Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-25 / 252. szám
MfiO. október 25. kedd NÉPÚJSÁG Csaknem kétmillió forint nyereséggel zárt a gyulai erdőgazdaság Munkában a hidasháti hibrid-üzem Az új év szó rendszerint dermesztő hidegre, zúzmarás fákra, hajnali disznóvisításra és kipirult arcú, szánkázó gyerekekre emlékeztet. Nem csoda, ha a minap a gyulai erdőgazdaság értekezletén önkéntelenül összerezzentem az új év hallatán, hisz ha kinéztem az ablakon, a lassan hulldo- gáló falevelek! letagadhatatlanul igazolták: ősz van. A gyulai erdő- gazdaság azonban nem naptári számítás szerint zárja az évet, náluk október elseje az évforduló. Az erdészek arról tanácskoztak, hogy az elmúlt évi jó eredményeket hogyan, milyen módszerekkel érték el, mit lehet abból hasznosítani az elkövetkező hónapokban. Erről beszélt az igazgató-helyettes. Gazdasági eredmények A beszámolóból kiderült, hogy csaknem kettő millió forint nyereséggel zárták az évet. A fakitermelők jó munkájára vall többek között, hogy terven felül 1703 köbméter elsőrendű fát szállítottak a bányaipar és a termelőszövetkezeti szerfás építkezés számára. Az építő brigád fel is épített 31 szerfás ólat, a következő évben pedig legalább százat emelnek tető alá a szövetkezeti portákon. Az erdőművelésben szintén kimagasló eredményeik voltak: ültettek többek között 304 hektár új | erdőt, 205 hektárt felújítottak és mezővédő erdősávot telepítettek összesen 500 hektárt. A kis fák szépen megeredtek, új sorfák, er- dőrészefk nőnek belőlük. Kivétel nélkül minden munkaterületen túlteljesítették az éves tervet. A külföldön is nagyon keresett cserzőkéregből terven felül 100 mázsát gyűjtöttek, így összesen 250 mázsát szállíthattak exportra. Kiváló minőségű gyümölcsöt termeltek e vésztői erdészet területén s ugyancsak külföldre szállítottak 8 és fél vagon szilvát, almát. Az Alföld díszes tollú madarából, a fácánból háromezret neveltek fel mesterségesen, amiből sokat adtak vérfrissítésre társgazdaságoknak. 200 ezer forint szociális célokra Amikor a siker „titkára” terelődött a beszélgetés, szinte egyöntetű vélemény alakult ki: a párt- kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt tovább fejlesztették felszabadulási műszakká, jól hasznosíthatták a tapasztalatokat. A nemes vetélkedésbe valameny- nyien bekapcsolódtak. A szakszervezet gondoskodott a rendszeres versenyértékelésről, az élenjárók megdicséréséről. No meg az sem lebecsülendő, hogy évről évre javul a dolgozók munka- és életkörülménye. Örömmel dolgoznak, mert látják, hogy törődnek velük. Az erdőgazdaságban például egyik legfontosabb jelszó a takarékosság. Ennek ellenére egy fillért sem takarítottak meg abból a pénzből, ami a dolgozók közvetlen érdekeit szolgálja. Feljújításra, lakáskarbantartásra 350 ezer forint beruházást kaptak, de ezt el is költötték. Padlózták a még földes szobákat, fürdőszobát rendeztek be több lakásban. Ezenkívül három új erdészlakást adnak át hamarosan. Az elmúlt gazdasági évben 200 ezer forintot költöttek munka- és védőruhára, pedig nem mindig tudják beszerezni a kívánt gumicsizmát, egyebet. 300 ezer forint nyereségrészesedés A dolgozók sem nézik tétlenül, mit kapnak az államtól. Kölüs Gábor, Cséosei Pál, Juhász István, Szabó Károly, Szabó Sándor és mások az év minden szakában élen jártak a munkában. Társadalmi munkával is szívesen segítenek. Mályvádon közös erővel épült fel a kultúrterem, s 30 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. A gépcsoporthoz bekötőút épült ugyancsak társadalmi munkával. Egyedül az erdőgazdaság kiszistái 1036 óra társadalmi munkát végeztek. A Gyulai Erdőgazdaság dolgozói az elmúlt évi jó munkájukért hamarosan 300 ezer forint jutalomban részesülnek prémium és nyereségrészesedés címén. — Ary — Ismét munkába lendült a hidasháti hibridkukorica-üzem. Az üzem dolgozói naponta 500 mázsa kukoricát dolgoznak fel és 1200. egyenként 25 kiló kukoricát tartalmazó zsákot fémzárolnak. Ki tudja, hány zsákot varrt már be a képen látható Szilágyi Imréné, szeptember 10, az üzem beindulása óta. „A magunkfajta embereknek szebb bundát készítünk“ Látogatás a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál A határban még javában vetik az őszi búzát, törik a kukoricát, szedik a cukorrépát, de az utcán ballomlkabátban, kosztümben látni a járókelőket, s a békéscsabai „Körös” Állami Áruházban máris megjelentek a szebbnél szebb bundák, bőrkabátok, begombolható bundábélések, szőrmegalléros kabátok. A kiszolgálók elmondják, hogy az utóbbi években igen divatos lett a szőrmeáru Azelőtt csak a nagygazdák vásárolták, ezért a felszabadulás utáni években sokáig élt az emberekben az a tudat, hogy a bundás ember nem lehet „melós”. Ez a vélemény azonban gyökeresen megváltozott, igen sokan keresik az irhabundát, a panofix, tigrisutánzat, ocelot' és egyéb szőrmeárut. Az áruháziaktól megtudtuk azt is, hogy a legszebb bundáikat a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat szűcsműhelyében készítik. Paulich János igazgató örömmel fogadja érdeklődésünket és barátságosan invitál a szűcs- műhelybe, közben elmeséli, hogy 22 szakképzett szűcs szabja-varrja hazai és külföldi piacokra a bundákat. Sok vadászmellényt szállítottak a Szovjetunióba, több száz begombolható szőrmebélést készítettek nagykereskedelmi megrendelésre, 180 ezer forint értékű árut vásárolt meg tőlük a csabai áruház, de igen sok bundát készítenek egyéni megrendelésre is, — Ma már igen sok munkásesalád keres fel bennünket — magyarázza az igazgató. — A gyerek és az apa legtöbbször bőrkabátot kap, az édesanyák és eladó lányok főleg a drága panofix- bundát, körlifixet, a könnyű irhabundát szeretik. A szűcsök között-akadnak olyanok is, akik azelőtt még a Martincsek kezelésében lévő szabóságban is itt dolgoztak. ök és a fiatalabb szűcsök' egyaránt igen lelkiismeretesen dolgoznak, hisz ha egyetlen darabot elrontanának, súlyos ezrekkel károsítanák meg a népgazdaságot. Ha felkeresi őket egy-egy munkáscsalád, látni az arcukon az örömet, s meg is mondják, hogy a magukfajta embereknek szívesen csinálnak szebb bundát, mint régen az uraknak. Jóleső érzés, hogy a drága szőrmeárut azoknak készíthetik, akik azelőtt csak messziről láttak ilyesmit. Különösen szép munkát ad ki a kezéből Opauszi Mihály, Judik Béla, Kojnok János, Stricz Sámuel, Lehoczüd Gyula, a Bárdi testvérek és még több dolgozó. Nekik nagy részük van abban, hogy a vállalat már többször elnyerte az élüzem címet. Az elmúlt évben olyan jó eredményeket értek el az üzem ösz- szességében, hogy nyereségrészesedés címén 23 napi keresetnek megfelelő összeget kaptak. (y —> a) 150 ezer holdra ' elegendő hibridkukorica-vetőmag Mezőhegyesről A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Mezőhegyes! Állami Gazdaságban évek óta foglalkoznak hibridkukorica-ve- tőmag-előállítással. A gyakorlati tapasztalatok hasznosításával egyre több, és minőségileg jobb magot sikerül betakarítani. Ez évben 2000 holdon termesztettek hibridkukorica-vetőmagot. A mélyen művelt talajba vetett növényt gondosan ápolták, a cimerezés aprólékos gondossággal idejében elkészült. Jól megszervezték a betakarítást is: a saját hibridüzemükben jó csírázó képességű, kiváló vetőmagot morzsolnak, tisztítanak. szárítanak és fémzároltak, amiből 150 ezer holdra elegendő mennyiséget adnak a népgazdaságnak. Qé yazdált médiára Szépül Szeghalom Szeghalom főteréről kihelyezték a piacot, s helyén azóta szép körülkerített parkot létesítettek. Az új piactérhez csaknem egymillió forint költséggel most új utat építenek. Képünkön a hatalmas úthenger és az útépítők egy csoportja látható. I“ este volt már, de a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz székházának irodáiból még fény áradt. — Valamilyen ülés van? — kérdeztük az egyik ■ irodában lévő Benedek Józseftől, Barna Lajostól, Lovász Jánostól és Budai Jánostól. — Nem ülés, csak a minden este szokásos eligazítás a következő napi feladatokról. Tehát egy kis „haditanács” a holnapi támadáshoz. Nagy, ezerholdakból áll a „frontszakasz”, több száz embert kell irányítsanak a szerteágazó, sokféle munkában. S ők négyen egy-egy csapattest vezetői, állattenyésztők. Nem vettük volna rossznéven, ha arra a kérdésre, hogy miként halad az őszi betakarítás, szántás-vetés, szabódva azt felelték volna: nem tudjuk, mi állattenyésztők vagyunk. Ehelyett potosan sorolni kezdték: a tervezett 1700 hold búzából ma estig földbe került a nrag 1200 holdon. A 450 hold cukorrépa szedésének a végefelé tartunk, a Bökfi brigád már befejezte. S milyen nagyszerű a termés: holdanként 240 mázsa! A 45 hold rizsaratást befejeztük, s az 1300 hold kukoricából is letörtünk 500 holdat. Legtöbbet, S legszívesebben természetesen saját reszortfeladatukról, az állattenyésztésről beszélnek nagy lelkesedéssel. De hát lehet-e lelkesedés nélkül ilyen nagy számokat kimondani: 3300 birkánk, 700 szarvasmarhánk, 300 tenyészko- cánk van. Sok-sok fáradság, sok-sok esti beszélgetés, tervezgetés és vita van ezek mögött a számok mögött. Sok töprengés: hogyan lehetne még több az állatállomány, még jobb és gazdaságosabb a tenyésztés, a hizlalás. Az idén összesen 1400 hízott sertést és 127 hízott marhát ad a köznek a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. Jövőre jóval többet. Már megvásároltak 100 borjút a saját nevelésűek mellé hizlalni. Hízott sertést 2030 darabot akarnak jövőre adni, 1000 darabot az év első felében, amikor legnagyobb szükség lesz rá. Erre megkötötték a szerződést, s megvan az alapanyag is: vásároltak 110 malacot, s 830-at most választanak el. Az állat- tenyésztés itt sem csak szarvasmarhából, sertésből és juhból áll. Már eladtak 140 mázsa csirkét, és még adnak el vagy 1500 kilót. Aztán meg 3300 pulykát is a tervezett 2000 helyett. A terv itt mindig mindenből felfelé kerelcedik. Ha azt tervezik, hogy jövőre 32 000 csibét nevelnek, akkor az inkább 40 000 lesz. ígv van ez jól A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai elsősorban saját boldogulásuk megteremtésére szövetkeztek, de az egyéni érdekük mind jobban összetalálkozik az egész nép érdekeivel. Tőlük nem hiába várja a munkásosztály a húst, a zsírt, a tejet. Évről évre többet adnak. Tavaly is a közös állatállomány takarmányszükségletének biztosítása volt az elsődleges. Tároltak is fölösen, pl. még mindig tavalyi termésű kukoricát etetnek. Itt már nem az „osszunk ki minél többet” elv él a tudatban. A háztájit sem parcellázzák ki előre, hanem töréskor. Egyforma jó művelést kapott a kukorica. S nem fizettek rá. Benedek József is 40 mázsát vitt haza, az összvetés termésátlaga alapján. Jut még munkaegységre is, de csak azt osztják ki, ami nem kell a növekvő állatállomány takarmányozására. Megtanulták, hogy minél több a közös takarmány és állatállomány, annál nagyobb a jövedelmük. Itt a tagok már annak tekintik a háztájit, ami: a közösből származó jövedelem kiegészítőjének. Ezért nem a háztájiban, hanem a közösben igyekeznek minél többet termelni, minél több jószágot nevelni, hizlalni. Ennek a mikéntjéről tárgyalnak minden este, gyakran az éjszakai órákig a tsz vezetői, jó gazdák módjára.
