Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-15 / 218. szám
NÉPÚJSÁG i960, szeptember 15., csütörtök Vizsgálat tanuSságokkal Néhány héttel ezelőtt fejezte be a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a személy- és tehergép- kocsipark üzemeltetésével kapcsolatos vizsgálatát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a vizsgálat az 1960-as országos méretű vizsgálatok közül egyike volt a legfontosabbaknak. Érthető ez, hiszen az állami és társadalmi szervek gépkocsiparkja az utóbbi időben megkétszereződött, sőt több helyen háromszorosára növekedett. Ez a gyors és nagyarányú számbeli gyarapodás magával hozott egy bizonyos fokú lazaságot, amely a gépjárművek igénybevételében, az üzemanyagfogyasztás és a javítás nyilvántartásában mutatkozott meg. A népi ellenőrök a megye 55 vállalatánál, társadalmi szervénél tartottak ellenőrzést, s összesen 53 személy- és tehergépkocsi használatát vizsgálták felül. A felvett jegyzőkönyvek többsége beszédes bizonyítékai annak, hogy a személy- és tehergépkocsik igénybevétele néhány vállalattól eltekintve megfelel azoknak a kormányrendeleteknek, határozatoknak, amelyek az okmá- nyolási kötelezettséget előírják. Ebből az következik, hogy a személygépkocsikkal ellátott szervek többsége felelősséget érez a rájuk bízott állami vagy szövetkezeti tulajdon kezeléséért. Ez rendkívül pozitív megállapítása a vizsgálatnak. Ezeknél a szerveknél felülemelkedtek a kispolgári önzés emelte korlátokon és éles gyakorlati szemmel elválasztották az állami gs a Szövetkezeti tulajdont az egyes emberek tulajdonától. Ez a gondolkodási mód már az új szocialista embertípus kialakulását jellemzi. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. A vizsgált szervek egyharmadá- nál olyan kirívó dolgokat tapasztaltak, amelyek egy jottányit sem különböznek a fekete-fuvaroktól, noha a Körösi Állami Gazdaságnál, a Békés megyei KISZÖV-nél, a Gyulai Vízügyi Igazgatóságnál és még néhány helyen — szokásos menetlevél nyomtatványokon legalizálják a személygépkocsi magáncélra való használatát. Különösen a Békés megyei KI- SZÖV esete áll példa nélkül, ahol Goldberger János, a BÁ. 20—53- as rendszámú Warsava használatát csaknem magának tartja fenn. Amint a népi ellenőrök megállapították, 1960 március havában a gépkocsi 25 esetben volt igénybe véve, s ebből 22 esetben maga Goldberger János utazott vidékre, mégpedig 14 alkalommal egymaga, nyolc esetben pedig másodmagával. A KISZÖV elnökének kiszállásai között gyakran ismétlődik a menetlevél honnan—hová című rovatában a Békéscsaba— Tótkomlós útvonal. Ezek a kiszállások, több száz kilométert nyomnak a latban, méghozzá 105, máshol viszont 218 kilométeres útel- számolással. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi szám torz. A megtévesztés Kézimunka-kiállítás Békésen Vasárnap délelőtt — a járási nőtalálkozóval egy időben — nyitották meg Békésen a járási nőtanács kézimunka-kiállítását. A művelődési házban megnyílt kiállítás nagyszerűen dokumentálja az asszonyok ügyességét. Csaknem lehetetlen arra vállalkozni, hogy az elsőbbséget eldöntsük ezen a kiállításon, mert valamennyi bemutatott kézimunka elismerést érdemel. A kiállítás csupán néhány napig lesz nyitva. gyanúját kelti az emberben. Ezekért a bejegyzésekért azonban nemcsak a KISZÖV gazdasági előadója: Ungi Gáborné a felelős, hanem