Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-13 / 216. szám

W<W. szeptember 13., kedd NÉPÚJSÁG 3 Ahol az ország első alagűt-kemencéjét építik Hat hónapja, hogy hozzáfogtak Mezőberényben az 1. sz. Tégla- gyámál az ország első alagútke- mencéj értek építéséhez. A kemen­ce nemsokára készen lesz s ez el­sősorban az ott dolgozó munkások érdeme. Amikor ellátogattunk a mezőberényiekbez, úgymond min­denki a talpán veit. Nézzük, ho­gyan is dolgoznak ezek az embe­rek, aikík fáradságot nem kímélve, hat hónap alatt felépítették ezt a hatalmas építményt. — Hogyan működik a szívóbe­rendezés? Az öreg kérgeskezű, smicisap- kás munkás megtörölte izzadt homlokát, majd szeretettel roegsí- mogatta a ventillátort t Szilágyi Dezső, a téglagyár gyár­tásvezetője ellenzőt csinált tenye­rével, úgy nézte a hatalmas épít­kezést. — Vajon sikerül-e a próba. — Ez a kérdés foglalkoztatja a tég­lagyár dolgozóit hetek óta. Szilá­gyi elvtárs szerint igen. — Minden számítás vág, tehát sikerülnie kell. A kemence jobb oldalán dolgoz­nak a szerelő-brigád tagjai. Durrog a hegesztő-pisztoly, s a láng kékesen izzik. A szikrák játszadozva pattognak, majd en­gedelmesen lehullanak a földre. Eperjesi József cigarettát kotor elő zsebéből. A kékesen gomolygó fústöt pillanat alatt elkapja a já­tékos őszi szól. Elhallgat a for­rasztópisztoly, s a brigád tagjai is cigaretta-szünetet tartanak. A ve­zetőjük olyan igazi munkástípus ember, lelkesen beszél a mun­kájukról s a teljesítményükről. — Jelenleg az anyagszállító ko­csikat gyártjuk. Nem is kis ütemben — szólt közbe Szűcs László. — Hát igen. Üj munkamódszert vezettünk be itt is. A szalagrend­szert. — így mennyivel gyártunk töb­bet brigádvezető elvtárs? — ta­posta el cigarettáját Műié Béla. — A múltkor már kiszámoltuk, nem emlékszel rá? — A munka hevében elfelejt­kezik az ember. — Sokat jelent az új módsze­rünk. A mi előttönk dolgozók há­rom hónap alatt 17 kocsit készí­tettek el. S most? Naponta kettőt. Tehát nem szükséges mondani, mennyivel helyesebb a szalag­rendszer bevezetése. Nemrégen alakítottuk meg a brigádot, amely a szocialista címért versenyez. A brigád minden egyes tagja kitesz magáért. Adamik Mihály arról beszélt hogy jól sikerült a tetőszerkezet, a tartóoszlopok beállítása is. — Előregyártott elemekből rak. tűk össze a tetőszerkezetet. Nem sok időt vett igénybe. Persze dol­goztunk. — Erről csak ennyit mondanak: dolgoztak. De mennyi minden mást rejt ez a szó magában. Az Eperjesi-brigád tagjai nem saj­nálták az időt, s a fáradságot. Nem nézték azt, hogy este van-e, Gépkocsi service Új gépkocsik vevüszolgélata Garanciális átvizsgálás, karbantar­tás és .javítás. A KPM által kijelölt garanciális serviceüzem. Személy- és tehergépkocsik általános karban­tartása és futójavítása a A Túrkevei Gépállomáson Telefon: 34. 11953 hanem ahogy a munka kívánta, úgy dolgoztak. — S mennyi a keresetük? — Nem panaszkodhatunk. A szakmunkások megkeresnek 2800 —3000 forintot, a segédmunkások pedig 2000—2400-at. A brigád tagjai büszkék arra, hogy ők készítik azt az alagút-kemencét, ami első az országban. Bár Szilágyi Dezső elmondta, hogy egy próbakemence már el­készült Budapesten, azonban az sokkal kisebb és a teljesítménye is kevesebb. — Mi lesz a régi kemencével? A téglagyár vezetői úgy hatá­roztak, hogy addig, míg lehet, üze­meltetik. Elhatározták azt is, hogyha minden jól megy, tetőcse­repet is készítenek. Ehhez persze