Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10 / 214. szám

■60, szeptember 10., szombat néféjság 3 100 ezer csirke egy évben Már a tavasszal nagy port vert fel a járásban az orosházi Üj Élet Tsz baromfinevelési terve. Sokan hihetetlennek tartották, hogy egy-egy évben 80—100 ezer csir­két is fel tudnak nevelni, mert az elmúlt években . jóformán rá­fizetéses volt itt az állattenyész­tés. A napokban felkerestük a termelőszövetkezet vezetőségét azért, hogy árulják el, hogyan akarnak ilyen sok baromfit ne­velni. — Valóságos csirkegyár lesz ná­lunk jövőre — mondja Fekete Sándor állattenyésztési agronó- mus. Kimondaná is sok, de 100 ezernél is több 80—90, sőt egykilós csirkét szeretnénk átadni a válla­latnak a jövő évben. Az elkövetkező években a fő jövedelmünket az állattenyésztés adja. Szövetkezetünk eddig a gyengeségéről volt híres. Tavaly és azt megelőző években, ha az Űj Élet Tsz-t emlegették járási, megyei értekezleten, mindig rossz példának hozták fel. De igazuk is volt, hiszen nem voK itt semmi. Rossz volt a vezetés, irányítás Egy éve lesz, hogy új vezetőség van és máris nagy eredményeket értünk el, jobb a munkafegyelem, az emberek sajátjuknak érzik a ízletes a nagyszénás! szőlő A tavasszal telepített IS hoM szőlő­vel 30 holdra nő« a nagyszénást Dó­zsa Tsz seőtősfcertje. A 30 hóidból 15 hóid a termő, ebből 10 hóid a bor­szőlő és öt hold a csemege. Finom, ízletes a nagyszénást szőlő. Eddig már több mint 20 mázsáit adtak el a hely­színen és a, környező piacokon; A borszőlőt csak a jövő hónapban szü­retelik, de már mosit készítik a hordó­kat és a pincéit; Az elmúlt hetekben vásároltak tíz W0 hektoliteres befoga­dásé hordát. Az idén máir a pince is kicsinek bizonyult. Most a sarját építő- brigád egy 500 hektoliter befogadási pincével toldotta meg a meglévőt. A naigyon erős boltíves pincét a égotésű téglával rakják ki; szövetkezeteit és mind azon van­nak, hogyan lehet többet termelni, jobban gazdálkodni. Az orosházi járásban mindig sok szép jószágot neveltek. Mi is ápolni kívánjuk ezt a hagyományt. — HOL TUDNAK ENNYI CSIRKÉT ELHELYEZNI? — Na nem egy turnusban kíván­juk ezt felnevelni. Négy 30—10 ezres tömegben; és új módszerek­kel. A termelőszövetkezetekben még ismeretlen a parabola tükrös nevelési módszer. Nyolcvan ilyen melegítő szerkezetet vásároltunk. Kétezer forintért vettük darabját, s ez egyben a műanyát is pótolja. Egy-egy tükör alatt 500 csirke ké­nyelmesen felnevelhető. Persze az nemcsak melegítésre szolgál, de pótolja a nap sugarait és egyéb fontos fényt, amelytől a csirke ro_ hamosan nő. Ezeknek a csirkék­nek nem lesz kifutójuk. A legtöb­bet emeleten és padláson nevel­jük fel. Még a kultúrház padlásán is csirke lesz tavaszra. Egy régi emeletes malom épületét alakí­tottunk át, illetve az átalakítása most van folyamatban. A nagy többségét itt helyezzük el. Októ­ber 1-ig már be is fejeződik az átalakítás egy része, s már az első ötezer csibét el is helyezzük, s ha minden sikerült, december utó­ján már át is adjuk a megfelelő súlyban. Többségét azonban csak január első napjaiban helyezzük ei a tükrök alá, és 40 ezres tö­megben váltják egymást. — ENNYI CSIRKE TALÄN MÉG A KELTETÖÁLLOMASON SEM LESZ? — A többi termelőszövetkezete­ket egy darab csirkével sem akar­juk megkárosítani. Az idén mi 10 ezer csirkét neveltünk fel. Igaz, hogy most nem volt törzsbarom- fink, de a jelenlegi 10 ezerből ki­válogatjuk a legjobbakat, főleg a sárga magyar fajtáját, s mintegy négyezer törzsbaromfit hagyunk meg továbbtenyésztésre. Ezeknek jó része már tojik. Most hozat­tunk nagytestű Hampshire! ka­kasokat Ezeknek az utódaiból lesznek a gyorsnövésü, nagytestű csirkék, amit