maga Vágó Ferenc gépkocsivezető is, aki több esetben a menetlevelek pontatlan kitöltésével a későbbi ellenőrzések alól keres menedéket. A KISZÖV-höz hasonló dzsungel tapasztalható a Körösi és a Vésztői Állami Gazdaságban. Mindkét helyen az igazgató, a főkönyvelő és a főagronómus napjában kétszer, sőt háromszor is igénybe veszi a gépkocsit személyes használatra. Az ellenőrzés során a Körösi Állami Gazdaságban 1176, a vésztői gazdaságban pedig az okmányolás hiánya miatt szinte megállapíthatatlan kilométereket tettek meg ilyenformán. A szabálytalanságok feltárásáig népgazdaságunkat evégből jelentős károk érték. Több tízezer kilométerre rúg az indokolatlanul lefutott utak száma, ami év végén százezer forintos többletköltségek számiba vételévé! jár. A gépjárművek túlzott igénybevétele pedig, amely kilométerteljesítés szempontjából lényegesen meghaladja a havonta engedélyezett mennyiséget — sokszor 35— 50 százalékkal is több —, károsan befolyásolja a gépkocsi-park tervszerű felújítását, sérti a népgazdaság érdekeit. A tehergépjárművek használatára a kiegyensúlyozottság, terv- szerűség már jobban jellemző. A teherkocsik napi szabad kapacitását egyre több vállalat jelenti be az AKÖV-nek. Több helyen az egészséges fejlődés ellenére, a teherkocsik igénybevétele a teherbírás kihasználása nem megfelelő. Különösen a túlzottan elnyújtott rakodási idő gátolja az üzemeltetés gazdaságosságát. A Szarvasi Háziipari Szövetkezetnél és a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál lévő tehergépkocsik vezetnek a rakodási idő kitolásában. Az ellenőrzött állami és társadalmi szervek gépjárműveinek használata összességében, a kirívó hibáktól eltekintve, megfelelőnek mondható. A kisebb hiányosságok megszüntetése, mint a menetlevelek pontosan vezetésének, az üzemanyagfogyasztás rendszeres ellenőrzésének, a javítások szakszerű elvégzésének, a kihasználás mértékének növelése a továbbiakban a vállalatok és egyéb szervék vezetőinek hozzáállásától függ. A gépkocsi-park törvényben megszabott üzemeltetésének kulcskérdése, amint azt az ellenőrzés során is megállapították, attól függ, van-e felelős személy, aki az igazgatón túl anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik a vállalat használatára bocsátott, vagy saját tulajdonát képező járművek üzemeltetéséért? Az ellenőrzés után számos helyen a gépkocsi-park gazdát kapott. Ezáltal máris csökkent a fekete-fuvarok lehetősége, a személygépkocsiik egyesek által történt kisajátítása, s nem utolsósorban javult az üzemeltetés gazdaságossága is. A hibaforrások élkerülésénék ez az egyedüli alapja, mely rendkívül nagy fontossággal bír. A példamutatás már magában véve is kellő alapot ad ahhoz, hogy a megye minden vállalatánál és társadalmi szervénél a gépkocsi-parkkal való törődés megérdemelt gondosságot kapjon. D. K. Ányagtakarékosságot, de nem mindenáron! A nagyszénási Dózsa Tsz-ben járt vendégek nem győzték dicsérni a tsz-gazdák szorgalmát. Ez igen! Ilyen szép ősziárpa-ve- tést még nem láttunk az idén — mondották a vendégek. S a vezetők csak összenéztek. Hol láttak itt vetést, hiszen még a zsákban van a vetőmag? — Na nem kell letagadni, a saját szemünkkel láttuk, ott a nagytáblában — mutatott egyik vendég a szépen zöldellő kelésre. Olyan ez, mint a gondos kezek készítette perzsaszőnyeg. A Dózsa Tsz vezetői nem győzték