az kell, hogy megfelelő agyagot találjanak. Ha ez sikerül, semmi akadálya nem lesz a cserép gyár­tásának. E rövid beszélgetés után Szi­lágyi Dezsővel széjjelnéztünk az építkezés többi részén is. A ke­mence egyik végén a kocsik for­dulásához szükséges helyet készí­tették. Itt öten dolgoznak. Mikor a munkások megtudták, hogy szom­baton kipróbálják a kemencét, mindent megtettek azért, hogy a munkájukat idejében elvégezzék. A kemence baloldalán szerelik a kocsikat mozgató automatát. A vé­gén járnak a munkával itt is. A munkások érdeme az, hogy szom­batra teljesen üzemképessé szere­lik fel az alagút-kemencét. A munkával tehát nincs hiba. Most már csak az kell, hogy a próba sikerüljön és a Mező heré­nyi 1. sz. Téglagyár megkezdje a téglaégetést az új kemencében. Jantyik Tibor Harminc mázsás ekéjű tuskószántó-gcp a Békés megyei erdőgazdaságokban A Békés megyei Állami Erdőgazdaságban jól bevált a gazdaság két dolgozója: a Lengyel Imre ‘gépüzemvezető és Varga Károly ke­rületvezető erdész által szerkesztett tuskószántó-gép. Egy PP 50 PG szovjet mélyszántó ekét alakítottak át, mely így 25 000 kilogramm erőigénybevétclt bír ki négyzetcentiméterenként. Az SZ—100-as lánctalpas traktorvontatású gép 70 centiméter mé­ly en.'tusKóstól-gyökerestől felszántja az erdőírtásra kiszemelt talajt, s még 80 cm átmérőjű tuskókat is kivet a földből; a nagy tuskókat ketté, vagy több részre hasítja hatalmas, 30 mázsa súlyú ekéjével. Az újítással az igen fáradságos kétkezi munkától kímélik meg az erdőmunkásokat, s gyorsabban fejlődhetnek a csemeték, mert a gép a növekedést gátló gyökérzettől is megtisztítja a talajt. Békés megye erdőgazdaságaiban mintegy 130 holdon szedték ki a tuskókat a géppel, s az újítást felhasználják a bajai, a szegedi és a szolnoki erdészetekben Is. A gyakorlati tapasztalatok szerint a gépet tovább tökéletesítik, meg gyorsabb, nagyobb teljesítményűt szerkesztenek. Ennek törpe példányát már elkészítették, s annak mintájára alkotják meg a gyakorlati proto-tipust. 'Barátság a távolból... Körösladányban, az egykori csendőrlaktanya bejáratát zöldre festett, új díszkapu ékesíti. Es- ténkint a kivilágított piros betűk messzire olvashatók: Magyar—Vi­etnami Barátság Tsz. Az udvaron nyíló őszirózsa és egyéb egynyári virág tarkállik, de a ragyogóan tiszta szérűskert is a tagság rend­szereiére, szépérzékére vall. A tágas irodában gyakran me­sélnek arról a szövetkezet idősebb A gépállomások megyei főagronómusa jelenti; A kender-kombájnok cirkot aratnak Az őszi mezőgazdasági munkák sarán gépállomásaink folytatják azt a gyakorlatot, amelyet a nyá­ron az aratás időszakában követ­tek. Akkor kombájnokat, arató- gépeket csoportosítottak át azok­ra a helyekre, ahol az aratási munkákkal lemaradtak. Most, mi­után a kender aratása a megyé­ben befejeződött, a szovjet gyárt­mányú ZSK kender-kombájnok­ból 12-t küldenek a mezőkovács- házi járásba, hogy ott ezeket a cirok betakarítására használják. A múlt években Mezőkovácsihá- zán és környékén eredményesen használták fel az említett gépe­ket a cirok betakarítására, s hogy ez a munka az idén még gördülé­kenyebben menjen a gépállomá­sok megyei igazgatósága intézke­déseket tett a cirok betakarítás meggyorsítására. A gépállomások mintegy 3400 hold cirok vágását vállalták. A megye területén javában fo­lyik a második kaszálású magiu- cerna cséplése. A gépállomások korábban 110 cséplőgépet osztot­tak be aprómag