elsősorban húsra ne­velünk. A négyezer tojótyúk to­jását adjuk be a keltetőállomás- nak. — A TAKARMÄNYELLATÄS- BAN NEM LESZ DIFFERENCIA? — Gondoltunk mi már erre is. Jó közepes kukoricatermésünk lesz, s persze nem osztjuk ki, ezt a tsz-gazdák is megértették, ez az alaptakarmány. Ezenkívül vásá­rolunk csibetápot, amit keverünk zöldtakarmánnyal, sárgarépával és egyéb csirkeeledellel. De van más takarmánylehetőségünk is. Az idén már sok-sok mázsa hul­ladékot vásároltunk az orosházi vágóhídról. A sertések takarmá­nyozásánál jól bevált. A csirkék­nek főleg főtt vért adunk, ettől nagyon nőnek és híznak. Nagyon okosan és jól számodnak az orosházi Űj Élet Tsz tagjai, ve­zetői, amikor ilyen nagytömegű baromfineveléssel foglalkoznak. Csepkó Eta Törik a korai kukoricát, 12 vagon répamagot fémzároltak a magyarbánltegyesi Hunyadi Tsz-iien Magyarbánhegyes évtizedek óta aprómagtermeléssel foglalkozó középparasztjai a télen Hunyadi néven termelőszövetkezetet ala­kítottak és nagyüzemi módszerek­kel folytatják a jól jövedelmező répa-, zöldség- és virágmagter- mesztését. A munkaigényes növé­nyek ápolását és aprólékos gon­dosságot igénylő betakarítását úgy szervezték meg, hogy minden tag olyan növényféle termesztésében segít a nagy táblákon, amilyet az­előtt a saját kis gazdaságában ter­melt. így hozzáértéssel és jó szív­vel dolgoznak a földeken. A jól szervezett munka eredménye, hogy takarmányrépamagból 12 vagonnal takarítottak be, a ki­váló minőségű magot maguk tisz­títják és fámzárolják. 16 holdon több mint húsz féle virágmagot termeltek exportra. Egyik-másik fajta holdanként 22—23 ezer fo­rint jövedelmet adott, ezért elha­Tcmévnyitás tsfén az iparifanuió-iskoiáhan A Munkaügyi Minisztérium bé­késcsabai 611. számú Kulich Gyu­la Iparitanuló-imtézetében szep­tember 7-én tartották meg a ta­névnyitót. Ezen megjelent az is­kola névadójának, Kulich Gyulá­nak az édesanyja is. Másnap, szeptember 8-án volt az első ta­nítási nap. A felszabadulás, de különösen 1950 óta igen nagyot fejlődött az isikola. Akkor még 580 volt a ta­nulólétszám, jelenleg pedig 896. Ezenkívül 304 kereskedelmi tanu­ló is itt részesül oktatásban. Az ipari tanulók 25 szakmában választhattak. Legszívesebben autó-, villany- és rádiószerelőnek, valamiint rádióműszerésanek je­lentkeztek, de kielégítő a jelent­kezőik száma a többi szákmában hogy a balti államok kössenek megnemtámadási egyezményt. Ez idő alatt ülésezett a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bi­zottsága és határozatokat hozott a népgazdaság fejlesztésével kap­csolatos kérdésekben. Megvizs­gálták, hogy az V. pártkongresz- szus határozatait hogyan hajtják végre. Bármerre jár-kel az ember eb­ben az országbaC/, mindenütt ta­núja lehet az egészséges fejlődés­nek. A német elvtársak elmon­dották nekem, hogy 1959-ben gyors ütemben fejlődött mind az ipar, mind a mezőgazdaság. A párt munkájának eredményekép­pen nőtt a dolgozók szocialista öntudata. Ezt bizonyítja az a nagyszerű tény is, hogy ma már az NDK munkásainak 85 száza­léka vesz részt különféle szocia­lista versenyekben. Ennek ered­ményeképpen 1959-ben az ipar mintegy 12 százalékkal termelt többet, mint az azt megelőző év­ben. Különösen az építőipar ért el szép sikereket. Országszerte folyó nagy építkezéseket láttunk. Most az NDK dolgozói a hétéves terv második évének célkitűzéseit váltják valóra. Azt tervezték, hogy az ipar bruttó termelését 1960-ban 10 százalékkal növeli.:. S mindezt a munka-termelékeny­ség emelésével kell biztosítani. Lelkesíti az NDK öntudatos dol­gozóit az a célkitűzés, hogy 1961- ig utol akarják érni és részben el is akadják hagyni Nyugat-Német- országot a legfontosabb közszük­ségleti cikkek fogyasztása terén. Visszakanyarodva az építőipar területére, Drezdában, Berlinben, Rostockban, de kisebb városok­ban is azt tapasztaltami hogy az építőipart gyors ütemben korsze­rűsítik. Előregyártott épületele­meket használnak fel, a legmo­dernebb technikát alkalmazzák. A terv szerint 1965-ig az NDK- ban 772 ezer lakást építenek fel. A lakóházak mellett gondot fordí­tanak arra is, hogy a szükséges kommunális intézmények időben elkészüljenek. Rostockban láttam, hogy az óriási lakóteleppel egy időben épültek az iskolák, bölcső­dék, szállodák, a parkok, sport­létesítmények. Sok olyan létesít­ményt építenek, amely az asszo­nyok munkáját megkönnyíti. Min­denütt elterjedt , az önkiszolgáló boltok rendszere. Klubvendéglő­ket is létesítenek. A lakások na­gyon praktikusak. El vannak lát­va központi fűtéssel, beépített konyhával, bútorokkal. A nehézipar mellett, amelyet szintén meg kellett teremteni ifi az NDK dolgozóinak, jelenleg a vegyipar fejlesztésére fordítanak igen nagy gondot. Amíg 1959-ben az egy főre jutó plasztik-terme­lés 6 kg-ot tett ki, ennek a meny- nyiségnek 1960-ban 7 kg-ot kell kitennie. A termelési színvonal emelése érdekében, amint ezt a német elvtársak elmondották, további munkafolyamatokat gépesítenek és fokozzák az automatizálást. Az NDK dolgozói keményen küzde­nek gazdasági téren is, hogy le­győzzék a kapitalizmust. Sok te­rületen, különösen a fogyasztási cikkeken belül máris túlhaladták Nyugat-Németország színvonalát,. Amíg az NDK-ban az egy főre eső húsfogyasztás 1959-ben 56,2 kq volt, ez 1960-ra 57,2 kg-ra emelke­dett. Nyugat-Németországban vi­szont csak 53,3 kg-ot tett ki. Sok példát hozhatnánk még, amely bizonyítaná az NDK gazdasági sikereit. Forradalmi vívmány az is, hogy ez évben az NDK vala­mennyi községe közös útra lépett, befejeződött a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Bármerre jár az ember, azt látja, hogy a mezőkön korszerű mezőgazdasági gépek dolgoznak. Üj falusi épü­letek, termelőszövetkezeti közpon­tok, istállók, sertés- és baromfi­ólak létesülnek. Valahogy úgy tűnt nekem, mintha ezek a falusi ólak szerényebb kivitelben épül­nének, mint nálunk egyik-másik „tehénpalota”. A német parasztok önerőből is komoly eszközöket fordítanak, pénzt és munkát ál­doznak az új építkezésekre. Még a tengerparti halászok is szövet­kezetekbe tömörültek a legtöbb helyen. Rostockban jártam a hal­feldolgozó kombinátban, amely nemcsak az állami 'halászhajók által kifogott „zsákmányt” dol­gozza fel, hanem átveszik a halat a szövetkezetektől is'. Az életszín­vonal egyenletes fejlődését min­denki elismerte, akivel az NDK- ban beszélgettünk. Bármennyire rágalmazza is az imperialista világ az első szocia­lista német államot, nem képesek megállítani fejlődését. A külön­féle rádiók és televíziók mérhe­tetlen sok dollárt és márkát fel­áldoznak annak érdekében, hogy befeketítsék az NDK-t. De az NDK polgárai saját szemükkel látják a szocializmus és kapitaliz­mus közötti lényeges különbséget, éi a szocializmust választják. (Folytatjuk) is. Csak az érettségizett fiatalok közüli az esztergályos, gyalus és marós szakmára jelentkezőik szá­ma nem éri el a tervezettet. Ne­hezebben jelenkeznek általában a parkettázó és burkoló (csempé- ző) szakmára is. Egyébként a létszámot iparágamként — az igénynek megfelelően határozták meg. A nevelőtestület pedagógusok­ból, valamint kitűnő elméleti és gyakorlati képzettséggel rendel­kező szakmunkásokból és mérnö­kökből tevődik össze. A szakmai képzés színvonalát ez a nevelőtes­tület teljes mértékben biztosítja. A tanév megnyitása előtt ki­festették a tantermeket, újra má­zolták az ajtóikat, ablakokat és három tantermet parkettáztak. A munkák jelentős részét az ipari tanulók végezték éh A magas tamutólétszám tanter­mi férőhely szempontjából meg­nehezítette a helyzetet. Terv sze­rint a Munkaügyi Minisztérium 1962-ben négy tanteremmel, há­rom szertári szobával, igazgató­helyettesi szobával és a főbejárat kialakításával fejleszti a<z iskolát. Ehhez a munkához a városi tanács félmillió forinttal járul hozzá. Pásztor 750 mázsa hal A nagyrészt fél évszázada épí­tett biharugrai halastavakon meg­kezdődött az őszi nagy halászat. A háziasszonyok nagy örömére főleg a legkedveltebb másfél, kétkilós kövér pontyokat emelik ki a víz­ből a 100 méteres nagyhálók, de fognak süllőt, harcsát és olasz ex­portra compó halat is. A Bihar­ugrai Halgazdaság egyébként ez évben hétezerötszáz halat ad a népgazdaságnak. Az 1700 holdnyi területen fekvő halastavakból az idén több mint egymillió forint tiszta nyereségre számítanak. tározták, hogy jövőre 30 holdon termelnek virágmagot. A szorgalmas munkájáról híres aprómagtermelő Hunyadi Tsz tag­sága a megyében elsőnek kezdte meg a korai kukorica törését is; a szovjet fehérkukorica jó ter­mést adott, amit a közös sertés- állomány hizlalására hasznosíta­nak. Október 20-ig befejezi az őszi Yttésf a nagyszénás! Dózsa Tsz Az orosházi járás legtöbb ter­melőszövetkezetében már felké­szültek az őszi vetésre. A mag­ágyakat és a vetőmagot elkészí­tették, az esőtlen száraz ősz azonban egy kicsit kitolja a ve­tés idejét. A legtöbb tsz-be, már szeptember első napjaibai hazzáfogtak volna az őszi ke­verék, valamint az őszi árpa ve­téséhez, de várták az esőt. A kedd-szerdai esős nap után az­tán több termelőszövetkezetben már megkezdték ezt a munkát. A nagyszénási Dózsa Tsz-ben megcsávázták az őszi árpa vető­magot, s a jövő héten már ők is vetnek. A terv szerint 200 hold ősziárpát s ezt követi a 160 hold szovjet, a 10 hold olasz és a nagyterületen magyar őszi bú­za. Október 20-ig az őszi vetést befejezik. Különös büszkeség A teremben mindenki a felszó­lalóra figyelt. Nem lehetett nem a felszólalóra figyelni. Kemé­nyen, határozott hangon beszélt, mély baritonja betöltötte a ci­garettafüsttel nyakig bekent ter­met. — Ez öntudat? — ütötte oldalba Felcsútiné szomszédját és kelle­mesen megborzongott. Karikás- né elismerően bólintott, és egy kemény csengésű mondat után a derekától egészen a nyakáig U- babőrös lett. — Nincs itt félrebeszélésnek helye! — folytatta dörögve a fel­szólaló és szemét elszántan kö­rülvillogtatta a jelenlévők feje fölött. A feladatot, mely szerint beszélgetnünk kell az aktivisták­kal, nem csináljuk. Egyáltalán nem beszélgetünk velük! Nem akarok én valami nagyot mon­dani, de nem beszélgetünk ve­lük. Nincs ebben semmi ördön­gösség. Hanyagok vagyunk. Meg­alkuszunk a nehézségekkel. Tud­ják önök, milyen súlyos felelőt­lenség ez?! Ezt nem tudhatják, csak mi tudjuk, mi élünk ebben az opportunista mocsárban. Hir­telen mozdulattal fejét felvetve leült. Arcára kiült az önmegelé­gedés. Szemével Felcsútiné te­kintetét kereste, hogy elkapja a bátor önbírálatért kijáró elisme­rő pillantást. Felcsútiné azonban már nem figyelt rá. Miután elmúlt a bor­zongása, egy kis hajót rajzolt el- merülten a jegyzetére. B. Z. Szeptember 20-a után megkezdik a rizshántolást Dévaványán A Dévaványai Rizshántolóban gondosan felkészültek az új termésfogadásra. Kijavították a gépeket, s szemetnyugtató bor­sózöld zsínűre festették. A jónak ígérkező termés hántolását szeptember 20-a után kezdik m*»g. A Békéscsabai Erzsébet Malomban, ahol szintén hántolnak rizst, előreláthatóan októ­ber elején látnak munkához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents