Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-16 / 219. szám
r WS). szeptember lt., péntek népűjsAa tartáli I* r riene talán meghatároznom először ezt a fogalmat, hogy mi is a tartalék. Régen, az egyéni gazdaságok idején a parasztember a padlásét és a kamráját megtöltötte gabonával, hogy ha a jövő esztendő termése rossz is lenne, akkor is legyen kenyér, akkor is legyen búza a padláson. Tartalékot képez a népgazdaság is, tartalékolnak üzemeink és termelőszövetkezeteink is. Mégis előfordul az, hogy olyan tartalékképzésről hallunk, amelynek jogosságát már vitatni lehet. Üzemeinkben fokozatosan az igazságosabb bérezésre térnek át, arra, hogy mindenki a megtermelt mennyiség, a végzett munka után kapja meg bérét. így van ez rendjén és ez így helyes. A Békéscsabai Forgácsoló Gyárban azonban találkoztam egy furcsa jelenséggel. Az üzemben sokan elérik a teljesíthető maxima- egy gyár tervének túlteljesítése, lis százalékot, ami után leállnak, terveinek idő előtti megvalósítása majd más esetben az elkészült mindnyájunk javára szolgál. Permunkadarabot nem adják le, ha- sze nem szabad figyelmen kívül nem biztos helyre elteszik, a szék- hagyni azt sem, hogy önmagában rényben „tartalékolják”. Tártaié- a tervteljesítés sem minden, az is kolják azért, hogy a következő hónapban már bizonyos alapszázalékkal induljanak. A tartalékolásnak ez a formája nem hiszem, hogy valakinek is használna. lényeges, hogy hogyan teljesítettük azt Nem emelkedik a borítékban a pénz mennyisége azzal például, ha egy hatvan forintos munkadarab elkészítésekor közel háromGondoljuk csak el, hogy mi len- száz forint értékű szerzsámot tör ne, ha termelőszövetkezeteinkben tek el, amit aztán elhallgattak, és egy-egy termelőszövetkezeti tag a sajnos, elhallgatott a művezeoő is. napi egy munkaegység teljesítése után felállna a tehén mellől, vagy félbehagyná a kukoricakapálást, milyen kárt okozna ezzel. Nyilván az üzemben sem használ a leállás sem az üzemnek, sem a munkásnak! Kevermesi titok: Kályhába került a mérleg egyenlítő csavarta Már több mint egy hete, hogy a nagykamarási Üj Élet Tsz megkezdte a cukorrépa szedését. A megállapodás szerint szállította a tsz a répát az átvevőhelyre, a kevermesi gyűjtőtelepre, ahol aztán továbbították a Mezőhegyest Cukorgyárnak. Szeptember 13-ig nem is történt semmi hiba. Kedden aztán pánik tört ki. Az elmúlt hét szombatján a Mező heg yesi Cukorgyár megbízottja telefonon értesítette a termelőszövetkezetet, hogy vasárnap és hétfőn ne vigyék a répát az átvevőhelyre, mert ott mázsajavítás lesz, de kedden bármilyen mennyiségben átveszik. Megértették ezt a tsz vezetői és nem szállítottak. Kedden reggel azután felraktak vagy 20 kocsival és elindultak a 9—10 kilaméterre lévő kevermesi átvevőhelyre. Az ottani átvevő, Doktor Sándor azzal fogadta a tsz-gazdákat, hogy ő pedig egyetlen deka répát át nem vesz, mert nem jó a mázsa. Telefonáltak gyorsan az elnöknek, aki kerékpárra ült és megnézte, hogy miért csapták be őket, amikor megígérték, hogy kedden bármilyen mennyiségben átvesznek. Doktor Sándor, az átvevő, az elnököt is azzal fogadta, hogy rossz a mázsa és nem veszi át a répát. Üjabb telefon a Mezőhegyes! Cukorgyárhoz. Onnan viszont azt a választ kapták, hogy jó a mázsa, át kell venni. Azután szó szót követett és hangos kiabálás lett a vége. Amikor megnézték, hogy a mázsa jó-e, akkor bizony az meg sem mozdult. Keresték a hibát, de nem tudtak rájönni, mi van vele. Egyik