Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
f RÉPÚJSÁa 1960. szeptember 18., vasárnap (Válaiz ££7/ hLnüMijüL g,ö lulf cLim, Szeptember elsejei és tizenegy ediki nyílt levelünket folytatjuk. Miután eddig a kettős nevelés kérdéseiről és a szocialista erkölcsről írtunk, most kedves levérírónk azon gondolataira viaszolunk, melyek az úgynevezett „szentírással” foglalkoznak. hl Az igazi humanizmusról Kedves Levelezőnk! Mielőtt folytatnánk válaszunkat, engedje meg, hogy köszönetét mondjunk azért a bizalomért, mely levelének minden sorából sugárzik, amikor is őszintén fejezi ki tapasztalatait, gondolataik azokról a kérdésekről, melyek szivét nyugtalanítják. Mint írja, a vallásos nevelést tartja helyesnek. Többek között így szól a levele: „... Jézus Krisztusban Isten nem azért jött erre a földre, hogy az embereket megtanítsa a túlvilági életre, hogy a misztikus elképzelések, vallásos ceremóniák és a legkülönbféle pogány áldozatok bemutatását helyeselné, hanem azért, hogy megtanítsa az embereket arra, hogyan szeressék egymást. Mert az Űr nem a holtak, hanem az élők Istene.” Már előbbi válaszainkban is utaltunk arra, hogy az általánosnak meghirdetett emberszeretet csak arra jó, hogy megtévesszen, az elnyomók és a haladás minden rendű és rangú ellenségei iránti szeretetre neveljen. Emlékezzünk a Horthy-Magyar- ország koldusaira, a munkások felszabadulása előtti nyomorúságára és mindjárt látjuk, hogy ilyen körülmények között „az emberek iránti abszolút szeretet” hirdetése valójában a tönkretett, nyomorgó emberek kigúnyolása, arculcsapása. Humanizmus szavakban — embertelenség, durvaság a valóságban. Igen érdekesek és bővebb választ igényelnek azok a gondolatai, melyek arról szólnak, hogy valamikor elavult, zavaros, ócska könyvnek tartotta a bibliát, de egyszer olyan helyzetbe került, hogy mintegy szalmaszálként vette a kezébe. Mint írja, sok mindenen ment keresztül és ö, vagyis a biblia megsegítette; „... a belőle áradó LELEK az, ami újjá tudja formálni az embert.” További soraiból azt értettük, hogy amiatt aggódik, hogy „LELKI KENYÉR... lelki táplálkozás” nélkül elsorvad az ember. Végül azzal fejezi be levelét, hogy súlyos hibát követ el, aki Isten gyermekeit üldözi. Talán helyes lesz válaszunkat ez utóbbi gondolattal kezdeni. Üldözi talán valaki nálunk azokat, akik vallásosak? Úgy gondoljuk, hogy ezt még rosszindulatból sem lehet állítani. Vagy talán azt gondolja üldözésnek, hogy a materializmus tanait terjesztjük? De hiszen ha a szülők úgy akarják, a gyermek járhat hittanra, bárki elmehet bármikor a templomba, hogy ott részt vegyen a vallási szertartáson és hallgassa az „igét” ha úgy jobbnak látja. Vagy talán az lenne helyes, ha valaki tudományos ismereteket szerezvén elveti a vallásos világnézetet, akkor továbbra is kényszerítenék a vallási tanok vak hitére? Ez nagyon durva embertelenségé lenne. Azt hisszük, hogy a vallás nagyon önző természetéről árulkodik az, amikor vak hitet és vak engedelmességet követel. Erre utal Lukács evangélista nézete is, amikor Krisztus szájába adja a.> következőket: „Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az atyját, anyját, feleségét, magzatait, atyafiad és húgait, nénjeit, sőt a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom”. (14,20). „Aki én velem nincsen, én ellenem vagyon.” (Máté, 12. 30). Ebben jut kifejezésre, hogy az isten iránti szeretet megköveteli mindenki gyűlöletét, aki ntm hiszi az istent, vagy egyáltalán nem hisz istenben. A máshitűek, a hitetleneknek az üldözése, amelyre annyi példát nyújt a történelem megmutatja a keresztény felebaráti szeretet hirdetésének képmutató jellegét és társadalmi szerepét. Amíg a kapitalisták, az elnyomók és a haladás ellenségei isten nevében vallási érvekkel védik régi kizsákmányoló viszonyukat és isten nevében kiátkozzák a haladó erőket és gyűlöletet szítanak irántuk, addig a kommunisták szemben állnak az ilyen antihu- manista cselekvésekkel. Hruscsov elvtárs mondotta egy beszédében: „sohasem hirdettük és nem is fogjuk hirdetni, hogy az embereknek vallási alapon gyűlölniök kell egymást, hogy az államoknak ideológiai nézeteltérések miatt háborút kell viselniük egymás ellen. Nemcsak türelemmel. hanem megbecsüléssel is viseltetünk a hívő emberek iránt.” Kedves Asszonyom! Levele hangja és a benne foglalt kérdések önkéntelenül rákényszerítet- tek arra, hogy belefogjunk egy olyan magyarázatba, mely azt hivatott megvilágítani, miért áll szemben a két világnézet egymással. Ilyen viták folynak mindenütt és a materialista világ- szemlélet hirdetése tény. Azt hiszem azonban, hogy emellett nekünk, a nép fiainak tekintet nél- .J kül arra, hogy egyikünk hisz-e istenben vagy nem, mégis az a legfontosabb, hogy azokat a kérdéseket hangsúlyozzuk, melyben egyetértünk, Tegnapelötti levelében nagyon jól kifejezte ezt a gondolatot, amikor azt írta, hogy . az igazi kommunista és az igazi { keresztény tulajdonképpen egyet $ akar. Míg az előbbiek a saját ere- $ jükben bíznak, nincs szükségük t az istenre, addig a hívő ember * mindent isten kezéből fogad hálá- | val. Mint írja „ a boldog élet fel- | tétele adva van már most (persze v nem henyélőknek). Még az atom- £ energia is az ember boldogulását hivatott szolgálni...” Nos. amikor megjegyzi „nem a henyélőnek”, akkor máris megvan az a közös alap, a közöß politikai hitvallás, mely bennünket összeforraszt, eggyé kovácsol elválaszthatatlanul. Az igaz, hogy a vallásos világnézet és a materialista világnézet mint ideológia, kibékíthetetlenül £ szemben állnak, mint ahogy írja, • „tűz és víz”, de mi emberek, akik J egymásért dolgozunk és a boldog $ békés életért tevékenykedünk, nagyon jól megférhetünk egymással, úgy, mint ahogyan békesség van abban a családban is, melyben esetleg a nagymama tánto- ríthatatlaniul vallásos, míg unokája tántoríthatatlanúl kommunista, már felvilágosult ember. A történelem ilyen helyzetbe hozott bennünket és ezzel számolnunk kell. Azt hiszem, ön is nagy tetszéssel fogadta a magyarországi katolikus papok parlamenti békenagygyűlésén elhangzott beszédeket. Ezek híven tükrözik az igazi humanista eszmét, mely szemben áll a vatikáni reakciós köröknek a vallás égisze alatt folytatott mesterkedéseivel. ? Em lé,-'’?zék csak: „...Osorbítha-t tatlan lelkülettel elfogadjuk £ ugyan a túlsó parton állókkal való békés együttműködés lehetőségét. De ne kíséreljenek meg idehaza suttogással, odakintről fenyegetéssel eltántorítani bennünket politikai hitvallásunktól. Nem vállaljuk a hitszegést, a di- verziót népünkkel, társadalmi berendezkedésünkkel szemben...” mondotta többek között a nagygyűlésen az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, Beresztóczy Miklós, címzetes prépost. Amikor a vallásos világnézet és a materialista világnézet kibékíthetetlen ellentétéről beszélgetünk és vitatkozunk, sohasem feledjük el, hogy ennek is az a célja, hogy keressük, erősítsük azokat a lehetőségeket, módokat, melyek még szorosabbra fűzik az emberek kapcsolatát, hogy ezen a földön is boldog és' megelégedett legyen az emlber élete. Pontosabban ez azt jelenti, hogy a vallásos ideológia körül folytatott vitáinknak sohasem szabad elhomályosítania azokat a fő kérdéseket, melyékben egyek vagyunk és egyet értünk és egyformán cselekszünk. Kedves édesanya! Tudjuk, hogy levelének minden gondolatára még nem válaszoltunk, csupán a leglényegesebb kérdéseket emeltük ki és azokról is csak szűk keretek között írtunk. Reméljük, nem szakad meg levelezésünk, sőt személyes találkozásra is sor kerül és hasznos beszélgetést folytatunk mindnyájunk nagy gondjáról, a fiatalok neveléséről. Kedves levelét várva és a találkozást remélve maradok mély tisztelettel: Boda Zoltán Az Egyesült Államok ellenzi az afrika: országok valódi függetlenségét (Folytatás az 1 oldalról) Zorin megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a múlt héten ellenezte a Biztonsági Tanács ülésének sürgős összehívását. Miért? Azért, mert előkészítette a kongói központi kormány megbuktatását. Ezek a mesterkedések az egész világ előtt lelepleződnek, bizonyítják, hogy az Egyesült Államok ellenzi az afrikai országok valódi függetlenségét. Lewandowski lengyel küldött megjegyezte, nem igaz, amit az Egyesült Államok küldötte állít, hogy a Biztonsági Tanács nem képes megoldani a kongói kérdést. Ezután az elnök elrendelte a szavazást az amerikai javaslatról. Szavazás előtt Zorin bejelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsége jogtalannak tekint minden olyan határozatot, amelyet a rendkívüli közgyűlés összehívásáról hoznak, mert ezt a határozatot az állandó tagok nem fogadták e! egyhangúlag. A szavazás során nyolcán szavaztak az Egyesült Államok javaslatára, a Szovjetunió és Lengyelország ellene szavazott, Franciaország pedig tartózkodott a szavazástól. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése szombaton New York-i idő szerint este nyolc órakor, magyar idő szerint éjjel 1 órakor ül össze. Kubai jelentések Havana (MTI) Fidel Castro kormánya lefoglalta valamennyi Kubában lévő amerikai bankot. O A kubai kormány szombaton nagy mértékben korlátozta Bonsal amerikai nagykövet mozgási sza- daságát arra az időtartamra, amíg Fidel Castro New Yorkban lesz. E rendszabályt azért foganatosították, mert — mint a kubai külügyminiszter erről szóló jegyzéke mondja —, „az észak-amerikai hatóságok önkényesen korlátozták Castro New York-i mozgási szabadságát”. » Pénteken hivatalosan közölték, hogy a kubai kormány összeesküvés vádjával 12 embert letartóztatott. A közlemény hozzáfűzi, hogy az £gyik letartóztatott lakásán ellenforradalmi propagandaanyagot találtak. . Megkezdődött a SZQT nyolcadik teljes ülése Szombaton reggel az EDOSZ székhazában megkezdődött # Szakszervezetek Országos Tanácsának nyolcadik teljes ülése. Somogyi Miklós elnöki megnyitója után Bugár Jánosné, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját az oktatási reformtervezetről és a kulturális nevelő munka soron levő feladatairól. (MTI) TANULMÁNYÚTON hazánk észr ' iparvidékein Az év első felében a Békéscsabán Kult " Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportjának munkatervében többek között az ország ipari vidékeinek megismerése is szerepelt. A csoport a közelmúltban bonyolította le az ország északi részébe szervezett tanulmányútját, amelyen nemcsak Békéscsabáról, hanem a megyéből mintegy félszáz műszaki és fizikai dolgozó vett részt. Békéscsabáról reggel negyedórás késéssel indultunk el 46-an a négynapos útra Sajnos már az indulásnál kellemetlen meglepetés ért bennünket, mert a 41. sz. Autóközlekedési Vállalat, a megrendelt „Ikarus 55” gépkocsi htlyett csak kisebb befogadóképességű autóbuszt bocsátott rendelkezésünkre. így pótszékeket kellett igénybe venni, ez viszont zavarta, sokszor kényelmetlenné tette a hosszú úton való utazást. Az alföldi síkságon át, Szolnokon keresztül gyorsan haladtunk és hagytuk magiunk mögött a kilométereket. Jászberény volt az első állomásunk. Itt először az Aprítógépgyárba látogattunk el, ahol nemcsak belföldi szükségletre, hanem exportra is komplett gyári berendezéseket, kőtörő malmot, cementgyárat, műrostlemezgyárat készítenek. Ottlétünk alkalmával éppen egy magyar szabadalommal összeállított rizsihéj lem ez- gyár rajzait, illetve a gyártás előkészületeit szemlélhettük meg. A magyar feltalálók olyan gyárat szerkesiztettek, amelyben az eddig több mint házomezer tonn.a használhatatlan rizshéjat különböző eljárással olyan lemezzé tudják formálni, hogy az teljesen egyenértékű a már ismert, illetve gyártott pozdorj a-, a farost-és afaforgács- műlemezekkel. Előnye az eddig ismert műanyagokkal szemben, hogy lényegesen dicsőbb. A fenti műlapok gyártásánál ugyanis import ragasztó anyagot használnak, ugyanakkor a rizshéj-lemez ragasztómentesen, préseléssel készül majd. A kísérleti üzem részletes rajzait elkészítették mór, az alkatrészek gyártását hamarosan megkezdik, és a gyárat Karcagon, 1961-ben építik fel. A gyár hatalmas csarnokában élénk érdeklő) déssel szemlél ‘ék a csoport tagjainak a több tonna súlyú munkadarabok megmunkálását, a karusszel-esztergákat, a három-négy méter átmérőjű kerekek fogazatát végző, nagy teljesítményű marógépeket. Már az első gyárlátogatás, különösen a látott gépek nagy méretei lenyűgöző hatásúak voltak. Még sokáig szemléltük volna az óriás gépek működését, de a megállapított menetrend rimt tovább kellett mennünk a következő helyre, a város másik oldalán, a szép ligetbe telepített Fémnyomó- és Lemezgyárba. A jelenlevők közül is kevesen tudták, hogy ebben a gyárban készülnek a háztartási hűtőgépek ezrei, az alumínium edények, a szódavíz syphonok tízezrei. Külföldön is hírnevet szerzett magának ez a gyár. Itt készült a Heller-forgó félíhű tőberendezés, amely a Brüsszeli Világkiállításon első díjat nyert. Ezt a világszabadalmat több külföldi cég is megvásárolta. Ennek a hűtőberendezésnek az az előnye, hogy az áramfejlesztő kondenzvizét veszteség nélkül, különleges szerkezeten át az eddigiek során használt módszerektől eltérően, jobban hűti le. így aztán a vízszegény helyeken is telepíthető lesz erőtelep, illetve energiaszolgáltató gép. A tűző nap már túljutott a delel ön. amikor elhagytuk a Jászság nagy gyárvárosát, és észak felé, Egernek vette útját a „gyorslábú” buszunk. A gyárakban látottak tárgyalása közben érkeztünk a Mátráihoz, amelynek déli lábainál létesített korszerű országos közlekedési főúton, szőlőtermő dombokon át jutottunk el első napi utunk végcéljához, Egerbe. Háromszáz méteres magaslatról pillantottuk meg a hősi várost. A központba érve valamennyi résztvevő tetszését, igen megnyerte ez a történelmi nevezetességekkel teli csinos kis város. Bőséges és jó ebéd után a város nevezetességeit tekintettük meg. Valamennyiünkre nagy hatással volt az egri vár romjainak megtekintése és a katakombákban tett látogatásunk. (Folytatjuk) HÁMORI JANOS