magukat kimenteni a „dicsőség” alól. — Nem mi tehetünk erről, ez a nagyszénási gépállomás munkája, hiszen azt még július elején az aratás idején szórták el. A nagyszénási gépállomás dolgozói csak tessék—lássák módjára javították ki a gépeket a télen úgy, hogy éppen ki tudtak huzatai és ott javítgatták a föld végén. A nyáron 3 kombájn dolgozott az aratás idején a Dózsa Tsz területén, de a három nem teljesített annyit, mint egy jól kijavított gép. Alig 200 holdat arattak, csépeltek el a három kombájnal. Egy szinte állandóan javítás alatt állt. Ha a gép volt jó, akkor a pótkocsi, amely a gabonát hordta romlott el, amikor pedig a pótkocsi volt jó, akkor a kombájnt javították. Egy közös értekezleten, ahol a gépállomási és termelőszövetkezeti vezetők vettek részt, úgy számoltak be a gépállomás munkájáról, hogy a tavaszi, nyári tervüket ugyan nem teljesítették, de anyagtakarékosságban jelentős eredményeket értek el. Nem furcsa ez egy kicsit? De igen! Anyagtakar ékosságot, de ne a munka rovására, tervteljesítést, de megfelelő minőségű munkával. Elavult már ez a közmondás: amit elvesztünk a réven, behozzuk a vámon. Cs. A. Több mint 2 millió forintos tsz-építkezés a Sarkadi Építő Ktsz tervében (Tudósítónktól) A Sarkadi Építő Ktsz az elmúlt hetekben új vezetőséget váHivatás és nem foglalkozás Baráth Ilona óvónőről a Járási tanács oktatási osztályán, Szabó elvtársnőtől hallottam először. — Róla írjon, mondta. Azok közé a fiatal, pályájuk kezdetén álló pedagógusaink közé tartozik, akik nem idegenkednek a tanyavilágtól, a nem egyszer mostoha körülmények között is nagyszerűen betöltik hivatásukat. Megvallom őszintén — ezért utólagosan bocsánatot is kérek —, olyan magának való, pusztai „vadvirágnak” képzeltem el, mert még manapság a mozgalmas életet, a nagyobb közösségeket, a várost rajongásig szerető húszéveseink „vigyáznak” arra, hogy ne kerüljenek az isten háta mögé... Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor Csorvástól hét kilométerre, a Petőfi-puszta közepén egy csinos, végtelen kedves 21 éves kislány — az öreg'ítő óvónéni szócskát már le sem merem írni — fogadott. A szerényen, de ízlésesen berendezett kis gyermekbirodalmat járva, dicsérő szavaimra akaratlanul is felsóhajtott és megjegyezte: látta volna ezeket a helyiségeket fél évvel ezelőtt... Mezítláb a gyerebelíhez Hát igen, márciusban, amikor idekerült, bizony összefacsarodott a szíve; a két hónapja óvónő nélküli óvoda külső és belső környezete meglehetősen elhanyagolt, kultúrátlan állapotban volt. És a kis szőke, a képzőből három éve kikerült óvónéni nem keseredett el. A „daduskával” — Klapács Pálnéval —, akiben nagyszerű segítőtársra talált, hozzáláttak az óvoda arculatának megváltoztatásához. „Házimindenesek” voltak jó pár napig. Mostak, takarítottak, hogy minél előbb betöltse a szobákat az önfeledt, csilingelő gyermekkacagás. Aztán megjöttek a gyerekek, 31-en. Kicsik, nagyok, egyik rakoncátlanabb a másiknál. Vadak voltak és a beszédkészségükön is volt mit változtatni. Nehéz feladatok vártak az óvónénire. A rendszeres, közös foglalkozások azonban a hetek múlásával meghozta az első eredményeket. Napról napra fejlődött a gyerekek kézügyessége, kezdtek szépen beszélni — és az évzáró ünnepségen már másfél órás műsort mutattak be. Mikor ott jártam, éppen az ősz jelenségéről esztendeig volt a Gyulai