cséplésre. Ezek a gépek kevésnek bizonyultak és így a gépállomások igazgatósága további 23 gép munkába állítását rendelte el. Amennyiben a terve­zett húsz darab pulifikátor — lu­cerna fejtögép — leszállítást nyer­ne, úgy a lucserna-cséplést a me­gye területén lényegesen rövidebb idő alatt tudnánk befejezni, mint ahogy arra kilátás van. A megye gépállomásai 16 aprómag csép­lésre átalakított gépet küldenek azokba a gépállomása körzetekbe, ahol nagyobb területeik várnak cséplésre. A jövő hét folyamán a megyed igazgatóság elkezdd a gépállomá­sok őszi felikészültségének ellen­őrzését. öt bizottságot szerveznek, ezek áttanulmányozzák a megye 20 gépállomásának az őszi mun­kák gyors elvégzésére tett szer­vezési és műszaki intézkedéseit, megállapítják a felkészültség fo­kát és ellenőrzik, hogy az őszi munkák végrehajtási tervét a ter­melőszövetkezetekkel közösen hogyan készítették el, és ebben a munkaerő mérleg milyen képet mutat az őszi munkacsúcs idején. Gépállomási vezetőink vélemé­nye szerint a jelenlegi gépparkkal és a rendelkezésre álló felszerelé­sekkel az oszd árpa vetését szep­tember 30-ig, a búza vetését no­vember 1-ig, az őszi mélyszántást pedig december 31-ig tudják be­fejezni. tagjai, hogy a felszabadulás előtt melyik sarokban verték őket kék- re-zöldre a kakastollasok, az ak­kori rend urainak védelmezői. Manapság más érzéssel és főleg egészen más jellegű célból kere­sik fel ezt az épületet, saját köz­pontjukat, ahol évek óta sok jó javaslat született: hogyan gazdál­kodjanak, milyen módszerekkel érhetnek el magasabb termésátla­got, hogyan juthat több jövedelemhez a tagság Ma nem idézésre, hanem önszán­tukból jönnek ide, érdekli a tag­ságot minden, ami a szövetkezet­tel történik. A napokban a szokásosnál is többen keresik fel az irodát. El­nézegetik a vietnami testvérszö­vetkezettől kapott fényképsoroza­tot, ami a tagság életét, munkás­ságát ismerteti a 15 ezer kilomé­ternyire levő ladányiakkal. Meg­nézik az ajándékba kapott kézi­festésű dísztálat, a vörös selyem zászlót, amelyen „Örökké éljen a Vietnami—Magyar Barátság” sza­vak olvashatók. Ilyenkor újból át­élik gondolatban annak a film­nek az eseményeit, amelyiket az egy héttel ezelőtt rendezett ün­nepségen vetítettek a vietnami nagykövetség képviselői. — Még ma is végigfut a háta­mon a hideg — magyarázza egy piros kötényes fiatalasszony —, ha eszemben jut, hogyan húzták az ekét térdig érő sárban, vízben még a 10—12 éves gyerekek is a gyarmati rendszer idején. Láttuk azt is, hogy a vietnami nép na­gyon megküzdött a szabadságáért: a partizánok semmilyen akadályt nem ismertek, ha valamilyen terv megvalósítá­sát célul tűzték. Igazi hősként vi­selkedtek még az asszonyok is. — Mi is sokat szenvedtünk va­lamikor — veszi át a szót egy idő­A dolgozók megbecsülése A gyulai járási tanács ünnepség keretében ér­tékelte a járási• termelőszövetkezetek cséplő- munkacsapatainak versenyét. Az ünnepségen, amelyet a járási tanács kultúrtermében tartot­tak, jelen voltak a járási pártbizottság és a járási tanács képviselői, valamint a járás három leg­jobb cséplő-munkacsapatának a tagjai. Kovács Lajos elvtárs üdvözlő szavai után Kot- rocó elvtárs rövid értékelésében foglalkozott az elért eredményekkel, amelyekre méltán büszkék lehetnek. — A mi társadalmunk — mondotta Kotrocó elvtárs — megbecsüli a dolgozókat. A cséplő- munkacsapatok versenye bebizonyította, hogy a közös erővel végzett munka