Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-15 / 218. szám
I960, szeptember 15., csütörtök Csávázzuk a vetőmagot a gabonaüszög ellen A gabonafélék legveszedelmesebb és legnagyobb kárt okozó betegségei az üszögbetegségek. Az üszögbetegségektől eredő kártétel olyan nagymérvű is lehet, hogy a gabonatermés 10—15 szá- zaflékát is elpusztíthatják. Nálunk leggyakrabban fordul elő és legtöbb kárt a búza köüszögje (másnéven büdös öszög vagy zsíros üszög) okozza. Az üsző ^betegségek kártétele elsősorban a kalászban és a bugában jelentkezik. A szemek helyén fekete porral telt, ú. n. álszemek fejlődnek, i melyeket a búza köüszögje esetében szürkés-barna vékony ú. n. puffancs borít. Az üszög-porral telt szemek csépléskor felrepednek és a poralakban lévő üszögspórák (gombák) megfertőzik az egészséges szemeket is. Ha fertőzött magot vetünk el, a gombák bekerülnek a fiatal csíranövénybe, majd a növény fejlődésével párhuzamosan a kalászba jutnak, ahol a magházat mag helyett fekete, porszemű spórával töltik meg. Az üszögbetegség ellen a vetőmagot csávázni keld. A csávázással elpusztítjuk az üszögspórákat. Régebben általában rézgálioos csávázással védekeztek az üszögfertőzés ellen. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a csávázási mód nem korszerű és nem jár megfelelő eredménnyel. A rézgálic ugyanis nem öli meg az üszögspórát, hanem csak ennek csírázását hátráltatja. E- mellett még a rézgálic a vetőmag csírájára is károsan hat, ha ugyanis a gabonaszemek repedésein át a rézgá- liooldat a csírákhoz jut, jelentős csí- rabánitalmat is okozhat. E káros hatások miatt tilos 'rézgáliocal csávázni. A vetőmagvak csávázásira jól beváltak a szerves, higany tartalmú csávázószerek. A higany tartalmú csávázószerek előnye, hogy nemcsak a gabonaüszög spóráit pusztítják el és ugyanakkor nem csökkentik a vetőmag csírázóképességét, hanem ellenkezőleg, stimuláló hatásuknál fogva meggyorsítják a vetőmag csírázását. Erősen fertőzött vetőmag esetén nedves csávázási alkalmazunk, gyenge üszögfertőzés esetében a porcsávázás is jó eredménnyel jár. A kereskedelem az í&eí évben is többféle nedves- és porcsávázószert tud a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Forgalomban van Ceresan nedves csávázószer, Germisan nedves csávázószer és Germisan porcsávázószer. Egyes helyeken még kapható az elmúlt években általánosan használt Higoean nedves csávázószer is. Hogyan kell csávázni Ceresan vagy Germisan nedves, csávázószerekkel? A nedves csávázást a Linhart-féle kosaras-kád, áztató csávázó eljárással végezhetjük. A Germisafnból, vagy Geresanból 0,20 százalékos oldátot készítünk, tehát 100 liter vízhez 200 gramm Germisant vagy Cerssant számítunk. A lemért szert előbb kis víz- mennyiséggel csomómentes péppé keverjük, majd fokozatosan kiegészítjük 100 literre. A zsákvászonnal bélelt kosárban 25 kg vetőmagot 16 percig kel) az oldatban tartani. Közben a vetőmagot felkeverjük és az üszögös szemeket a csávalé színéről lemen ük és megsemmisítjük. Minden további 25 kg vetőmag után búzánál 4 liter, árpánál 5 liter pótoldatot kell az álap- oldathoz adni. A pótoldatot 10 liter vízben 2 dkg Ceresan, vagy Germisan oldatával készítjük. A Ceresamból készült csávalé kékes színű. A csávázott vetőmagot a csávázatlantól köny- nyen meg lehet különböztetni, mert a csávázott mag a csáváiétól megszínesedik. porcsaVázas Gyengén fertőzött, előzőleg tisztított vetőmagnál porcsávázást is alkalmazhatunk. A porcsávázáshoz (száraz csávázásihoz) Germisan porcsávázó szert kell használni. A porcsávázásnál a csávázódobban 100 kg vetőmagot, 200 gramm Germisan porcsávázószerrel 5 percen át, alaposan össze kell keverni. GÉPCSAVAZÁS A szakszerű gépi csávázás nagy