Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

4 MÉPÚJSÁß I960, szeptember 16., péntek Néhány gondolat a termelőszövetkezetek; népművelési munkájáról ; Már többször írtunk arról, hogy lai járási könyvtárat, amely már A gazdag család egy-egy községben a termelőszö­vetkezetek ténylegesen gazdáivá lettek a művelődési otthonoknak. Ez a változás annál is inkább ör- vendetesebb, mert ez nemcsak gazdasági biztonságát jelenti a művelődési otthonoknak, hanem növeli annak hatékonyságát is, A megyei tanács népművelési csoportja már ez év elején meg­kezdte felmérni a megye termelő- szövetkezeteinek kulturális ellá­tottságát, ugyanúgy, mint az el­múlt őszön az üzemekét. A termelőszövetkezetekben vég­zett eddigi felmérés tapasztalatai azt bizonyítják, hogy legtöbb he­lyen igen nagy gondot fordítanak a világnézeti kulturális nevelő­munkára. Különösen új termelő- szövetkezeteinkben fordítanak nagy gondot arra, hogy a belépett új tagoknak termelőszövetkezeti ismereti tanfolyamokat tartanak, ahol a tsz-gazdák a munkaegység számításától a munkaszervezésig sok mindenről hallanak és tanul­nak. Örvendetes az is, hogy néhány termelőszövetkezetünk már ezen is túllépett, mert például a gyo­mai Alkotmány Tsz a további fej­lődés érdekében klubszobát létesí­tett, ahol biliárdasztal és jó né­hány száz könyv várja a pihenni és szórakozni vágyó tsz-gazdákat. Körösladányban a termelőszövet­kezet táncruhát vásárolt a KISZ- fiataloknak, hogy majd a megala­kuló tánccsoport sikerrel szere­pelhessen. De vajon ez az egyetlen járható a járás termelőszövetkezeteiben letéti könyvtárakat létesít, elő­adásokat, dia-vetítéseket tart. Ügy érezzük, hogy ezt nem sok befektetéssel többi könyvtárunk is megtehetné. Termelőszövetkezet és művelődési otthon Vajon a kialakuló új viszonyok között milyen szerep jut a mű­velődési otthonnak? Termelőszö­vetkezeteinknek azon túl, hogy klubokat hoztak vagy hoz­nak létre, a falu kulturális bázi­sává kell lenniük. Ezért, ahol er­re lehetőség van, a művelődési otthont már nagyobb anyagi ösz- szeggel is kell támogatni. Ennek a gondolatnak szellemében fogant azt, hogy Füzesgyarmaton a ter­melőszövetkezetek közösen saját kezelésükbe vették a művelődési otthont. Nehéz lenne mia még általános következtetéseket ebből az egyet­len példából levonni. De az már látható, hogy a járható út mégis ez lenne. Népművelési munkánk­ból éppen azt a sokat vitatott egyenetlenséget küszöbölné ki az, hogy ezzel a művelődési otthon éppen a művelődésiben legelmara­dottabb réteg felemelkedését szol­gálná elsősorban. Az sem utolsó dolog, hogy így a művelődési ott­hon sajátos feladatainak megfele­lően a termelőszövetkezetet segí­tené. Hogy ez megvalósulhasson, bizony nem elég ahhoz a szándék. hányszor akadt példa. Az sem J szerencsés, ha egy községen be- * lül négy, öt színjátszó gárda, há- , rom, négy támecsoport próbál lé- J tezni, holott szükség csak egyre * van. Ez annál is furcsább, hogy * egyes szerveink túlzott önállóság- J ra való törekvésükben élfeledkez- t nek arról, hogy kultúrgárdájuk J tagjainak többsége úgyis termelő- * szövetkezeti tag. t * Népművelési felügyeletet ellá- * tó szerveinknek most az elkövet- \ kező hónapokban arra kell tőre- J kedniük, hogy minden erejükkel • biztosítsák a falvaikban kialaku- < ló egységes kulturális irányítást. J Tanácsaink népművelési állandó j bizottságainak ezután fokozottat)- | ban kell a termelőszövetkezetek # kulturális életét vizsgálni és ezen , túl támogatni is. J Az iskolai év elején mér meg- J írtuk és most ismételten hangsű- « lyozzuk, hogy pedagógusainkra J vár az, hogy közvetlen segítséget J adjanak ehhez a munkához, hogy * művelődni vágyó parasztságunk , most már egységesen haladjon J tovább a kulturális felemelkedés J útján. t t Dóczi Imre * Évfordulóra voltunk hivatalo­sak. Egy nagy család hívott meg bennünket, ünnepeljük együtt a 10 éves évfordulót. Azt a na­pot, amióta közös erővel építik boldogabb jövőjüket. A meghí­vásnak szíves-örömest tettünk eleget annál is inkább, mert tudtuk: jól gazdálkodtak a 10 év alatt, szépen gyarapodott a kö­zös vagyon. Amit azonban a ka- muti Béke Termelőszövetkezet fennállása 10. évfordulójának ünnepségén láttunk és hallot­tunk, minket is meglepett. Először is a hatalmas vendég­sereg tűnt fel. Csupán 1200 főre készült a vacsora. Tizenkilenc üstben főtt az ízletes borjú-, birka- és sertéspörkölt. Harminc asszony szorgoskodott a szabad­téri konyhán az üstök körül. Több hordó savanyúság a hús­hoz, s hófehér kenyér. Csak sör­ből 20 hektolitert hozattak, s a talpalávalót két zenekar húzta. Volt is jókedv, hangulat, kaca­gás. Jóformán az egész falu itt volt. — Csak a tűzoltók és az öregek maradtak otthon — je­gyezte meg az egyik vendég. Az öregek? Hiszen itt is láttunk belőlük jónéhányat, sőt nem is egy perdült táncra jókedvében a zenekar előtt. Hát akkor kik ma­radtak otthon? Valóban csak azok, akik sem motorkerékpár­ral, sem gépkocsin, sem más járművel nem tudtak eljönni. S hogy mennyien jöttek el gépko­csin és motorkerékpáron, azt mi sem tudnánk megmondani. Ott sorakoztak az udvaron a Wart­burgok, Skodák, Pannóniák, Cse­pelek. A Béke Termelőszövetke­zet tagjai közül 12-nek van sze­mélygépkocsija és mintegy nyolcszáz tagnak motorkerék­párja. — A termelőszövetkezetnek 680 tagja van — mondotta Ba­logh Sándor elnök —, de több az olyan család, ahol 2—3 mo­torkerékpár is van. így hát nem csoda, ha senki sem jött gyalog. Gazdag ez a nagy család, de még gazdagabb lesz, mert a kö­zösség ereje nagy. Többet bír el. s többet is nyújt tagjainak, hogy a jólét útján járhassanak. Kasnyik Judit út? Tsz-klubok Természetes, hogy a kérdésre a választ többféleképpen is meg le­het adni. Mégis az eddigi tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy szö­vetkezeteinkben célszerű és hasz­nos is a termelőszövetkezeti klub létrehozása. Ahogy Gyomén az Alkotmány Termelőszövetkezetben könyvet és biliárdasztalt vásároltak, úgy például a sarkadi Lenin Termelő- szövetkezetben televíziót, magne­tofont, rádiót, lemezjátszót és tár­sasjátékokat szereztek be. A termelőszövetkezeti klubok tehát így biztosítják a tsz-gazdák- nak az alapvető szórakozási le­hetőségeket. Ez annál is örvende- tesebb, mert ha visszaemlékszünk, bizony néhány évvel ezelőtt fal- vainkban szinte csak a kocsma jelentette az egyetlen szórakozási lehetőséget. Most a feladat az, hogy ezen túllépjenek, s ne csak szórakoztassanak, hanem nevelje­nek is. Jó az, hogy a termelőszövetke­zetek többségében ismeretterjesz­tő előadásokat tartanak, több ter­melőszövetkezetünkben pedig már tsz-akadémiákat is szerveztek. Békéscsabán a város minden ter­melőszövetkezetében tíz előadás­ból álló tsz-akadémiát kívánnak megvalósítani. Termelőszövetkezeti klubok lé­tesítésére szinte kínálkoznak a Hazafias Népfront olvasókörei. Termelőszövetkezeti vezetőinken és a helyi népfront-vezetőkön múlik az, hogy ezekben az olvasó­körökben majd a télen pezsgő élet alakuljon ki. De ahhoz, hogy ez a meginduló termelőszövetke­zeti klub-élet magasabb színvo­nalra emelkedjen, néhány jó szándékú ember segítésén túl na­gyon sokat jelentene az is, ha a városi, járási művelődési házak és könyvtárak részéről támogatnák ezeket. Csak dicsérni lehet a gyu­Az is szükséges, hogy a tömeg­szervezetek hathatós támogatását élvezzék ^művelődési otthonaink. És itt ismételten szólnunk kell — mint már annyiszor — a népmű­velési tanácsokról. Népművelési tanácsainkra vár, hogy a társadal­mi szervezetek képviselőiből olyan irányitó szervet hozzanak létre, amelyik képes lesz az egész falu népművelési és kulturális mun­káját irányítani. Nem szerencsés az, és káros is a népművelésre, ha egy-egy községen,! belül a tűz­oltó testülettől kezd'Ve a rendőr­ségig bezárólag, műiden létező társadalmi szerv önálló és egész falura ható népművelési progra­mot kívánna összeszedni. Erre pedig néhány községünk­ben az elmúlt évek alatt jó ®é­MIÉRT KELL KÉTSZER FIZETNEM? OTP-kölcsönnel építtettem la­kásomhoz egy mellékhelyiséget. A