Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

2 NÉPÚJSÁG I960, szeptember 8., csütörtök 1ÉÜZTÖIEK Van úgy, hogy az újságíró tar­solyában feltorlódnak a megírásra váró témák, s bizony előfordul, hogy mire a tudósítás nyomdába, s onnan az olvasó elé kerül, már elveszti a frisseségét, amit jelent­hetett volna, ha idejében közlésre kerül. így jártam én is a vésztői híradás esetében, pedig nagy új­ságot szerettem volna közzé tenni akkor, amikor még azt hiszem, egyik községünk sem dicsekedhe­tett olyan eredménnyel, mint Vésztő. Ebben a községben ugyan­is már a múlt hét elején nem egy olyan termelőszövetkezet volt, a- melyik elvetette az őszi árpát, tel­jesen befejezte a cukorrépa-sze­dést és -szállítást, vagy alig ma­radt valami szántani valója az ősziek alá. A rossz hír már a múlté Egyöntetűen vallják a vésztői emberek — vezetők és tsz-tagok egyaránt —, hogy ilyen sikeres év­re nem emlékeznek községük tör­ténetéből. Hiszen neb is olyan ré­gen még a vésztői rossz állapotok voltak híresek és szinte szájról szájra járók a megyében. Hány gyűlésen elhangzott a szeghalmi járásban, hogy „A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz egymaga több búzát termelt tavaly, mint az egész közel 15 ezer lelket szám­láló Vésztő.” Ez a ..rossz hír” azonban már a múlté. Az idén, írd és mondd: nyolc nappal előbb­re vannak a vésztőiek valamennyi munkával, mint tavaly, s az ak­kori 5,5 mázsás búzaátlag helyett nyolc mázsát takarítottak, be hol­danként a termelőszövetekezetek. A termelőszövetkezetek, mert a tavalyi öt százalék helyett az idén már a község szántóinak 95 száza­lékán folyik közös gazdálkodás ebben a községben is. A párt azt tanítja: azért szük­séges a szövetkezés, mert ilyen módon magasabb terméseredmé­nyeket tudnak elérni a gazdák. Nos, ez az igazság bebizonyoso­dott Vésztőn is. Egy esztendő eredménye Ebben az évben még nem ala­kították ki ugyan a nagy táblákat, de a jobb talajmüvelésre így is le­hetőség nyílott. Azelőtt idegen­kedtek a vésztőiek a műtrágyá­zástól. A termelőszövetkezetekbe tömörült gazdák egy része is csak „kényszerűen” fogadta el a több­ség akaratát, hogy fokozottabban kell alkalmazni a műtrágyát. A közös határozat azonban meghoz­ta az eredményét: a községi sta­tisztika mutatja ki, hogy egyet­len év alatt, méghozzá nem is a legkedvezőbb időjárástól kísérve, 10—15 százalékkal növekedett a kalászosok és a kapások átlagter­mése Vésztőn. Bizakodó, jó han­gulat lett úrrá az egész községben. A Petőfi Tsz és a többi termelő- szövetkezet közgyűlésein már nem arról beszélnek a szövetkezeti gaz­dák, hogy mi volt, hanem, hogy mit akarnak tenni a még ered­ményesebb gazdálkodáshoz. Eddig „sok” volt a föld Vésztőn, most kevés, s a vitákban egészséges utat tör magának a jövő, a belter­jes gazdálkodásra való áttérés gondolata. Forr, pezseg az élet a határban. Mind a hét termelőszövetkezet mindennap szinte létszámon felüli tagsággal dolgozik. Ezért haladtak olyan jó előre. A középmélyszán­tást már csaknem teljesen befejez­ték, a trágyát egész karavánok hordják, s mint említettük, az őszi kalászosok vetése is néhány he­lyen már befejeződött, másutt pe­dig teljes erőbedobással folyik. De vajon mi az az erő, amelyik ilyen változást idézett elő egy év alatt Vésztőn? Hiszen amikor a tavasszal hozzáfogtak a gazdák a közös munkához, még nem láthat­ták gyakorlatban, hogy