Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17 / 220. szám

I960, szeptember 17., szombat 3 NÉPÚJSÁG Az öntözéses növénytermesztés tapasztalatai Irta: Itr. Gruber Ferenc tudományos kutató lucernatermesztEs ÉS NEMESÍTÉS A lucerna szántóföldi takar­mány termesztésünk egyik legfon­tosabb növénye. A Tiszántúlon különösen fontos a lucerna termesztése, mert nem­csak jó minőségű takarmányt biz­tosít, de nagy mértékben hozzá­járul a talaj termékenységének fokozásához is. A nagynevű nagy- szénési, békésszentandrási, szarva­si stb. lucerna tájfajták magja pe­dig mind a belföldi, mind a kül­földi piacokon keresett cikk. Száraz viszonyok közt termeszt­ve azonban termése kevés és bi­zonytalan. Ezzel szemben az ön­tözött lucerna mindenkor bőséges szénatermést ad. Hazánkban a legutóbbi időkig az a nézet áíR fenn, hogy a lucerna nem bírja az öntözést. Kutatásaink során sike­rült kidolgozni olyan öntözési és agrotechnikai eljárást, amely ál­landó jó lucematermesztést bizto­sít. Foglalkozunk a füveslucema öntözéses termesztésével is. Ennek során több éves kísérleteink át­lageredményei azt igazolják, hogy 16 kilogramm lucerna három kilo­gramm csomósebirrel és három ki­logramm olaszperjével együtt vet­ve jobb termést adott (két év alatt holdanként 175 mázsa szénát, 16 mázsa proteintartalommal), mint a tisztán vetett 16 kilogramm lu­cerna, mely a fenti idő alatt hol­danként 156 mázsa szénát termett, 14,5 mázsa proteinnal. A takarónövényre vetett lucer­natermesztés során végzett kísér­letek eredménye azt igazolta, hogy 30 kilogramm tavaszi árpa kettős gabohasorba vetve kedvez a leg­jobban a füveslucema-termeszté- sének. A kapásművelésű lucerna legmegfelelőbb sortávolságának a 70x12x70 centiméter távolságú ú. n. szalagos vetés bizonyult, amellyel 1959. évben az első éves ú. n. „szűz” lucerna 2,7 mázsa/kh. magtermést adott. A lucerna nemesítése terén egy­részt a szarvasi és nagyszénási tájfajta fenntartása folyik, más­részt öntözést megháláló lucerna- fajta előállítására törekszenek. S1LÓKUKOR1CA­NEMESlTÉS Állami gazdaságaink és terme- 1 "szövetkezeteink állattenyészté­sének helyes és olcsó takarmányo­zása nem oldható meg jó minősé­gű silótakarmányok nélkül. A silókukorica az a takarmány­féleség, amely területegységen­ként a legkevesebb költségfel­használással a legtöbb tápanya­got szolgáltatja. Étrendi hatása hasonló a takarmányrépáéhoz, táplálóértéke viszont nagy általá­nosságban kétszer akkora. Ezenkí­vül üzemszervezési szempontból is jobb a silókukorica a takar­mányrépánál, mivel a nyárutón már betakarítható és így nem okoz őszi munkatorlódást. Végül a si­lókukorica jelentősen előre viszi az üzem humuszgazdálkodását is. Bár a szakkörökben eltérő véle­mények vannak arra vonakozólag. ta, avagy e célra jól megfelelnek egyes magtermesztésre kitenyész­tett kukoricafajták is, intézetünk szükségesnek vélte olyan silóku­korica fajta előállítását, mely ma­gasra nő, de szára elágazó és vé­kony legyen, jól fattyúsodjon és sok levelet, több csövet hozzon. A nemesítő munka 1955-ben in­dult meg és eredményeként 1960. tavaszán a Szarvasi 1. sz. fajta­hibrid előzetes állami elismerés­ben részesült. Szántóföldi termé­se 370 mázsa/kh. volt 1959-ben a bikazugi gazdaságban. Elftmag- szaporítása a rózsása gazdaságban 43 k-h.-n folyik. A KUKORICA ÖNTÖZE­SES TERMESZTÉSE Hazánk szántóföldjének mint­egy 25 százalékán termesztenek kukoricáit. A Nagy-Alföld szélső­séges időjárási viszonyai követ­keztében azonban a kukoricater­mesztésben viszont a kukorica viz­es tápanyagigényének kielégítése révén jelentős termésemelkedés érhető el és minimálisra csökkent­hető a termésingadozás. Szüksé­ges volt tehát felderíteni: mely fajta, milyen időszakban és hány alkalommal öntözve, milyen sor- és növénytávolság mellett, mekko­ra kiegészítő műtrágyázás mellett adja legbiztosabban a legjobb ter­mést. Több éves kísérleteink eredmé­nyei azt mutatják, hogy az éven­kénti két ízben (virágzáskor és saemképződés elején) öntözött ku­korica termett többet (60,9—53,6 mázsa/kh.), melyet öntözések előtt 225 kilogramm pétisóval műtrá­gyáztunk. Megállapítást nyert, hogy réti talajon a szuperfoszíát- nak nincs termésfokozó hatása. Az öntözéses termesztésben kívá­natos növényállomány négyzetmé­terenként 4—5 tő, vagyis kh.-kint 23—30 000 növény. A tenyészterü- let alakja nem befolyásolja lénye­gesen a termést. Öntözés után a kapálás nem mellőzhető, jóllehet a vegyszer«, gyomirtás eredményesnek mutat­kozik. A fajtakérdésre vonatkozóan megállapítottuk, hogy a mi viszo­nyaink között a fajtahibridek job­ban meghálálják az öntözést, ezek közöl is elsősorban a martonvá- sári nemesítésű TK 362, a MV 1-es. Előbbi 78,3 mázsa/kh., utóbbi 77,9 mázsa/kh. termést adott 1958. évben. ( VéhÜeM t AZ IDŐS dinnyepásztor leemeli fekete kalapját és cifráz egyet, amikor az elnököt meglátja. — János, én már megmondtam, hogy kevés ide egy ember. Nem vagyok én versenyfutó. Nem tu­dod elképzelni, hogy milyen át­kozott dögök ezek a varjak, ami­kor egyik végéről elhajtom őket, megkerülik a tanyát és leszállnak a másik végén. Azután futha­tok utánuk, mint egy puli, s mire odaérek, már kivágnak vagy hú­szat. Állíthatnátok egy másik idős embert is ide, mert én ma­gam nem bírok velük. Karikás- ostort adtak mint egy kondásnak. Azt hiszitek, félnek ezek az ostor­tól? Egy frászt, szinte kiröhög­nek. Legalább egy puskát adná­tok, hogy közéjük durrantsak. — Puskánk ae nincs, tudja András bácsi, de próbáljon az ostorral olyat csattantam, hogy azt higgyék, puska. — Próbáld meg te, mert én még sosem hallottam olyat, hogy valaki ostorral varjút lőtt volna. — Na, nem is azért mondom András bácsi, majd próbálunk valakit még ide tenni. Most is csak egyedül van itt? — Nem én. Két asszony szedi itt a dinnyemagot, csak bementek a tanyába megmosni, amit gyűj­töttek. Bözsi van itt meg Rozi. — Melyik Rozi, András bácsi? — Melyik? Hát Birinyiné. A KÉT ASSZONY éppen most jön a kukoricáson át és egyenesen az elnökhöz tartanak. A két vöd­röt — amelyben úgy csillog a szépen tisztított dinnyemag, mint a drágakő — a lábuk elé helyezik. Birinyiné kezdi: — Mit üzentél nekünk János? Nem azt mond­tad, hogy 10 munkaegységet vonsz le tőlünk, ha dinnyét ajándéko­zunk? — Én nem is tagadom, azt mondtam és ezt meg is teszem — kacsint felénk az elnök. — Akkor tőled is levonjuk a 10 egységet. — Miért, adtam én valakinek dinnyét? Megnézni megszabad. Itt jártunk a hízóknál és csak erre vettük az irányt, megmutat­tam az elvtársaknak, hogy itt Nagykamaráson milyen dinnyét termelnek. — Olyan híre van ennek, hogy még Csabára is eljutott — toldot­tuk meg. — Csabára! Hát az rtem újság, a mi dinnyénket még külföldön is ismerik. Odaszállították a javát. Kedvesem, magát én meg vala­Gazdagodik a kamuii Béke Tsz Kamut termelőszövetkezeti köz­ség humuszban gazdag talaja kivá­lóan alkalmas mindenféle növény termesztésére. A termelőszövetke­zetek tagjai az utóbbi években egyre magasabb termésátlagot ta­karítanak be. A még jobb eredmé­nyek elérése érdekében a télen Béke néven egyesült négy kis szö­vetkezet s az ötezer holdas gazda­ság üzemegységenkint szakosított növénytermesztésre rendezkedik be. A nagy gazdaságban több a hogy szükséges-e silókukorica faj- lehetőség a gépesítés fokozására s Készpénzért is vásárolunk vagy bizományba átveszünk lakberendezési, ruházati, műszaki és háztartási cikkeket: Bizományi Áruház, Békéscsaba, Sztálin út 6. 