kivitelezője a helyi ktsz építőrész­lege volt. A szükséges anyagot én szereztem be OTP-hitelre. Az el­számolást a ktsz úgy végezte, hogy a felvett munkát anyag- és bér­költséggel számolta el. Ebből von­ta le az általuk nyilvántartott anyagbeszerzési árat, a többit pe­dig számlázta nekem, mint mun­kabért. Ezt természetesen kifogá­soltam, mert ők semmi anyagot nem adtak. Kérdésemre azt a vá­laszt katpam, hogy náluk csak ilyen elszámolási lehetőség van. Ezenkívül olyan magas munkabé­reket számoltak el, mint például két segédmunkás 12—12 órás mun­kájáért salakbetonozásnál 826 KISÜLT A KENYÉR A Békés megyei Ta­nács 3. sz. (Gyulai) Sü­tőipari Vállalatát első félévi eredményei után élüzem címmel tüntet­ték ki. A vállalat 1; számú telepéről naponta mintegy 80 mázsa ke­nyeret szállítanak az üzletekbe. Ráez Ferenc kocsikísérő a polcra •rakja a frissen sült ké­nyegeket* forintot. így a kettőszázhuszon- hat órára 6200 forintot fizettem, amelyből a szakmunkás 64 órát dolgozott. Ezek után nem értem a ktsz szá­mításait és ami a legsúlyosabb, az anyag egy bizonyos részét kétszer fizetem meg. JUHÁSZ SÁNDOR, Vésztő A MI KONYHÁNK Ügy gondolom, mindenki ismerj a békéscsabai MÁV konyháját. Az ízléses és bőséges ebéd naponta több száz dolgozó étvágyát kielé­gíti. Egy ideig az Elek községben lévő MÁV hizlalda adta konyhánk részére a friss húst. Amióta azon­ban ez megszűnt, a békéscsabai húsboltból vásárolnak. A napokban ebédelni mentünk és mindnyájan vártunk, hogy mi­kor nyitják ki az ajtót. Az abla­kon keresztül olvastuk, hogy az ebéd almaleves és pörkölt burgo­nyával. Miután az almalevest megettük, a felszolgáló elvtársnő már hozta is a sertéspörköltet. Ek­kor azonban sokan csalódtak, mert minden tányérban a várt jó hús helyet fület kaptunk. A konyha vezetője, Zsiga bácsi kérdésünkre azt a választ adta, sajnos, a hús- boltbar 'sak fület tudtak adni. Most azon töprengünk, hogy va­jon honnan szedtek össze enny fü­let, hiszen mind a 400 tányérba jutott belőle. Arra kérnénk a hús­bolt vezetőjét, hogy a legközelebbi alkalomkor konyhánk részére ne csak fület, hanem húst is mér­jen. BOLDIZSÁR GYULA levelező KOMBINÁLT SZEKRÉNY ÜVEG NÉLKÜL Még ez év május 11-én vásá­roltam egy kombinált szekrényt a Békés megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat 56-os számú boltjában. A szekrényhez járó to­lóüveget akkor nem kaptam meg, mivel a Gyulai Bútoripari Vál­lalat nem küldte el. Az eladó kö­zölte velem, hogy néhány nap múlva meglesz. Sajnos, azóta már négy hónap is eltelt, de üveg még mindig nincs. Levélben fordultam a Gyulai Bútoripari Vállalat vezetőjéhez, hogy részemre az üveget küldjék meg. Levelemre azonban még csak nem is válaszoltak. FAZEKAS FERENC, Békés KlSZ-k on gr esszusi hírek — A mezőkovácsházi Űj Alkot­mány Termelőszövetkezetben a fiatalok vállalták a kongresszus tiszteletére, hogy a hármas üzem­egységben a szójababot időben be­takarítják, és a ■ műtrágyaszórást elvégzik. Ezenkívül a tsz-fiatalok védnökséget vállaltak a tsz kör­nyékének tisztántartása felett. — A békéscsabai téglagyárban 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak a fiatalok a für­dő építésében. — A Mezőhegyes! Cukorgyár fiatal villanyszerelői vállalták, hogy az üzemen kívüli áromzava- rokat társadalmi munkában hoz­zák rendbe. — A csorvási Vörös Október Tsz fiataljai elhatározták, hogy a betervezett harminc hold kukori­cán felül még tíz hold kukoricát takarítanak be. — Tótkomlóson a Viharsarok Tsz fiataljai száz óra társadalmi munkát vállaltak a tsz-iroda kör­nyékének és a tsz udvarának rendbehozására. — Az Orosházi Vas- és Fémipa­ri ~~tsz kiszesei a kislakások épít­kezésénél 500 óra társadalmi mun­kát végeznek. — A tótkomlós! Alkotmány Termelőszövetkezetben a fiatalok vállalták az idősebb tsz-tagok ku­koricájának letörését. A munkára ezer órát fordítanak. — Az orosházi gimnázium ki­szesei két napot töltenek el mun­kával december 16-ig különböző termelőszövetkezetekben.

Next

/
Thumbnails
Contents