Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

1960. október 8., szombat népújsAg 3 A zsadányi Dózsában is el kell sajátítani a nagyüzem ÁBC-jét Gazdára talált a száz mázsa búza értékű jutalom Nem kis büszkeséggel beszélik a zsadányi Dózsában, hogy két esztendeje tizenkét ten alakították meg a szövetkezetét és most két­százan vannak. Persze, a büszke­ség abból is fakad, hogy sokat gyarapodott gazdaságuk. - Nekik nem okoz gondot, hogy jövőre honnan veszik a hízónak valót, az 1200 hold minden száz holdjára hat anyakoca jut. — Csak -győzzük hová rakni a malacokat, süldőket; . így mondja az elnök. De hát abban sincs hiba. Negy­vennégy méteres sertésólat építet­tek az idén a maguk erejéből, és a szövetkezet brigádja csinálta. Egy fiaztatót is így építettek, egyet meg állami támogatással. Nagy gondot fordítottak arra, hogy minden állatnak jó helye legyen a télen. Az ötven férőhelyes, szerfá­ból épült növendékmarhaHistállót már téliesítettek és két ju-hho- dályt is. Egy juhhodályuk tégla­falas, cseréptetős. — Ezt örököltük — mondja az elnök: Ezenkívül ott áll az új ötven férőhelyes, állami erőből épült te­hénistálló, melyet a napokban vesznek át, Ahol az ember járatlan, ott néha megbotlik Ha mást. nem is mérlegelünk, érezhető az a nagy akarás, amely a Dózsa embereiben rejlik; ebben a néhány eredményben ott gyűrű­zik a többi is. Természetesen sok gonddal-bajjal kellett megküzde­niük, ha csak azt vesszük, amit a nagyarányú belépések utón a sok kisparcella okozott ebben a gazda­sági esztendőben. És ami a leg­alapvetőbb, rriost ismerkednek a nagyüzemi gazdálkodással, s ahol az emiber még járatlan, ott bi­zony néha megbotlik, s ezért erő­sen kell állnia a taipán, hogy fel ne bukjon. Nem is csoda, hogy a szövetkezeti kommunisták leg­utóbbi taggyűlésükön ezekről a buktatókról is szóltak. Nem sokan vannak, talán tizenheten, de ami­ről beszéltek, mind a kétszáz szö­vetkezeti gazdának az ügye. A párttitkár elvtárs megfontoltan ecsetelte a munkaszervezés hibáit. — Van eset, amikor az utasítá­sok keresztezik egymást — mond­ta többek között; Ez persze nem jó dolog, nem tudják az emberek, hogy mit is csináljanak, ha az egyik így mondja, a másik meg amúgy. Ez olyasmi, mint amikor az apa azt mondja fiának, menj, hozz egy pakli do­hányt, az anya meg azt, hogy hozzál két kanna vizet a kútról. A gyerek aztán csak tétovázik, to­pog, hová is induljon. Nem érti a dolgot, de azt tudja, hogy az egyi­ket előbb kellene megcsinálni, mint a másikat. Igaz, hogy a szö­vetkezeti munkarend kialakítása sökkal bonyolultabb a pakli do­hánynál és a két kanna víznél, de ahogyan jobb és csak egyedül úgy a jó, ha az apa és az anya egy akaraton van, úgy hasonlóan a szövetkezetben is az a jó, ha a munkaelosztásban egy akaraton vannak a vezetők. Miért ment veszendőbe jó néhány mázsa gabona ? Ott kezdődik a baj a Dózsában, hogy a kialakított munkacsapa­toknál a vezetés laza, aratáskor is a brigádvezetők járták a falut, hogy hívják az embereket, gyer­tek, rakjuk szét a beázott búzake- jeszteketj mert ha így hagyjuk,, nem szárítjuk meg, kicsirázik a búza es sokat vesztünk. De bizony kevesen mentek el, s nem szárítot­tak meg minden beázott kévét és ebből nagy kára származott a szö­vetkezeti