erőfeszí­téseiknek ilyen nagyszerű ered­ménye lesz. Mégis azt kell monda­nunk; igenis látták. A helyi párt- szervezetek öntöttek beléjük, hitet a jövőt illetően. Ha valaki bizonyságot akar sze­rezni erről, menjen Vésztőre és mérje le, mit jelentenek a jól mű­ködő pártszervezetek a közös gaz­daság megszilárdításában. Pardi elvtársék — és az egész pártbi­zottság — igen jó módszerekkel érték el, hogy mindenki ügyévé tegyék a községben a termelőszö­vetkezetek megszilárdítását, hogy állandóan fejlesszék a termelési agitációt és folyamatossá váljon a pártellenőrzés is a termelőszövet- (kezetek gazdasági munkájában. Legelőször abban adtak segítsé­get, hogy mind a hét tsz-ben meg­alakuljon a pártszervezet, amely valóban motorjává lett az előre­haladásnak. Segítettek és segíte­nek abban, hogy a tsz-párttitká- rok pártbizottsági szinten nyúlja­nak a nehézségek megoldásához. Meghívják őket a községi párt v. b. ülésekre, ezenkívül rendszeres tit­kári értekezleteken beszélik meg velük a közös gazdaság dolgait, s a viták során egységes álláspont alakult ki minden kérdésben. A tsz-pártszervezetek havonta tarta­nak taggyűléseket, de ha a hely­zet úgy kívánja, rendkívüli tag­gyűlést hívnak össze. Ilyen módon a párttagok tájékozottak minden területen, s a közgyűléseken egy­ségesen tudják támogatni a gaz­daságvezetést. Ez az egység igen imponáló a pártonkívüliek előtt, magával ragadja őket is. Ez a „titka” annak, hogy a község va­lamennyi termelőszövetkezetében nincs úgynevezett „munkaerőhi­ány”. Az egész tagság egy aka­rattal dolgozik, s nemcsak a me­zőn követi a kommunistákat, ha­nem a tanulásban is. Mert Vész­tőn a tsz-párttagok 100 százaléka részt vesz az oktatásban és rajtuk kivül igen szépszámú pártonkívüli önkéntes jelentkezőt osztottak be a különböző őszi és téli tanfolya­mokra. Jól vezetik gazdatársaikat De nemcsak a szimpatizáns gy ti­ni erősödik állandóan a tsz-párt­szervezetek körül a jó munka kö­vetkeztében, hanem hónapról hó­napra erősödnek szervezetileg is a partszervezetek. Tavasszal 55 párttag dolgozott csak a vésztői termelőszövetkezetekben, jelenleg 99, ám 30 tag felvételi kérelme most van elbírálás alatt. Sokan a különböző szaktanfolyamokon je­gyezték el magukat a szervezeti élettel, mint az a 16 traktoros is, aki a zsámbéki traktoros-iskolán tanult négy hónapig. Péter And­rás, Eszlári Géza és a többiek, ha­zajőve kérték rendkívüli tagfel­vételüket. Sokan pedig, mint Ku- rucsó Sándor, csak később, a vész­tői kommunisták tevékenysége láttán határozták el: ott a helyük azok között, akik minden hely­zetben megtalálják a cselekvés fonalát és jól vezetik gazdatársai­kat a jobb élet felé... Nos hát, ha a termelési hír, amely a vésztői szövetkezeti gaz­dák idei nagy fegyvertényét el­késett is nyilvánosságra hozni frissiben, az a módszer, amellyel ezt a sikert elérték, azt hisszük aktuális maradt, s még mindig meríthetnek belőle erőt, lendüle­tet más községekben akár a párt- szervezetek is... Varga Dezső WILHELM PIECK 1876—19ö0 Szeptember 1-én, szerdán reggel nyolc óra 55 perckor, 84 éves korában elhunyt Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársa­ság elnöke. A kezelőorvosok által aláírt hivatalos jelentés közli, hogy Wil­helm Pieck szeptember 4-én akut szívgyengeségben megbetegedett, amelyhez később tüdőgyulladás járult. A szívgyengeséget a hőmér­séklet csökkenése ellenére sem sikerült leküzdeni és a szívműködés, valamint a vérkeringés fokozódó gyengülése következtében szer­dán reggel, 8 óra 55 perckor beállt a halál. Wilhelm Pieck életraj'za Wilhelm Pieck, a német és a nemzetközi munkásmozgalom ki­váló harcosa, a Német Kommu­nista Párt és a Szocialista Egy­ségpárt egyik megalapítója 1876 január 3-án született Gubenban Már 18 éves korában mint szak- szervezeti vezető irányítja a bré­mai munkások sztrájkját. 1906- ban a Német Szociáldemokrata Párt brémai szervezetének titká­rává választják. A párt balszár­nyán Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg és Clara Zetkin mel­lett harcol a pártvezetőség op­portunista politikája ellen. Az el­ső világháború éveiben egyik leg­aktívabb nemzetközi harcosa a békének. Számos gyűlésen leple­zi le a háború imperialista jelle­gét, s a szociáldemokrata párt vezetőinek soviniszta politikáját. Egyik megalapítója a Spartakusz Szövetségnek és szervezője annak a háborúellenes tüntetésnek, ame­lyet 1915 május 28-án a berlini Reichstag előtt első ízben rendez­tek meg a német nők. Letartóz­tatják. Öt hónapi börtönbüntetés után a frontra küldik, de megta­gadja a katonai szolgálatot. Meg­szökik. 1918. januárjában Hollan­diában egy antimilitarista folyó­irat munkatársaként dolgozik, s közben a legszorosabb kapcsola­tot tartja fenn a Spartakusz Szö­vetséggel. 1918-ban részt vesz a németor­szági novemberi forradalomban s a Német Kommunista Párt ala­kuló kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választják 1946-ig, vagyis a Német Szocia­lista Egységpárt megalakulásáig tagja a Központi Bizottságnak, majd az Egységpárt elnöke lesz Otto Grotewohl-lal együtt. Wil­helm Pieck elvtárs egyik szerve­zője annak az antifasiszta egység­frontnak, amely szerte Európá­ban létrejön a fasizmus ellen. Részt vesz a Kommunista Inter­nacionálé munkájában, s 1928-tól annak vb-tagja, majd 1931-től a végrehajtó bizottság elnökségének és titkárságának a tagja. 1933-ban Franciaországba emigrál, majd mikor letartóztatják Ernst Thäl- mann-t, a Német Kommunista A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának Kedves Elvtársak! Őszinte megrendüléssel vettük hírét szeretett és nagyra becsült elvtársunk, Wilhelm Pieck el- elhunytának. Mélyen átérezzük azt a veszteséget, amely önöket, párt­jukat és az egész nemzetközi munkásmozgalmat érte. Wilhelm Pieck elvtárs, a német nép és munkásosztály törhetetle- nül hűséges fia a kommunista harcosok élgárdájához tartozott. Azok a harcok, amelyeknek veze­tője és részese volt, a német és az európai munkásmozgalom har­cainak történelmi állomásai. A magyar munkásosztály úgy ismeri őt, mint aki az első világ­háború idején vállvetve harcolt Rosa Luxemburggal, Kari Lieb- knecht-tel, majd Ernst Thäl- mannal a forradalmi munkásmoz­galom nagy mártírjaival a háború ellen. Egyike volt Spartakusz Szövetség megalakítóinak. A né­met nép boldogabb jövőjéért foly­tatott harca miatt börtönbe ve­tették. Tevékeny részese a novem­beri forradalom előkészítésének: alapító tagja Németország Kom­munista Pártjának, tagja a Kom- mintem végrehajtó bizottságának, majd elnökségének és titkárságá­nak. Gyászoljuk őt. rrtint a munkás- osztály nagy fiát, a munkásosz­tály egysége megteremtésének fá­Párt Központi Bizottságának el­nöke lesz. 1939-ben a Szovjetuni­óba utazik és onnan irányítja a német kommunisták illegális munkáját. A hitleri Németország szétzúzása után visszatér hozajá- ba, s a párt központi bizottságá­nak élén mozgósítja a német de­mokratikus erőket az új Német­ország megteremtésére, a fasisz­ta maradványok felszámolására. Wilhelm Pieck több könyvet és igen sok cikket írt, amelyben sík- raszállt a német és a szovjet nép baráti kapcsolatainak erősítésé­ért, a béke védelméért, az egysé­ges, demokratikus, békeszerető, független Németország megterem­téséért. radhatalan harcosát, a Német Szocialista Egységpárt elnökét, a nagy államférfit, aki 1949 óta mint a Német Demokratikus Köztársaság, az első német mun­kás-paraszt állam elnöke állt né­pe élén. Bátorsága, a munkásosztály szol­gálatában oly gazdag élete pél­dakép a nemzetközi munkásmoz­galomban. Drága elvtársaink, pártunk tag­jai, a dolgozó magyar nép oszto­zik megrendülésükben és mélysé­ges gyászukban. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében KADAR JÁNOS fi Dobi István, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, dr. Jo­hannes Dickman elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Ka­marája elnökének és Otto Grotewohl elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének küldött táviratban fejezte ki részvétét Wilhelm Pieck elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Németország Szo­cialista Egységpártjának elnöke, a né­met és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosa halála alkalmából. » A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége részvéttáviratot intézett a Szabad Német Szakszerve­zetek Szövetsége Elnökségéhez Wil­helm Piech elvtárs elhunyta alkalmá­ból. (MTI) Részvét-táviratok Wilhelm Pieck elvtárs elhunyta alkalmából Ssebelkó Imre: r Ma már teljesen új városnegye­deket láthatunk a városban, r Modern utcasorok, erkélyes, vi­NEMET jgsfe 7 óra tájban érkezik a vonat az ősi német vá­rosba, a kultúra hazájába, Drez­dába. Drezdának nagyon szép a környéke. Van folyója és a környékét erdők és hegyek éke­sítik. A vonatból is látható, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nagy gondot for­dított Drezda újjáépítésére Köztudott, hogy szinte a hábo­rú utolsó napjaiban az angol­szász légierők szőnyegbombá­zással pusztították el ezt a hí­res kultúr centrumot. A nyuga­ti imperialisták látták, hogy Drezdát a Szovjetunió szaba­dítja fel, tudták, hogy ez a te­rület szovjet megszállási öve­zet lesz. És éppen ezért mértek gyilkos légi csapást erre a ka­tonailag ekkor már nem jelen­tős városra. Emberek tízezrei pusztultak el, szinte teljesen rommá változott Drezda. Na­pokig lángolt és az óriási tü­zek rőt fénye 50 kilométerre is látszott. A halottakat vagy kö­zös sírokba temették, vagy ku­pacba gyűjtötték és benzinnel leöntve, elégették. A hitler-fa- siszták háborújáért szörnyen megszenvedett a drezdai lakos­ság. Az NDK kormánya, a vá­ros lakói mindent elkövetnek a gyors újjáépítés érdekében, rágós ablakú korszerű lakóhá­zak és középületek épülnek itt. . Mindezek ellenére az embert szinte mellbevágja a még meg­lévő romok látványa és szinte elemi erővel tör ki e romok lát­ványán a vágy: soha többet há­borút. A Szovjetunió azzal is kinyilvánította igaz barátságát a német nép iránt, hogy az el­múlt időszakban visszajuttatta Drezdába a híres képtár műre­Ismét régi szépségében tündököl a helyreállított, világhírű drezdai Zwinger.

Next

/
Thumbnails
Contents