Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
BÉKÉS MEGYEI egyesüljetek I * Ara 00 fillér * Világ proletárjai I960. SZEPTEMBER 18., VASÄRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A reménység féroma r Az Egyesült Államok ellenzi az afrikai országok valódi függetlenségét — mondotta Zorin, a Szovjetunió küldötte a Biztonsági Tanács ülésén A New Yorkba tartó hófehér színű Baltika hajó barométere napfényes, derűs időt jelez. Mintha csak jelképezni akarná a szovjet hajó útját figyelő emberiségnek azt a nagy reménységét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének pár nap múlva megnyíló 15. ülésszaka biztató fordulatot hoz a nemzetközi helyzetben. Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka mindenkor érdekelte az embereket, de a mostanihoz hasonló érdeklődés még sohasem volt tapasztalható e nagy nemzetközi szervezet közgyűlése iránt. A világ különböző kontinensein élő emberek mindennapi beszédtémája lett, hogy vajon mi történik ezúttal az ENSZ-ben? ^ Általános vélemény, hogy a szeptember 20-án megnyí- 'ó ülésszak a legdöntőbb lesz az ENSZ tizenöt éves fennállása óta. Alátámasztotta ezt a véleményt Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy minden eszközzel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az igen fontos nemzetközi szervezet, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tartozó államok képviselve vannak. A világ-közvélemény páratlan méretű érdeklődésének legkézenfekvőbb magyarázata, hogy a Szovjetunió javaslatára a legtöbb küldöttséget ezúttal a tagországok állam-, illetve kormányfői vezetik. Ott lesz New Yorkban Hruscsov, Kádár és a szocialista tábor több íás vezető személyisége. Eddig huszonhárom ország jelentette be, hogy legfelelősebb személyiségével, elnökével avagy miniszterelnökével képviselteti magát. Jelen lesznek az ENSZ közgyűlésén olyan, az egész emberiség által nagyrabecsült államférfiak, mint Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke, Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Fidel Castro kubai miniszterelnök, Sekou Tou- ré, Guinea elnöke, Nkrumah gha- nai elnök, Mulai Hasszán marokkói trónörökös, Burgiba tunéziai elnök, Norodom Szihanuk kambodzsai miniszterelnök, Szaeb Szala libanoni miniszterelnök és sokan másdk. A nyugati NATO- hatalmak kormányai eredetileg „bojkottéin!” akarták az ENSZ ..monstre csúcsértekezletét”, de ezek álláspontjában is némi változás várható azután, hogy Eisenhower amerikai elnök bejelentette: beszédet mond a közgyűlésben. Világszerte helyeslésre talált tény, hogy az ENSZ közgyűlésének mostani ülésszakán a legfontosabb napirendi pont a Hruscsov miniszterelnök által tavaly felvetett leszerelési kérdés lesz. Ennek a „kérdések kérdésének” rendezése vonzza New Yorkba a gyarmatosítás láncaiból kiszabadult afrikai és ázsiai országokat, amelyek nagyon jól tudják, számukra is| létérdek a leszerelés válóra váltása. Ma már az emberiség zöme egyetért abban, hogy a kérdés így áll: vagy a békés együttélés, illetve az ezt biztosító általános és teljes leszerelés, vagy a nukle- ákds rakétaháború. Harmadik lehetőség nincs. Ezért támogatják a népek a szovjet leszerelési javaslatokat a legőszintébb szívvel, s néznek fel bizalommal az ENSZ- ben másodszor is megjelenő Hruscsov miniszterelnökre, a leszerelés élharcosára. A nyugati sajtó szerint Washingtonban hisztérikus hangulat lett úrrá az ENSZ mostani közgyűlése miatt. Burzsoá lapok szerint ennek oka, hogy a Nyugatnak számolnia kell vele: kisebbségbe kerül az ENSZ közgyűlésében. Ennél azonban sokkal többről van szó. Arról is például, hogy az ázsiai és afrikai tömb tagállamainak száma a mostani közgyűlésen 29-ről 44-re növekszik. S az sem mellékes, hogy immár az egykor oly engedelmes latin-amerikai csoport is széthullóban van. Veszélyben tehát a sokszor bevált szavazó-gépezet működése. Az új ENSZ-több- ség a szocialista országokkal együtt képes lesz arra, hogy igazi világszervezetté változtassa az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Olyan szervvé, amelyben nem az imperialista érdekeket szolgáló szavazó-gépezet, 1 'm az emberiség javát szem rtó józan ész fog dönteni a . n létfontosságú problémáiban, mint a leszerelés, a nukleáris kísérletek betiltása és az elmaradott országok megsegítése. Emiatt azonban semmi ok sem lehet a hisztériára. Csupán reálisan kell felmérni a helyzetet és az egyetlen okos következtetésre jutná: a Nyugat, s különösen az Egyesült Államok vagy aláveti magát a többségnek, vagy véglegesen elszigetelődik. — Más megoldás nincs. Hruscsov miniszterelnök a Baltika fedélzetéről adott nyilatkozatában kijelentette: „Elérkezett a döntő pillanat az ENSZ helyes politikai irányvonalának megválasztására.” E kijelentés is aláhúzza, hogy történelmi fordulat következik be ebben a nagy világszervezetben, amelynek erőviszonyát gyökeresen megváltoztatja az ázsiai és az afrikai országok „betörése”. Arról van tehát szó, hogy az ENSZ, amely oly sokáig torz tükre volt a tényleges nemzetközi viszonyoknak, a valóság hatására fokozatosan átalakul. Hruscsov elvtárstól és a többi állam- és kormányfőtől azt várja most az emberiség, hogy tegyék az ENSZ-et, a népek reménységének e nagy fórumát az általános és teljes leszerelés, a békés együttélés, a háború nélküli világ és a fegyver nélküli béke otthonává. New York (JMTI) A Biztonsági Tanács péntek esti tanácskozása után New York-i idő szerint 21 órakor újból összeült. Az ülést Ortona elnök nyitotta meg. Bejelentette, Etiópia és Libéria képviselői is kérték, hogy részt vehessenek az ülésen. Elsőnek Ben Aboud, marokkói delegátus kapott szót. Hangoztatta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyetlen célja Kongóban a központi kormány szuverenitásának és jogainak tiszteletben tartása lehet. Nem kétséges, hogy a kongói válság oka a belgák magatartásában keresendő. A probléma nagyon egyszerű, de a gyarmatosító intrikák bonyolulttá tették. Az egész baj oka az, hogy a belgák agressziót követtek el Kongó ellen és megkísérlik zűrzavarba taszítani az országot. Az egyetlen orvosság az, hogy gyökerénél kell megragadni a problémát, együtt kell működni a kongói központi kormánnyal, s a belga csapatoknak azonnal, minden feltétel nélkül el kell távozniuk Kongóból. Vidics jugoszláv küldött hangoztatta, hogy a belgák megsértik a be nem avatkozás gondolatát Kongóban. Az ENSZ parancsnoksága bizonyos hibákat és tévedéseket követett el. Ezeket — mondta Jugoszlávia küldötte — sürgősen orvosolni kell. Az etiopiai küldött után Dusu- mu-Johnson, Libéria delegátusa hangsúlyozta, elmúlt a szavak ideje, most már tettekre van szükség. Libéria teljesen a kongói központi kormányt támogatja és az ENSZ- iiek magéávé kell tennie ezt az álláspontot. A libériái küldött beszéde alatt szétosztották Ceylon és Tunézia küldöttségének együttes határozati javaslatát. Ezután Zorin külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem válik becsületére a Biztonsági Tanács ama tagjainak, akik megakadályozzák, hogy a kongói küldöttség kifejthesse véleményét. Ugyanakkor Belgiumnak a képviselője meghívást kapott a Biztonsági Tanács asztalához és rágalmazhatott más államokat. Ezután Correa ceyloni küldött formálisan beterjesztette Tunéziával együtt elkészített határozati javaslatát. A határozati javaslattal kapcsolatban Zorin, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy ez a javaslat jelenlegi formájában nem alkalmas a kongói válság megoldására. Elismeri, hogy a határozati javaslat szerzőit jószándékok vezették, de a Szovjetunió változtatások nélkül nem támogathatja ezt a határozati javaslatot. A tunéziai küldött újabb felszólalása után Lewandowski lengyel küldött teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió által benyújtott rendkívül fontos módosításokat. Majd szavazásra került sor. A szavazás során a szovjet javaslatot 7:2 arányban elvetették, majd a tunéziai—ceyloni javaslathoz benyújtott szovjet módosítások felett szavaztak és azokat ki- sebb-nagyobb többséggel egymás után elvetették. A tunéziai—ceyloni közös javaslat mellett nyolcán foglaltak állást, ellene szavazott a Szovjetunió és Lengyelország, Franciaország tartózkodott a szavazástól. Mivel a Szovjetunió mint a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja a javaslat ellen szavazott, ezt a javaslatot is elvetették. Zorin megokolta vétóját, kijelentette többek között, hogy a Szovjetunió ellenzi a gyarmatosítás bármilyen formájának visszaállítását Kongóban. A szovjet küldöttség — mondotta — mindent el fog követni, hogy a Biztonsági Tanács Kongóra vonatkozó korábbi határozatait betartsák. Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió kérni fogja, az ENSZ közgyűlésének most következő ülésszakára tűzzék napirendre a következő kérdést: „A Kongói Köztársaság politikai függetlenségét és területi integritását fenyegető veszély”. Ezt memorandum formájában az ENSZ főtitkára elé terjesztik — mondta. A későbbiek folyamán Wadsworth amerikai küldött azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevékenységét Kongóban. Az Egyesült Államok küldöttsége ezért kéri, hívják össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli közgyűlését. Zorin, a Szovjetunió küldötte kijelentette: meglepi az Egyesült Államok képviselőjének álláspontja, hiszen az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án megnyílik. Miért nem lehet ezen a közgyűlésen megtárgyalni a kongói kérdést? Miért kell két nappal előbbre hozni a kérdés megvitatását? (Folytatás a 2. oldalon) o/wwvwwwwwvwvwvywwwívvvwwwwwvvy Kedves mosoly a gép mellől D. Nagy Mária a Gyulai Kötőipari vállalat tizennyolc tagú KlSZ-brigid- jában dolgozik, amely elhatározta, hogy elnyeri a szocialista munka ifjú brigádja címet. Az ifjú kollektíva tagjai vállalták, hogy az üzem harmadik negyedévi kesztyükötési tervének 57 százalékát teljesítik. D. Nagy Mária lelkiismeretes munkájával sokat segít a felajánlás teljesítésében. Tervét általában 110 százalékra teljesíti. Elégedett mosolyának tellát megvan az alapja. I