előnye, hogy rövid idő alatt nagy meny- nyiségefcet lehet megcsávázni. A termelőszövetkezetek a vetőmag csává- zására megállapodást köthetnek a növényvédő állomásokkal. A csávázás- hoz szükséges csávázószerekről azonban a termelőszövetkezeteknek kell gondoskodni. Egy métermázsa őszi búza nedves- csávázásához, az aiaipoidatot és pótoldatot figyelembevéve 10 dkg Ceresan, vagy Germisan, vagy Higosan nedves csávázószer szükséges. Porcsávázásból egy mázsa vetőmaghoz 20 dkg Germisan száraz csávázószert számítunk. Munkában a dohánybeváltó A Békéscsabai Dohánybeváltó körzetében az idén 765 hold dohányra szerződtek a termelőszövetkezetek. A korábbi becslések arról számolnak be, hogy a megye dohány-átlagtermése holdanként 9 mázsa fölött lesz. Békés, Murony, Mezőberény közös gazdaságaiban 10 mázsa holdanként! termés várható, az. újkígyóst Aranykalász, a békési Kossuth, a dévaványai Lenin és Aranykalász, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezetekben és még több helyen 12—14 mázsa holdankénti átlagtermés elérése sem megy ritkaság- számba. értéke túlszárnyalta a 300 millió pesot. A társaság kezében voltak a havanai és az ország más vidékein működő villanytelepek. A részvénytársaság évente mintegy 30 millió peso profitot vitt ki az Egyesült Államokba. — Hány erőművet lehetne építeni ebből az összegből? — kérdeztem Gomez Truebától. — Hármat — hangzott a válasz. Gomez Trueba rövid szünet után folytatta elbeszélését. A kormány most két nagy villanytelepet szándékozik építtetni a szigeten. A szakemberek már javában dolgoznak a tervekén: mindent gondosan ki kell számítani, meg kell fontolni és ami a fő — gyorsan kell cselekedni. Mielőtt elbúcsúztunk vo' na, utoljára még megkérdeztem C-- mez Truebát: — Árulja el, hány éves? — Most múltam 27 ... A VOLT RABSZOLGA KÖNNYEI Az alavai cukorgyárban majdnem minden második munkás vezetékneve — Sulueta. Ezek a mun. kasok nem rokonok. Nagyapáikat és dédapáikat valamikor Afrikából szállították Kubába a rabszolgakereskedők. A szigeten azután Sulueta cukorgyároshoz kerültek és mindannyiukat a tulajdonosról nevezték eL A cukorgyárat körülbelül 30 évvel ezelőtt vásárolta meg az „At- lantica del Goldo” amerikai részvénytársaság. Mister Prickesnek, a részvénytársaság akkori elnökének kisebb gondja is nagyobb volt, mint hogy a munkások nevével törődjön. De Sulueta cukorgyáros óta más viszonylatban sem vá’tozott sokat a helyzet. Ezt nem mi állítjuk, hanem Luciano Sulueta, aki a keserves rabszolgamunka ellenére, csadával határos módon megérte 110. évét és jól emlékszik a gyár összes gazdáira. A leg- utóbi tulajdonosok idején, akárcsak a kezdeti időszakban, felügyelők álltak a cukornádat vágó munkások mögött, pusztán azzal a különbséggel, hogy a utóbbi időben pisztoly volt náluk korbács helyett Az öreg Luciano Sulueta bevitt minket a kunyhóba, ahol a múlt században még mint rabszolga élt. Most gyermekei és unokái laknak a viskóban. A kunyhó képújság 3 'Ttteg-kebcliék a a Felsőnyomási Ál Krenács János, Kelemen András és Kelemen István szeptember 11-én, vasárnap is dolgoztak Sz. 80-as, illetve DT traktoraikkal a földeken. Krenács János 14, a két Kelemen pedig 8—8 hold mélyszántást végzett el. Egyébként az állami gazdaságban 9 traktor dolgozik két műszakban a vetőmagágy előkészítésén és a mélyszántáson. A gazdaságban ez év őszén 2380 holdat vetnek be búzával, őszi árpával. 