Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, szeptember 11., vasárnap (VálcLLZ mi}, éilíLSiLiujiL q,ő iid(mif& Szeptember elsejei számunkban megjelent nyílt levél folytatását közöljük, tekintettel arra, hogy kedves levélírónk annyi kérdéssel és aggodalommal fordult szerkesztőségünkhöz, melyekre nem válaszolhattunk egyetlen cikk keretében. u. Melyik erkölcs o magascxbbrendű ? 17 edvee Asszonyom! ön többek között egy leány és egy fiú kapcsolatának következményeiről is írt levelében. Megjegyzi, hogy a fiatalok elkövetett hibájuk miatt nem érettségizhettek le. Majd így folytatja: » .;. Hiányzott az a gyermekeknek, a szülőknek vagy az iskolának?! Igen, amikor baj van, elsősorban a szülőket hibáztatják. De ha egy szülő vészharangot kongat, azt mondják: „ .. . Jó kezekben van az iskolában .. Véleményünk szerint ebben az esetben olyan nem mindennapi történetről int, melyből helytelen lenne az iskolai nevelésre vonatkozóan általános következtetéseket levonni. Bővebben kívánunk válaszolni azokra a gondolatokra, melyek következőképpen hangzanak levelében: . .Bizonyára nem értünk egyet, ha azt mondom, hogy hiba yoüt (de jóvá tehető) kivenni a gyermekeket a hivatásos erkölcsi nevelők kezéből. Igaz, azok között is lehettek és talán ma is vannak oda nem való személyek. Sokat ártottak az olyan papok, akik nem isten tolmácsai voltak . . . Tegnap a kertészetnél jártam és csodálkozva hallottam, hogy a virágot fél napra eem lehet magára hagyni. Éppen olyan gondos ápolást igényel, mint a kisgyermek . . az erkölcsi, gazdasági, szociális problémák, mindazok az égető kérdések, amelyek miatt annyi bánat, szenvedés, hiábavaló harc, sőt vér folyt és folyik ina is, csak akikor oldódnak meg, ezt már Petőfi Sándor is így látta: „Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán .. .*• Ne haragudjon, hogy leveléből csak kivonatosan idéztünk, de így is annyi kérdésre kell válaszoljunk, hogy erre még egy kötet is kevés lenne. O n azt ajánlja, hogy jobb helyen lenne a fiatalok erkölcsi nevelése a papok kezében. Gondolatmenetében Petőfitől is idéz, sajnos nem tiszta és egyértelmű értelmezésben. Petőfi éppen olyan szellem napvilágáról álmodott, amikor is a nép lerázza magáról az elnyomás és sötétség bilincseit és szabadon lélegezve, bőségesen szívja magába a haladó tudományt. Petőfi a nép szabadságát istenesítette és harcot hirdetett szemben az egyház és a papok reakciós tanításaival, ha úgy tetszik, a valláserkölccsel; ,.Kövesd meg a királyokat, imádkozzál. értük, mert ők az isten földi helytartói*’ — hirdette az egyház. .,Akasz- szátok fel a királyokat’* — mondotta Petőfi. „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket gyűlölnek4’ — mondja Máté evangéliuma. „Legyetek tehát béketürők testvéreim az Ür eljöveteléig” — hirdeti az egyház. A katolicizmusnak e tételek terjesztésével az az igazi célja, hogy az osztálytá riadalomban az elnyomott osztályokat a kizsákmányolok iránti szeretebre nevelje. Ez a nézet azt parancsolja az elnyomottaknál?: és szerintük ez az erkölcsös, hogy ne álljanak ellent a gonosznak, a rosszait jóval fizessék vissza. Ezzel szemben Petőfi így versel az elnyomók ellen: „Ne várakozzunk: e vérengző kutyák lelett, Tartsunk magunk ítéletet!” S vajon Petőfi, az izzó hazafi, igaz patrióta, a szabadság nemzetközi hacosa, ő és a többiek mind- mind, akik minden erejüket, életüket és vérüket a nép szolgálatának áldozták. erkölcstelenek volnának, amikor szembeszálltak az isteninek mondott erkölcsi tanokkal? Szó sincs erről. Már most közelebb kerültünk ahhoz a kérdéshez, melyre válaszolnunk kell. Aki az. erkölcsöt és a szeretetet, valami mindentől elvonatkoztatott kinyilatkozta tásnak tartja, mely őröktől fogva változatlanul létezik, téves tanoknak hódol. Ugyanis az ovsztálytársadalmakban az erkölcsi elveknek mindig osztálytartalma van, valamilyen osztály érdekeit fejezik ki-. Igenám, mondhatja ön, de vannak olyan erkölcsi normák, melyek minden társadalomra egyformán vonatkoznak, történetesen a családról szóló erkölcsi elvek. A mi véleményünk, hogy ezeket az erkölcsi elveket sem lehet elválasztani az előzőektől, mert az osztályerkölcs függvényei: A fele- baráti szeretetet hirdető, az apostoli szegénységet dicsőítő valláserkölcsá alapon álló társadalom tetteiben lábbal tiporja saját elveit: védi a kizsákmányolókait, a magántulajdon szentségét, békét hirdet és megálidja a raíblóháborúkat és fegyvereit: a házasság szentségét hirdeti és áldását adja az adás-vételi szerződés-jetlegű házasságokra, az emberek isten előtti egyenlőségét hirdeti és eltűri a faji üldözést. E zzel szemben a komunista erkölcs tartalma a társadalom haladásáét, a népek békéjéért, az emberek boldogságáért vívott harc. Ennek vívmányai alapozzák meg a családi élet tisztaságát, az emberek közötti szolidaritást, a fejlett munkaerkölcsöt. A kommunista erkölcs elvei és ennek megfelelő normái világosak, tiszták. Nemrégen mondotta Kádár eivtárs, hogy a kommunista ember is a boldogságot keresi, azonban a kommunista ember boldogságának záloga minden dolgozó ember boldogsága. A kommunista erkölcs a kizsákmányoló osztályok elleni harcban született és korántsem olyan idős, mint a vallási tanítások, de elmondhatjuk, hogy máris több emberi érték születésének bölcsője, mim a sok száz éves vallásér- kölcs. Mindezek alapján meggyőződésünk, hogy ön a fiának esetében is másként látja majd az iskolai nevelést, ha még szorosabb kapcsolatot teremt a tanárokkal. Tapasztalathatja, hogy egyetlen becsületes tanár sem ösztönzi nemi kicsapongásra és a mának élésre a fiatalokat. A másik ember megbecsülésére, önfegyelemre nevelnek ők is és csak a tiszta, önzetlen szerelmet és a tiszta érzelmeken alapuló, mély emberi barátságot ismerik el igaznak. Az olyan emberi kapcsolatokat tartjuk helyesnek, melyből egyik fél sem károsodik, sem most, sem később. Azt tartjuk, hogy az ember soha ne cselekedjen olyat, mely dolgozó embertársának kárára vám, ne idézzünk elő olyan viszonyt, melyből a másik fél vesztesen kerülhet ki. A munkásosztály erkölcse abban különbözik minden megelőző osztály erkölcsétől, hogy alapvető tartalmi vonása a társadalmi haladás érdekeinek tudatos képviselete. Ez az erkölcs tehát amellett, hogy osztályerkölcs, kifejezi a társadalom nagy többségének az érdekeit is. Ebben a vonatkozásban megasabbrendű minden erkölcsnél és az egész társadalmat átfogó általános emberi erkölcs kialakulásának csíráit hordja magában, mely akkor teljesedik ki, ha megszűnnek az osztályok, megvalósul a kizsák- mányolásmestes társadalom gazdasági es politikai egysége. A munkásosztály erkölcsének fő jellemvonása az áldozatkészség és odaadás a munkásosztály és a társadalmi haladás ügye iránt, az egyéni érdek alárendelése a proletár iá tus osztályérdekeinek, a bátorság, a fegyelem és összetartás a kizsákmányolok elleni harcban. Jelenleg a szocialista erkölcs kialakulásának vagyunk tanúi és művelői, amikor is új és nemesebb tartalmat kapnak a régi erkölcsi normák is. A haza- szeretet fokozatosan megtisztul a nacionalizmustól és kiegészül az igazi hazafiság elválaszthatatlan jellemvonásaival, a proletár internacionalizmussal. Üj tartalmat nyernek a családdal, a nőkkel, az öregekkel kapcsolatos erkölcsi követelmények stb. Az új tartalom lényege mindenütt a társadalmi érdek feltétlen és következetes képviselete, mely egyben az egyén igazi érdekeinek a képviselete is. "pl ppen nemes céljaink, a kizisákmá- nyolás teljes megszüntetése, a kommunista társadalom felépítése és ennek érdekében vívott harcunk