Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-17 / 220. szám

2 MÉPÚJSÁG I960, szeptember 17., szombat Bizonytalanság és csüggedés W ashlngtonban Amerikai lap a Kínai Népköztársaság ENSZ-felvételrőI Washington (UPI) A Washington Post and Ti­mes Herald csütörtöki vezércik­kében kikerülhetetlennek és kí­vánatosnak tartja, hogy a népi Kínát felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az Egyesült Államoknak — írja — kemény munkát jelente­ne, hogy meggyőzze az új afri­kai nemzeteket arról, hogy Kí­nát ki kell rekeszteni a szerve­zetből. Berlin (TASZSZ) Az ADN hírügynökség jelenté­se iszeirint az NDK állandó genfi képviselője szeptember 15-én Hammarskjöldhöz való továbbí­tás céljából átnyújtotta az ENSZ európai tagozata ideiglenes veze­tőjének Otto Grotewohl levelét és az NDK kormányának lesze­relési tárgyú emlékiratát. Az NDK kormánya az első sza­kaszra (1960—1961) javasolja, hogy mindkét német állam mond­jon le az erőszák alkalmazásáról egymással és harmadik állammal szemben. Mindkét német állam utasítsa el az atomfegyverkezést, kötelezze magát arra, hogy nem gyárt nukleáris és rakétafegyve­reket, nem vesz részit ilyenek kül­földi gyártásában, nem szerez be ilyen fegyvert és nem vesz részt más államok atomfegyver-kísér­leteiben. A két német állam vál­lalja, hogy nem gyárt és nem vá­sárol vegyi- és baktériumfegyvert, valamint nem kapcsolódik bele ilyen fegyverek külföldi kipróbá­lásába. Az NDK kormányának ' javas­lata szerint ugyancsak az első szakaszban kötnék meg a békeszerződést a két né­met állammal és tennék Nyugat-Berlint demilitarizált sza­bad várossá. E célból a Hitler- ellenes koalíció tagállamai békeér­tekezletet hívnak össze amelyen a két német állam képviselői is részt vesznek. A második szakaszban (1962) mindkét német állam csökkenti fegyveres erőit és fegyverzetét. Lemond a hadkötelezettségről, Nyugat-Németorszá'gban érvényte­lenítik az általános hadkötelezett­ségről szóló törvényt. A potsdami egyezményt aláíró né^ állam a békeszerződés alapján megállapo­dik a két német állammal az ösz- szes idegen csapatok kivonásáról, valamint összes támaszpontjaik és raktáraik megszüntetéséről, Ugyanebben a szakaszban elpusz­títják a német fegyveres erők birtokában lévő rakétafegyvere­ket. Az NDK kormánya javasolja, hogy a harmadik szakaszban (1963—1964) végérvényesen osz­lassák fel a két német állam had­erőit és teljesen semmisítsék meg a fegyvereket, a hadianyagkész­leteket és a katonai felszerelése­ket. Mindkét német államban oszlassák fel a katonai jellegű minisztériumokat, a vezérkarokat, a katonaiskolákat. Ugyanebben a szakaszban lépjen ki a két né­met állam a NOTO-ból, illetve a varsói szerződésből. Jelentse be semlegességét, amelyet a Hitler­M. Szagateljan, a TASZSZ tudó­sítója írja: Annak arányában, ahogy a „Baltika” egymás után hagyja maga mögött a mérföldeket New York felé vezető történelmi jelen­tőségű útján, az amerikai főváros­ban fokozódik a bizonytalanság és a csüggedés. Washingtonban az a vélemény, hogy az ENSZ közgyű­lésének szeptember 20-án meg­nyíló 15. ülésszaka rendkívül sö­tét kilátásokat tartogat az Egye­ellenes koalíció vezető hatalmai vagy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete szavatolhatnának. A javasolt intézkedések ellen­őrzésére az emlékirat egy ellen­őrző szerv felállítását indítvá­nyozza, amelyet paritásos alapon létesítenének az NDK Népi Ka­marája és a Nyugat-német szö­vetségi gyűlés képviselőiből, vala­mint a