1136 holdon már elkészítették a magágyat, s 1388 holdat szántottak meg mélyen a tervezett 3823 holdból. Megkezdték a gazdaságban az 550 hold maglucerna kaszálását is, ebből 11-én estig 128 hold került rendre. Ezideig felszedtek 126 hold cukorrépát a 400 hold vetésből, s a répa szállításával együtt szállítják a jó kendertermést is. Az egyes számú üzemegységben egy 33 holdas tábláról 49,72 mázsa kendert takarítottak be a tervezett 30 mázsa helyett. k&kúbicút&kédt ami Gazdaságban A gazdaság 1863 holdas kukoricavetésből már letörtek 12 hóid korai fajtát. Rövidesen folyamatosan hozzálátnak a kukoricatöréshez. Különösen nagy izgalommal készül erre a munkára Szov- szki Dorottya, Kapka Zsuzsanna, és Szabó Pál munkacsapata. Ez a három munkacsapat ugyanis benevezett az országos 30 mázsás kukorica-termesztési versenybe, s a törés befejezése után dől el, milyen helyezést érnek el. Szabó Pál munkacsapata tavaly országos harmadik lett. Nem lesz meglepetés, ha Szovszki Dorottya munkacsapata is hasonló vagy ennél jobb helyezést ér el, hiszen azon a 60 holdon, amellyel benevezett a versenybe, nagyon lelkiismeretes munkát végeztek: kézi egyeléssel holdanként 22 ezer tőszámot biztosítottak. A 30 mázsás kukoricatermesztési verseny mellett Szovszki Dorottya és Szabó Fái munkacsapata benevezett a szocialista brigád címért folyó versenybe is. Miből lelt a csabai úttörők 150 ezer forintos jövedelme? A békéscsabai úttörők évről évre egyre nagyobb jövedelemre tesznek szert a vadon termő gyógynövények begyűjtésével. Az idén például kamillából 540, csalánból 560 mázsát, s ezen túl akác, kőhárs, cickavirág gyűjtésével foglalkoztak. Jelenleg is gyűjtögetnek, mégpedig maszlagleveleket, beléndeket, csipkebogyót. A gyógynövényeket a Her- bária Országos Gyógynövény- és Selyemgubó-forgalmi Szövetkezeti Központ igen magas áron veszi át. A kamilla kilójáért például 1,50 forintot kaptak, a csalánlevél kilójáért pedig 70 fillért fizetett a vállalat. Az idén a Herbária békéscsabai kirendeltsége mintegy 150 ezer forintot fizetett ki a szorgalmas úttörőknek, kispajtásoknak az összegyűjtött növényekért. Keltje üíut-e a bt)leniek juiuasztutak mindössze néhány kilométerre terül el Bölcsi-puszta. Tulajdonképpen nem is puszta, hiszen az itteni föld minősége a sar- kadi járás legjobbjai közé tartozik. Rajta búzát, kukoricát, diny- nyét, cukorrépát, burgonyát termelnek. Az 1950-es évektől kezdve itt is termelőszövetkezetbe tömörülve gazdálkodik a parasztság. Az egykori uradalmi központban végérvényesen lehorgonyzóit a Búzakalász Tsz és 346 gazdájának biztosít jó megélhetést. A környékben 54 család tanyákon lakik. A többiek a faluból járnak munkába. A szövetkezet földjein töltik el a nap jelentős részét, s az itteni fmsz-üzletből szerzik be a fűszerfélét, de szívesen vásárolnának itt sört, bort és pálinkát is. De sajnos ezeket nem lehet állandóan kapni. Végeredményben ezt sérelmezték abban a levélben, amelyet szerkesztőségünkhöz küldtek. Megírták benne, hogy a földművesszövetkezet közelében áfl a cukorgyár volt vezetőjének fényűző villája, a villa tetején pedig a külön „házi” rádióállomás magasba nyúló antennája. — öregapó, ugye tudja, hogy a cukorgyár ma már a kubai népé? I — kiáltom Luciano Sulueta fülé-1 be. Az öreg rámnéz és ezernyi ránctól barázdált arcát mosoly ragyogja be. Szemei megtelnek köny- nyekkel. Az utóbbi időben nagyon sok kubai ember szemében láttam hasonló örömkönnyeket. A kubai földek igen nagy része — több mint 230 000 hektár, az amerikai cukor-részvénytársasághoz tartozott. Hat cukorgyár volt a társaság birtokában Matanzas és Camagüey tartományokban. Az államosítás után mindez átment a kubai nép tulajdonába. Nagy öröm uralkodik most az alavi cukorgyárban, amelyet „Mexico” gyárnak neveznek. A munkások még karnevált is rendeztek. A karneválból befolyt ösz- szegen egyenruhát vásárolnak a munkásőrség tagjainak. A harco- sokhak most már van mit meg- védeniök. helyi vezetőinél panaszuk nem talált meghallgatásra. Éz adta kezükbe a tollat. során sok