Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

r WS). szeptember lt., péntek népűjsAa tartáli I* r riene talán meghatároznom először ezt a fogalmat, hogy mi is a tartalék. Régen, az egyéni gazdaságok ide­jén a parasztember a padlásét és a kamráját megtöltötte gabonával, hogy ha a jövő esztendő termése rossz is lenne, akkor is legyen ke­nyér, akkor is legyen búza a pad­láson. Tartalékot képez a nép­gazdaság is, tartalékolnak üzeme­ink és termelőszövetkezeteink is. Mégis előfordul az, hogy olyan tartalékképzésről hallunk, amely­nek jogosságát már vitatni lehet. Üzemeinkben fokozatosan az igazságosabb bérezésre térnek át, arra, hogy mindenki a megtermelt mennyiség, a végzett munka után kapja meg bérét. így van ez rend­jén és ez így helyes. A Békéscsabai Forgácsoló Gyár­ban azonban találkoztam egy fur­csa jelenséggel. Az üzemben so­kan elérik a teljesíthető maxima- egy gyár tervének túlteljesítése, lis százalékot, ami után leállnak, terveinek idő előtti megvalósítása majd más esetben az elkészült mindnyájunk javára szolgál. Per­munkadarabot nem adják le, ha- sze nem szabad figyelmen kívül nem biztos helyre elteszik, a szék- hagyni azt sem, hogy önmagában rényben „tartalékolják”. Tártaié- a tervteljesítés sem minden, az is kolják azért, hogy a következő hónapban már bizonyos alapszá­zalékkal induljanak. A tartalékolásnak ez a formája nem hiszem, hogy valakinek is használna. lényeges, hogy hogyan teljesítet­tük azt Nem emelkedik a borítékban a pénz mennyisége azzal például, ha egy hatvan forintos munkada­rab elkészítésekor közel három­Gondoljuk csak el, hogy mi len- száz forint értékű szerzsámot tör ne, ha termelőszövetkezeteinkben tek el, amit aztán elhallgattak, és egy-egy termelőszövetkezeti tag a sajnos, elhallgatott a művezeoő is. napi egy munkaegység teljesítése után felállna a tehén mellől, vagy félbehagyná a kukoricakapálást, milyen kárt okozna ezzel. Nyilván az üzemben sem használ a leállás sem az üzemnek, sem a munkás­nak! Kevermesi titok: Kályhába került a mérleg egyenlítő csavarta Már több mint egy hete, hogy a nagykamarási Üj Élet Tsz megkezdte a cukorrépa szedését. A megállapodás szerint szállí­totta a tsz a répát az átvevő­helyre, a kevermesi gyűjtőtelep­re, ahol aztán továbbították a Mezőhegyest Cukorgyárnak. Szeptember 13-ig nem is történt semmi hiba. Kedden aztán pá­nik tört ki. Az elmúlt hét szom­batján a Mező heg yesi Cukor­gyár megbízottja telefonon érte­sítette a termelőszövetkezetet, hogy vasárnap és hétfőn ne vi­gyék a répát az átvevőhelyre, mert ott mázsajavítás lesz, de kedden bármilyen mennyiség­ben átveszik. Megértették ezt a tsz vezetői és nem szállítottak. Kedden reggel azután felraktak vagy 20 kocsival és elindultak a 9—10 kilaméterre lévő kever­mesi átvevőhelyre. Az ottani át­vevő, Doktor Sándor azzal fo­gadta a tsz-gazdákat, hogy ő pe­dig egyetlen deka répát át nem vesz, mert nem jó a mázsa. Te­lefonáltak gyorsan az elnöknek, aki kerékpárra ült és megnézte, hogy miért csapták be őket, amikor megígérték, hogy ked­den bármilyen mennyiségben átvesznek. Doktor Sándor, az át­vevő, az elnököt is azzal fogad­ta, hogy rossz a mázsa és nem veszi át a répát. Üjabb telefon a Mezőhegyes! Cukorgyárhoz. Onnan viszont azt a választ kapták, hogy jó a mázsa, át kell venni. Azután szó szót követett és hangos kiabálás lett a vége. Amikor megnézték, hogy a má­zsa jó-e, akkor bizony az meg sem mozdult. Keresték a hibát, de nem tudtak rájönni, mi van vele. Egyik tsz-gazda azonban meglátta, amikor Doktor Sándor átvevő a kályhába rejtette a mázsa egyenlítő csavarját, s csak hosszú vitatkozás után vet­te ki. Amikor megcsinálták a mérleget, Doktor Sándor akkor sem volt hajlandó átvenni a cu­korrépát. A kocsisok lemérlegel­ték és leöntöttek a 3—4 vagon- nyi répát, hiszen újabb 10 kilo­méterre nem akarták visszafu­varozni. Doktor Sándor átvevő miatt nagykamarási Űj Élet Tsz 30 emberének egy egész napi mun­kája veszett kárba. A termelő- szövetkezet tagjai és velük együtt mi is arra volnánk ki­váncsiak, hogy Doktor Sándor miért akadályozza a munkát most. amikor olyan sürgős a ter­melőszövetkezetben a betakarí­tás és miért reitette a kályhába a mázsa alkatrészét? Cs. E. X z üzemben az elmúlt hóna­pokban és különösen az tolsó hetekben sok vita folyik arról, hogy az évi tervet hogy is teljesítsék, hogyan dolgozzanak tovább.ESbkan a darabbérezés be­vezetéseben látják a járható utat, sokan és ezt kűlönsen munkások mondják, hogy jól van ez így, ma­radjon minden a régiben. Jó len­ne, ha minden emberrel szót le­hetne érteni és jó lenne az is, ha minden embernek egyenként meg lehetne magyarázni, hogy az eset­leges néhány filléres bércsökke­nés nem eredményezné fizetésük csökkenését, hiszen ha többet ter­melnek, amit ma tartalékolnak, amit nem nagy munkával előállí­tanak ma, amit a szekrénybe tesz­nek, azért megkapják abban a hó­napban a fizetést. •Nézegetve a bérlistát, megálla­pítható, hogy az üzemben a mun­kások átlag órabére meghaladja a hét forintot. Ha ehhez hozzászá­mítjuk még a teljesítésért járó pénzt, akkor a már óránként 7 fo­rintos órabér kilenc forintra emel. kedik. A z elmúlt esztendőben a gyár teljesítette tervét és több napos nyereségrészesedést osztot­tak év végén. Ez évben is szeretné mindenki, ha osztanának nyere­ségrészesedést. Megvan ennek a feltétele? Meg és ezt nemcsak az üzem vezetői mondják, hanem maguk a munkások is. Nemcsak az biztosítaná a nyereségrészesedést, hogy mindenki teljesíti tervét, ha­nem az is, hogy megszüntetnék az ilyen rossz értelemben vett tarta­lék-képzést. A munkások önma­guk is megértik azt, hogy annál több jut és több kerül a borítékba, minél jobban dolgoznak. Előfor­dul persze az, hogy egy-egy gyár forintbevétele vagy haszna még másnap nem mutatkozik ugyan a Vajon kinek használtak ezzel? Azt hiszem, mind a művezető, mind a munkás maga is tudja, hogy senkinek. El lehetne mon­dani azt is, hogy bizony az üzem­ben nincsen minden perc kihasz­nálva. Sokat beszélgetnek, sok a nem munkával és nem a gép ja­vításával töltött gépállás. Az üzem vezetői mondották ei, de a munkások is tudják, hogy bizony hasonló más üzemben, mint a forgácsoló, lényegesen na­gyobb az egy munkásra jutó ter­melési érték. Ezt még azzal sem lehet elütni, hogy esetleg a másik tizemben, így például a -»esti test­vérüzemben értékesebb anyagból dolgoznak. A munkaintenzitást végső soron úgysem az anyag minősége és mennyisége, hanem az egy ember­re jutó termelési érték határozza meg. És itt ismét nyugodtan hi­vatkozhatunk arra, hogy nem is mi állapítottuk meg, hanem a kül­földről itt járt munkás-delegá­ciók, hogy bizony nálunk a mun­katempó lényegesen lassúbb, rosz- szabb a gépi kihasználás, így bi zony az üzemkapacitás nincs ki­használva. A forgácsolóban talán ebben az évben lesz szocialista munkabri­gád is és rájuk vár, hogy új mó­don termeljenek, kísérletezzék ki a legkönnyebb gyártási módokat és ezt terjesszék el az üzem mun­kásai között. Az üzem dolgozói várják, hogy az üzem vezetői szót értsenek ve­lük s a munkások, amit ma a szekrénybe tesznek, azt esetleg holnap már leadják, mert meg­értik, hogy ezzel a borítékban is Szaporodik a pénz. jyj ár írtuk és ezt ismételten le­írjuk, hogy az üzem tervé­nek teljesítése végső soron az em­bereken múlik, azokon, akik ott állnak a gépek mellett. Nem kö­zömbös tehát, hogy velük együtt hogyan beszéljük meg, hogy mennyit dolgozzanak, mert ha az (izem vezetői így tesznek, nem lesz szekrény-tartalék. És ez hasz­3600 mázsa olasz búzavetőmagot ad a tsz-eknek Felseiiyomás Szeptember 12-én kezdte meg a Felsőnyomási Állami Gazdaság 3600 mázsa olasz vetőmagbúza szállítását a megye több termelő­szövetkezetének. Többek között az eleki Lenin Tsz-nek 420, a dobozi Petőfi Tsz-nek 278, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-nek 140, a kevermesi Petőfi Tsz-nek pedig 217 mázsa olasz búzát szállít vető­mag céljára. Szinte már természetes, megszo­kott dolog, hogy a Felsőnyomási Állami Gazdaság nap mint nap se­gíti a három telekgerendási ter­melőszövetkezetet, főleg a két újat, az Űj Tavaszt, és az Űj Ele­tet. Nincs olyan nap, hogy egy-egy munkagépet vagy más olyan tár­gyakat ne kölcsönözzön a tsz-ek­nek, amelyek könnyítik, gyorsít­ják a munkát. Az Űj Tavasz Tsz- nek például egy istállót is bocsá­tott rendelkezésére a gazdaság, hogy a növekvő számú szarvas- marhát és a lovakat el tudja he­lyezni. A két termelőszövet­kezetnek kitűnő minőségű ősziár- pa-vetőmagot cserélt az állami gazdaság szokvány árpáért. A mi­nőségi vetőmagot nemcsak kitisz­títva, hanem megcsávázva adja át a gazdaság az új közös gazdasá­goknak. Átadták az új művelődési otthont Kőrösladányban Körösladány községnek eddig nem volt olyan helyisége, ahol a dolgozók eltölthették volna sza­bad idejüket, hogy szórakozzanak. Többször szerették volna, ha a Békés megyei Jókai Színház meg­látogatja a községet. A művelődési otthont szeptem­ber 14-éri adták át. Az 1 800 000 forintos beruházással épülő mű­velődési házban 350 személyes né­zőtér épült. Ezenkívül odaköltö­zik a községi könyvtár is. Az ott­honban három játékszoba, ruha­tár, egy szoba, összkomfortos gondnoki lakás és előcsarnok is épült. A játékszobákban televíziót, rádiót szerelnek be, ahol majd a hosszú téli estéken a község la­kói szórakozhatnak. Ezenkívül bi­liárd- és pingpong-asztalt is beál­lítanak. Most már lehetőség lesz arra, hogy a Békés megyei Jókai Színház is ellátogasson az öltöző­vel, mosdóval, zuhanyozóval ellá­tott művelődési otthonba. •Az építkezést a múlt évben folytatták a régi kastély anyagá­nak felhasználásával. A községi tanács és a község lakói mindent megtettek azért, hogy a művelő­dési otthont határidőre átadják rendeltetésének. Száz éves Magyarbánhegyes A Békés megyei Magyarbánhe* gyesen a község fennállásának szá­zadik évfordulóját ünnepük meg vasárnap. A mintegy négyezer la­kosú községben a helyi tanács a Hazafias Népfront-bizottsággal kö­zösen népünnepélyt rendez a ju­bileum alkalmából. A tanácsháza előtti téren ismertetik a palócok által száz évvel ezelőtt alapított község történetét, nagy márvány- emlékművet lepleznek le, s a ta­nácsteremben elhelyezik a köz­ség dohánylevelet ábrázoló, haj­dani címerét is. Az ünnepségen az úttörők színes műsorral szerepel­nek. borítékban, de biztos — és ebben nos nyájunknak, munkasok- biztosak lehetnek a munkások is az üzemnek egyaránt.' —, hogy népgazdasági szinten egy­D. I. November 7-én kuütúrházat avatnak Dombegyházon Üj művelődési otthont avatnak a dombegyházi dolgozók november 7-én. A második modern, szép kultúrház épült fel az idén a mezőkovácsházi já­rásban. A dombegyházi kultúrház épí­tése csaknem két és fél millió forintba került, pedig a község lakossága kö­zel 100 ezer forint társadalmi munká­val segített. Szinte az egész tégla- és kőhordás társadalmi munkával tör­tént. A jövö évben egy szép négytan­termes iskola építéséhez fognak hoz­zá, amelybe szintén segítenek a köz­ség lakosai, társadalmi munkával. Az idén négyezer méter hosszú betonjár­dával is gazdagodott a község. Villanyt kapott Magyardom begyháx Augusztus 25-én fényes ünnep­séget rendeztek Magyar dombegy­házon. Ugyanis ekkor gyulladt ki először a villany ebben a kis fa­luban. Eddig mintegy 50—60 la­kóházban csinálták meg a belső szerelést. A tervrajzok hiányában azonban még nem kötötték be a fővezetékről. Már az első televízió is megje­lent a községben. A földműves­szövetkezet vásárolta, s az italbolt egyik helyiségében helyezték el. Esténként sok a nézője a készü­léknek. Kii ne ismerné ezt a vállalatot? Sokszor olvashatjuk a hirde­tését plakátokon, mo­ziban, újságban. „A Patyolat mos, fest, tisztít”. Ez edcLig ren- ben is van. Mindenki szeret tisztái, zsír- vágy olajfolt nélküli ruhában járni. Az emberek szívesen vi­szik öltönyüket az említett tisztító vál­lalathoz. Mondhatjuk azt, hogy általában ren­des munkát végeznek az ott dolgozók. Néha itt-ott ugyan panasz merül fel, de hát azt mondják, az az em­ber követ el hibát, aki dolgozik. A Patyolat Vállalat elég jó hír­névnek örvend. A közelmúltban azonban az orosháziak kiren­deltségénél „felrúg­ták” ezt a megállapí­tást. Történt ugyanis a következő. Egyik napon egy patyolatot tisztelő Patyolat hölgynek alig hasz­nált ballonlkabátja megérett a tisztításra. S miivel jön az ősz, s a hűvös időben jól esik a kabát „szár­nyai” alá bújni, ki- kellett tisztítani. No de se baj, mire való a Patyolat? így a bal­lon annak rendje- módja szerint került a vállalathoz. Múltak a napok, sőt a hetek. A kabát tulajdonosa többször reklamált, míg végre egy hónapi várakozás után közöl­ték vele, hogy kész, érte lehet menni. — No végre — só­hajtott fel a tulajdo­nos. Meg is kérte egyik ismerősét, ha már úgyis arra jár, legyen szíves hozza el. Fizetni nem sokat kel­lett, mindössze 38 forintot. Az ismerőse szépen becsomagolva el Is hozta. A ruha­darab kibontása után érte ismerősünket az igaza meglepetés. A szépen felerősí­tett gombok helyén csak a cémaszálak lógtak szomorúan. Az eddig stabilan álló bélés közepén hosszú szakadás éktelenke­dett. A zsírfoltok vi­szont továbbra is a kabáton maradtak, sőt mintha a számuk megszaporodott volna. Az ismerősünk egy darabig átkozódott magában. Aztán dü­hösen nézett ki az ablakon a Patyolat épülete felé. Vesztére. A szemközti hírde- tőoszlopon ott díszel­gett a kövér betűs fe­lirat: „A Patyolat mos, fest, tisztít, olcsón új­já varázsolja foltos felöltőjét, öltönyét, a Patyolat mindenkor a dolgozók szolgálatá­ban”. Jantyik Tibor Inkurrencia-ajánlat! Eladásra kínáljuk az alant felsorolt elfekvő készletünket: i 12 db ab rákos tarisznya 1 db ekelakat lánccal 1 db ellenőrző óra 53 db kapia 10 db kasza 14 db kukorica-vető 10 db kisipari kapa 13 db lótakaró 17 db saraboló kapa 2 db szárítógyeplő 17 db tolókapa 83 db vasvilla 10 pár fatalpú bakancs 2 db kalap 2 öltöny fekete ruha 10 db vízmentes kötény Érdeklődni lehet a BÉKÉSI MEZŐGAZDASÁGI SZAKISKOLA TAN­GAZDASAGA központi irodáján. Békésen. Telefon: 186. 5S3

Next

/
Thumbnails
Contents