gazdáknak. Az elnök elvtárs számítása szerint holdan­ként emiatt két mázsát vesztettek. Ha most számot vetünk, hogy há- romszázotven holdon volt bú­zájuk, akkor bizony nagy summa ment veszendőbe, még ha nem is pontosan két mázsa veszett kárba holdanként. — A tagok okai ennek. Az elnök elvtárs fogalmazta így meg. Ügy véli, miattuk rövidült meg a szövetkezet jó néhány má­zsa búzával. Addig rendben is van, hogy a két brigádvezető néhányad magával nem száríthatta meg a megázott gabonát. De az már nincs rendiben, ha csak ebben lát­juk az okot. Hiszen a szövetkezet­nek azért vannak vezetői, hogy az ilyesminek valódi okait is meglás­sák, melyek ebben az esetben nem mások, mint a munkaszervezetben lévő hibák, amelyeket a párttag­gyűlés feltárt. Az igaz, hogy egy két esztendős szövetkezetben még nem eléggé szoktak hozzá az em­berek a közös munkához, de aho­gyan a gyermeket is megtanitják az ÁBC-re, hogy olvasni tudjon, az új szövetkezeti gazdákat is meg kell tanítani a nagyüzemi gazdál­kodás módjaira. Ennek egyik alap­vető része a munkaszervezeti rend. Ezt pedig a vezetőknek úgy kell kialakítaniuk, hogy mint a gépben a fogaskerekek, működ-* jön. Természetes, ehhez az is kell többek között, hogy a szövetkezet vezető szervei munkálkodjanak. Hogy csak egyet említsünk, nehe­zen emlékeznek rá a Dózsában, mikor is tartott megbeszélést a fe­gyelmi bizottság. Pedig a nyáron is szükség lett volna erre. Nem arról van szó, hogy nyakra-főre büntesse az embereket, de az olya­nokat mindenesetre jó figyel­Megkezdték a sínek felszedését Békéscsabán Néhány napja szűnt meg Bé­kés és Békéscsaba között a kisr- vonatforgalom. A napokban meg­kezdték a sínek felszedését. Je­lenleg a Kossuth téri megálló és az István Malom közötti szaka­szon szedik a síneket. Amint ér­tesültünk róla, hamarosan sor kerül a Sztálin úti és a Kossuth téri szakaszon is a munkálatok­ra. ISO sertés és 20 szarvasmarha hizlalására köt szerződést a körösújfalui Petőfi Tsz Nemrég tartott ülést a körösúj­falui Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége. Többek között elhatá­rozták, hogy még ebben az évben 20 szarvasmarhára és 150 sertésre kötnek hizlalási szerződést az Ál­latforgalmi Vállalattal. Az 1961-es évre 25 hold bükkönyre, 30 hold kapáslucernára. 10 hold étkezési borsóra, 20 hold cukorrépára és 50 hold kenderre kötnek szerződést. A munkák megkönnyítésére egy traktort és egy Ezüst-szelektort vásárolnak. meztetni, akik ok nélkül kihúzzák magukat a munkából. Akinél pe­dig a figyelmeztetés sem használ, azt meg lehet büntetni, attól eset. leg még munkaegységet sem árt levonni. Természetesen az utóbbi esetben a szövetkezeti gyűlés ha­tározatára van szükség, amely fel­hatalmazza a vezetőséget erre. A nagyüzem ABC-je: időben befejezni minden munkái Mindenekelőtt arról van szó, nem szabad érvényesülnie annak a szemléletnek, hogy csak a tagok az okai, ha valami nincs rendben. Nyilván a negyvennégy méteres j sertésólat sem úgy építették fel, hogy néhány szövetkezeti gazda elgondolta, csináljunk ólat és hoz­záfogtak építeni, hanem a vezető­ség biztosítani akarta, legyen az állatoknak helye s megszervezte az építő-brigádot, kijelölte az ól helyét, gondoskodott anyagról és — felépítették. A kukoricát, a cu­korrépát is csak úgy tudják idő­ben betakarítani s a búzát időben e'vetni, ha mindenki a helyén lesz. Különben az mutatja, hogy meny­nyire ismerik a szövetkezeti gazdák a nagyüzem ABC-jét, ha időben fejeznek be minden mun­kát Erre legalább olyan büszkék lehetnek majd, mint arra, hogy ti- zenketten kezdték és ma kétszá­zan vannak, mert ez újabb ered­mények forrása. KEVERMES határában, a köz­ségtől nem messzire jókora földhányás látszik. A föld kin­csét tárják itt fel, bányásszák ki. Nem aranyat vagy drágakövet, hanem a mindennap szükséges jó minőségű, az építkezéseknél, a közlekedésnél használatos homo­kot. Majd később, ha odáig jutnak a munkával —a kavicsot. Megfizethetetlen kincs ez, amit a föld gyomra ezen a környéken rejteget. A korszerű építkezések­nél az előregyártott betonelemek egyik fontos alapanyaga a mosott, agyagmentes kavics. S ebből gaz­dag készletek rejtőznek itt a föld­ben, a feltevések szerint a Maros egykori hordalék-kúpjában, ahon­nan majd a megyébe és a szom­szédos megyékbe kisebb szállítá­si költséggel juttatható el ez a fontos építkezési anyag. Reményi Sándorral, az ÉM Ka­vicsbánya Vállalat kevermesi üzemvezetőjével jártunk a bányá­ban. Közben az eddigi munkáról, eredményekről mondott el né­hány „apróságot”. — Az első kapavágást tavaly november 5-én tettük meg. Per­sze nem szó szerint kell érteni, nem kézzel, hanem hemyótalpas földkotróval, amellyel ezen a ré­szen a termőtalajt eltávolítottuk. Ezután kezdtük el a homok bá- nyászásáf. Az első szállítmányt az idén március 22-én adtuk fel. AZÖTA már sok-sok vagon ho­mokot küldtek innen szerte az or­szágba, mert eddig összesen mint­egy 8500 köbmétert termeltek ki. Ennek nyolcvan százaléka mozdonyhomok. Ez a kvarcos, aprószemcséjű, agyagmentes ho­mok nem ragad össze a mozdo­nyok homokszórójában. Ezért fel­A gabonacséplés kezdetével egy időben a párt megyei bizottsá­gának javaslatára munkaver­senyt hirdettek a megye vala­mennyi cséplőcsapata között a legjobb cséplőcsapat cím elnyeré­séért. A megyei tanács száz má­zsa búza értékű jutalmat tűzött ki a három legjobb cséplőcsapat díjazására. A versenyben vala­mennyi cséplőcsapat részt vett, ezért érthető, hogy a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának nem volt könnyű kiválasztani az első három helyezettet. Az érté­keléssel néhány nappal ezelőtt készültek el. A megye legjobb cséplőcsapata címet a Bozsik La­jos vezette újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet munkacsapa­ta nyerte, amely 1200 milliméteres döbszélességű géppel napi cséplé- si tervét 136,3 százalékra teljesí­tette. A második helyezett szin­tén az újkígyósi Aranykalász Ter­melőszövetkezetből került ki ifj. használásra kiválóan alkalmas a vasúti közlekedésben. Erről kü­lönben többet tudnának mondani a fővárosi, a Pécsi Vasúti Igaz­gatósághoz tartozó fűtőházakban, ahová innen Kevermesről szállí­tottak mozdonyhomokot. A má­sik homokfajtából, az építkezési homokból az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalata, a Hódmezővásárhelyi Közúti Igaz­gatóság kapott nagyobb tételeket. Homok bőségesen van. A víz­ben dolgozó, szállító szalaggal fel­szerelt úszókotróval nyolc óra alatt 80—100 köbméter homokot termelnek ki. De vajon kavics lesz-e, és ha lesz, mikor? Erre szintén az üzemvezetőtől kaptunk feleletet: — Bőséges készlet van belőle ezen a részen. Természetesen elő­ször egy jó szelvényen a homokot termeljük ki, azután kezdhetjük csak meg a kavics bányászását. Számításunk szerint jövőre a má­sodik negyedévben már kavicsot is szállíthatunk az építőipar igé­nyeinek kielégítésére. Ezzel az építkezéseknél is ke­vesebb lesz a gond, az anyaghi­ány. A község határában feltárt Varga Ferenc vezetésével. Ez a munkacsapat ugyancsak 1200 mil­liméteres dobbal 125,1 százalékra teljesítette napi tervét. Harmadik helyezett a tótkomlósi Turján Márton munkacsapata lett. Ök — 1070 milliméteres dobbal — napi tervüknek 115 százalékra tettek eleget. A győztes újkígyósi csapatoknak ma, szombaton dél­után adják át a jutalomtárgyakat. Traktort vásárolt a gádoros! Petői! Tsz A gádorosi Petőfi Termelőszövetke­zetnek 84 hold kertészete van. A mun­kák megkönnyítésére Maulwurf trak­tort vásároltak, 260 ezer forintért. Ez­zel a géppel könnyebben oldják meg a kertészeti munkákat. A közelmúltban elhatározták azt is, hogy jövőre 15 hold szőlőt telepítenek, aminek terü­letét később még növelik. Az újonnan vásárolt géppel a szőlő és a gyümölcs­fák permetezését is megoldják. kavicsbánya a kutatások szerint több évtizedre is elegendő készle­teket tartalmaz. BALÁZS JÓZSEF irodavezető­től azt is megtudtuk, hogy az ed­digi munkálatokra mintegy egy­millió forintot költöttek. Ennek egy része az eladott homokból ter­mészetesen visszatérült, ö újsá­golta el azt is, hogy amint a ku­tatások kiderítették: az itteni ka­vicsréteg 4—5, helyenként pedig 6 méter vastagságú. Érdemes tehát kibányászni a földfelszín alatt mintegy 4 méterre elhelyezkedő kavicsot. Persze a minőség sem mellékes. Erre Papp Páltól, a megyei ta­nács építési és közlekedési osztályának építész-technikusá­tól kértünk véleményt, aki­nek megmutattuk a helyszínen összeszedett homokkal kikerült néhány kavicsot. — Elsőrendű a vasbeton-szer­kezetek előállításához. A mosott, agyagmentes kavics rendkívül nagy érték. Bárcsak mielőbb kap­hatna belőle az építőipar. Remélhetőleg ez a kivánság. amely nem az egyedüli a megyé­ben, a jövő év tavaszán teljesül. P. P. A Szövetkezetek Békés megyei Központja kereskedő tanulókat vesz fel zöldség, gyümölcs szakmába. Jelentkezhetnek 14—17 éves fiatalok, Békéscsaba, Sztálin út 44. alatt. Felvétel: Békéscsabára; Orosházára és Gyulára. 21 Cserei Pál Négy kiló csöveskukorica munkaegységen ként Négy kiló csöveskukoricát adnak munkaegységenként előlegbe a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben. A kukoricaosztást először az Ezüstkalász-brigádban kezdték meg. Sokan vannak olyanok, akik jóval 10 mázsa felett vittek haza. Ökrös Gergely fogatos 11 mázsát, ifj. Bereczki István 13 mázsát, Adamik János 12, Dombi István kö­zel 14, Szekeres Lajos 16, Szekeres Antal állatgondozó pedig 20 má­zsa kukoricát kapott előlegbe. A kukoricaosztást megelőzően az eddig teljesített munkaegység­re 3 kiló búzát és egy kiló árpát osztottak ki. Mackó Rudolf 13,50, Ébem Mihály pedig 14 mázsa búzát vitt haza, hasonlóan a többi tsz-gazda is az évi kenyérszükségletnek megfelelő kenyérgabonát kapott. lövőre már kavicsot ad a kevermesi bánya

Next

/
Thumbnails
Contents