Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-06 / 236. szám
2 I960, október 6., csütörtök KÉPÚJSÁG 1307 építkezés, 160 millió forint értékű építési program megvaiósitása Jelzi az Építő és Tatarozó Vállalat egy évtizedes munkáját Vélemények Kádár elvtárs beszédéről OKTÓBER ELSEJÉN ünnepelte 10 éves fennállását a Békés megyei Tanács Építő és Tatarozó Vállalata. Ez alkalomból felkerestük Varga Mátyás igazgató elvtársat, hogy a jubiláló vállalat egy évtizedes munkájáról érdeklődjünk. Elsőnek a vállalat, létrehozásának körülményeiről esett szó. Varga elvtárs elmondotta, hogy tíz évvel ezelőtt dr. Pusztai Ferenc és Papp Pál — akik ma a Békés megyei tanács megbecsült dolgozói — azt a feladatot kapták, hogy a gyulai, a battonyai MÉ- MOSZ szövetkezet, valamint az államosított Bálint- és Molnár-féle építőipari Vállalatból, továbbá a Mucsi-íéle lakatosüzemből szervezzék meg a Békés megyei Építő és Tatarozó Vállalatot. — Milyen célt tűzött a megalakulás idején a megyei tanács e vállalat elé? — Elsősorban az addig eléggé elhanyagolt középületek, lakóházak tatarozását. Akkoriban kezdett kibontakozni az első ötéves terv építési programja, s ebben a mi vállalatunk azt a szerepet kapta, hogy félmillió forintig terjedő költséghatáron belül építkezzünk, tatarozzunk. 1951-ben 13 millió forint értékű tervet teljesítettünk. VARGA ELVTÁRS ezután ismertette a vállalat egy évtizedes fejlődését. Megemlítette többek között, hogy az első ötéves terv időszakában a vártnál nagyobb feladatokat kaptak a népgazdaságtól, s ezek megvalósítására már kevésnek bizonyult az az öt ki- rendeltség, amely addig a megyében működött. Az építési igények kielégítésére különböző segédipari részlegeket, közöttük a tervező részleget hozták létre, és a munkaszervezés, valamint a vezetés hatékonyabbá tételére megalakították a vállalat békéscsabai központját. A VÁLLALAT vezetőségének a törzsgárda kialakításában igen sok akadályt kellett leküzdenie: — Tudott dolog volt abban az időben, hogy az ÉM vállalatainál 15 százalékkal magasabb bért fizettek, mint azt mi tehettük — mondotta —, dolgozóink többsége ennek ellenére mégsem hagyta cserben vállalatát. És most jól esik erre a küzdelemmel teli időre emlékezni Ágoston Mihály építésvezető, Petner János kőműves, Sudák János művezető, Nyist Lajos kőműves, Korim Mátyás, Szabó József, Franyó Pál, Haász István, Múlt Judit és a többi vállalat-alapító munkás társaságában. Ankarában és Isztanbulban meghosszabbították az ostromállapotot Ankara. (AFP) Ankarában ' és Isztanbulban 1961. március 1-ig — a nemzeti egység-bizottság határozata értelmében — meghosszabbították az ostromállapotot, amelyet áprilisban vezettek be, eredetileg hat hónapra. Az ostromállapot, amely csak kis mértékben befolyásolja e városok lakóinak életét, szükség esetén lehetővé teszi a gyors ka tonai beavatkozást. Milyen építkezések jelzik a vállalat működésének 10 éves munkáját? — Erre a kérdésre hirtelen nehéz választ adni. De talán sorjába vesszük, mit is építettünk? Előkerül a vállalat statisztikája. — Harminckét orvosi rendelő, tizenhat új óvoda, nyolcvanegy egészségügyi intézmény, negyvenhat új iskola, összesen száznégy tanteremmel, száznyolcvanhárom termelőszövetkezeti épület, tizenegy gépállomási műhely és gépszín, hatvanhat szolgálati lakás, háromszázégy kisebb ipari építkezés, tizenkét új kultúrház, tizennégy mozi átalakítása és így tovább. Tíz év alatt 1307 építkezési helyen fordultunk meg, összesen 160 millió forint értékű munkát teljesítettünk. AZ UTÓBBI IDŐBEN egyre több szó esik az építkezések ütemének fokozásáról és a minőség javításáról. Varga elvtárs elmondotta, hogy tíz év alatt egyetlen esetben sem esett csorba a minőségi munka figyelmen kívül hagyásából a vállalat becsületén. Ismertette továbbá az idei építkezési tervet, amely az 1957. évi 11,5 millió forint értékének több mint kétszerese. Ezután a munka termelékenységének örvendetes alakulását elemezte. — 1957-ben az egy főre eső termelési érték 61 382 forint volt. Az idén ez a szám húszezer forinttal növekedett. Megállapította azt is, hogy három év alatt az egy főre jutó termelékenység kereken 42 százalékkal emelkedett A terv teljesítéséről a következőket mondotta: A roszosan írom le a dátumot: 6. X. 1944. A felszabadító háború egy napja. Békéscsaba, Békés és még néhány környező település felszabadulásának órái. Üj remények születése. Éppen tizenhat éve. Azon a napon lekvárt főztünk az udvaron. A lehangoló őszi délutánon még az elgurított labda is kedvetlenül ván- szorgott a sárga avarral teli fűszálak között. Sokáig álmatag nyugalom ült a tájon. Később távolról hallatszó ágyúdörgések és aknarobbanások zavarták fel a csendet. — A kutya fél — szólt hozzánk édesanyánk. Ma hajnalban egy repülőgép géppuskázta a nádast, attól ijedhetett meg annyira. Néhány cserép meg is repedt a tetőn. Németeket véltek bújkálni a ' sűrű, haragoszöld nádasban, I azért lövöldözték annyira az — Amennyiben az építkezések jelenlegi ütemét dolgozóink tartani tudják — márpedig erre a munkafeltételek biztosítottak —, úgy éves tervünket december 10- re teljesítjük. Megvan tehát a lehetőségünk — tette hozzá —, hogy december 31-ig az éves tervet öt százalékkal túlszárnyaljuk. Az öt százalékos terv-túlteljesítésben dolgozóink elkezdhetnék a déva- ványai mozi, a- Gyulai Bútoripari Vállalat szociális épületének építését, a kötegyáni négytantermes iskola falazását, és a medgyesegy- házi kultúrház épületének tető alá hozását. AZ ELMONDOTTAKBÓL kitűnik, hogy a múlt években és az idén igen nagy feladatokat kellett a vállalat vezetőinek, munkásainak megoldani. Ezenfelül mégis jelentős építkezést valósítottak meg. Részt vállaltak a termelőszövetkezeti mozgalom patroná- lásából is. A békéscsabai Szikra Tsz-ben egy ötven férőhelyes szarvasmarha-istállót építettek társadalmi munkában. Befejezésül Varga elvtárs a következő ötéves terv feladatait említette. A Békés megyei Tanács Építő és Tatarozó Vállalata nem kisebb feladatot kapott a 1961—65-ig terjedő időszakra, mint az egy főre jutó termelékenység további 20,5 százalékkal való növelését Evégett a vállalatot új építőipari gépekkel bővítik. Összesen 3,5 millió forint értékű építőipari felszerelést állítanak üzembe, hogy ezzel is könnyítsék a kőművesek, ácsok, asztalosok, lakatosok munkáját. D. K udvarunk alját. — Ezekre a gondolatokra gyermek ésszel magamtól is rájöttem. hűvös októberi szél mindenféle nehéz gépek olajos szagát hordozta. Általában keveset beszéltünk, mint ilyenkor ez természetes is. Az ember magába zárja aggódó gondolatait, nem nyugtalanít másokat velük. Már elkészültünk a lekvárfőzéssel, s mi, gyerekek jókora kanállal kezünkben szaporán kapargattuk az üst alját, amikor szokatlan búgás kezdett hallatszani egyre erősebben a levegőben. Pillanatok teltek el, amikorra feltűnt egy lángokban álló vadászgép. (Jól ismertük már a gépek fajtáit.) Nem volt magasabban 150 méternél. Zuhant egyre lejjebb a házak fölött, egyre sebesebben. Lassan vastagodó fekete gyászszalagként lebegett a füst utána. A kutyánk szűkölve, vinnyogva Szerte a Viharsarokban fokozott figyelemmel hallgatták Kádár elvtárs New York-i beszédét. Az őszi betakarítás dandárjában arról beszélgettek a kukorica- és a cukorrépa-földeken, a termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban, az üzemekben és a hivatalokban. Kedden délben számos helységben — így például Békéscsabán és Gyulán is —, hangoshiradókon is sugározták a nagy jelentőségű felszólalást. A Gyulai Húsipari Vállalat 260 dolgozója a déli szünetben esopor- okban hallgatta a Kossuth Rádió közvetítését. A gyulai munkások véleményét Nyíri István művezető tolmácsolta a sajtó munkatársának: — Roppant örültünk, hogy Kádár elvtárs a világ színe előtt olyan diplomatikusan, de bátran és őszintén a szemükbe mondta a mi véleményünket a kapitalista hatalmak vezető államférfiainak. Többen — így jó magam is — majdnem megkönnyeztük tartalmas beszédének egyes részleteit, amikor például arról szólt, hogyan élnek azok a magyar disz- szidensek, akiket megtévesztettek, s akiket mi házavárunk. őszintén helyeseljük, hogy Kádár elvtárs ismételten megmagyarázta, miért vannak hazánkban szovjet csapatok. Igen találóan jellemezte az ENSZ főtitkárának ténykedéseit, nagyon igazak megállapításai! — Nagyon egyetértünk Kádár elvtárssal és azt üzenjük a magyar ENSZ-küldöttségnek: továbbra is ilyen hűségesen, szilárdan és következetesen képviseljék népünket — hangoztatta Nyíri István elvtárs. Számosán hallgatták csoportosan a rádió kedd esti megismételt közvetítését is. Az országos hírű végegyházi Szabadság Tsz Koesuth-díjas elnöke, Kerekes András így nyilatkozott: — Termelőszövetkezetünk tagsága örömmel hallgatta Kádár elvtárs határozott, erőt és biztonságot sugárzó beszédét. Különösen nagyon tettszett valamennyiünknek a nyugati hatalmaknak ismételten feltett kérdése, hogy az forgolódott a kötelén. Az utcákon megálltak a járókelők, s aggódó arcukra ült a félelem, a sajnálat, a rémület. A bátrabbak elindultak a füst nyomán, követve a zuhanó gép megváltoztathatatlan útját. Mi csak később tudtuk meg, hogy a lelőtt szovjet gép a Décseri-kert gyümölcsfái között zuhant a földre, vagy inkább a földbe. A két fiatal repülő azt sem mondhatta talán: „Ég veled, hazám!” S’ zen a helyen most síremlék áll. A mit sem sejtő fák között egy kis darab történetem. Az alacsony vaskerítéssel körülvett sírhanton vadon nő a fű. A természet ülteti be minden tavasszal zölddel ifjú életük földi hamvait. A csend békéje őrködik hősi álmuk fölött. Míg valahol, innen nagyon távol, édesanyák, rokonok, ismerősök szívében fájó emlék él a háborúról. Amikor az emlékmű előtt állok, mindig felidéződik bennem a zuhanó gép tragikus képe. Tehetlen, szomorú belenyugvás száll meg ilyenkor. Nézem a kőilletékes kormányfők akarják-e valóban a teljes leszerelést. Jelentősen kezdeményező volt a beszédnek a Magyar Népköztársaság ellen hozott ENSZ-határoza- tok leleplezéséről, valamint az általános és teljes leszerelésről szóló része is. Kádár elvtárs szívünkből beszélt, egyetlen szava sem hangzott el feleslegesen. Meg- cáíoíhatatlanul tárta a népek elé s vágta az imperialisták és gyarmatosítók szemébe az igazságot. Annak is nagyon örülünk, hogy nemcsak mi, hanem az egész Föld békét vágyó nemzeteinek nagy tetszését és elismerését váltotta ki országunk vezetőjének tartalmas beszéde, amely véleményünk szerint, az egyik legkiválóbb felszólalás volt az ENSZ-ben — hangoztatta Kerekes András tsz-elnök. Kínai napi szerveretek és japán küldöttségek közös nyilatkozata Peking (Üj-Kína) A Kínai Békebizottság és hét más kínai népi szervezet hétfőn közös nyilatkozatot írt alá a kínai nemzeti ünnep alkalmából Pekingbe érkezett tizenkét japán küldöttséggel. A nyilatkozat elítéli a japán militarizmus felélesztését. A kínai szervezetek és a japán küldöttségek megállapítják, hogy a két ország népei egységének megszilárdítása, valamint az ázsiai és a világbéke megvédésére irányuló harc fejlesztése érdekében a következő feladatokat kell végrehajtani: hirdetni kell a békés együttélést, követelni kell az általános leszerelést, kölcsönösen támogatni kell a japán és a kínai nép harcát az amerikai imperializmus ellen, követelni kell, hogy Ázsia és a Csendes-óceán vidékét tegyék atomfegyvermentes övezetté. Szükség van továbbá az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti függetlenségi harcának támogatására, Kína és Japán politikai és gazdasági kapcsolatainak rendezésére. táblát hosszan, sokáig, rajta az egymúsbahajló szárnyakat, az ötágú csillagot, az orosz sorokat. Szeretnék e percben mindent tudni a hős pilótáról. Az orosz nyelvű felirat csak nevüket tünteti fel: „Örök emlék a hős repülőknek, Sztyepanovriak és Fifipov- nak, akik elestek a szovjet hazáért vívott harcokban 1944. X. 6. ehéz sóhaj száll. Csend mindenütt. Hazaindulok. Soha senki nem tudja megmondani majd, milyenek voltak életükben. Csupán zuhanó gépüket láthatták — akárcsak én. Néhány lépés után a fák már eltakarják az emlékművet. De hogy itt áll, azt oly sokan tudják, és mégis valójában nagyon kevesen. Az errefelé lakók megfigyelték, hogy minden április 4-én egy fiatal pár keresi fel a sír- halmot. Virágot helyeznek az emlékoszlop lábához, és egymás kezét fogva állnak sokáig, szótlanul... GULYAS SÁNDOR A Pravda közli Kádár János elvtárs beszédét Moszkva (MTI) Kádár János elvtársnak, a magyar ENSZ- küldöttség vezetőjének az ENSZ-közgyűlés október 3-i ülésén elhangzott beszédét szerdán mintegy másfél oldalon közli a Pravda. „Oldjuk meg az emberiség létkérdéseit" — ezzel a címmel ismerteti a lap Kádár elvtárs felszólalását. A Pravdában megjelent fénykép a magyar ENSZ-küldöttség vezetőjét a beszéd elmondása közben ábrázolja. A TASZ New York-i jelentése alapján a beszédet bő kivonatban ismerteti valamennyi szerda reggeli központi szovjet lap. Emlékezés egy emlékmű előtt