az, amely legjobban felháborítja a nép szabadságának ellenségeit, többek között a pápát és követőit. Kedves Asszonyom! ön a vallási- kölesben vetett hitében azt kéri, hogy jobb kezekbe® lenne gyermeke ott, I ahol a vallás tételei szerint tanítanak erkölcsöt. Nos, a vallás erkölcs legfőbb tanítója, aki hivatott a felebarát! szeretet és megbocsátás hirdetésére, ma is vak gyűlölötte! fordul minden iránt, ami a haladást szolgálja. A pápa a humanizmus nevében megbocsátásért könyörgött a második világháborúban győztes haitalmaknál a fasiszta háborús bűnösök perei idején. „A keresztény irodalom nevében meg kell bocsátani az oktalan rabló- gyilkosnak” — követelte. „Oktalan rablógyilkosok” voltak azok akik embermilliók vadiálati kegyetlenséggel történő ki pusztítását tervezték és hajtották végre. Ezek számára volt megbocsátás. Nem volt soha és ma sincs megbocsátás a kommunistáknak, akik a kizsákmányolás ellen harcoló munkásosztályt vezetik. Ugyanez a pápa a kommunistákra a következőket mondja: „Ezekkel az emberekkel szeműben nem lehet alkalmazni azt, amit a megváltó mondott — bocsáss meg nekik uram, mert nem tudják mit cselekszenek — ezek az emberek nagyér is jól tudják, mit cselekszenek”. Hasonlítsuk össze a kétféle álláspontot és rögtön kiderül a felebaráti szeretet és megbocsátás osztálytartalma és dolgozók félrevezető jellege. T iszteljük azokat a papokat, akik szót emelnek a béke érdekében és lojálisak, megértők harcunk iránt, de éppen a vallási tanokban rejlő megoldhatatlan ellentmondások és korlátok miatt helyesen tettük, amikor a vallásoktatás szabad gyakorlata mellett szabaddá tettük és minden erővel támogatjuk a tudomány alapján álló oktatást és a valláserkölcsnél összeha«- sonlítbatatlamul magasabb erkölcsi normákat fejlesztünk ki, szocialista erkölcsre reveij ük ifjúságurkat. Nem marad tehát öntözetlen még egy fél napra sem az annyira féltett virág, de remesebb ápolásban részesül. Abbar ragyon egyetértünk, hogy elvenni valakitől régebbi hitét anélkül, hogy újabb és magasabb rendű tudatra re- velnénk, megbocsáthatatlan tett, lelkiismeretlenség lenne. Ha a család ugyanazt az erkölcsöt táplálja a gyermekben, melynek hatása alatt állnak az iskolai nevelésben, akikor tiszta, becsületes szándékú, munkára és áldozatra kész, néphez hű igazi embereket nevelünk, akikre a méltán lehetünk büszkék és ők is mély megbecsüléssel gondolnak ránk. tisztelettel: Boda Zoltán Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Wilhelm Fieck elvtársat Berlin (ADN) köztársaság, a Csehszlovák SzoA Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának berlini székhazában szombaton 14 órakor kezdődött meg Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársaság elhunyt államelnökének temetési szertartása. Ezzel egy időben a gyászmenet körülbeül 17 kilométer hosszú útvonalon sok ezer berlini lakos, valamint küldöttségek gyűltek össze az ország minden területéről, hogy elkísérjék utolsó útjára a német nép nagy fiát. A már leszögezett koporsó mellett, amelyet az NDK állami zászlaja borított, a nemzeti hadsereg négy tábornoka állott utolsó díszőrséget. A himnusz elhangzása után a gyászoló gyülekezet percekig tartó meghatott hallgatásba merült. Ezután az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK miniszterelnökének első helyettese, Walter Ulbricht, aki ötven éven át együtt harcolt Wilhelm Pieck- kel a közös célért, mondotta el gyászbeszédét. A mintegy nyolcszáz gyászoló vendég között van a szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnöke vezet; az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népcialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége, élén Münnich Ferenccel, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnökével, a Vietnami Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A gyászolók között volt a német munkásmozgalom sok régi funkcionáriusa, akik évtizedeken át álltak Wilhelm Pieck oldalán, például Rosa Thälmann-nak, % német munkásosztály felejthetetlen vezetőjének özvegye. Megjelentek továbbá a kapitalista országok és a legutóbbi időkben függetlenné vált fiatal nemzeti államok huszonhárom kommunista és munkáspártjának képviselői is. A temetési szertartás után • néphadsereg tábornokai gyászinduló hangjai mellett vállukon vitték ki az NSZEP Központi Bizottságának székházából az első német munkáselnök zászlókkal borított koporsóját. Előttük haladt a néphadsereg díszalakulata, amely a drága halott kitüntetéseit és a koszorúkat vitte. A koporsót követték a legközelebbi hozzátartozók, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Minisztertanács, a Népi Kamara, a Nemzeti Front Országos Tanácsának tagjai, a külföldi párt- és kormány- küdöttségek és a gyászoló közönség. A vietnami pártkongresszus folytatja munkáját Hanoi (TASZSZ) A Vietnami Dolgozók Pártja 3. kongresszusa pénteken újból ösz- szeült. A délelőtti ülésen Truong Chinh, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót a párt ideológiai munkájáról. A délutáni ülésen felszólalt Pham Van Dong miniszterelnök, a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagja. Beszédében kijelentette: „Osztatlanul helyeseljük és támogatjuk a Szovjetunió és a szocialista tábor békepolitikáját, a békés együttélés politikáját, a Szovjetunió általános és teljes leszerelési javaslatait. Helyeseljük és támogatjuk a Kínai Népköztársaságnak azt a javaslatát, hogy kössenek kölcsönös megnemtámadási szerződéseket, létesítsenek atomfegyvermentes övezetet Ázsiában és a Csendes-óceán térségében.” (MTI) Sxebelkó Imrét NEMET KORKÉP <í> Nyugat-Berlin a kémek eldorádója A közelmúltban a nyugatnémet agresszív hadsereg egy Winzer nevű ŐrSzovjetunió ellen. Példaképüknek az Allen Dulles-féle amerikai kémszervezetet tekintik. Nyugat-Berlinben mintegy hatvan féle kisebb-nagyobb kémszervezet dolgozik különféle fedőnevek alatt. Ezeket a sötét bandákat óriási pénzösszegekkel dotálják amerikai gazdáik, nem sajnálják ügynökeiktől a dollárokat, terveik előkészítésére Tekintélyes összegeket fizet az e bűnbarlangok fenntartásában. „A költségek oroszlánrészét ez hatalmas kémközpontokat is ak- amerikai titkos szolgálat, a CIC, nagya és egy Gliga nevű százado- dóba állítottak. Nyugat-Berlint valamint az amerikai felvilágosi- sa átment a Német Demokratikus valóságos kémdzsungellé, a hír- tó részleg, a MID, szintén érdekelt Köztársaságba. Nyilatkozataik- szerzők eldorádójává változtatták, ban ők ismét megerősítették azt A fő célja ezeknek a földalatti in- a tényt, hogy Adenauer Nyugat- tézményeknek az NDK aláakná- idő szerint a Keresztes hadjárat Németországában újra éledezik a zása, de dolgoznak az egész szó- a szabadságért nevű amerikai fasizmus. Tobzódnak az esztelen dialista tábor, különösképpen a szervezet fedezi, amely kommumilitaristák, fegyverkeznek és fe- ..... .. ....__ n yegetőznek. Hitler újsütetű nyugatnémet követői a dühtől elvakultan azon mesterkednek, hogy katonai erőszak útján valósítsák meg őrült terveiket. Bonn háborús terveket sző. Walter Ulbrich elvtárs egyik beszédében hivatkozott a nyugatnémet tisztikar elgondolásaira, amelyek szerint: „Ügy kell operálni, ahogy Hitler tette a maga idejében Ausztriával és a Szudétaföldre való bevonulásával. Villámszerűén rajta kell ütni a Német Demokratikus Köztársaságon és mielőtt ott észbekapnának, már az Oderánál kell lenniük ez újfasiszta nyugatnémet alakulatoknak”. Ezek a veszedelmes ámokfutók Berlin, * Német Demokratikus Köztársaság fővárosa. K Képén a város legszebb új útvonala, a Sztálin-aUée,
