Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

4 *ep&JÉxn 1*960. október 4., kedd Hová vitt az litjiik? — Tíx éven a tóth^mlém fíuladás Termel£»*ö<ve4ke%et ®rmepi közgyűlésen emlékezitek meg vasárnap délelőtt a tótkom­lós! Haladás Tormelőszö vetkezet veaetói és tagjai közös gazdasá­giak femróHásán-ak 1*0. évíorduió­I. A teöagyűlésen jelen volt és Kla-ukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Ifóezi János, a tewnelőszövetke- aet elnöke számoít be az elmúlt tie esztendő sok küzdelméről és nagyszerű eredményéről. A fiz évvel ezelőtt 1-70 holdon 13 tagged alakéit közös gazda­ságnak ma 3860 hold földje, 689 tagja, s mintegy 14 és fél­millió forint közös vagyona van, annak ellenére, hogy a termelő- szövetkezet egyenletes fejlődését többször ('1-953-ban is, 1956-ban is) törés érte. Megható volt, mikor Laóczi elvtár« arról beszélt, hogy egyes esztendőkben alig jutottak valamelyes jövedelemhez a tagok. Példáéi l>952-ben még a legszor­galmasabb tag évi jövedelme sem érte el a kétezer forint értéket. Ennek ellenére a termelőszövet­kezetben 41-en vannak olyanok, akik most ünnepelték belépésük 16. évfordulóját S ez valóban ün­nep, mert amellett, hogy a szö­vetkezet nagy összegeket költött különböző gépekre, áldatférőhe- lyek építésére, az egy főre jutó jövedelem az elmúlt évben négy forint hí­jával 16 ezer forint volt. A termelőszövetkezet tagjai, köz­tük Roszkos Andrásné is öröm­mel mutatja fel tíz évi munkájá­nak eredményét. Kétszobás laká- ■' - főleg az ő keresetéből, 6000 iáié- és kombinált int értékű konyha- Amint mondotta, >bre is vitték volna, lenne beteges. Ha- denről dicsekedhet tíz év után Dénes Jánosné, de a többi tag is. Ezután még nagyobb lesz a ta­gok jövedelme, hiszen^ a termelő- szövetkezet kinőtte a gyerekko­rát, földjei jól munkáltak. Pél­dául az egyéni gazdák 8;5 mázsa búzájával szemben az idén is 14;5 mázsát termeitek holdan­ként. 1962 óta a tehenenként! évi tej­termelés 1800 literről 3500 literre emelkedett. A Haladás Tsz odáig fejlődött, hogy nemcsak tejet és húst ad a népgazdaságnak, hanem törzséllatobat is. Tavaly például 56 vemhes tenyészüezsőt, az idén pedig 30 vemhes tenyészaszőt és 280 tenyészkoea-süldőt adtak el. Klaukö Mátyás eivíárs, miután üdvözölte a termelőszövetkezet alapító tagjait, több ja­vaslatot mondott, amelyekkel a Haladás Tsz tovább javíthatja a gazdálkodását. Többek között ja­vasolta, hogy a Haladás Tsz is és a többi kom+osi szövetkezet is hasz­nálja ki a föld felszíne alatt lévő hatalmas vízréteget a szálas- és a szemestakarmány öntözéses termesztéséhez. Felszólalása végén bejelentette, hogy a tél vagy a tavasz folyamán baromfikeltető telep létesül Tót­komlóson a helyi* és a környék­beli termelőszövetkezetek ba romfitenyésztésének továbbfej­lesztésére. Száz fiatalt foglalkoztat az orosházi művelődési ház Az orosházi Petőfi művelődési ház vezetői példásan gondos­kodnak az iskolát már elvégzett, de még nem dolgozó fiatalok fog­lalkoztatásáról. Még a vizsgák előtt felkeresték az iskolákat és is­mertették a tanulókkal, hogy mit nyújthat részükre a művelődési ház. Felvételi próbát is tartottak, hogy a fiatalokat hajlamuknak és tehetségüknek megfelelően tanácsolják a művészi csoportokba vagy a különféle szakkörökbe. A művelődési házban jelenleg mint­egy száz fiatalt foglalkoztatnak. A képzőművészeti szakkörben pél­dául 28 s a foto-szakkörben is több fiatal tevékenykedik. Ifjúsági színjátszó-csoportot alakítottak, amely minden hónapban egyfelvo- násos mesejátékot ad elő Orosházán és a járás községeiben. A na­gyobbaknak az általános iskolák szakköreivel közösen irodalmi elő­adásokat rendeznek. Szeptember 25-től kezdve minden vasárnap mesedélelőttöt tartanak az óvodásoknak és a kisiskolásoknak. Diák gazdák Szeghalmon ha tér,- scrnló soka.-. Szeghalmon tizenkét hold földet kaptak a Berettyó mellett a gim­nazisták és az általános iskolások a korszerű mezőgazdálkodás meg­ismerésére. A diákok gazdálkodá­ssá! példásan elősegíti a füzes­gyarmati és a Békési Gépállomás, a Halasi Állami Gazdaság is. A télen például két kiselejtezett traktort adtak a gépállomások a fiúknak, s azokat a téli gyakorlati órákon Köti János állami gazda­sági szakember irányításával használhatóvá javították ki a gimnazisták. A Füzesgyarmatí Gépállomás munkagépekkel is megajándékozta a földművelő ta­nulókat, s ellátja őket pótalkatré­szekkel. A Berettyó-menti főidet a me­zőgazdász képzettségű Záborszky Kálmán tapasztalt nevelő vezeté­sével kitűnően megművelték az idén az iskolások. Többen — így pl. Endrődi Zoltán, Köti József és Papp Ferenc második osztályos gimnazisták — kiváló traktoro­sokká váltak, s mind jelesebben elsajátítják a nagyüzemi termesz­tést. Szikes talajú földjükön hol­danként! átlagban véve, tizen­nyolc mázsánál több búzát ter­meltek, s figyelemre méltó ered­ménnyel takarítják most be az őszieket. A szeghalmi gimnázium mintegy negyven második osztá­lyos tanulója hetenként gyakor­latokat folytat a Halasi Állami Gazdaságban is, az első osztályo­sok pedig a helybeli Üj Barázda Termelőszövetkezet jól felszerelt kertészetében tanulják a kerté­szeti szakismereteket, Kovács Endre kertész irányításával. Drága tanulság Tudjuk, hogy helytelen és mégis hagytuk. Súlyos a felelős­ségünk — mondotta a párttitkár a minap, az okányi Zója Terme­lőszövetkezetben, a pártalapszer- vezet taggyűlésén. Igen komoly okok késztették a párttagságot arra, hogy ekképpen beszéljenek. A gazdaságban az utóbbi időben aggasztóan meglazult a munka- fegyelem, nem javult a munka tervszerűsége. A közgyűléseik személyeskedések színhelye, ko­molytalan közbeszólások akadá­lyozzák a tanácskozásaikat. Van­nak, akik a tanácskozásra csupán a rend zavarása végett mennek el, és ott a kaparj kurta, neked is jut szemléletet igyekeznek meghonosítani. A termelőszövet­kezet vezetősége mindezideig gyengének bizonyult a helyzet gyökeres megváltoztatására, egy­re többen hanyagolják el a közöd mnmkát, s mindezek a hibák sú­lyos következményeket eredmé­nyezlek már ezideig is. A legér­zékenyebben érinti a gazdákat az a szembetűnő tény, hogy jó­val kevesebb előleget oszthattak, mint a szomszéd termelőszövet­kezet. Ez a helyzet újabb elége­detlenség forrása lett. Tovább csökkent a munkakedv. Egyesek azt rebesgetik, ha így megy to­vább, akkor otthagyják a Zó jót és az Alkotmány Tsz-be men­nek. \ A párt tagjai is és a termelő- szövetkezet vezetői jól tudták, hogy helytelen a közösbe vitt trágya kifizetése. A kommunis­ták tudatában voltak, hogy a közös vagyon dézsmálása elíté­lendő cselekedet, tudták, hogy előbb kellene a drága ipari nö­vényeket betakarítani, mimt szalmát hordani, látták, hogy so­kan indokolatlanul távol marad­nak a közös munkától és . még sok más hely telen dolgot tapasz­taltak. Mégis hagyták szabadjá­ra engedve a dolgokat. A köz­gyűlésen megszavazták a trágya kifizetését, tehetetlenül elnézték, hogy egyesek a közös vagyont megdézsmálják, nem adtak át a fegyelmi bizottságnak egyetlen ilyen ügyet sem. A munkafegyelmet súlyosan megsértő gazdákat nem érte ko­moly bíráló szó senki részéről. Elnézték, hogy az ipari növé­nyek betakarítása helyett eddig sokan a háztáji szalmahordással és kukoricatöréssel foglalkozza­nak. Most ugyanazok az emberek; akik a közös rovására a pilla­natnyi egyéni érdekeiket helyez­ték a közös érdeke fölé és ilyen határozatokat szavaztak meg; akik ellene voltak a munkafe­gyelem megszilárdításának és a munka szervezettségének, akik a háztáji földjeiken vagy másutt kapargattak, most éppen ők az elégedetlenség fő szószólói. Na­gyon komoly tanulság ez a ter­melőszövetkezet vezetőségének és a pártszervezetnek. A párttagság és a tsz-vezető- ség ma már világosan látja, hogy a felvilágosító munka és az igaz ügy szilárd képviseletének elmu­lasztása az egész gazdaságot ve­szélyezteti. Saját bőrükön ta­pasztalhatták és az egész gazda­ság kárán tanulták meg, hogy a közösség rovására történt min­den megalkuvás, erélytelenség és mulasztás mm vált ki elége­dettséget és népszerűséget még azokban sem, akik e lazaságokat pillanatnyi egyéni előnyükre ki­használták. Ugyanis hamar kide­rült, hogy ha így folytatják, ilyen úton feláldozzák a nagyobb jöve­delmet, a biztosabb jövőt jelentő termelőszövetkezetüket. Buda Zottan JJj módon dolgozunk a szülői munkaközösségben Valami van a parkett alatt... Magam is szeretek táncolni, és ha'^alkal- mam van, táncolok is. így bő alkalom nyílik, hogy megfigyeléseket tegyek. Több fajta táncos van talán, mint ahány alma. De ha be­osztanánk őket, mégis három fő csoportot is­merhetnénk meg. AZ ELSŐ: a szelíd. A zene ütemére lép­ked, magához öleli kedvesét, néha becéző szavakat súg kedvese fülébe. Legyen rumba vagy tangó, neki iga­zán mindegy, ő járja kitartóan, lehetőleg félrevonulva. Szereti a hangulatvilágítást s az intim sarkokat. Botrányt soha nem okoz, jó, de legtöbb­ször papucs-férj válik belőle, A MÁSODIK a fa­pofa. Vérpezsdítő spa­nyol tangót játszik a zenekar, ő egy mártír arcával vonaglik, s ha gyors rumbába csap a zenekar, akkor testét mintha tíz felé akarná dobni, de ar­cán földöntúli béke és megnyugvás •* honol, nem szól egy szót sem, szinte dolgozik. Talán a táncosok legérdekesebb fajtája A HARMADIK: a kincskereső. Állandó­an maga élé néz a földre, még csak vé­letlenül sem néz a táncosára, nemhogy szóljon hozzá. Eszeve­szett gyorsasággal do­bálja lábait, szeme, mint a régi csillagá­szoké az eget, ő a — Örülök, hogy eljött az apu­ka — fogadott kedves meglepetés­sel a gyulai I. sz. általános iskola VII. e) osztályban d*r. Saiénfci Eajosné osztályfőnök. Igaza van — gondoltam, meg­értve meglepetését. Van pótolni való, ha egyáltalán pótolható a mulasztás, melyet elkövettem. No de ezután sűrűbben látnak majd földet kutatja, száját ♦ a szülők e fontos tanácskozásán — kitátja és bámulja a J folytattam a gondolataimat és az földet. Merően nfiz t iskolapadba ülve, érdeklődve néz­esd/ pontot. Már liheg. ♦ tem széjjel, kik jöttek el az új ok­tatási év első szülői értekezletére. Az első megjelenésem nem jo­gosít fel arra, hogy bármelyik szü­lőt is megszóljam, amiért távol maradt. Csupán tényként említem, hogy kevesen voltunk. Ha-rmmc- | hét gyermek tanul az osztályban, ...Megvan... De téve­dés, nem talált sem­mit, csak hirtelen fel­vetette a fejét, hogy aztán még nagyobb lelkesedéssel nézze a cipője orrát, majd táncosának a lábát. Valami biztosan van a parkett alatt, mert táncosát messze ívben ellöki magától, és ő ott marad egyedül, mint egy cövek, s né­♦ de mi csak tizennégyen ültünk a padokban és öreg hiba, hogy az apukák közöl csak ketten voltunk olt. — Éhben az évben új módom dolgozunk a szülői munfcaközös- zi a parkettet. Majd a J ségben — mondotta többek között lány „visszaikacsázik”, $ Salánki elvtársnő. Egyelőre a meg- de az ifjú kitartóan f jelenés azt mutatta, hogy az ér- bámúlja a földet, bár- ? deklődés még a régi színvonalon mely pillanatban fel- | maradit. Ügy látszik, a szülők egy ordíthat: i csoportja még nem szerzett tudo­— Megvan a kincs... % mást a szülői munkaközösség ez Itt a parkett alatti $ évi célkitűzéseiről. Pedig mind a (—czi) t szülőknek, mind gyermekeiknek nagyon hasznos lett volna, hamar első alkalommal teljes erővel ve­szünk részt a szülők közös mun­kájában. Már az első tanácskozásom sok­minden szóba került és elsősor­ban az: hogyan segítsék a szülőik az iskolai nevelést. A gyermekek tanulási és sza­bad idejének szigorú ellenőrzésé­ről beszélgettünk, arról, hogy ne legyen olyan gyermek, akiről a szülei nem tudják, hol tartóz­kodik. Megszívlelendő jó taná­csok és hasznos javaslatok hang­zottak el. Meglepetéssel hallgat­tam, hogy van olyan apa, aki még mindig a nevelés rosszabbik mód­ját gyakorolja. Ha a gyermeke egy jeggyel rosszabbat visz haza, máris előkerül a nadrágszíj és össze-vissza veri a gyermeket. Vi­szont örömmel hallottunk arról, hogy ez évben a gyemekek fegyel­mezettebbek, jobban tanulnak, mint a múlt évben. — Ha így folytatják munkáju­kat — mondotta Salákiné elvtárs­nő —, nem marad el a Mikulás ajándéka, melyet rossz magavise­let miatt a múlt esztendőben hiá­ba vártak a tanulók. A nevelés hiánya elvi kérdésé­nek tisztázása után arról beszél­gettünk, mit tehetünk a gyerme­kek iskolai életének kulturáltsá­gáért. E téren sok a feladat a gyu­lai I. sz. általános iskolában. Az épületben nincs központi vízveze­ték-rendszer és ezenkívül is hi­ányoznak egyéb tisztálkodási esz­közök, nem utolsósorban a tan­termek otthonosabbá tételénél is van mit tenni. A feladatok egy részét a szülők magukra vállalták, emellett azon­ban szükség lenne az iskolát pat­ronáló Harisnyagyár munkáskol­lektívájának a segítségére is. Azok a szülők, akiknek a nőta­nácsi munkában szorosabb kap­csolataik vannak a gyárral, vál­lalták, hogy beszélgetnek az üze­miekkel, akik eddig is készsége­sen nyújtottak segítséget az iskola gondjaiban. Bár kevesen voltunk, a megje­lent édesanyák megmutatták, hogy ez évben tényleg új módon kívánnak dolgozni és valameny- nyien egyetértettünk abban is, hogy a jövőben sokkal többet szükséges foglalkozunk a nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Elhatároztuk, hogy a szülői közös­ség egész évi munkájára a tanári kar javaslatai alapján részletes tervet készítünk, figyelembe véve a legfontosabbat, a gyermekek és a szülők érdekeit. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents