Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-08 / 212. szám
szeptember &, csütörtök népűjsAa 3 Kilencszáz traktor szánt éjjel a megye termelőszövetkezeteinek földjén OKOS FEJJEL A megye ú,i és területileg megnövekedett termelőszövetkezeteinek határában véglegesen kialakultak a nagytáblák, melyeken éjjel-nappal szántanak a traktorok. A gépállomások és termelő- szövetkezetek vezetői karöltve gondoskodnak az éjszakai munkák előfeltételeiről: mindenekelőtt területet igyekszenek biztosítani a gépek számára, ezért jól megszervezik a betakarítást és a trágyázást. Gondoskodnak az üzemanyag helyszínre való szállításáról és a gépek jó karbantartásáról is. A gépállomások az elmúlt télen fiatal termelőszövetkezeti tagok közül sokat neveltek (Tudósítónktól): A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat az 1949. évi államosítás után kezdte meg működését. Ebben az időszakban még csak két gyulai nyomda volt irányítása alatt. A gyomai Kner és a békéscsabai Hírlap nyomda 1955. január 1-én került a vállalathoz. A vállalatnak jelenleg mintegy 170 dolgozója van, ennek fele nő. Az utánpótlásról is gondoskodnak, 23 tanulót oktatnak. A vállalat kereskedelmi nyomtatványokat, könyveket és újságokat készít. Az évi termelési terv hatmillió forint. Az első féléves tervet 107 százalékra teljesítették. Az idén nagyobb a konyvterme- lés; Gyomén mintegy 34 tonna könyvet nyomnak. Ennek 90 százalékát a Budapesti Helikon Könyvkiadónak készítik, ezenkívül a Móra, a Kossuth és az Eu- \ rópa Kiadónak is dolgoznak. A híres miniatűr könyvek is itt készülnek. Az országos versenyben a szép könyvek előállításáért már több első és második díjat nyertek a gyomaiak. Az 1958. évi Brüsszeli Világkiállításon egy ezüst- és egy bronzérmet szerezmekeit, csodalatos festményeit. Ma Drezda élő, ismét virágzásnak induló szép város, a turisták nagy érdeklődéssel nézegetik utcáit, szép parkjait, színvonalas üzletsorait. J) rezda után hatalmas me- zőségeken át vezet az út. Szinte Berlinig mintha ligeteken át haladnánk. Erdők, legelők, szántóföldek panorámájában gyönyörködik az utas. Amikor Moszkvába utaztam, Moszkva előtt láttam ehhez hasonló erdőket, ligeteket. Itt-ott megcsillan egy-egy nagyobb tó víztükre is. Még nincs fél tíz, amikór vonatunk megáll. Berlin közelében vagyunk. Az NDK határőrei ellenőrzik a vonat utasait. A vonatban utazó német munkásfiatalok elmondják nekünk, hogy erre azért van szükség, mert Nyuga- Berlinben szabadon garázdálkodnak a kémek, diverzánsok, sőt a demokratikus Berlinbe is szabadon átmehetnek. Viszont a hatóságok éppen ezért tartanak Berlin körül határellenőrzéseket, hogy az NDK területére be ne hatolhassanak ezek a kártevő elemek. Gyorsan halad az ellenőrzés és már indul is a vonat tovább. Feltűnnek Bertraiktorossá, akik a nyári nagy munkák idején alaposan megismerkedtek régi traktorosok társaságában a gépekkel, és most megbízhatóan dolgoznak éjjelnappal egyaránt. így tudták biztosítani, hogy éjszakánként kilencszáz gépállomás! traktor hasítja a friss barázdákat, s több mint háromezer holdon készül el a szántás. A battonyai és sarka- di gépállomás körzetében például ötven—ötven gépet állítottak be kétműszakos munkára, s a termelőszövetkezetek vezetői kiváló minőségű munkát vesznek át a lelkiismeretesen dolgozó traktorosoktól. ték. A békéscsabai telepen főleg napi- és hetilapot készítenek, ezenkívül vegyes nyomtatványokat állítanak elő. Gyulán pedig főként kereskedelmi nyomtatványokat, plakátokat és címkéket készítenek, évente mintegy 60 tonna mennyiségűt. Az idén mintegy 300 ezer forintos költséggel korszerűsítik a gyomai telepet, ezemkívüli egy fűzőgépet és egy hajtógépet is felszerelnek. A második ötéves tervben a vállalat mintegy kétmillió forintot kap gépi berendezésekre és automata gépek beszerzésére, ötszázezer forintot pedig a gyulai központi telep bővítésére őszi idényben kettős feladatot kell megoldaniuk: a betakarítást és a vetést. Az idén ennek a kettős feladatnak a teljesítése rendkívül sokoldalúságot követel minden termelőszövetkezeti vezetőtől. Ezekben a napokban már megye- szerte tapasztalható az a gondosság, amely a betakarítás és a vetin külvárosai. Az óriási háztömbök és gyárkémények tövében sok apró kis házat és pár négyszögöles kis kertet láthatunk. Sok-sok ezer ilyen kis ví- kendház van Berlin peremrészein. Erről elmondották német barátaink, hogy már a fasiszták idején is a hatóságok elősegítették az ilyen kis kertek vásárlását a munkások számára azzal a ravasz céllal, hogy odakössék őket a földhöz, bíbelődjenek kicsit kertészetükkel, így legalább el lehet vonni őket a politikától, nem hiányzik nekik a munkásmozgalmi és szakszervezeti élet. Természetesen ezeknek most más a szerepük. Amellett, hogy szombat—vasárnap pihenhetnek itt a dolgozók, most lehetőség van az NDK polgárai számára, hogy szabadon éljék a munkásmozgalmi életet, politizáljanak, tanuljanak kedvük szerint. szépen kivilágított berlini pályaudvarra percnyi pontossággal futott be a derék Hungária express. Elfoggdottan szálltunk ki a kocsiból, megérkeztünk Berlinbe. (Folytatjuk.) Egy kicsit összecsaptunk barátommal. Örök vita áll köztünk a tanulást illetően, tegnap azonban már a vitában egymást is „letegeztük”. Különben, úgyszólván mindent „egy szemmel” nézünk a társadalmi, politikai és gazdasági életben, de az önképzésről alkotott véleményünk sehogysem egyezik. Ö konokul tartja azt, hogy nem sokat számít az általános vagy szakképzés, fő hogy becsületes legyen valaki az ügyhöz, magáénak vallja a szocializmust és — ezt mindig hozzáteszi — politikai érvei sose fogyjanak el. — Ha politikailag valaki mellettünk van, az már eleve elég ahhoz, hogy megfeleljen beosztásában. — Ez lényegében a koncepciója, az alapja mondanivalójának. Nem értek egyet vele, s bizony össze-összeakaszkodnak érveink. Tegnap aztán magát látta igazolni. A Népszabadság vasárnapi számát lobogtatta az orrom előtt: idenézz, kinek van igaza, nekem vagy neked? Nézd, mit ír a Nép- szabadság. Diadalmasan olvasta fel a következő mondatot: „.. .de egyelőre legjobban a Gábor Áron Tsz áll, élén a hat elemit végzett B. Papp Ferenccel.” Mit szólsz ehhez? Pedig van Dévaványán (innen íródott a Népszabadság riportja) olyan tsz is, amelyiknek tanult ember az elnöke. Mégis a hat elemis Papp Ferenc vezeti legjobban a tsz-t. Ez pedig tény édes barátom... Még az a szerencse, hogy nekem sem kellett messze menni érvért. Ugyanis a szemben levő oldalon öklömnyi cím közli: Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfej lesztésére. Én az én érvemet, ő az 5 érvét, állásfoglalását magyarázta. A végén azt vágtam hozzá, hogy „buta fejjel nem lehet szocializmust tés tervszerűbbé tételére vonatkozik. Sarkadon, Méhkeréken, Kötegyánbam és Sarkadkeresztú- ron valamennyi közös gazdaságban tervet állítottak össze az őszi időszakra. Ebben a cukorrépa, kukorica, rizs, maglucema, siló- kukorica betakarítása mellett helyet kapott a gépállomás traktorosainak munkája is, a szántás, Vetés, műtrágya- és az istállótrágya szórása. A szövetkezetben ezekben a tervekben határozzák meg az őszi gabonafélék vetésterületétnek nagyságát is. A gépállomási vezetők felmérése alapján az említett községekben még 11 ezer hold vár szántásra, 9 ezer hold vetésre és háromezer hold maglucerna- és vöröshere-csép- lésre. Hatsxáxtiz kisiparos dolgoxik Békéscsabán (Tudósítónktól.) Békéscsabán jelenleg 610 magánkisiparos működik. Ebből 114- en szabadiparral, 36-an háziiparral rendelkeznek, 16-an pedig vándoriparosok, a többi kisiparosnak kötött ipara van. A szakiparosok kimondottan a lakosság szükségleteinek kielégítésén dolgoznak, javító, szerelő tevékenységet folytatnak? ezenkívül megrendelést is vállalnak. A kisiparosság gondoskodik az utánpótlásról, az idén 39 ipari tanulót szerződtettek a különféle szakmákban. Több szakmában nincsen magánkisiparos, de az ezekben jelentkező igényt vagy a kisipari szövetkezetek, vagy az állami és tanácsi vállalatok látják el. csinálni.” Ö meg vissza, hogy „se hideg, se meleg emberekkel még úgy sem!” Nem tudtuk egymást meggyőzni és félő, hogy néhány ember fejében talán éppen a régi, rossz módszer miatt, akad ferde nézet a folytonos tanulásról. Természetesen politikai hűség és meggyőződés nélkül nem lehet jól dolgozni. De nem lehet szakmai hozzáértés nélkül sem. Az egyik éppen olyan fontos, mint a másik. Hiába tudok én okosan bánni a számokkal, ha ezt nem a nép, a társadalom, a szocializmus ügyéért teszem; és megfordítva: hiába akarok én minden erőt beleadni abba, hogy egy automata gépet szerkesszek, ha nem értek a géptechnikához. Ezért kettőzött a mi káderpolitikánk is: legyen az ember hű a néphez, a párthoz és értsen a szakmához. De hiába hű, ha nem akar könyvet és ceruzát venni kezébe, vagy hiába tanul meg bármit, ha ezt nem a népért gyümölcsözteti. Vigyázni kell azonban: én azt tartom, aki hű és igazán hasznot akar hozni a szocialista rendünk konyhájára, azt nem kell különösebben unszolni arra, hogy tanulja meg a szakmáját. 1945 után fiatal rendünk nem állt sem szakkáderekben, sem politikai káderekben a leggazdagabban. A szakemberek igen nagy hányada elillant kenyéradójával, vagy ha ittmaradt, nem bízhattuk rá az ország gazdasági és politikai életét. (Akik viszont a népet tartották kenyéradójuknak és képesek voltak hűséget vallani az új rendnek, azok kevesen voltak.) Természetesen a kommunistáknak akkor az volt a legfontosabb dolguk, hogy megbízható, munkás- és parasztembereket tegyenek a népgazdaság vezető posztjaira. Képtelenség lett volna akkor az esztergályostól megkérdezni, hogy elvégezte-e a középiskolát vagy az egyetemet, mert ha nem, akkor nem felel meg gyárigazgatónak Hogyan végezte volna el az iskolát, amikor a megélhetésre sem adott elegendőt neki a kapitalizmus? Ekkor még kissé a gyakorlat is az volt, hogy majdnem büszkén mondta a munkás: nekem hat elemim van! Volt ebben valami jogos büszkeség is: a proletárbüszkeség. Őszintén: nem politikai fémjelzése volt-e akkor valakinek, ha munkásember volt, s a nyomorúságos, nehéz megélhetés mellett nem volt képes továbbtanulni? Az volt. És emiatt a gyakorlat egy kissé olyan látszatot is keltett, hogy aki iskolázatlan, az feltétlenül megbízható, mert proletár, aki viszont egyetemet végzett ... hát, hát annak azért utána kell nézni. Hol vagyunk ma már mi ettől? Amilyen képtelenség volt akkor a munkást kérdőre vonni, hogy miért nem végzett egyetemet, olyan képtelenség lenne ma megsértődni, ha a párt azt kérdezné: elvtárs, mit csináltál te tizenöt évig? Miért nem tanultál? Nem szőcséplés és nem frázis a VII. kongresszus szava: Meg kell javítani minden területen a szakvezetést. Ezt anélkül, hogy állandóan tanuljon az ember, nem lehet megtenni. Az oktatási irányelvek meglehetősen keményen mondják: „Jobban készítsük fel ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására.” Épülő társadalmunk a legmagasabb életszínvonalat akarja biztosítani a népnek, úgy is, hogy az emberi erőt ne a nehéz és fárasztó munka őrölje fel. A gyors termelési eljárások, a gépesítés minden területen, beleértve a mező- gazdaságot is, az automatizálás mind-mind azért van, hogy az ember felszabaduljon a fáradságos fizikai munka alól, idejét és erejét önmagára, a szépre, a jóra, a szórakozásra fordíthassa. Igen- ám, de az arató-cséplő kombinát használatához már nem elég a négy elemi, az automatagép kezeléséhez már nem elég a segédoklevél. Érteni kell a géptechnikához, a számokhoz és sok minden máshoz. Aki pedig automataüzemet vezet, vagy akinek a gépkombinátok százai vannak gondjaira bízva, annak különösen sokat kell tudnia. Ezért is mondjuk, hogy a szocialista társadalomnak alaposan képzett emberekre van szüksége. Már ma is ütköznek ki gondok: óráról órára csodálatba ejti az embereket a technika fantasztikus fejlődése. S aki nem törődik önképzésével, bizony hamar meglepetés éri. Nem vitás, Magyarországon még soha nem tanult annyi ember, mint ma. Megkétszereződött és megháromszorozódott a középiskolák és egyetemek hallgatóinak száma, tízezrével tanulnak politikai és szakmai levelező oktatáson. Ugyancsak az emberek képzését szolgálják a TIT, a művelődési otthonok és egyéb szervek előadásai. Tehát millió lehetőség van ma arra, hogy mindenki a magának legjobban szükséges oktatási formában részt vegyen. És meg kell mondani, hogy a dolgozók ezt igen jól ki is használják. Az emberek többsége érzi, hogy állandó tanulás nélkül nem lehet együtthaladni az élettel. Oktatási rendszerünk irányelvei éppen azt a feladatot tűzik iskoláink, pedagógusaink elé, hogy, mondhatjuk így is: mától kezdve úgy kell nevelni fiataljainkat, hogy meg tudjanak felelni a szó cialista társadalom igényeinek. Mert az nem igaz, hogy csupán az elvi egyetértés elég ahhoz, hogy jól munkálkodjon valaki szocialista rendünk megteremtéséért. Éppen olyan fontos az is, hogy értse minden ember a maga szakmáját. Értse, legyen annak mestere, hogy holnap is tovább tudjon lépni, nagyobb eredményt tudjon elérni. Ez vonatkozik mérnökre, színészre, esztergályosra, politikai és gazdasági vezetőre egyaránt. Volt nekünk azelőtt egy kis hibánk, amit talán a bizalmatlanság szült: nem mindig vettük tekintetbe azt a sokat hallott mondást, hogy „mindenkit a megfelelő helyre”, olyan beosztásba, amihez ért. Ne legyen a pékség vezetője cipész, vagy megfordítva. Sokszor nem gondoltuk ezt jó! meg. Elég volt, hogy valaki rendes, nem számított, hogy neki nem áll testéhez az a munka, vagy beosztás. Ma ezen már változtattunk. Eltűnt a bizalmatlanság a párt politikájából, mert hiszen az emberek nagy-nagy többsége a szocialista rend híve. Ezzel együtt pártunk biztosítani tudja, hogy minden munkaterületre hozzáértő embert állítson. Ebben természetesen benne van minden ember kötelessége is: legyünk munkaterületünk hozzáértői! Ezt pedig csak állandó tanulással lehet elérni. Nem hiszem, hogy messze van az idő, amikor majd mindenkitől megkérdezi a nép és a párt: „Kedves barátom, mit tanultál te másfél évtized alatt?” És akkor nem lesz majd elég az a válasz, hogy: az egész másfél évtized alatt egyetértettem a párt politikájával. Mert ezt el is várta a nép, de ennek párosulnia kellett volna azzal a törekvéssel, hogy mind többet értsek munkámhoz azért, hogy a lehető legtöbb hasznot hozhassam a szocialista iövönk megteremtésének érdekében. Varga Tibor Bővítik ős korszerűsítik a második ötőves tervben a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat telepeit — Kétmillió forint új gépekre — Előzetes tervek az őszi idényre Termelőszövetkezeteinknek az