Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

1980. szeptember ti., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Országos ünnepségeken emlékeznek meg Tessedik Sámuelről Nincs elfeledve, de még nincs nagy érdemeinek megfelelő helyre állítva hazánk első agrárpolitiku­sa, szociológusa: Tessedik Sámuel. Szerencsére a kétszáz évvel ez­előtt megkezdett növénynemesí- tési, öntözési és állatenyésztési kí­sérleteinek vannak kiváló folyta­tói, vannak, akik a 15 éve meg­nyílt bő lehetőségekkel élve ered­ményesen gyümölcsöztetik gaz­dálkodási és pedagógiai módsze­reit, tanításait. Az általa alapított, a világon a legelső gyakorlati jel­legű gazdászati iskola padjaiból sok nagyszerű szakember került a magyar mezőgazdaságba, az általa hirdetett eszmékkel („Ki a gazdát jól és az ő jövendőbeli célja sze­rint nevelni akarja, annak magá­nak is jó parasztgazdának kell lennie, ha pedig nem az, akkor úgy ítél, mint a vak a színről”) felvértezve. Az első néhány talics­ka földet, amellyel a sziket digóz- ta azóta — különösen az elmúlt tözenöt év alatt — sok millió köb­méter követte országszerte. Az el­ső kiló lucemamag, amit Bécsből hozott, sok ezer vagon súlyra nö­vekedett és világhírűvé vált. így sorolhatnánk a többi úttörő tény­kedését: az öntözést, a zöldség- és a gyümölcstermes ztést, a selyem- hemyótenyésztést, a háziipari, a községtelepítési módszereinek, elveinek elterjedését. Ezek ellenére nem volt méltó helyre állítva eddig nemzeti nagy­jaink rangsorában. Ezt a hiányt igyekszik most, halálának 140. évfordulóján pótolni a Tudományos Akadémia, a Magyar- Történelmi Társulat, az Agrártudományi Egyesület, a TIT és még számos tudományos intéz­ményünk. Elkészült az első szo­bor-portré, amely az energikus, az újat szenvedélyesen kutató és al­kalmazó a nagyon sokoldalú tu­dóst, Tessediket olyannak ábrá­zolja, amilyen volt, ahogyan meg­ismerték. Szeptember 12-étől háromnapos országos Tessedi'k-ün- nepségekre kerül sor, ennek kere­tében a Tudományos Akadémia ünnepi ülést tart. Az Országos Me­zőgazdasági Múzeumban Tessedik- kiállítás nyílik, s Te&sedik-ünnep- ségeket rendeznek a helyi szer­vek Szarvason, Tessedik több év­tizedes, nagyértékű munkásságá­nak színhelyén. Az országos Tessedik-ünnepsé- gek, s a Tessedik-kiállitás megnyi­tásának előestéjén, szeptember 9- én Matolcsi János elvtárs, az Or­szágos Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója tájékoztatta az orszá­gos és megyei lapok munkatársait a készülő nagyszerű programról. Tájékoztatója után a megjelent újságíróknak bemutatta a kiállí­tást, amely már készen várja az érdeklődőket az ország minden tájáról. Hála a hagyományokat tisztelő szarvasiaknak, akik mú­zeumban őrzik Tessedik több em­léktárgyát és dr. Nádor Jenőnek, a nagy tudós ükunokájának, aki sok használati tárgyat őrzött meg, az Országos Mezőgazdasági Múzeum kiállítása átfogó képet ad azokról a körül­ményekről, amelyek között 1767- ben Tessedik Szarvasra ke­rült s megkezdte elévülhetet­len érdemű kutató, nevelő mun­kásságát, a sínylődő parasztság élete, a „mezőgazdaság jobbításá­ra”. A kiállításon látható Tessedik karosszéke, ivópohara, néhány ál­tala használt kegyszer, s több írá­sos müve és két szobra is, ame­lyeket eltávolítottak a temp­lomból, mondván, hogy azok „bál­ványok”. Tessediket magát is el akarták távolítani Szarvasról, mondván, azért tanul éjjel is, mert buta, az iskolában nem val­lási eszmékre tanítja az ifjúságot, hanem kézművességre, „fabriká- lásra” s eltene van a gyakori tensp- lombajárásnak, azt tartván, hogy „azzal sok hasznos munkaórát te­szünk tönkre”. A 13 évig szerve­zett s végre elkészült gazdasági iskoláját is bezáratták