nemcsak közös öröm, hanem a nagy eredmények, a kimagasló teljesítmények, a jobb, szebb jövő alapjai. Itt ma a termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóit ünnepeljük és kérjük, hogy az őszi munkákban is legyenek a legjobbak között. Ezek után a jutalmak kiosztására került sor. A járásban első Bozsik Lajos (Újkígyós), máso­dik Varga Ferenc (Újkígyós), harmadik pedig Dézsi István (Elek) cséplő-munkacsapata lett. A munkacsapatok versenyzászlót és oklevelet, a munkacsapatok tagjai pedig értékes egyéni juta­lomtárgyakat és emléklapot kaptak. Az ünnepség munkástalálkozóval folytatódott, színes, gazdag program várta a járás legjobbjait. A gyulai vár megtekintése után a Városerdő nyaralójában fogyasztották el az ebédet. Délután a termálfürdőt tekintették meg, majd a Halász- csárdában várta őket a jó halászlé. Este a sza­badtéri színpadon szegedi színészek előadásában a Sevillai borbély című vígoperát tekintették meg. KOLLÁRIK JÁNOS sebb szövetkezeti tag — amikor a nagygazdák földjén éhbérért dol­goztunk, de a vietnamiak több­szörösen szenvedtek. Épp ideje,- hogy emberibb körülmények kö­zött éljenek. Az egyik testvérszövetkezettöl kapott fénykép épp a napközi vi­rágos udvarát ábrázolja, ahol szemmel láthatóan vidáman süt­kéreznek a fonott kocsikban az apróságok. Öröm látni a szövet­kezet új magtárát, a rizsaratást, a betakarítást megörökített képe­ket. Látszik, hogy sokat javult az ő életkörülményük is, de a körös- ladányiak sem panaszkodhatnak. — Az elmúlt télen csaknem megháromszorozódott a termelő- szövetkezetünk — magyarázza Gál Sándor, a tsz mezőgazdásza. — Egy kicsit féltünk, hogy csök­kenni fog a tagság jövedelme, hisz a behozott kisparcellák minősége nagyon különböző, a termésátla­gok tehát nem lesznek magasak. Búzából pl. a szövetkezet törzs­területén 10 mázsán felüli átlagot értünk el, a behozott kisparcellák jó része pedig másfél-két mázsá­jával fizetett. Hasonlóan jártunk a többi növényféleséggel is, de panaszra nincs okunk, mert a nagy gazdáságban több mód adó­dott arra, hogy más területen pó­toljuk a kiesést. Megtudtuk azt is, hogy a szö­vetkezet az elmúlt évben 185 hold talajt javíttatott, most újabb 100 holdat tesznek jótermővé ezzel a módszerrel. Sok pillangós- takarmányt vetnek, ami szintén sokat javít a' talaj szerkezetén. Rizsből is sokat várnak, szinte megyeszerte legszebb rizzsel di­csekedhetnek, ami több mint egy és egynegyedmillió forint tiszta jövedelmet ad. A szövetkezet ré­gi és új tagjai egyaránt sokat dol­goztak a nyáron, többször megka­pálták a kukoricát, napraforgót és egyéb növényt, mint bármikor. Ennek köszönhető, hogy gyűlt a munkaegység és viszonylag jól fizetnek a kapásnövények. így va­lamennyien megtalálják a számí­tásukat, előreláthatólag 400 mun­kaegységen felül keresnek átlago­san. Úgy számolják, hogy a szor­galmasan dolgozó tagság évi ke­resete eléri a 15—16 ezer forintot s ez nem csekélység egy többszö­rösére emelkedett termelőszövet­kezet első esztendejében, különö­sen ha figyelembe vesszük a nagy szárazságot, ami más években bi­zony kenyér nélkül hagyta a né­hány holdas kisgazdák családját. Elmondhatjuk még erről a szö­vetkezetről azt is, hogy a tagság nem feledkezett meg a Vietnam­ban, Vu La községben levő test­vérszövetkezetről, a nagy nemzeti ünnep alkalmából egy 30 holdas rizstelep öntözésére alkalmas be­rendezést küldtek ajándékba. Ary Róza

Next

/
Thumbnails
Contents