az írásbeli megrovás.' Lehet, hogy másut szigorúbban büntették volna meg azt''az állat- gondozót, aki hasonlóképpen jár el mint Sz. De Kiss elvtársék el­sősorban Másnap megismétlődött az eset, azzal a különbséggel, hogy a me­zőőr most már határozottan kö­vetelte, hogy Cs.-né azonnal te­gye le azt a néhány kilónyi, me­zőről elcsent kukoricát. Az asz- szony azonban nem volt hajlandó erre. — Az istenit neki, mit számít ez a kis kukorica a gazdaságnak! — nyelvelt. És akkor is azt hajto­gatta, megsértődve, amikor más­nap nem engedték munkába állni. — Maradjon csak otthon Cs.- né — mondotta neki Hudák elv­társ. — Bár szükség lenne a mun­kájára, de arra nincsen szükség, hogy prédálja az állam vagyo­nát... Az eset szóba került a gépcso­portnál és voltak olyanok, akik nem ítélték el Cs.-nét a cseleke­detéért. — Mit tesz az a néhány kiló kukorica, mikor vagonszámra ter­mett belőle? — vélték. — Ha mindenki így gondolkoz­na, a vagonokból csak egy—két mázsa maradna A többit, úgy mint Cs.-né, szét­hordanák — magyarázták a kom­munisták. — Képzelje csak el, Já­nos bácsi: jelenleg körülbelül 200- an dolgoznak a kukoricásban. Ha mindenki csak öt kilót vinne el naponta, az két hét alatt 140 má­zsa hiányt jelentene. Erre nem gondolnak, ugye? — Hát ez igaz, mert ha ő el­viheti, miért ne vinné el a másik is? — felelték a többiek. Persze az előbbi példát csak szemléltetésből mondták a gép­csoportban is, nem azért, mintha így állna s helyzet Pereg-pusz- tán. De jó dolog, hogy így, az egész üzemegység érdekeinek a nézőpontjából gondolkodnak már egyre többen. Igaz, ez az írás két olyan esetről szólt, amelynek azt mutatták: akad még hiba az üzemegységben. De az is igaz, hogy mind kevesebb a hiányosság a munkafegyelem terén. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a gazdasági eredmények. A jó és a pontos munka hozta, hogy ezen az őszön is kitűnő termést taka­rítanak be a kapásnövényekből. A hibridkukorica-anyasorok 60 mázsás átlagot adnak holdanként. A cukorrépa átlaga 200 mázsán felül lett, s a silókukoricából is kitűnő az eredmény: holdanként 250 mázsát takarítottak be. Varga Dezső Újjáválasztották a KISZ-vezetőséget Szabadkígyóson Csütörtökön este taggyűlést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség szabadkígyósi iskolai szervezete. A mezőgazdasági tech­nikum 45 diákja jött össze, hogy újjáválassza a hét tagú iskolai KISZ-szervezet vezetőségét. Ez alkalommal 16 elsőéves technikumi hallgatót vettek fel soraik közé. A vezetőség beszámolóját — amely a KISZ iskolai szervezetének megalakulása óta végzett ifjúsági munkáról vetett számot — Balázs János titkár terjesztette be. A vi­tában tíz ifjúkommunista szólalt 'fel, akik bírálták a vezetőség munkáját, és javaslataikkal hathatós segítséget adtak a tanévben megvalósítandó feladatok teljesítéséhez. A taggyűlésen részt vett a község úttörőszervezetének vezetője is, aki elismeréssel beszélt a technikumi KISZ-szervezet általános iskolát segítő munkájáról. Hruscsov több mint három órás megbeszélést folytatott Nehruvaí Sukarno nyilatkozott elutazása előtt New York (MTI) Sukarno indonéz köztársasági elnök csütörtökön este a szovjet ENSZ-küldöttség székhelyén meg­beszélést folytatott Hruscsov mi­tt :szterelnökkel. A megbeszélésről távozó Sukar­no — aki mint ismeretes, már el is utazott New Yorkból — nyilat­kozott az újságíróknak. Búcsúnyilatkozatában borúlátó­an ítélte meg az ENSZ-közgyűlés eddigi munkáját. Az indonéz el­nök sajnálkozással állapította meg, hogy „a hidegháború légköre és a merev hidegháborús álláspon­tok mélyen belegyökereztek az ENSZ-be”. Az elmúlt hetek ese­ményei — mondotta — megerősí­tették azt a meggyőződését, hogy feltétlenül módosítani és korsze­rűsíteni kell az ENSZ felépítését és alapjait. Újságírók kérdéseire válaszolva Sukarno hangoztatta, hogy máshova kell áttenni az ENSZ székhelyét; szerinte a leg­megfelelőbb város Genf lenne. Sukarno nem volt hajlandó nyi­latkozni a Hruscsov szovjet mi­niszterelnökkel folytatott megbe­szélésről. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Hruscsov röviddel Sukar- noval történt találkozása utóm, Nehru indiai miniszterelnök va­csoravendége volt. Hruscsov és Nehru több mint három órát töltött fehér asztal melletti megbeszéléssel. Az indiai miniszterelnök a vacsora végezté­vel kikísérte Hruscsovot a szállo­da bejáratához. Az őt ostromló újságírók kérdéseire Nehru mind­össze annyit felelt, hogy az ENSZ alapokmánya módosításának kér­dését vitatták meg. Tafawa Balewa nigériai minisz­terelnök csütörtökön este beszédet mondott a külföldi sajtóklub va­csoráján. Felszólította a nagyha­talmakat, hogy ne terjesszék ki a hidegháborút az afrikai száraz­földre. Nigéria — mondotta — tagi ja marad a brit nemzetközösségi nek, ez azonban nem azt jelentit hogy csatlakoznék bármely tömb­höz. Az UPI jelentése szerint a nigé­riai miniszterelnök csütörtökön megbeszélést folytatott Herter amerikai külügyminiszterrel. Az AP jelentette, hogy Lange norvég külügyminiszter pénteken New Yorkból Washingtonba uta­zik. A norvég külügyminiszter feltehetően találkozik Herter ame­rikai külügyminiszterrel. A KISZ-kongresszus tiszteletére Az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezet KISZ-szervezete a napokiban tartotta meg vezető­ségválasztó taggyűlését. A taggyű­lésen a kiszisták a kongresszus tiszteletére tettek vállalást. Vál­lalták, hogy az ősz és a tavasz fo­lyamán 1500 suhángot ültetnek él a termelőszövetkezet területén. Vállalták, hogy három hold kuko­ricát letörnek társadalmi munká­ban. A lányok ígérték, hogy 11 kendőt varrnak ki és egy térítőt horgolnák alapszervezetük ott­honosabbá tételére. A fiatalok ed­dig is részt vettek a társadalmi munkában. Segítettek a kultúr- házhoz vezető járda építésében az úttörőkkel közösen. Ezenkívül még több órás társadalmi munkát töltenek a kultúrház környéké­nek parkosításában. politikai munkával igyekeznek hatni a fegyelmezetlenkedőkre. Azt vallják: ha valaki már megérti ésszel, hogy fegyelmezetlensége milyen kárt okoz, akkor nem csi­nálja többé úgy a dolgát. És eb­ben nagyon sok igazság van. Persze akadnak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen a szigo­rúbb rendszabályok alkalmazá­sa. Jelenleg több mint 500-an dol­goznak az üzemegységhez tartozó földeken. Törik a kukoricát, sze­dik a répát stb. A nagy őszi be­takarításban részt vesznek az asz- szonyok is, akik 70—80 forintot megkeresnek naponta. Egyik dél­után Cs. I.-nét, aki a törésből hazafelé ballagott az úton, meg­állította a mezőőr: — Ejnye Cs.-né, — mondotta neki —, szüksége van magának arra a kukoricára, amit a batyu­jában visz? Az asszony nem szólt semmit, hanem durcásan továbbállt. Művelődési otthont avatnak Csabacsűdön Ma, szombaton délután nagy ünnepség színhelye lesz Csaba- csűd: felavatják az 1,7 millió fo­rintos költséggel épült művelő­dési otthont. A modern művelő­dési otthont a községi tanács sa­ját erőből — a községfejlesztési alapból — építtette fel. Régi vá­gya teljesült ezzel a község la­kosságának, mivel eddig kisebb tanácskozást is alig tudtak meg­tartani Csabacsűdön. Az ünnep­ségen a Balassi táncegyüttes is fellép Franciaországban bemuta­tott műsorával, EURÓPA FELETT ragyogott a nyár, és a naptárak júliust jelez­tek... A hatalmas, turbógenerátoros repülőgép úgy úszott a levegőben, mint valami üdülőhajó a Fekete­tenger kék vizén. Odakinn éjszaka volt, felhőtlen nyári éjszaka és az égen millió csillag sziporkázott. A remek bőrfotelekben 150 utas Vár­ta a megérkezést Moszkvába. Szonja, a csinos, szőke stewar­dess frissítőt kínált az utasoknak, majd bekapcsolta a televíziót. A képernyőn a főváros nagyadója jelentkezett, valamelyik kultúr­palotából sugároztak tánczene- hangversenyt. Éppen az év leg­szebb slágereit játszotta egy kitű­nően összeszokott zenekar, amikor hirtelen elsötétült a képernyő, és megjelent rajta a bemondó arca. — Kedves nézőink, közvetíté­sünket megszakítjuk. Rendkívüli hírt kaptunk. Az utasok, felfigyeltek. Minden­ki a televízió felé fordult. — A TASZSZ jelenti: Az Egye­sült Űrkutató Központ közlése sze­rint holnapután hajnalban útrakel az első Mars-expedíció. Az utazás programterve elkészült. Az öt tagú expedíció parancsnoka Pjotr Zsu- kov, a Központ bolygókutató szek­ciójának vezetője. — Figyelem, figyelem! Az űrha­jó indulásáig rendkívüli adások­ban számolunk be az előkészüle­tekről, holnapután hajnaltól pe­dig űrállomásaink segítségével né­zőink is nyomon követhetik a ra­kéta útját. A rendkívüli hír hallatára csak akkor engedett fel kissé az utaso­kon úrrá lett izgalom, amikor a bemondó már azt közölte, hogy visszakapcsolnak a hangversenyre, és új­ból andalító tánczene töltötte be a gépóriás fényárban úszó utas­szalonjait. Az egyik sarokban egy barna hajú, ener­gikus tekintetű fiatal­ember odahajolt egy idősebb, tudóskülsejű férfihez. — Mit gondol, Szte- pán Groncsevics, né­hány hónap, vagy esetleg év múlva visz- szafelé is utazok én ezen a gépen Buda­pestre? ... Az idősebb férfi, akit a fiatal­ember Sztepán Groncsevicsnek szólított, megütközve nézett fiatal barátjára. — Micsoda őrültségeket beszélsz fiam? Ha félsz, inkább el se in­dultunk volna! A fiatalember mosolygott. — Ugyan kedves Sztepán Gron­csevics. Nem félek én ... dehogy! Csak tudja, olyan furcsa: ma és holnap még itt a Földön, holnap­után pedig már a végtelen űr­ben ... aztán a Mars... Egyszó­val, nem úgy érzem magam, mint aki üdülni indul Várnába vagy Szocsiba. Megért engem, ugye? Sztepán Groncsevics bólogatott. — Persze, hogy megértelek. Én is hasonló érzésekkel viaskodtam annak idején, amikor a Meteor III. fedélzetén első földkörüli utamra indultam — 1500 kilomé­ter magasságban ... Az egész vi­lág ünnepelt, amikor visszatér­tem, pedig nem én voltam az első, még csak a második sem. A Meteor III. a nyolcadik ember- szputnyik volt... A nyolcadik! A STEWARDESS a szalon minden asztalához odalépett, kö­zölte, hogy 5 perc múlva landol a gép. — Kérem, ügyeljenek, azonnal leszállónk. A száguldó repülőgép alatt fel­tűntek Moszkva csodálatos fényei, A pilóta egyre alacsonyabbra kor. mányozta gépét, még néhány percj és símán gurultak a kerekek a végtelen hosszúnak tűnő betonki­futón ... Történetünk két hősével ismer­kedtünk meg a Moszkvába érkező repülőgépen. Az idősebb férfi ne­vét már tudjuk: Sztepán Groncse­vics Goncsár, és most már azt is elárulhatom, hogy a bolygók kö­zötti tér sugárzási övezeteinek tu­dósa, többszörös űrrepülő, az Egyesült Űrkutató Központ tudo­mányos munkatársa. De vajon ki lehet az a fiatalember, aki vele érkezett a fővárosba, és a Mars­expedíció tagjaként a rejtelmes bolygó felkutatására készül? Egy pillanat! A repülőtér személyzete éppen most pakolja az utasok bő­röndjeit hét-nyolc fürgemozgású elektromos targoncára. Itt, ez a bőrönd a mi barna hajú, ener­gikus tekintetű fiatal barátunké. Nézzük csak! Az apró, bőrkeretbe foglalt névcédula mindent elárul: Kovács István, a Magyar Geodé­ziai Intézet munkatársa, Buda­pest. Tehát őt is megismertük. W A MEGÉRKEZÉS után Szte­pán Groncsevics és Kovács Pista helikopterbe szállt, és öt perc múlva az Űrkutató Központ 150 emeletes palotájának tetőrepülő­terén landoltak, másik öt perc múlva pedig Alexandr Batalov rá­zott kezet Sztepán Groncseviccsel és Kovács Pistával a Központ pa­zarul berendezett elnöki fogadó­szobájában. (Folytatjuk) Az egyik sarokban egy barna hajú, ener gikus tekintetű fiatalember odahajolt egy idősebb, tudóskülsejű férfihez...

Next

/
Thumbnails
Contents