Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-13 / 216. szám
4 NÉPÚJ SÄG I960, szeptember 13., kedd Több törődéssel,—beruházás nélkül is csökkenthetők a balesetek Országosan, s így megyénkben is emelkedett az utóbbi időben a balesetek száma és az emiatt kiesett munkaidő. A számok figyelmeztetnek. 1958 első félévéhez képest, tavaly az év első felében 418, az idei első félévben pedig 912 nappal volt több a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Van tehát mit tenni azért, hogy csökkenjenek a balesetek. E cikkben nem célunk statisztikai adatokat közölni, csupán a vizsgálatok tapasztalatait szeretnénk elemezni. Egyes gazdasági vezetők, de szakszervezeti bizottságok vezetői is nem egy esetben a balesetek csökkentését, megelőzését, elhárítását, a beruházások biztosításában látják. Számtalan olyan kijelentést hallottunk már és vitattunk meg, amelyek a beruházásokat állították az első helyre. A beruházás biztosítása nem egyetlen eszköze a balesetek csökkentésének. Távol áll tőlünk, hogy a beruházások szükségességét háttérbe szorítsuk, mert az ipar fejlesztése egyúttal a munkabiztonság fokozását, a foglalkoaási ártalmak felszámolását is eredményezi. A társadalom szükségleteinek növekvő kielégítése megköveteli a termelés állandó fejlesztését, alkalmazni kell tehát a technika korszerű vívmányait, ezen belül az épületek és a gépek felújítását, bővítését. Figyelembe kell venni azonban azt Is, hogy a népgazdaság teherbíró képessége mennyiben nyújt módot és lehetőséget a beruházások és rekonstrukciók megvalósításához. Tapasztalataink sok esetben azt igazolják, hogy a balesetek többsége nem beruházáson múlt, hanem gyakran gondatlanságon, nemtörődömségen. Az idén a mezőgazdaságban öt halálos baleset történt. Ezek megFöldmunkás-veteránok arckép-kiállítása Békéscsabán A Mezőgazdasági- és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete és a Műcsarnok rendezésében, szombaton délelőtt Békéscsabán a MEDOSZ Luther utcai helyi szervezetében megnyitották a földmunkás-veteránok arckép-kiállítását. A kiállított portrékat Hévízi Piroska, grafikus művész készítette. Békés megyéből 11 öregharcos képe látható, közöttük Mitykó Mihály, Mitykó András, Huszár Mihály, Poroszlai Pál, Betkó Pál, Dobrovoszki Mihály békéscsabai, Fehér Mihály,Bella Elek és Hunya István end- rődi, Cinege Gábor és Takács Pál szarvasi lakosok. A kiállítást szeptember 21-ig tartják nyitva. Az érdekes kiállítás iránt városszerte máris nagy az érdeklődés, és az eddigi látogatók különös elismeréssel nyilatkoztak Hévízi Piroska művészi képeiről. Jutalom-üdülés autóbusszal A MEDOSZ Békés megyei bizottságának javaslatára megyénkből tizenkilenc mezőgazdasági dolgozó utazott szombaton délelőtt Budapestre, majd onnan a Román Népköztársaságba 11 napos jutalom-üdülésre. Az üdülők autóbusz-túrán vesznek részt: Budapest— Nagyvárad—Kolozsvár—Brassó—Ploest—Bukarest útvonalon. Visszafelé Temesvár és Arad irányában haladnak. A jutalom-üdülésben részesített mezőgazdasági dolgozók csoportját Sarnyi Ferenc elvtárs, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának titkára vezeti. A megjutalmazottak között találjuk többek között Oravecz Antalt, Dómján Istvánt, a Szöllősi Állami Gazdaság, Vári István tehenészt, a Felsőnyomási, Sárközi György traktorost, Övári József traktorost és Czut István tehenészt, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságból és Bökfi Károlyt, a Füzesgyarmati Gépállomás dolgozóját. A nyári táborozás egy cseppje a város közepén A nyári szünidőben sok pajtás táborozott a Balaton partján, a hegyekben és az ország különböző helyein. Ezek a pajtások hazatértve sokat mesélhettek élményeikről az itthonmaradt barátoknak. A táborozás ezernyi emlékét magukkal hoziták, s talán, hogy frissebbek legyenek ezek az emlékek, még egy sátort is fölállítottak a város közepén. Békéscsabán, a Munkácsy utcában állt ez a sátor napokig. Az utcában és a környékén lakó fiúk ide jöttek össze délutánonként és sokszor a késő éjszakába nyúlt vidám játékuk. Üjból felelevenítették a táborban tanultakat. A közeli fán figyelő állást is csináltak, sőt esténként őr is állt a madzaggal körülkerített „sátor” kapujában. A tanítás megkezdése után is ott állt a sátor, de nem sokáig, le kellett bontani. Hiába, most már a tanulás a fő, a tábor, az igazi, pedig jövő nyáron ismét megnyílik. előzését nem a beruházás megadása biztosította volna, hanem a megfelelő műszaki technológia betartása, mint például s Vízügyi Igazgatóságnál, vagy a Dé- vaványai Gépállomás dolgozójának halálos baleseténél, aki az erőgép kapcsolószekrényébe úgy öntött olajat, hogy az erőgép közben keresztülment a lábán. És így sorolhatnánk tovább a különféle eseteket. A balesetek alakulását és okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azoknak mintegy 90—95 százalékát az üzem saját erejéből, vagy a dolgozók a kapott utasítások betartásával, a védőfelszerelések használatával meg tudták volna előzni. A baleseteknek mintegy 35—40 százaléka az anyag- mozgatásnál, a szállításnál, a rakodásnál fordul elő. Ezek a munkafolyamatok biztonságos közlekedési útvonalakat, megfelelő munkaeszközöket és üzemi rendet kívánnak. Sajnos erre elég sokszor kevés gondot fordítanak. Tény az, hogy a baleseteket hathatósan lehetne csökkenteni a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel és feltételek mellett, ha a munkásvédelemre jóval több gondot fordítanának. Tapasztalataink szerint az egyes beruházások kivitelezésénél megfeledkeznek a célszerűségről, a dolgozók munkájának könnyítéséről. így például a megye két kendergyárában épített készáruraktárnál nem vették figyelembe, hogy a munkások az egy mázsa súlyú bálák rakodásánál milyen fizikai igénybevétellel dolgoznak. Pedig az áruk mintegy 50 százalékát három méteren felül, öt-hat méter magasságig kézzel kell máglyázni. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a mezőgazdaságban a balesetek alakulása sokkal kedvezőtlenebb, mint az iparban. Különösen sok még a tennivaló a termelőszövetkezetekben, ahol eddig elég kevés gondot fordítottak a munkásvédelemre. Ezt tette szükségessé az 1008/1960. MT. valamint a 22/1980 FT rendelet kibocsátást, amely meghatározza, hogy a termelőszövetkezetekben miképpen kell szervezetté tenni a balesetelhárítást. A rendelkezés értelmében a munkavédelmi feladatok végrehajtásában alkalmazni kell az óvórendszabályok előírásait. Éppen ezért javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti tagok szervezett balesetelhárítási oktatását tervszerűen oldják meg, de ugyanakkor vegyék figyelembe, hogy más oktatást igényelnek a növénytermelésben, az állattenyésztésben, a gépesített munkáknál foglalkoztatott tsz-tagok. Helyes az is, ha termelőszövetkezetek közgyűlése napirendre tűzi a balesetelhárításban mutatkozó feladatok megvitatását, s ugyanakkor meghatározza a végrehajtás határidejét is. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy a biztonsági megbízotti teendő ellátásával olyan tagokat bíznak meg, akik az iparban már ismereteket szereztek ebben. Ugyanakkor vállalataink és állami gazdaságaink helyesen teszik, ha a termelőszövetkezetek patronálása közben a munkásvédelem megszervezésében is segítenek. A szakszervezetek tagjai segítsenek abban, hogy a termelőszövetkezetekben is javítsák a munkakörülményeket, csökkentsék a baleseteket. Prókai Ferenc SZMT munkavédelmi felügyelő. „Arrivederci a Még él bennünk az olimpia láza, még eszünkbe jut egy-egy nagy verseny, de gondolatunk már messze jár. Aki látta vasárnap este a televízió képernyőjén a záróünnepélyt, az soha nem felejti el. A zenekar játssza az olimpiai himnuszt, majd a közvetítő ismétli a villanytáblán megjelenő szöveget: „Arrivederci a Tokyo 1964” Emlékezzünk csak... 1936-ban a világ ifjúságának sokkal kevesebb képviselője vett részt a berlini olimpián, mint most a rómain. Németországban már Hitler jugendjai álltak sorfalat és az ottani záróünnepélyen felhangzott mély, búgó hangon: „Ich rufe die Jugend der Welt nach Tokio!” Igen. Tokió akkor is várta 1940-ben a világ ifjúságát. De a háború megakadályozta a béke nagy sportvetélkedésének megrendezését, helyette a fiatalok lövészárkokban lelték halálukat, pusztultak el gázkamrákban milliók. Űj háborús árnyak gyülekeznek, s újra baljóslatú hírek érTokyo 1964" keznek Nyugat-Németországból. Revansista gyűlésekről, területi követelésekről és — a Wehrmacht katonáinak csizmája egyhangú kopogással tépi a dobhártyát. Vasárnap este Rómában, amikor az olimpiai láng kialudt, százezer néző kezében az újságokból készült fáklyák lángjai világították be az arcokat és a fáklyák a béke lángjai voltak. Ez az olimpia a béke olimpiája ^út, amelyen a kettészakított Németország ifjúsága egy közös csapatban küzdött az ötkarikás német zászló sikeréért — sikerrel. Amelyen a szovjet zászló mellett számtalanszor az árbocra kúszott fel a sokcsillagos amerikai lobogó is. Béke: Ezt jelentette az olimpia. Ezt várják a népek és Tokióban új viszontlátást remélnek most. Viszontlátásra! — hangzott nyolcvannégy nemzet fiainak ajkáról, de ez úgy hangzott, mint egy kiáltás, amely magasabbra szította a kezekben levő fáklyák lángját: Legyen béke! Dóczi Imre Négyes ikrek Szófia (Üj Kína) Bolgár lapjelentések közlik, hogy egy 29 éves parasztasszony négyes ikreknek adott életet. Az ikrek — három fiú és egy lány — és édesanyjuk jó egészségnek örvendenek. Pályázati hirdetmény! Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet az ipari és műszaki osztályon a 11671960. (12) Mü. M. sz. utasításban meghatározott, V; bércsoport 1522. kulcsszáma m rr r ■■■ ■ főmérnöki állás betöltésére: (Fizetés 21*00—2800 Ft; — szolgálati idő beszámítással). Pályázati feltételek: általános- vagy építészmérnöki oklevél, s legalább 5 év szakmai gyakorlat. A pályázatot Békéscsabai Város Tanácsa V. B. titkárságához — önéletrajzzal és erkölcsi bizonyítvánnyal mellékelve — kell megküldenáj 5Ő8 Az Állatforgalmi Vállalat kedvezően változott feltételekkel köt SERTÉSHIZUILASRA SZERZŐDÉSI 1961. évi átadásra Változatlanul köthető szerződés 1960 évi átadásra továbbra is. Részletes felvilágosítást a járási kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34.