tsz-gazda azonban meglátta, amikor Doktor Sándor átvevő a kályhába rejtette a mázsa egyenlítő csavarját, s csak hosszú vitatkozás után vette ki. Amikor megcsinálták a mérleget, Doktor Sándor akkor sem volt hajlandó átvenni a cukorrépát. A kocsisok lemérlegelték és leöntöttek a 3—4 vagon- nyi répát, hiszen újabb 10 kilométerre nem akarták visszafuvarozni. Doktor Sándor átvevő miatt nagykamarási Űj Élet Tsz 30 emberének egy egész napi munkája veszett kárba. A termelő- szövetkezet tagjai és velük együtt mi is arra volnánk kiváncsiak, hogy Doktor Sándor miért akadályozza a munkát most. amikor olyan sürgős a termelőszövetkezetben a betakarítás és miért reitette a kályhába a mázsa alkatrészét? Cs. E. X z üzemben az elmúlt hónapokban és különösen az tolsó hetekben sok vita folyik arról, hogy az évi tervet hogy is teljesítsék, hogyan dolgozzanak tovább.ESbkan a darabbérezés bevezetéseben látják a járható utat, sokan és ezt kűlönsen munkások mondják, hogy jól van ez így, maradjon minden a régiben. Jó lenne, ha minden emberrel szót lehetne érteni és jó lenne az is, ha minden embernek egyenként meg lehetne magyarázni, hogy az esetleges néhány filléres bércsökkenés nem eredményezné fizetésük csökkenését, hiszen ha többet termelnek, amit ma tartalékolnak, amit nem nagy munkával előállítanak ma, amit a szekrénybe tesznek, azért megkapják abban a hónapban a fizetést. •Nézegetve a bérlistát, megállapítható, hogy az üzemben a munkások átlag órabére meghaladja a hét forintot. Ha ehhez hozzászámítjuk még a teljesítésért járó pénzt, akkor a már óránként 7 forintos órabér kilenc forintra emel. kedik. A z elmúlt esztendőben a gyár teljesítette tervét és több napos nyereségrészesedést osztottak év végén. Ez évben is szeretné mindenki, ha osztanának nyereségrészesedést. Megvan ennek a feltétele? Meg és ezt nemcsak az üzem vezetői mondják, hanem maguk a munkások is. Nemcsak az biztosítaná a nyereségrészesedést, hogy mindenki teljesíti tervét, hanem az is, hogy megszüntetnék az ilyen rossz értelemben vett tartalék-képzést. A munkások önmaguk is megértik azt, hogy annál több jut és több kerül a borítékba, minél jobban dolgoznak. Előfordul persze az, hogy egy-egy gyár forintbevétele vagy haszna még másnap nem mutatkozik ugyan a Vajon kinek használtak ezzel? Azt hiszem, mind a művezető, mind a munkás maga is tudja, hogy senkinek. El lehetne mondani azt is, hogy bizony az üzemben nincsen minden perc kihasználva. Sokat beszélgetnek, sok a nem munkával és nem a gép javításával töltött gépállás. Az üzem vezetői mondották ei, de a munkások is tudják, hogy bizony hasonló más üzemben, mint a forgácsoló, lényegesen nagyobb az egy munkásra jutó termelési érték. Ezt még azzal sem lehet elütni, hogy esetleg a másik tizemben, így például a -»esti testvérüzemben értékesebb anyagból dolgoznak. A munkaintenzitást végső soron úgysem az anyag minősége és mennyisége, hanem az egy emberre jutó termelési érték határozza meg. És itt ismét nyugodtan hivatkozhatunk arra, hogy nem is mi állapítottuk meg, hanem a külföldről itt járt munkás-delegációk, hogy bizony nálunk a munkatempó lényegesen lassúbb, rosz- szabb a gépi kihasználás, így bi zony az üzemkapacitás nincs kihasználva. A forgácsolóban talán ebben az évben lesz szocialista munkabrigád is és rájuk vár, hogy új módon termeljenek, kísérletezzék ki a legkönnyebb gyártási módokat és ezt terjesszék el az üzem munkásai között. Az üzem dolgozói várják, hogy az üzem vezetői szót értsenek velük s a munkások, amit ma a szekrénybe tesznek, azt esetleg holnap már leadják, mert megértik, hogy ezzel a borítékban is Szaporodik a pénz. jyj ár írtuk és ezt ismételten leírjuk, hogy az üzem tervének teljesítése végső soron az embereken múlik, azokon, akik ott állnak a gépek mellett. Nem közömbös tehát, hogy velük együtt hogyan beszéljük meg, hogy mennyit dolgozzanak, mert ha az (izem vezetői így tesznek, nem lesz szekrény-tartalék. És ez hasz3600 mázsa olasz búzavetőmagot ad a tsz-eknek Felseiiyomás Szeptember 12-én kezdte meg a Felsőnyomási Állami Gazdaság 3600 mázsa olasz vetőmagbúza szállítását a megye több termelőszövetkezetének. Többek között az eleki Lenin Tsz-nek 420, a dobozi Petőfi Tsz-nek 278, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-nek 140, a kevermesi Petőfi Tsz-nek pedig 217 mázsa olasz búzát szállít vetőmag céljára. Szinte már természetes, megszokott dolog, hogy a Felsőnyomási Állami Gazdaság nap mint nap segíti a három telekgerendási termelőszövetkezetet, főleg a két újat, az Űj Tavaszt, és az Űj Eletet. Nincs olyan nap, hogy egy-egy munkagépet vagy más olyan tárgyakat ne kölcsönözzön a tsz-eknek, amelyek könnyítik, gyorsítják a munkát. Az Űj Tavasz Tsz- nek például egy istállót is bocsátott rendelkezésére a gazdaság, hogy a növekvő számú szarvas- marhát és a lovakat el tudja helyezni. A két termelőszövetkezetnek kitűnő minőségű ősziár- pa-vetőmagot cserélt az állami gazdaság szokvány árpáért. A minőségi vetőmagot nemcsak kitisztítva, hanem megcsávázva adja át a gazdaság az új közös gazdaságoknak. Átadták az új művelődési otthont Kőrösladányban Körösladány községnek eddig nem volt olyan helyisége, ahol a dolgozók eltölthették volna szabad idejüket, hogy szórakozzanak. Többször szerették volna, ha a Békés megyei Jókai Színház meglátogatja a községet. A művelődési otthont szeptember 14-éri adták át. Az 1 800 000 forintos beruházással épülő művelődési házban 350 személyes nézőtér épült. Ezenkívül odaköltözik a községi könyvtár is. Az otthonban három játékszoba, ruhatár, egy szoba, összkomfortos gondnoki lakás és előcsarnok is épült. A játékszobákban televíziót, rádiót szerelnek be, ahol majd a hosszú téli estéken a község lakói szórakozhatnak. Ezenkívül biliárd- és pingpong-asztalt is beállítanak. Most már lehetőség lesz arra, hogy a Békés megyei Jókai Színház is ellátogasson az öltözővel, mosdóval, zuhanyozóval ellátott művelődési otthonba. •Az építkezést a múlt évben folytatták a régi kastély anyagának felhasználásával. A községi tanács és a község lakói mindent megtettek azért, hogy a művelődési otthont határidőre átadják rendeltetésének. Száz éves Magyarbánhegyes A Békés megyei Magyarbánhe* gyesen a község fennállásának századik évfordulóját ünnepük meg vasárnap. A mintegy négyezer lakosú községben a helyi tanács a Hazafias Népfront-bizottsággal közösen népünnepélyt rendez a jubileum alkalmából. A tanácsháza előtti téren ismertetik a palócok által száz évvel ezelőtt alapított község történetét, nagy márvány- emlékművet lepleznek le, s a tanácsteremben elhelyezik a község dohánylevelet ábrázoló, hajdani címerét is. Az ünnepségen az úttörők színes műsorral szerepelnek. borítékban, de biztos — és ebben nos nyájunknak, munkasok- biztosak lehetnek a munkások is az üzemnek egyaránt.' —, hogy népgazdasági szinten egyD. I. November 7-én kuütúrházat avatnak Dombegyházon Üj művelődési otthont avatnak a dombegyházi dolgozók november 7-én. A második modern, szép kultúrház épült fel az idén a mezőkovácsházi járásban. A dombegyházi kultúrház építése csaknem két és fél millió forintba került, pedig a község lakossága közel 100 ezer forint társadalmi munkával segített. Szinte az egész tégla- és kőhordás társadalmi munkával történt. A jövö évben egy szép négytantermes iskola építéséhez fognak hozzá, amelybe szintén segítenek a község lakosai, társadalmi munkával. Az idén négyezer méter hosszú betonjárdával is gazdagodott a község. Villanyt kapott Magyardom begyháx Augusztus 25-én fényes ünnepséget rendeztek Magyar dombegyházon. Ugyanis ekkor gyulladt ki először a villany ebben a kis faluban. Eddig mintegy 50—60 lakóházban csinálták meg a belső szerelést. A tervrajzok hiányában azonban még nem kötötték be a fővezetékről. Már az első televízió is megjelent a községben. A földművesszövetkezet vásárolta, s az italbolt egyik helyiségében helyezték el. Esténként sok a nézője a készüléknek. Kii ne ismerné ezt a vállalatot? Sokszor olvashatjuk a hirdetését plakátokon, moziban, újságban. „A Patyolat mos, fest, tisztít”. Ez edcLig ren- ben is van. Mindenki szeret tisztái, zsír- vágy olajfolt nélküli ruhában járni. Az emberek szívesen viszik öltönyüket az említett tisztító vállalathoz. Mondhatjuk azt, hogy általában rendes munkát végeznek az ott dolgozók. Néha itt-ott ugyan panasz merül fel, de hát azt mondják, az az ember követ el hibát, aki dolgozik. A Patyolat Vállalat elég jó hírnévnek örvend. A közelmúltban azonban az orosháziak kirendeltségénél „felrúgták” ezt a megállapítást. Történt ugyanis a következő. Egyik napon egy patyolatot tisztelő Patyolat hölgynek alig használt ballonlkabátja megérett a tisztításra. S miivel jön az ősz, s a hűvös időben jól esik a kabát „szárnyai” alá bújni, ki- kellett tisztítani. No de se baj, mire való a Patyolat? így a ballon annak rendje- módja szerint került a vállalathoz. Múltak a napok, sőt a hetek. A kabát tulajdonosa többször reklamált, míg végre egy hónapi várakozás után közölték vele, hogy kész, érte lehet menni. — No végre — sóhajtott fel a tulajdonos. Meg is kérte egyik ismerősét, ha már úgyis arra jár, legyen szíves hozza el. Fizetni nem sokat kellett, mindössze 38 forintot. Az ismerőse szépen becsomagolva el Is hozta. A ruhadarab kibontása után érte ismerősünket az igaza meglepetés. A szépen felerősített gombok helyén csak a cémaszálak lógtak szomorúan. Az eddig stabilan álló bélés közepén hosszú szakadás éktelenkedett. A zsírfoltok viszont továbbra is a kabáton maradtak, sőt mintha a számuk megszaporodott volna. Az ismerősünk egy darabig átkozódott magában. Aztán dühösen nézett ki az ablakon a Patyolat épülete felé. Vesztére. A szemközti hírde- tőoszlopon ott díszelgett a kövér betűs felirat: „A Patyolat mos, fest, tisztít, olcsón újjá varázsolja foltos felöltőjét, öltönyét, a Patyolat mindenkor a dolgozók szolgálatában”. Jantyik Tibor Inkurrencia-ajánlat! Eladásra kínáljuk az alant felsorolt elfekvő készletünket: i 12 db ab rákos tarisznya 1 db ekelakat lánccal 1 db ellenőrző óra 53 db kapia 10 db kasza 14 db kukorica-vető 10 db kisipari kapa 13 db lótakaró 17 db saraboló kapa 2 db szárítógyeplő 17 db tolókapa 83 db vasvilla 10 pár fatalpú bakancs 2 db kalap 2 öltöny fekete ruha 10 db vízmentes kötény Érdeklődni lehet a BÉKÉSI MEZŐGAZDASÁGI SZAKISKOLA TANGAZDASAGA központi irodáján. Békésen. Telefon: 186. 5S3