egy időre. Ezekről a támadásokról az aláb­biakat írta: „Én a legnagyobb csa­lódások és ellenműködések között is folyvást szem előtt tartottam, hogy hazámnak és az emberiség­nek használnom kell”. Szerelte ezt a törökök-dúlta, eä- mocsarasodott földet, a nyomor­ban és tudatlanságban sínylődő népet. Mint kora egyik legművel­tebb egyénisége, a jobbágyság fel­szabadítása mellett tört lándzsát, mondván: „Jobb lenne, ha a< jobbágy saját földjét művelné, mert minek fáradozzon, miért jobbítson a paraszt, ha minden a másé”. Tessedik Sámuel nagy ember volt. Életéről és tanításairól meg­emlékezni s nemzeti nagyjaink között az őt megillető helyre állí­tani, kötelessége a mai nemzedék­nek. Kukk Imre Tanácskozások az őszi munkák elősegítéséről Pálinkafőzetők, figyelem! Megkezdte működését a Békéscsabai Föidmüvesszövetkezet 1. számú szeszfőzdéje Gyulai út mellett a 2201. sz. tanyában (körgát mellett, a volt Omaszta-tanyában.) Mindennemű és mennyiségű cefre kifőzését vállalják J 150147 Az MSZMP Békés megyei bi­zottságának az őszi mezőgazdasági betakarítási munkák időbeni és jó elvégzésének elősegítésére hozott határozatáról tanácskoznak ebben a hónapban megyeszerte a kom­munisták és a pártonkívüliek is. A járási pártbizottságokon kibő­vített üléseken tárgyalják meg az őszi felkészülést és tennivalókat, majd ezeket követően a termelő­szövetkezetekben, a gépállomáso­kon és az állami gazdaságokban párttaggyűléseken, pártnapokon beszélik meg a soron következő fontos munkákat, s főleg a még nem termelőszövetkezeti közsé­gekben pedig tanácsüléseket tar­tanak. A községi pártbizottságok helyenként aktíva-ülést is rendez­nek; így például Kétegyházán a tsz-község magyar és román nem- zetségű tisztségviselői: párt-, ta­nács-, tömegszervezeti, földmű­vesszövetkezeti, gépállomási, gé­pészképző szakiskolai, termelőszö­vetkezeti vezetők, munkacsapat- és brigádvezetők, valamint a ter­melőszövetkezetek megerősítését segítő kommunista és pártonkí- vüli pedagógusok vitatták meg a falu jelenét és jövőjét érintő gaz­dasági kérdéseket. A kétegyházi aktívaü'lésen részt vett Szabó Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára. Balázs György elvtárs, a községi pártbi­zottság titkára beszámolójában értékelte az idei nyolc hónap eredményét, amely szerint a ter­melőszövetkezetekben gazdálkodó magyar és román nemzetiségű pa­rasztok holdanként 1,00—1,10 má- zsányival több gabonát termeltek, mint egyéni korukban, annak el­lenére, hogy az idén részben még kisparcellákat műveltek a közös­ben is. Bebizonyosodott: a szövet­kezetek jelentősen erősödtek, ki­forrott a további feladatok irányí­tására alkalmas vezetőgárdájuk. A szövetkezeti törzsterületeken 14 mázsa volt a gabona átlagos hozama, a felfutott területek ered­ménye azonban csökkenti az össz- eredményt, de az még így is jobb az egyéninél. A tartalmas vitában sok szó esett az állattenyésztés fellendíté­nistaellenes pénzemberek magán­egyesülete” — írta egyik cikké­ben a Spiegel című nyugatnémet folyóirat. Köztudott, hogy a fen­tebb idézett hírhedt társaság tart­ja fenn a Müncheni Szabad Euró­pa Rádió intézményeit is, a hideg­háború e mindenre elszánt hazu- dozóját. Gehlen, volt Hitler-tábornok Szövetségi Hírszolgálat nevű kémszervezetének is vannak fiók­jai Nyugat-Berlinben. E nagy­mértékű kémszervezet évi kiadá­sai már 44,2 millió német márká­ra rúgnak. Ebből is következtet­hetünk e szervezet kiterjedésére. Nyugat-Berlinben dolgozik a magyar közvélemény előtt már is­mert Risa-féle kémrádió több szerve is. De vannak olyan kém­szervezetek is, amelyek igyekez­nek ravasz módon álcázni magu­kat. Ilyenek például a „Bolseviz- mus Elleni Harci Csoport”, vagy a „Harci Szövetség Oroszország Népeinek Felszabadítására” nevű kémszervezetek. A Szabad Jogá­szok Bizottsága féle társaság sem egyéb, mint közvetlenül az ame­rikai titkosszolgálatnak aláren­delt szervezet. Ezek azzal csalo­gatják magukhoz az ügyfeleket, hogy „jogi felvilágosítással” lát­ják el őket. A fő részlegek vezetői az alábbi személyek: Walter Ro­senthal. Siegfried Mempel és dr. Pernutz. Ezek az alakok mind hétpróbás fasiszták, már Hitler uralma idején is aktív vezető ná­cik voltak. Ügynökeik mindenféle információkat gyűjtenek. A kato­nai és gazdasági kémjelentéseket Rosenthál juttatja el az USA tit­kos szolgálatának. A politikai in­formációkat Bonnba továbbítják. Egyéb kisebb jelentőségű anyagia­végrehajtására, főleg az értelmi­ségi körökben végzik kártékony munkájukat. Nagy szerepük volt a léggömbakció megszervezésében is. A továbbiakban megemlítjük kát. A Central Intelligence Agen­cy (CIA) „Us-Mission” fedőnév alatt Nyugat-Berlinben is kiépí­tette hálózatát. Igyekeznek a tár­sadalom minden rétegéből kéme­ket beszervezni a maguk számá- még a Keleti Ügyekkel Foglalkozó ra- Ügynökeiknek azt a feladatot Irodát. Ez sem egyéb, mint egy kát, illegális úton szerzett hírei- fedőnévvel dolgozó kémszervezet. két a Rias-rádió munkatársaihoz küldik. Különösen bűnözőket, gyenge akarataú embereket fog­nak be az aljas munkákra. Zsa­rolják, kényszerítik azokat, akik hálójukba kerültek. Az NDK nyomozó szervei már számtalan ügynöküket fogták el. Az Embertelenség Elleni Harci Csoport székhelye szintén Nyugat- Berlinben van, az Strasse 2—4 alatt. Ezt sokáig egy Ernst Tillich nevű pap vezette, aki annyira erkölcstelen volt, hogy még a papi pályáról is me­nesztették. Ekkor választotta új. jól jövedelmező állását, de ké­sőbb itt is mellőzték — most Adolf Hellwig vezeti a csoportot. Ök is egy tucatnyi fiók-kémszer- vezetet tartanak fenn. Nemcsak kémkedéssel foglalkoznak, de igyekeznek szabotázsokat is szer­vezni az NDK-ban. Megpróbál­koztak hidakat, vasutakat, zsili­peket felrobbantani, de legtöbb esetben az NDK lakosai segítsé­gével az államvédelmi szervek nyakoncsipik a banditákat. Vál­lalkoznak terrorcselekmények adják, hogy létesítsenek kapcso­latot az NDK és a többi szocialis­ta ország specialistáival, tudósai­val, jó szakmunkásaival és nyer­jék meg őket kémmunkára. De a gazdasági kártevés és a közszel­lem nyugtalanítása, rémhírek ter­jesztése szintén módszerük. A Counter Intelligence Corps (CIC) főleg katonai titkok meg­szerzésére törekszik. A szovjet hadsereg és az NDK néphadsere- „ . „. , . ,. ge ellen dolgozik. Az angol, a n*L ng Van kemirodaÍa Nyugat-Bér- francia titkosszolgálatnak szintén linben. Ök Nyugat Tájékoztató vannak Nyugat-Berlinben fiókjai. Székhelye: Nyugat-Berlin, Tem- pelhof Manfredov—Richthofen Strasse 2. Ezt a szervezetet a Ke­resztény Demokrata Unió tartja üzemben. 1948-ban alakították. Részt vesznek kémkedésben, em­bercsempészésben, hidegháborús propaganda terjesztésében. Lemmernek, az össznémet kér­dések bonni miniszterének szin­Iroda címen szerepeltetik „cégü­ket”. 1959. februárjában az NDK szervei leleplezték és felelősségre vonták egy terrorista bandájukat. Ezek az ellenforradalmárok ille­gális katonai szervezeteket akar­tak alakítani. A Szövetségi Alkotmányvédel­mi Hivatal szintén kémtevékeny­séget folytat. Ennek keretében is főként volt SS-katonák, régi Gestapo-ügynökök garázdálkod­nak. Mindezeken túlmenően több imperialista ország tart Nyugat- Berlinben közvetlen saját irányí­tás alatt működő hírszerző irodá­A Szabad Európa Rádió „szer­kesztőségeinek” képviseletei sem hiányoznak persze e városrészből. Itt nincs rá lehetőség, hogy az összes ismert kémszervezetet fel­soroljuk. Csupán néhány Nyugat- Berlinben tevékenykedő földalat­ti szervezetről tudtunk írni. De ezek a tények is arról tanúskod­nak, hogy méltányos a Szovjet­unió azon törekvése, hogy ren­dezni kell Nyugat-Berlin ügyét. Legyen Nyugat-Berlin szabad vá­ros. Meg kell szüntetni, hogy 160 kilométer mélyen az NDK terü­letén veszedelmes kémbandák kártékonykodh assanak. (Folytatjuk) séről is, a közös állatállomány, a törzsállomány növeléséről, szám­szerű és minőségi fejlesztéséről, főleg a baromfi- és sertéstenyész­tésről. Hallaná például olyasmit, hogy a sertéshizlalás nem kifizető­dő. A tanácskozáson megállapí­tották, hogy az ilyen nézet hely­telen és nem fedi a valóságot. Be­számoltak a termelőszövetkezetek­ben történő építkezésekről, az Aranykalász Tsz-ben — és másik termelőszövetkezetben is — ered­ményesen építkeznek, egy 50 fé­rőhelyes istállót például száz férő­helyesre építetek át saját erőből, s a sertésszállásokban szintén je­lentősen bővítették a férőhelyet; A tanácskozás legfontosabb té­mája az őszi mezőgazdasági mun­kákra való alapos felkészülés megtárgyalása volt. Az őszi mun­kák időbeni jó elvégzésére, a ter­mények mielőbbi betakarítására, a trágyakihordás meggyorsításá­ra, a mélyszántásra, az időbeli ve­tésre, a jövő évi jó termés meg­alapozására hívta fel a figyelmet Zalai György elvtárs, a járási pártbizottság titkára is. Elisme­réssel méltatta, hogy milyen na­gyot nőttek, sokat fejlődtek azok a szövetkezeti vezetők, akikkel mint egyéni gazdákkal, a télen még vitatkoztak, tudatosan, lelki- ismeretesen vezetik a szövetkezet munkáját. A továbbiakban, arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás adta lehetősé­get kihasználva, tervezzenek bát­ran és reálisan. Figyelemre érdemes, hogy a kétegyházi termelőszövetkezeti ta­gok közül kb. huszonötén a me­zőgazdasági technikum levelező- tagozatára, száznál többen pedig az általános iskola alsó- és felső­osztályainak elvégzésére jelent­keztek. Ebben dicséretes szerepük van a községi pártbizottságnak, a Hazafias Népfront járási bizott­ságának és a helybeli pedagógu­soknak. A pedagógusok példamu­tatóan vállalták: kilenc órát díj­mentesen előadnak a továbbtanu­lásra jelentkezetteknek, hogy megfeleljenek a felvételi vizsgán. Az aktívaülésen nem fukarkod­tak a bírálatokkal sem. így pél­dául a különféle helyekről vásá­rolt sertések között, amelyeket vé­dőszer hiánya miatt nem olthat­tak be, pestis ütött ki. Hiába ír­tak a Földművelésügyi Miniszté­riumba, csupán udvarias elutasító választ kaptak. Gyorsabb és hat­hatósabb intézkedést várnak a mi nisztérium illetékes főosztályától — hangoztatták. Bírálták az olyan bürokratikus intézkedést is, ame­lyet a szerfás építkezési anyagok kiutalásánál tapasztaltak: a két- egyháziaknak például Dobozról, a doboziaknak viszont Kétegyházá- ról kellett a szükséges anyagot beszerezniük. Gondosabb szerve­zéssel munkaegységet és időt ta­karíthattak volna meg, így azon­ban felesleges költségükben és fá­radságukba került. Az ilyen „ke­reszt-szervezés” egyáltalán nem segíti a termelőszövetkezetekel. Szóvá tették azt is: mennyivel hasznosabb lenne, ha az eseten­kénti belső torzsalkodás is meg­szűnne, s valamennyien azért igyekeznének, hogy az időszerű munkákat mielőbb elvégezzék. A termelőszövetkezetek képvi­seletében Sztán elvtárs, az Arany­kalász, Botár elvtárs, a Béke és Tar elvtárs, a Kossuth Tsz elnöke egyértelműen kinyilvánították, hogy az őszi betakarítási munká­kat jól és időre elvégzik és a jövő évi termés magágyát gondosan előkészítik, erre összpontosítják a szövetkezetek minden erejét. B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents