Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-05 / 235. szám
I960, október 5., szerda NÉP ÚJSÄG 3 A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet 10 éve Irta: Kovács Gábor igazgató J^uta tóintézetünk 1950-ben alakult. Kezdetben mint Öntözési és Talajjavítási Kutatóintézet, majd 1956-tól mint Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet név alatt működik. Az intézet szervezésével kormányzatunk a tiszántúli gazdák azon régi vágyának beteljesülését segítette elő, hogy az aszályos Alföldet öntöz- hetővó tegyük és a tudományos módszerek kidolgozásával, a fej- ■ lett technika alkalmazásával termésátlagainkat jelentősen emelhessük. Az öntözéses gazdálkodás elterjesztése különös jelentőséggel bír, éppen a Tiszántúlon. Itt az évi csapadék mennyisége alig haladja meg a 450—500 mrn-t. A csapadék elsősorban nem a vegetációs időben, hanem ősszel és télen hull le, nyár folyamán! nincs elegendő víz a normális növényi élet számára. Öntözéses termesztéssel hazánkban már ezt megelőzően is foglalkoztak. E téren kiváló eredményeket értek el az Öntöző Hivatal szakemberei, kiváló mérnökök, akik a terméketlennek -tartott szikes területeken nagy rizs- és takarmányterméseket értek el. Tartós eredményék azonban csak ott születtek, ahol a kiváló mérnök a földjét szerető mezőgazdával társult, és mindkét fél tudását hasz- >osan kamatoztatva öntözéses termesztésünket előbbre vitte. Ennek egyik nagyon jó példája a bé- esztendóig szikes területen 33 má- késcsabai műrét, ahol közel 30 esztendeig szikes területen 33 mázsa szónatermést értek el kh-ként. De ezeket a példákat lehetne tovább sorolni. Amilyen fontos és jelentős munka volt a századfordulón a vízkárok leküzdése, legalább olyan fontos és vele egyenértékűnek mondhatjuk az öntözéses termesztés helyes megszervezését. A fejlett mezőgazdasági üzemben mind az öntözésre, mind a lecsapolásra az állandó magas termésátlagok eléréséhez szükségünk van. Intézetünk M éves munkássága során elsősorban a nagy szarvasi hagyatékra támaszkodott, amelyet a mezőgazdasági tudomány kiváló úttörője, a nagy terméseredmények szervezője, a nép oktatásának előmozdítója, Tessedik Sámuel végzett. Ez az a hagyaték, amely számunkra és minden idők mezőgazdája számára biztos kiindulási alapot ad. Ezen alapnak egyik legfontosabb kritériuma, hogy olyan termesztési módszereket dolgozzon ki, amelyek a mezőgazdasági termelés előmozdítására szolgálnak és megteremtik a lehetőségét annak, hogy a mező- gazdasági tudást, mindazt, ami új a mezőgazdaságban, minél szélesebb körben ismertessük azokkal, akik a földet művelik. Tessedik Sámuel tervei valóban csak ma, a nagyüzemi gazdaságokban, a gépi munka segítségével valósulnak meg. T ntézetünk növénytermesztési osztályának legfontosabb feladata a takarmánybázis biztosítása. A szálastakarmányok termesztése című téma eredményeként ma már kísérleti gazdaságok, állami gazdaságok sikeresen termelnek nagyüzemi tábláikon öntözött szálastakarmányokat. Bikazugi üzemegységünkben nagyüzemi táblán 50—90 mázsa szénát termelünk kh-ként. Tisztázzuk a szálastakarmányók öntözésének vízszükségletét, kaszálásának idejét, a szénabetakarítási módokat. Ebben az évben bikazugi gazdaságunk egy 20 holdas tábláján 85 mázsa füves lucernaszénát termeltünk. Több éves tákarmánytermeszté- 6i kísérletünk nagyüzemi tapasztalatai azt igazolják, hogy eredményes és gazdaságos takarmánytermesztést csakis akkor tudunk megvalósítani, ha gondoskodunk- az évelő füves keverékek tápanyag-utánpótlásáról. A nitrogénműtrágyázás mintegy 20—30 százalékos széna-többlettermést eredményez. Az öntözéses lucerna füves keverék termesztésénél legjobbnak bizonyult a szálkásperje és csomósebir társnövényként, melyek igen jól egészítik ki a lucerna tömegét és hozzájárulnak a talaj szervesanyag-gazdagításá- hoz, ami az öntözéses termesztésnél is igen lényeges és nem elhanyagolandó szempont. Az öntözéses lucematermesztésnél, ha a talajvíz szintje 80 cm vagy ennél mélyebben van, nem a talajvíz káros a lucernatermesztésre, hanem az öntözés következtében a talaj felszínén megálló úgynevezett pangó víz levegőtlen körülményeket teremt a felső 0—10 cm-es rétegben, és ez eredményezi a hrizoma elpusztulását. A takarmánytermesztésnek egy másik, de legalább ilyen fontos útja a mesterséges legelők öntözése. A helyes vízadagolás, a megfelelő tápanyag-utánpótlás a helyesen kiválasztott fű- és pillangós-komponensek termesztése rendkívül gazdaságos és nagymértékben hozzájárul a tej önköltségének csökkentéséhez és ugyanakkor egészséges állattartást biztosít. M indkét termesztési módot mind a szálastakarmányok termesztését, mind az öntözött mesterséges legelők telepítését a legfontosabb és leginkább megoldásra váró kérdések közé kell sorolni. Elsősorban azért, hogy a növekvő állattartás számára nagy mennyiségű, jó minőségű és biztos takarmányalapot teremtsünk. A másik, ami ezzel párhuzamos, hogy az évelő pillangós virágú füves keverékek termesztése a talaj termékenységét fokozza, a talaj szerkezetjavítását elősegíti és ezzel megteremti az alapját a biztonságos és gazdaságos rizstermesztésnek. A kettő egymással szorosan összefüggő gazdasági problémák megoldását teszi lehetővé. Gyakorlati mezőgazdáink felismerték mind az évelő szálastakarmányok öntözésének kérdését, mint a mesterséges öntözött legelők termelésbe vonását. A legnagyobb probléma abban van, hogy nem rendelkezünk elegendő mennyiségű és megfelelő fajú fűmaggal. Ez megoldásra váró feladat és kutatómunkánk eredményeképpen ebben az esztendőben közel 70 mázsa különböző nemesített füvek magját adtuk át a köztermesztésnek, hogy a fűmagtermesztés jelenlegi elhanyagolt állapotát meg- változtassuik. (Folytatjuk) Több mint 1,3 millió forint értékű többlettermelés a felszabadulási verseny eredménye A Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozói ez év elején fel- szabadulási versenyt kezdeményeztek, melynek keretében vállalták, hogy év végéig 1 905 722 forint értékkel termelnek többet a tervezettnél. Többek között őszi árpából egy mázsával több termést vállaltak, s 3,80 mázsával termeltek többet. Őszi árpából 170, gyapjúból 600 kilóval teljesítették túl a tervet. A túlteljesített termelési érték szeptember hó 1-ig 1 318 494 forint. Vagyis a felajánlást eddig 70 százalékra teljesítették. Ebben még nincs benne több növényféle, például a kukorica, a kender termelésében elért többlet. A gazdaság KlSZ-szervezeté- nek tagjai is versenyeznek egymással. Szabó Pál silócsapata az I. számú üzemegységben 21 470 mázsa silót készített eddig. A traktorosok versenyében Araczki András az elmúlt hónapban 287 normálholdnak megfelelő különböző munkát végzett el, Hajdú István zetoros 2830, Tóth László zetoros pedig 2573 fonna kilométert teljesített gépével. Cj gyümölcsösök a tsz-ekben A megyei tanács mezőgazdasági osztálya az elmúlt hó apókban tizenegy termelőszövetkezetnek engedélyezte 1960 őszére és 1961 tavaszára új, nagyüzemi gyümölcsös telepítését. A száznegyven hold új gyümölcsös többek között a pusztaszőlősi Üj Élet, a sarkadi Petőfi, az endrődi Béke, a csanádapácai Üj Élet, valamint a kondorosi Lenin Termelőszövetkezetben kerül telepítésre. A telepítésben igen jó módszert követ a kondorosi Lenin Tsz, ahol a népgazdaság számára fontos, C-vitaminban gazdag tartalmú bogyós gyümölcsöt termő cserjéket ültetnek. A pöszméte, a fekete ribizli és a málnáskert termését az álla mi felvásárló szerveknek adják majd el. Zúgnak a varrógépek. A tűk apró koppanása zümmögő melódiával tölti be a termet. A hangszóróból az ifjúság szívéhez legközelebb álló dal-ritmusok kelnek szárnyra. A Szív küldi valósággal eggyé olvad a gépek kattogásával. Minden varrógép mellett egy-egy fiatal munkásnő. Huszonnyolcuk között mindössze két férfi látható. Hiába, meg kell hagyni, a Békéscsabai Ruhagyár a leányok, az asszonyok munkahelye. Gömbölyű ujjaik valósággal versenyt futnak a tűk alá fogott kelmén. Most éppen munkásőr-ingeket készítenek. Ma álltak át erre a munkára. A MEO-hoz még egy sem futott be, ott még mindig a mintás zefír ingek minőségét vizsgálják. A varrógépek melletti asztalon egymásra dobva több félig kész ing várja az összevarrási. Itt járunk a 2-es varroda 7-es, ifjúsági szalagjánál. A gépek mellett a rét virágainak pompás színeiben tündöklő fiatal arcokkal, édesen mosolygó szemekkel találkozni. — Bezzeg néhány hónapja nem így volt. A terv teljesítésében ez a szalag lemaradt, az itt készült ingek 25—30 százalékát is visszaadták a MEO-sok, mert a nyak vagy a kézelő vagy a gomblyuk nem a technológiai előírásoknak megfelelően volt elkészítve. A kereset is természetesen itt volt a leggyengébb — magyarázza Ko- panyicza Mihály, az üzem KISZ- titkára. — Valamit tenni kellene — tanakodtunk —, és bizony gyakran túlságosan nyers hangon mondogattuk meg egymásnak véleményünket arról, hogy nem dolgozik jól a piros műszak 7-es szalagja. Kerestük, kutattuk a hiba okát. A hiba azonban nem azok között volt, akik napjában megjegyzésekkel vagy komolyra forTöbb gazdasági épülettel gazdagodott a biharugrai Felszabadult Föld Tsz A biharugrai Felszabadult Föld | közel egymillió forintot fizetett. A Termelőszövetkezet az elmúlt hé- | felértékelés utáni napokban a tértén több fontos gazdasági épülettel gazdagodott. A Békés megyei Allatfargalmi Vállalat biharugrai célgazdaságának épületeit átadták a termelőszövetkezetnek. A most átadott épületekkel megoldódott a közös állatállomány elhelyezésének problémája is. A vállalat átadott a tsz-nek egy 100 és egy 40 férőhelyes istállót, magtárt, górét, brigádszállást, hídmérleget, egy nagy betonsilót, két darab G— 35-ös traktort és több kisebb-na- gyobb állóeszközt. A termelőszö-j vetkezet az említett épületekért melőszövetkezet gazdái megkezdték a lovakat a közös istállóba kötni, amelyek eddig a régi gazdáiknál voltak. A meglévő gazdasági épületeket az elkövetkező évben tovább bővítik. Elsősorban a legszükségesebbeket. Már most ősszel hozzáfognak a palánta-előneveléshez szükséges üvegház elkészítéséhez, amelyre 40 ezer forintot irányoztak elő. Ezenkívül szükségessé vált egy 250 férőhelyes süldőszállás elkészítése. A süldőszállást szerfásan építik, amélyre 65 ezer forint állami hitelt is kapnak. dított szavakkal méricskélték a szalag életében beállt változásokat, hanem ott fenn, a második emeleten. Miért olyan kedvet vesztett az itteni kollektíva? A munkásnők egy része az alacsony kereseti lehetőség miatt elfásultan törődött bele abba, hogy ez a szalag, akármit csinálnak is, -akkor sem juttatja őket 900—1000 forinton felüli keresethez. A teljesítmény fokozására ezzel együtt a minőség javítására tett egyéni kezdeményezés is kevésnek bizonyult. Egy fecske itt sem csinálhat nyarat, hiába növeli az egyik munkásnő a teljesítményét, ha egyszer a másik a napi munkának 70 százalékát végzi el. És amikor megkérdezték a szalagon dolgozó ki- szeseket, Kiss Albe-tnét és a többieket, mi a véleményük saját munkájukról, akkor bizony lehajtott fővel, morcos arccal, szó nélkül álltak. — Persze, hogy nem dolgoztunk jól — magyarázza gépe fölé hajolva Kissné —, 25—30 százalékát is visszaadták a legyártott ingeknek, mert valahol nem varrták meg becsülettel. Ilyenkor rettentően szégyelltük magunkat: mi, nők csak selejtet tudunk gyártani? — Azután meg az igazat megvallva, ezt a szalagot senki sem szerette — szól közbe Mladonyecz- ki Jánosné. — Most is egy hét leforgása alatt átszervezés címén háromszor cserélték a vezetőt. Közben Bencze János, a ter- remmester is megérkezett. Mla- donyeczkiné felé fordult: — A minőség nem a vezetőcserétől függ — vágta rá —, hanem a szalagon dolgozók lelkiismeretességétől. Ezek a szavak mélyen belevésődtek a körülöttünk állókba. Elsőnek ismét Mladonyeczkiné szólalt meg. — A fegyelem megteremtése azonban a szalag vezető tői függ. Ha az rendesen irápyítja a munkát, akkor nincs fennakadás. Egyikünk sem marad le, nincs fegyelemsértés, csalinkázás, ugyanakkor nő a teljesítmény, a minőségi mutató is kedvezőbben alakul — vágott vissza talpraesetten. Kiss Albertné itt ül az egyik gép mellett. Ö a szalag kiszesei- nek bizalmija. Asszony létére jól érzi magát közöttük, aktívan részt vesz az ifjúsági életben s amint az üzem KISZ-titkára mondotta, ő igen sokat tett a KlSZ-kongresz- szus tiszteletére indított munkaversenyért. Gömbölyű arcáról sugárzik az öröm, s nagyon nagy ifjúi büszkeség hatja át. Jogosan, hiszen az általuk istápolt munka- verseny ma már túlnőtte a 7-es szalagot. Az üzem huszonegy szalagja, szabászok, varrók a KISZ- kogresszus tiszteletére mind-mind versenyeznek a termelési tervek teljesítéséért, a minőség javításáért. Az az 1000—1100 munkásnő és munkás, aki eddig csatlakozott a kongresszusi versenyhez, elgondolkoztatta őket. — Mi kezdtük az egészet és ml maradunk le? — beszélgettek ma. guk között. Ekkor állott be a pál- fordulás. A szalagról egyre több kiváló minőségű férfiing került és kerül ki. A kereset 1000—1200 forint fölé emelkedett és az egész kollektíva munkája megjavult. Hricso- vinyi Mihály, akinek néhány hónapja alig ment a munka, ma ott van a közepes teljesítményt elérők élvonalában — erről beszélt Kiss Albertné is, aki közvetlen szomszédja és ha a helyzet úgy kívánja, munkamódszer-átadó is. Az egész szalag munkába lendült. Helytállásuk igen nagy figyelmet érdemel, mert a 25—30 százalékos belső visszavetést négy hét leforgása alatt felére csökkentették. Ez versenyük legkézzelfoghatóbb eredménye. De a 12—15 százalékos belső visszavetés nem végleges eredmény, ezt még mindig tovább lehet csökkenteni. A termet zsongó melódiák töltik be. Kacagás, jókedv árad mindenfelé. Jantus Györgyné készáruátvevő előtt pedig egy tucatra való ing sorakozik, rendben, egymásra rakva. Még egy utolsó simítás és a MEO I. osztályt jelző bélyegző mutatja: magára talált a 2-es varroda 7-es szalagja. Dupsi Károly Elkezdődött a mogyoró-szüret Medgyesegyházán és környékén elkezdték a mogyoró betakarítását. Az Aranykalász Termelőszövetkezetben a szántóterület mint. egy 10 százalékát hasznosították ebben az évben mogyoróval. A kedvezőtlen időjárás miatt a mogyoró átlagtermése a tavalyinál mintegy 2 mázsával lesz kevesebb. Holdanként 3—3,5 mázsa termésre számolnak, s így hatszáz mázsa mogyorót adnak át a felvásárló szervnek. Az említett szövetkezetben most állítanak össze egy új mogyorópörkölő gépet, amelyet a gépállomás segítségével készítettek el.