szakszervezetek és más de­mokratikus szervezetek képvise­lőiből. Az NDK kormánya hangsúlyoz­za, hogy Németország újraegye­Ha Csabacsűdön járnál, kedves Olvasó, bizonyára bárkivel talál­koznál, azzal kezdené: látta-e már az új művelődési otthont és az új gyógyszertárt? És ezen nincs is csodálkozni való, hiszen Csaba- csűd életében nagy dolog az, hogy annyi évtizedes sóvárgás után végre sÁját művelődési otthonuk és gyógyszertáruk lesz. Való igaz­ság az, hogy falvainkban rohamo­san növekszik az emberek kultúr- igénye, ennek — a sok közül — egyik bizonysága éppen Csabacsüd esete, ahol olyan nagyarányú ösz- szefogás, mint amilyen az elmúlt években kezdődött, soha nem volt még. — Jó két éve történt — emlé­kezik vissza a művelődési otthon építésének „hőskorára” Gazsó Pál tanácstitkár —, amikor azt mond­ták az emberek: meguntunk már Szarvasra járni, meg máshová, ha szórakozni kívánunk, fogjunk ösz- sze és csináljunk valamit. — Ez a valami egy művelődési otthon terve volt. Meg is csinálták, ké­relmek futottak ide is, oda is, fel­sőbb szervekhez, benyújtották ter­veiket, és — elkezdődött az épít­kezés. Milyen lesz a művelődési otthon? Erre is kész a válasz azonnal. — Hogy milyen? Gyönyörű!. . — Mégis ...? — Hát kérem: először is a szín­házterem 350 férőhelyes lesz, kö­zel 7 méter nyílású színpaddal, orkeszterrel. A színpad mögött modern női, férfiöltöző, ezenkí­vül két szakköri szoba, itt kap he­lyet a községi népkönyvtár is, a szépen berendezett klubszoba, bü­fé, ruhatár és gondnoki lakás. Per­sze, nem is annyira lesz mindez, hiszen már felépült a művelődési sült Államok számára. Az ame­rikai sajtó véleménye szerint e hangulat fő oka az, hogy az Egye­sült Államoknak a leszerelés kér­désében elfoglalt álláspontja és az amerikai diplomácia e téren tett legutóbbi lépései, nem is szólva az amerikai felderítő szolgálatnak a békét fenyegető és nemrég lelep­lezett üzelmeiről, rendkívül ne­héz helyzetbe hozták az Egyesült | Államokat. I Walter Lippmann ismert áme­nemet állam ügye. Az egyesítés azonban előfeltételezi a leszere­lést és a békeszerződés megköté­sét mindkét német, állammal. Az NDK kormányának meggyőződé­se, — mondja befejezésül az em­lékirat —, hogyha kezdeménye­zését támogatná az ENSZ, ez nemcsak a német nép, hanem minden állam érdekeinek egya­ránt megfelelne és egyszersmin- denkorra lehetővé tenné a háború meghiúsítását Europa szívében. otthon, csupán az utolsó simítások vannak hátra. — Egymillió 700 ezer forintba kerül az egész építkezés, és az ott­hon berendezése — kapcsolódik beszélgetésünkbe Paluska And­rás, a községi tanács gazdasági elő­adója. Később ő mondja el még azt is, hogy csupán ebben az év­ben eddig 12 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített a község lakossága — elsősorban a Béke, a Dolgozók és a Kossuth Tsz tagsága — az építkezésnél. — Még az iskolások is segítettek a tanév végén — említi meg Ga­zsó elvtárs —, az épület cserepezé- sét vállalták, természetesen szak­emberek irányításával. Ez is gyor­sította a munkát... Riportunk elején új gyógyszer- tárról is beszéltünk. Talán még említeni is felesleges, hogy ez is része a kulturálódásnak, és a mű­velődési otthon mellett ez is sok évtizedes vágyálma Csabacsüd la­kóinak. 600 ezer forintos gyógy szeri ár Ilyen hatalmas összeg beruhá­zását tette szükségessé a csabacsü- di gyógyszertár felépítése és be­rendezése. És ez sem „sültgalamb­ként” hullott a községbeliek ölébe, hanem közel 80 ezer forint értékű társadalmi munkával a község ap- raja-nagyja segitett.de segített, a szomszéd község is, örménykút, mégpedig 120 000 forinttal, melyet a községfejlesztési alapból folyó­sítottak. Ezért nevezik sokan Csa­bacsűdön az új gyógyszertárt a „barátság”, az „összefogás” meg a „két község” gyógyszertárának. A gyógyszertárhoz gyógyszerészi lakást is építettünk — mondja Paluska András. És még egy: a gyógyszertár berendezését —több mint 600 ezer forint értékben — a gyógyszertár vállalat adta. Min­dennel felszerelték az új épületet: önálló hidroforja is van, a vízel­látás tehát kitűnő, zavarmentes. Ünnepnap lesz! Az új művelődési otthon avatá sa — a tervek szerint Csabacsüd felszabadulásának ünnepnapján, rikai publicista a New York He­rald Tribune-ban csütörtökön megjelent cikkében találóan ha­sonlítja az Amerikában Hrus­csov New Yorkba érkezése előtt uralkodó hangulatot ahhoz a han­gulathoz, amelyben Amerika At­lanti-óceáni parvidékének lako­sai a napokban a „Donna” nevű forgószél közeledését várták. Az amerikai sajtó jelentős ré­sze élesen bírálja az amerikai külügyminisztériumnak azt az el­határozását, hogy korlátozza Hruscsovnak és sok más küldött­ség vezetőjének, köztük Fidel Castro kubai miniszterelnöknek mozgási lehetőségét New York­ban. Sok lap nem hisz a külügy­minisztérium indoklásában, amely szerint „gondoskodni kell a szó­ban forgó személyek biztonságá­gáról”. Ezek a lapok az amerikai kormánykörök „tehetetlen harag­jának kicsinyes megnyilvánulása­ként” fogják fel a külügyminisz­térium e lépését. A Washington Post csütörtöki vezércikkében felháborodással ír az amerikai külügyminisztérim politikájáról és megállapítja: azt mondják, hogy e lépés célja „Hruscsov elszigetelése. Csak­hogy ez az elhatározás nem Hrus- | csovot és Castrot, hanem az Egye- í'sült Államokat szigeteli el”. évfordulóján: október 6-án lesz. Torda Lajos pedagógus — a mű­velődési otthon igazgatója — már készül a nagy napra. A Csabacsű- di kiszisták műkedvelő színjátszó csoportja ismét számot vetett már erejével, és Szenei Mária KISZ- titkár nem egyszer beszélt már a leglelkesebb tagokkal, Szakács Máriával, Major Józseffel, Lita- vecz Mártonnal és Szuhai György- gyel arról, hogy a kiszesek ho­gyan segíthetnének emelni a nagy nap fényét. — Ogy tervezzük, hogy műve­lődési otthonuk avatására meg­hívjuk a művelődésügyi miniszté­rium vezetőit, a megyei pártbizolt- ságot, a megyei tanácsot, mindazo­kat, akik segítettek bennünket abban,hogy Csabacsűdön ilyen cso­dálatos szép otthont kapjon a kul­túra. A nyitó műsorra a békéscsa­bai Balassi-egyúttest és egy terü­leti honvéd művészegyüttest vá­runk. A befejező munkálatok jól ha­ladnak. A Szarvasi Építőipari Ktsz dolgozói is szívügyüknek te­kintik a csabacsüdi művelődési otthon mielőbbi felépítését, és ezekben a napokban már a nagy színházterem parkettázása és a színpad berendezése is elkészül. — A napokban kaptunk még 100 ezer forintot a Művelődés- ügyi Minisztériumtól, ezzel az összeggel minden elképzelésünk megvalósul... — mondja búcsú­zóul Paluska András, a csabacsüd! gazdasági ügyek legfőbb tudója. Szép lesz a művelődés csaba­csüdi otthona! A közég arculata is sokat változik az impozáns épü­lettel, melynek tetején a napok­ban már a televíziós antennát is felszerelték, és a kényelmesen és okosan berendezett klubszobában százak nézik a TV sokféle, érde­kes műsorát. így válik Csabacsűdön is egyre szebbé, kulturáltabbá és vidá­mabbá az élet. Egyszerű, nem? De milyen nagy dolog! Sass Ervin Tótkomlósa csokor Nemrégiben a tótkomlósi Há­ziipari Szövetkezetbe látogattam. Sok érdekes, szép dolgot láttam. Ezekből szedtem össze egy cso­korra valót. Kezdem talán az iro­dával. amely ott van a község szívében, nem messzire a hídtól. Ez a helyiség nemcsak iroda, hi­szen különféle árukat is értékesí­tenek itt. a szövetkezeti tagok ké­szítményeiből. A polcokon kato­nás rendben helyi szlovák díszí­tésű, csíkozású abroszok, favédők, hokedlitakarók, szalvéták, díszpár­nák sorakoztak. A fogasokon bé­bi-, leányka- és bakfisruhák tarkál- lottak. Mindez azonban csak egy csekély hányada a szövetkezetiek munkájának. Karkus Zoltánné üzletvezető, az exportkesztyű-részleg vezetője tett-vett a boltban. Tőle tudtam meg. hogy ez az üzlet nem is olyan régen nyílt meg, majd azt is, hogy , tovább sze­retnék fejleszteni, hogy a la­kosság szolgáltatásából is minél jobban kivegyék a részüket. — Szeretnénk — jegyezte meg — bevezetni a harisnyaszemfel- szedést, az átkötést, az ágynemű­varrást, az előnyomást, ugyanak­kor vállalnánk bébi-, lányka- és fiúruha varrást is. A lakosság na­gyon keresi készítményeinket, s mi a jövőben szeretnénk az igé­nyeket tőlünk telhetőén minél jobban kielégíteni. Okos elgondolás. Egész biztos meg is csinálják, s ezzel a lakos­ság is, a szövetkezetiek is jól jár­nak. Karkusné ezután a saját rész­legéről, a kesztyűkötőkről beszélt. Mindössze talán tizenöten dolgoz­nak ennél a részlegnél. Negyed­évenként mintegy négyszáz pár norvégmintájú, egyujjas zefir női kesztyűt kötnek. Csak exportra dolgoznak. Kényes munka, mert akármilyen kesztyűt nem vesznek át. Mostani készítményeiket a Bu­dapesti Népművészeti Vállalat a Szovjetunióba exportálja. Karkus­né megmutatott egy pór kesztyűt. Több nem volt az üzletben, mert ebből nem árusítanak. Fehér ala­pon zöld mintás, igen szép kesz­tyű volt. Égése bisztos, hogy a szovjet lányok és asszonyok szí­vesen veszik fel a kezükre. Ügye­sek a kesztyűkötök. Ezt nem Kar­kusné mondta. A kesztyűk szót- 'anul is dicsérik készítőiket. Innen az export varrórészleg­hez látogattam el. Az itteniek sem maradnak el ügyességben a kesztyűkötőktől. Hudák Andrásné részlegvezető készségesen muto­gatta meg készítményeiket. Meg kell hagyni, hogy az itt dolgozó asszonyok és leányok is értik a dolgukat. Olyan szép ruhákat varrnak, hogy azokat dicséret nél­kül nemigen nézheti végig senki sem. Itt varrják a „Brigitta” bébi­ruhát, a „Paul” fiúruhát és a „Pitti” leányka köténykéket. A csinos, ízléses hízméssel díszített ruhácskákat amint elmondták: szintén a Szovjetunióba szállít­ják. Havonta mintegy hétszázat ké­szítenek belőle. S ki tudja. Moszk­vában, Leningrádban, Kijevben vagy Szocsiban hány apróságot lehetne találni, aki ezekben a ru­hácskákban tipeg. A szövőknél Udvardi Istvánná részlegvezető és Lauró Jánosné, az elnökhelyettes kalauzolt. Itt is volt néznivaló, hiszen a szövők gyártják azokat a nagyon szép szlovák motívumokkal díszített konyhagarnitúrákat, díszpárná­kat, abroszokat, amelyeket or­szágszerte előszeretettel vásárol­nak az üzletekben a háziasszo­nyok. Nem csoda, ha az üzletekben elkapkod jóik. Mert a tótkomlósi aszonyok és leányok munkáját mindennél job­ban készítményeik dicsérik. r. p. Használt íróasztalok könyvjóváírással átvehetők a Békés megyei Állatforgalmi Vallatattól Békéscsaba, Széchenyi u. 6. 557 As NDK kormányának háromssakassos lesserelési javaslata síitóse maga a német nép és a két Alomból így lett valóság

Next

/
Thumbnails
Contents