24 így jóval kevesebb fizikai munká­val jutnak magas jövedelemhez a tagok. ■ Hasznos volt az egyesülés az ál­lattenyésztés fejlesztése szempont­ból is: fajtánkint csoportosíthat­ták a jószágállományt s a törzs­tenyésztés kialakítása is sokkal könnyebb. Jobban kihasználhat­ják a férőhelyeket, de a munka- szervezésben is előbbre jutottak. Kamuion már nincs munkacsapat, kevesebb függetlenített vezető irá­nyítja a kollektív gazdaságot. — Már az első évben kézzelfogható a nagyobb gazdaság előnye: a ta­valyi négy termelőszövetkezet munkaegységértékének az átlagá­nál legalább 6 forinttal többet oszthatnak a tagoknak s jó mun­kája után senki nem érzi magát becsapva. Emelkedett életszínvo­nalukat bizonyítja többek között | az a tény, hogy a tagság eddig 12 i személygépkocsit és 800 motorke j rékpárt vásárolt. honnan ismerem — fordult felém. Nagyon ismerlős a hangja. Hon­nan is? Ja már megvan! Hát ma­ga szerkesztett ki bennünket az újságba a télen. KÖZELEBB jön hozzám, mint akinek sok a mondanivalója. — Tudja milyen sokáig emle­gettük magát? Az uram mindig mondta, hogy hej, de megmond­tam volna én annak az újságíró­nak, hogy miért izzad Birinyi gazda, mert ez volt a cime az írásnak. Emlékszik? — Már hogyne emlékeznék, csak arra nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk. Ügy beszélt akkor, hogy egyhamar nem lép­nek be a szövetkezetbe. — Ügy is voltunk mi még ak­kori — Na, dehát mégis hogyan gon­dolták meg? — Nem volt az olyan könnyű, hallja. Megszoktuk mi azt, hogy otthon dolgozunk magunknak. De volt is eredménye, látta milyen szép házunk van, földünk, jószá­gunk. Sajnáltuk is nagyon. De most már megszoktuk. A köny- nyebbet, jobbat hamarabb meg­szokja az ember. — Hát könnyebb, jobb itt a tsz- ben Birinyi néni? Megsímogatja a szép fekete dinnyemagot a vödörben és mint­ha csak magának mondaná: — Nem kell hajnal három óra­kor kelni, és estefelé már otthon vagyunk. Az ember is többet van a háznál. Addig, ha volt dolga a földön, ha nem, mindig kint volt a határban, öregségére legalább pihen egy kicsit. De most meg ha otthon vagyunk, csak állandóan arról beszél, hogyan szedjük a dinnyét, mit csináljunk, mert tudjam ő a dinnyefelelős, meg igazgatósági tag is. Most is izzad ám Birinyi gazda, de nem akkor, amikor a tsz-röl hall, hanem ak­kor, ha nem jól megy a munka a tsz-ben. Azt szeretné, ha minden egyszerre valósulna meg. De jó­formán csak most kezdünk lábra- állni. Nem volt itt semmi tavaly. — De már gyarapszik. Rozi — szól közbe az elnök. — Holnap me­gyek Pestre, veszünk még két Ze- tort, egy Beloruszt és munkagé­peket. — Hát csak vegyetek is. Erősít­sétek ezt a tsz-t. összeszoktunk már és nem akarunk más életet kezdeni. AZ ELNÖK ELINDULT, s mi is követtük. Elbúcsúztunk a diny- nyecsősztől és a magtisztítóktól. Birinyiné még utánunk szólt: — Látogassanak rheg sűrűbben bennünket, mert itt van ám miről írni! Megígértük. Látszott rajta, hogy jólesett a véletlen találkozás. Csepkó Eta Növelik az őszi árpa vetésterületét a csabai Dózsa Tsz-ben A békéscsabai Dózsa Termelőszövetkezet határában négy trak­tor szánt. Az őszi munkák jól haladnak. A szövetkezeti gazdák vé­leménye szerint az összes őszi mezőgazdasági feladatot november 1-ig befejezik. A tsz vetéstervében mindössze 30 hold őszi árpa veté­se szerepel. A tagság körében élénk vita alakult ki: takarmányo­zás szempontjából melyik árpa termesztésével érdekesebb foglalkoz­ni. A vita már csaknem eldőlt az őszi árpa javára. Ennek megfe­lelően a tavaszi árpa vetésterületét az őszi javára csökkentik, * legalább 80 hold őszi árpát vetnek. A tsz-határ ebben a szövetkezetben az idén kerül nagy táblák­ba. Az ősziek betakarítását — a cukorrépa szedését és a kukorica törését — az őszi gabonavetésre kijelölt táblákon fejezik be elő­ször. Békéscsabán szeptember 20 — 23-ig keddtől péntek estig a Vásártéren venctegszerepel Magyarország legnagyobb utazócirkusza, a Hungária Nagycirkusz Távirányítás a porondon Robotó a gépember ezt mindenkinek látni kell!!! Alois Moha Viniczky (Csehszlovákia) egzotikus állatok világszáma Trio Sixtus (Románia) világhírű zenebohóc ok Blahut kétszeresen kitüntetett equiriblista Trió Józefiné (Románia) bűvészparádé a porondon K. Wagner berber oroszlánjaival És még sok más attrakció! Előadások kezdete hétköznap este1 fél 8 órakor, vasárnap du. fél 4 órakor is. Jegyek elővételben a pénztárkocsinál és előadás előtt a helyszínen válthatók! 46

Next

/
Thumbnails
Contents