érdekes dolog került felszínre. Noha a bölcsiek levele főként a sör elosztásának módszerét támadta, de kifogásolta emellett az élelmiszerellátást is. Konzerv és olcsóbb felvágott árusításával ezt az üzletet nemigen bízzák meg. Ezt is sérelmezték, mert amint mondották: unják már a szalonnát, felvágottra éheztek. Ezenkívül szóvá tették az üzlet ósdi berendezését. „Ha már egyszer helyiséget adunk a földművesszövetkezetnek, akkor elvárjuk, hogy azt ne! az egykori tanyavilágnak megfelelően rendezze be, hanem úgy, ahogyan a termelőszövetkezeti parasztság igényli” — mondották a beszélgetés során. — A bölcsiek panasza, észrevétele többségében jogos. Ezt a választ kaptuk Birizdó Istvántól, az fmsz főkönyvelőjétől. A sörellátásban tényleg voltak kifogásolni valók. Igaz, hogy annak a közel 400 embernek, aki a tsz-ben dolgozik a 150 liter heti sörkvantum kevés. Mi pedig ennyit utaltunk ki, csak azt figyelembe véve, hogy az ott lakó 54 család szükségletét fedezzük. — Persze előfordult olyan eset is, amikor ezt a 150 liter sört nem kaptuk meg — szól közbe az odaérkező Tarr János, a bolt vezetője. — De bizony előfordult, vagy három-négy esetben az is, hogy 10—10 liter sört ki kellett öntenem, mert a kutyának sem kellett: meggombásodott. — Hány literes hordókban volt a sör? — 100 — És kisebb hordókba nem igényelhetnek sört? — Még nem próbáltuk. — Pedig az ilyen bölcsi-pusztai üzletek sörellátását a kisebb hordókból jobban és főleg könnyebben meg lehetne oldani. A többi szeszesital árusítása milyen akadályba ütközik? I AZ FMSZ FŐKÖNYVELŐJE | Tarr Ferenc, az üzemágvezető és az üzletvezető összenéznek. Néhány pillanatig kutatnak egymás szemében, s nem tudnak a csodálkozástól szóhoz jutni, végül az üz-1 letvezető szólal meg: * — . Érdekes emberek laknak Bölcsiben. Mindig azt vennék, ami pillanatnyilag nincs ... Egy alkalommal szóltak, hogy hozzak aratási pálinkát. Rendeltem öt litert, s kereken egy hónapig tartottam, amíg végre sikerült eladni. Amikor aratási pálinkát mértem, akkor legtöbben szilvát vagy barackot kerestek. Amikor a sör már másnapos volt, kifogásolták: frissebb nincs? A borról nem is beszélve. Kinek van végeredményben igaza? A vásárlók az italáruk eladását joggal sérelmezik, mert száz literes söröshordók csapolásával ebben a szétszórt tanyavilágban bizony csak kimérési veszteséggel lehet dolgozni. Másrészt az üzletvezető sem akar a boltra ráfizetni. Ezért érthető, hogy olykor-olykor megijed az egyszerre odazubbantott 150 liter sörtől. Mégis valami megoldást kellene találni arra, hogy Bölcsiben ne gombásodjon meg a sör, ne ecete- sedjék meg a bor. A zsadányi fmsz követhetné azt a gyakorlatot, hogy Bölcsibe kizárólag palackozott italt — sört, bort, pálinkát — juttasson. Erre lehetőség kínálkozik, csak jobban ki kellene ezt használni. Ami a fűszer-féléket illeti, nincs olyan nagy hiba. Természetesen itt a tanyavilágban áruházi színvonalat pillanatnyilag nem lehet elképzelni, de hogy a fejlődés az áruházi színvonal elérése felé tendál, az kétségtelen. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. A berendezés korszerűsítésére csak akkor kerülhet sor, ha a faluban lévő boltok átalakítását befejezik, Ez az idő nincs olyan messze, mint azt Bölcsiben gondolják. Amíg eljön ez az idő, addig a helyi kezdeményezésnek, a? üzlet rendjének, tisztaságának megőrzésére rendkívül hagy szerep jut, mert bizony egyik üzlet dicsőségére sem válik a légylegelőnek szabadontartott nápolyi, keksz és cukorkáru. panaszának tehát helye van! Elsősorban a földművesszövetkezet vezetőin múlik, hogyan gondoskodnak a falu legnagyobb termelőszövetkezetében lévő bolt áruellátásáról. LA K. ZSADÁNYTÓL A KIVIZSGÁLÁS __________________[ A BÖLCSIEK