Vasipari Ktsz elnöke. A ktsz idei termelési terve mintegy 10 millió forintot tesz ki. A lasztott. A szövetkezet elnöke Sza- munkák nagy része építkezés, kis- bó Mihály lett, aki korábban nyolc lakás-építés, tatarozás és javítás. Bútort is készítenek megrendelésre a lakosságnak. A ktsz Körös- nagyharsányban az Űj Élet Termelőszövetkezetben egy száz férőhelyes szarvasmarha-istállót épít, amelyet vízvezetékkel és önitató- val is felszerelnek. Az istálló építése mintegy egymillió forintba kerül. Gyulán a Lenin Hagyatéka Tsz-nek kétszáz férőhelyes kocaszállást, száz férőhelyes tyúkházat, az Aranykalász Tsz-nek pedig korszerű kétszáz férőhelyes kocaszállást építenek. Xz idei tsz- építkezés több mint kétmillió forintot tesz ki a szövetkezet tervében. beszélt nekik egyszerűen, de nagyon érthetően. Ili óvónéni Csorváson lakik. Naponta jár ki az ő kicsijeihez — de hogyan!? Rázós, poros úton napjában 14 kilométert kerekezik kerékpárjával. Amikor pedig sáros, esős idő járta, gyakran előfordult, hogy leragadt a kerék. Vissza nem fordulhatott, hiszen 31 gyerek várta... Levette hát a cipőjét és mezítláb, dagasztva a sarat megérkezett hozzájuk. Ezt csak azok tudják megcsinálni, akik hivatásuknak és nem foglalkozásnak tekintik munkájukat. — „A (gyermek boldogsága az én boldogságom44 Áldozatos munkáját megbecsülik és támogatják az állami gazdaság vezetői és a szülői egyaránt. Raczkó néni, akinek két kis gyereke tartozik szárnyai alá, valamennyi szülő gondolatát mondta el: — Munka közben nyugodtak vagyunk; tudjuk: gyerekeinkre olyan óvónéni vigyáz, aki magáénak tekinti őket, törődik velük. Nagyon köszönjük neki... Mint annyi hasonlókorú társa, ő is tele van tervekkel, elképzelésekkel. — Gimnáziumi érettségit szeretnék szerezni, majd utána tovább tanulni főiskolán, vagy egyetemen. Remélem sikerülni fog. Nemrég kérte felvételét a KISZ-be és azért drukkol, nem utasítják-e vissza? Ügy gondolom, felesleges az izgalom... Indulófélben kérdezem meg: — Nem vágyik a városba? — Nem — válaszolta. — Igaz, itt nehezebb néha, mint ott, és jobban meg kell dolgozni a kis eredményekért, ám, ha ezek „előjönnek”, kétszeres örömet nyújtanak. És tudja — tette még hozzá —, aki igazán szereti a hivatását, az nem is ismer olyan fogalmat, hogy tanya és város... Ili óvónéni, a legifjabb gyermeklelkek formálója, a Petőfi-puszta közepén második otthont teremtett a dolgozók gyermekei számára. Bő ismeretekkel gazdagította és gazdagítja érzelemvilágukat, neveli őket az életre. Nagyon sok Baráth Ilona kellene a békési falvakba és a tanyavilágba. Brácsák István 500 kisiparos tsz-be lépett (Tudósítónktól) A megyében jelenleg 4548 kisiparos műküdik, közülük négyszáznegyvenegyen szabad iparral, 257-en pedig házi-iparra! rendelkeznek. A több mint négy és fél ezres létszámmá! szerepelnek a vándoriparosok és a fuvarosok is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének idején mintegy ötszáz kisiparos: bognárok, kovácsok, szíjgyártók termelőszövetkezetekbe .léptek. Ezek a kisiparosok a közös gazdaságokban megtalálták megélhetésüket és számításukat. Gépkocsi service Úi gépkocsik vevőszolgálata Garanciális átvizsgálás, karbantartás és javítás. A KPM által kijelölt garanciális serviceüzem. Személy- és tehergépkocsik általános karbantartása és futójavítása a II Túrkevei Gépállomáson Telefon: 34; 11953
