Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

2 KÉPÚJSÁG I960, október 5., szerda Hruscsov héttőn több ENSZ-kíildöttség fogadásán vett részt A szovjet miniszterelnök rögtönzött sajtóértekezlete New York (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, Mazu­rov, az ENSZ-közgyűlés 15. ülés­szakán részt vevő belorusz küldött­ség vezetője hétfőn ebédet adott a szocialista országok küldöttsé­gei vezetőinek tiszteletére. A szívélyes, baráti légkörben le­folyt ebéden jelen volt Hruscsov szovjet miniszterelnök, A. No­votny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Kádár János, a magyar ENSZ-küldöttség veze­tője, Todor Zsivkov, a bolgár, Gheorghiu-Dej, a román, Mehmet Shethu, az albán és Podgornij, az ukrán ENSZ-küldöttség vezetője. Jelen volt továbbá számos szocia­lista ország külügyminisztere is, köztük Gromiko szovjet és dr. Sík Endre magyar külügyminiszter. Hruscsov szovjet miniszterelnök hétfőn az esti órákban három ENSZ-küldöttség fogadásán is részt vett — jelentik nyugati hír- ügynökségek. Először a Waldorf Astoria Szállóban jelent meg az indonéz küldöttség fogadásán, on­nan a Pierre Hotelbe ment az etiöpiai küldöttség fogadására, majd végül részt vett a bolgár ENSZ-küldöttség fogadásán. Az AP jelenti, hogy az indonéz nagykövetség fogadásán Hruscsov szdvjet miniszterelnök és Sukar­no elnök mintegy tízperces négy- szemközti megbeszélést folytatott. A két államférfi ezután elvegyült a vendégek között. Amikor az újságírók a szovjet miniszterelnököt körülvéve kérdé­seket kezdtek feltenni, Hruscsov tréfásan így szólt hozzájuk: Azt hittem, utasítást kaptak, hogy ne tudósítsanak Hruscsovról. A szovjet miniszterelnök ezután nevetve jegyezte meg: ,,A munka­idő lejárt — menjenek haza pi­henni”. Az indonéz ENSZ-küldöttség fo­gadásán jelen volt Kádár János, W. Gomulka és A. Novotny is. Hétfőn az esti órákban Hrus­csov részt vett a Todor Zsivkov, a bolgár ENSZ-küldöttség vezetője által rendezett fogadáson. Nyugati hírügynökségek beszá­molnak róla, hogy Hruscsov rög­tönzött sajtóértekezletet tartott a bolgár ENSZ-küldöttség fogadá­sán. A csúcsértékedet kérdéséről szólva hangoztatta, hogy végül is lesz csúcsértekezlet. Amikor egy újságíró megkérdezte, vajon úgy gondolja-e, hogy négyszemközt ta. lálkozik Eisenhower elnökkel, vagy ismét a „négy nagy" találko­zójára kerül sor, Hruscsov így vá­laszolt: „Ez nem mennyiség, ha­nem minőség kérdése.’’ A szovjet miniszterelnök han­goztatta továbbá, hogy a Szovjet­uniónak nem sietős a dolog és a szovjet kormány nem esdekel a találkozóért. Meg tudja várni, amíg felülkerekedik a józan ész. Csak akkor kerülhet sor találko­zóra az új amerikai elnökkel, ha megváltozik a Szovjetunió irá­nyában folytatott amerikai poli­tika. Egy további kérdésre válaszolva Hruscsov elmondotta, örömmel fo­gadta Macmillan angol miniszter- elnöknek azt a kezdeményezését, hogy New Yorkban keresi vele (Hruscsowal) a találkozó lehetősé­gét. Hozzáfűzte: úgy véli, hogy Macmillan békét akar, de a saját feltételei mellett. Szólott Hruscsov az amerikai kémrepülések kérdéséről és újból kijelentette, elvárja, hogy Eisen­hower elnök bocsánatot kérjen ezekért a kémrepülésekért. AzRB- 47-es incidens kérdésében egy új­ságírónak válaszolva kijelentette, hogy semmi szükség nincs nem­zetközi vizsgálóbizottság kiküldé- «ére, mert a szovjet hatóságok meggyőzően bebizonyították, hogy az amerikai repülőgép behatolt a Szovjetunió légiterébe. Az algériai kérdéssel kapcsolat­ban Hruscsov hangoztatta, hogy az algériai népnek joga van a sza­badsághoz és a függetlenséghez. A szovjet miniszterelnök végül tréfásan megjegyezte, hogy a né­hai Dulles külügyminiszter sok hibát követett el és ebben a vo­natkozásban „a szovjet kormány legjobb szövetségese volt - az ame­rikai külügyminisztériumban”. Hétfőn folytatódtak New York­ban a küldöttségek vezetőinek ta­lálkozói. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Macmillan angol minisz­terelnök tanácskozást folytatott Herter amerikai külügyminiszter­rel. A Reuter tudósítója úgy érte­sült, hogy elsősorban az öt sem­leges ország felhívását, valamint Menzies ausztráliai miniszterel­nök kedden esedékes közgyűlési beszédét vitatták meg. Nasszer elnök hétfőn délután a Waldorf Astoria Szállóban felke­reste Macmillan angol miniszter­elnököt. A két államférfi megbe­szélése háromnegyed óra hosszat tartott, Macmillan — mint a Reuter kö­zölte — hétfőn tárgyalt Tito jugo­szláv elnökkel is. Hammarsk'jöld ENSZ-főtitkár hétfőn délután a jugoszláv kül- düttség székhelyén felkereste Tito elnököt — jelenti az AFP. Ké­sőbb Menzies ausztráliai minisz­terelnök látogatta meg Titot. Az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége hétfőn este nyilatko­zatban utasította el Husszein jor- dániai királynak az EAK-ot tá­madó közgyűlési beszédét. A nyi­latkozat rámutat, Husszein kije­lentései minden alapot nélkülöz­nek és egyetlen céljuk, hogy el­tereljék az arab közvélemény fi­gyelmét a feszült jordániai hely­zetről. Nigéria - független! A 878 000 négyzetkilométer nagysá gú* 33,8 millió lakosú Nigéria 1960, október 1-én a független országok rába lépett. Az ország felszíne a trópusi erdőkkel borított partvidéktől észak felé haladva, fokozatosan 400—£00 m magas, szavannákkal bontott fennsíkba megy át, mely a Bauchi-földön 2000 m magasságot ér el. Észak-Nigéria már félsiva­tagi terület. Lakói főleg szudán-négerek, az északi tartomány területén hauszák, Nyugat-Nigériában jorubák, dél­keleten ibok és fulbék laknak. A 88 000 négyzetkilométer nagyságú, 1,5 millió lakosú Brit-Kamerun, egykori német gyarmat, jelenlegi gyám­sági területet az ENSZ határozatait megsértve a brit gyarmattartók 1946 végén Nigériához csatolták. Északi részét közvetlenül közigazgatásilag is beolvasztották az északi tartomány területébe, míg déli részét Dél-Kamerun néven Nigérián belül önálló területté nyilvánították. Nigéria függetlenné válása után Brit Kamerun területei (térképünkön pontozva) további döntés tárgyát képezik. Bár Nigéria területének csupán egytizede áll külterjes mezőgazdasági művelés alatt, mégis Afrika legfonto­sabb mezőgazdasági országa. A világ pálmamag termelésének felével első, a pálmaolaj termelés egyharmadával második, földimogyoró és kakakó termelésével pedig harmadik helyen áll a világranglistán. Iparában a vezető he­lyet a bányászat foglalja el. A Jos-környéki columbit bányák szolgáltatják a kapitalista világ columbittermelésének 95 százalékát. Ugyancsak jelentősek ón és horganyérc bányái is. Az érceket, eddigi gyarmati helyzetének megfele­lően Nagy-Britanniába és az USA-ba szállítják feldolgozásra. Az új, független ország területén feketeszén, vala­mint kőolaj is található. Feldolgozóipara fejletlen, mindössze néhány kisebb élelmiszeripari üzemre korlátozódik. \Az ember világnézete és érzelmi élete r elenleg a kapitalista orszá­gokban is megmutatkozik a lakosság legkülönbözőbb réte­geiben a vallás befolyásának ♦ csökkenése, amit bár nem szíve­sen, még az egyház vezetői is be­ismernek. A vallásosság jelentő­sségének visszaesését nem nehéz megmagyarázni. A dolgozók mil­liós tömegei, akiket a világ ese­ményeinek fejlődése egyre na­gyobb mértékben bevon a gazda- _ sági és politikai harcokba, a tszocialista rendszer egyre növek- *vö sikereinek és tapasztalatainak t hatására rájönnek arra, hogy ♦jobb jövőjük nem a válláserköl- *csi dogmáktól függ. A gyakorlat­♦ bői napról napra meggyőződnek arról, hogy a vallás becsapta őket, s hogy a vallás tulajdonképpen a kizsákmányoló osztályokat szol­♦ gálta. Mindehhez természetesen í nagymértékben hozzájárul a tu­domány óriási haladása, amely manapság elsősorban a Szovjet­unió érdemei révén megnyitotta az ember előtt az űrrepülés út­ját, és azt igazolja, hogy nincs i olyan probléma, amellyel szem­ében az ember teljesen tanácsta­lan. A tudományos kutatás ered­► ményei tökéletesen megcáfolják [a vallási hiedelmek dogmáit. Én­ének ellenére még mindig akad­jak olyanok, akik a vallási néze­ttek hatása alatt élnek. ► Felvetődik a kérdés, mi az oka f annak, hogy egyesek még a mai napig sem tudtak megszabadulni a vallásos nézetektől. A bban az esetben, ha a val- lásosság hátterét vizsgáljuk, főként olyan idősebb dolgozóknál, akik saját bőrükön ismerkedtek meg a kapitalizmussal, nem egy esetben megállapíthatjuk, hogy istenbe vetett hitük nem egyéb az értelmi és erősen érzelmi rea­gálásnál arra, hogy az igazság­talan társadalmi rend megfosz­totta őket a szeretettől, a boldog családi élettől, a barátságtól stb. A volt kizsákmányolok esetében viszont a vallásossághoz való ra­gaszkodás, illetve a vallásossá vá­lás inkább annak megnyilatkozá­sa, hogy a letűnt világ eszméinek hívei és ezzel mintegy kifejezik az újjal, a haladóval szembeni ellenállásukat. A különböző vallások mindig tisztában voltak az érzelmek fon­tos szerepével az emberek életé­ben és mindig ki is használták azokat saját céljaik érdekében. Mindig nagy érdeklődést tanú­sítottak az ember iránt, különö­sen akkor, amikor valami fontos, rendkívüli esemény történt az életében: a gyermek születésekor, házasságkötéskor, súlyos megbete­gedéskor, a családtagok elhalá­lozásakor stb. A jelenlegi vallások kivétel ** nélkül azt állítják, hogy a vallás az embert mindenféle szempontból, tehát érzelmileg is nemesebbé teszi, s hogy az is­tenbe vetett hit nem a félelemből, a tehetetlenségből ered. Az uralkodó kizsákmányoló osztályok mindenkor tisztában voltak a katolikus hierarchia jelentőségével. Ma már mindenki előtt világos, hogy a vallás ho­gyan is értelmezi a felebaráti sze- retetet. Nem véletlen, hogy Frings nyugatnémet bíboros az atom­bombát az emberiség „jótevőjé­nek” tekinti, mivel úgymond „megszabadítja” őt a kommuniz­mustól. A vallásosság egyes kö­vetői és védelmezői azt állítják, hogy „a tudományos világnézet nem zárja ki a vallásosságot, mint bizonyos érzelmi élményt”, stb. Igaz, hogy nálunk is akadnak vallásos emberek, akiknek pozi­tív a magatartásuk a szocialista építéshez és ideológiánk egyes alapvető tanításaihoz. E becsü­letes emberek esetében azonban a régi gondolkodás csökevényci hatnak, amelyek akadályozzák őket abban, hogy következetesen a tudományos és következetes humanizmus álláspontjára helyez­kedjenek. Felesleges és káros az egyén és az egész társadalom szá­mára védelmezni az istent, mint érzelmi szükségletet, amikor lé­tének értelmi bizonyítékait a tu­domány egymás után megcáfol­ta. l/alamennyi országban, ahol a * munkásosztály átvette a ha­talmat, egyre jobban háttérbe szo­rul a vallásosság. A dolgozók ma már hisznek saját erejükben, s a munka örömet jelent számukra. Kialakulnak a szocialista ember­típust jellemző erkölcsi tulajdon­ságok, mint amilyen az elvtársi együttműködés és a kölcsönös se­gítség a munkában stb. Felettébb fontos tehát, hogy elsősorban a népművelési munká­ban tisztában legyünk azzal, miszerint a vallási csökevények fennmaradása igen gyakran az érzelmi területen talál támaszra, s nem szabad szem elől tévesz­teni, hogy az embereknek a nem tudományos ideológiáktól való megszabadítása egyenlő az új szo­cialista emberekért folytatott harccal. 11 Biztonsági Tanács pénteken dönt Nigéria ENSZ-tagságának kérdésében New York (MTI) Mint az AFP jelenti, a Biz­tonsági Tanács pénteken, ma­gyar idő szerint 15.30 órakor ül össze, hogy döntsön az ok­tóber 1-én függetlenné vált Ni­géria tagfelvételi kérelméről. Nigéria felvételével az ÉNSZ- tagáHafnok száma 9í)-re emel­kedik.

Next

/
Thumbnails
Contents