Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

I960, szeptember 7., szerda 3 NÉPÚJSÁG SlHtyÉhfaeii-É 18áH4kUi jdtodkáútié ákalagia ú dkó'Ci&Ciútd &ki$tíd CÍmCt? Bánszki Andrásné brigádja nyers cserép-szalagon dolgozik. Ez a brigád is egyike azoknak, amelyek még április elsején elha­tározták: nem maradnak el a töb­bitől, megszerzik a szocialista bri­gád címet. Nagy János csoportvezetővel megyünk végig a szalagon. Az egész munkafolyamat elején Bánszki Andrásné áll. Ö a szalag­etető. Hogy egy kicsit többet is tudjunk róla: tizenhat éve dolgo­zik a Békéscsabai Téglagyárban, tíz éve pedig ennél a szalagnál. Ismeri is a munka minden forté­lyát. — Negyven éves elmúlt. Fia katona, lánya pedig ugyancsak itt dolgozik a szalagban. Bánszkiné talpraesett, szóki­mondó munkásasszony. Az a véle­ménye, aki becsületesen dolgozik, az megszerzi a jogcímet arra, hogy másokat bíráljon. Ezt pedig azért mondja, mert bírálatra itt is szükség van. — Véleményem szerint — kezdi — a szocialista brigád cím elnye­résének alapfeltétele a terv telje­sítése. Mi erre éppen hogy képe­sek vagyunk. Ez azonban nem raj. tünk múlik.». — Mi okozza ezt? — Nincsenek kellőképpen biz­tosítva a műszaki feltételek. Nem egyszer kevés az agyag, nem tud­juk az időt megfelelően kihasznál­ni. Sokszor baj van az agyag mi­nőségével is. Befejezték a silózást Alig két hét leforgása alatt fe­jezték be a silózást Szabadkígyó­son. A technikum tangazdaságá­ban 14 ezer mázsa jó minőségű kukorica-szilázst készítettek elő tárolásra. A juh-hodályok környé­kén két szalmakazal között alakí­tották ki földfeletti, áthajtó® si­lót. A silókukorica holdanként! termése meghaladta a 160 má­zsát, s ennek több mint egyhar- mada kifejlett csőtermés volt. A betakarított sálókiulkorica a jövő újig bőségesen fedezi a tangazda­ság takarmányszükségletét annál is inkább, mert a múlt évben ké­szített szilázsból háromezer má­zsa tartalékkal is rendelkeznek. — Kinek címezzük ezt a bírála­tot? — Én azt pontosan nem tu­dom ;.. Talán a műszaki osztály­nak kellene __ — Hogyan teljesítik a többi fel­tételt? — A szakmai továbbképzés még megy valahogy, de a brigád egyik-másik tagja nem egyszer el­marad az oktatásról. Vannak azonban olyanok is, akik igen jó eredményt értek el. II munkafegyelemmel nincs különösebb baj. Az általános mű­veltség fejlesztése pedig? ... hát talán ez is megy. Járunk színház­ba, moziba, olvasunk, szórako­zunk. Néhányan politikai oktatá­son veszünk részt. — Április 1 óta öt hónap telt el. Értékelte már azóta valaki a brigád munkáját? — Sajnos, egyelőre senki sem­mit nem mondott. A szakszerve­zet sem. Csak mi magunk között beszélünk róla... Termelési értekezleten ugyan (amit negyedévenként tartanak), értékelik a brigád munkáját, de az kevés. Az értékelés csak a ter­melés és a munkafegyelem kérdé. sét érinti. Búcsúzáskor úgy érezzük, itt valami nincs rendben. Vajon el- nyerheti-e valaha is Bánszki And­rásné brigádja a szocialista cí­met, ha közel fél év alatt még senki sem bírálta meg őket, senki sem mondta, hogy mi a jó, mi a rossz, hol kell javítani... ? TOVább megVÜnk. Néhány mé­terre dolgozik a 16 éves Konyecs- nyi Zsófia, a brigád legfiatalabb tagja. Beosztása: szalagrámás. Nem sok ideje van a beszélgetés­re, de azért mosolyogva mondja, hogy szívesen dolgozik itt, mert jó ez a kollektíva. Szépen is ke­res. Néhány méterrel arrébb Szpe- vár Judittal találkozunk. A legne­hezebb munkát végzi, ő az „elsze­dő”. Óránként váltják egymást Sztankó Ilonával és Novak Györgynével, akik éppen köny- nyebb munkát végeznek. — Jól dolgoznak. Nagy János csoport- vezető külön felhívja a figyelmet erre. Az asszonyok és lányok tud­ják, hogy a tót a szocialista brigád cím elnyerése. De nincs panasz set Nyugat-Németországban, ad­dig a Német Demokratikus Köz­társaságban a haladó emberiség nagy örömére, győzelmesen épül a szocializmus, megvalósulnak Marx és Engels világot formáló eszméi és minden nagy forradalmár vágyai. korszerű és nagyszerű Hun­gária expresszel utaztam az NDK-ba. A sajtó sokat lelkende­zett már, s az utazó turisták is számtalanszor eldicsekedtek a nagyszerű szupermodern óriás- repülőgépekkel, amelyek rövid órák alatt repítik az utazót ezer kilométerekre levő országokba és városokba. A Hungária expressz szintén megérdemli a dicséretet. Reggel 7 órakor az ember beül a Nyugati-pályaudvaron a kényel­mes kocsikba és hipp-hopp, meg­indul a motorvonat, vágtat száz kilométeres sebességgel, végigro­han Szlovákia déli részén, egy kicsit kifújja magát Pozsonyban, pár percig időzik Brünnben. majd száguld tovább az arany Prága felé. Átrobog sok folyón, behatol fenséges szépségű erdők­be, elbújik percekre hegyi alag- utakba és már a kora délutáni órákban megáll a prágai állomá­son. Az utasnak csak annyi ideje van, hogy néhány remek szend vieset elfogyasszon, megigyon rá egy jó korsó pilzeni sört. Igye­kezni keU a beszállással, mert tovább rohan a Hungária ex­pressz. Prágát elhagyva, szinte ámulatba esik az utas. A vonat hamarosan az Elba völgyében ha- német lad. Az ember azt sem tudja, hogy jobbra vagy balra nézzen, min­denfelé festői kép tárul elé. Sűrű erdők borította, különös formájú hegyek integetnek. A folyóparton olyan szép kis üdülőházakat látni, hogy könnyen azt hiszi az ember, Meseországba érkezett és a mé­zeskalács házacskákat látja. Ügy a csehszlovák résznél, mind tá­volabb, az NDK területén, az El­ba völgyét nagyszerűen kihasznál­ják üdülés céljaira. Fürdözők tö­megei lepik el a partokat, inte­getnek a száguldó vonat utasai felé. A kanyargós folyón méltó­ságteljesen úsznak a vidám embe­rekkel zsúfolt kiránduló-hajók. Gyakran látható, amint a halászok hálójukat merítik az Elba vizébe. Az NDK határállomásán barátsá­gos mosollyal köszönt be fülkénk­be a csuda csinos vámtisztnő. Egy-két kérdés után nevetve kí­ván további jó utazást. Ugyanígy jár el az NDK fiatal határrendőre is, aki a nyakában hordott kis asztalkán perceken belül elvégzi az útlevélkezelés feladatát. (Folytatjuk.) Vozár Juditra, Kovács Jánosnéra és Potocska Ilonára sem, akik a rámákat rakják stószba nagy igye­kezettel. Fent a szárítóban igen jó a hangulat. Szelesén Ilonka, özv. Vantara Györgyné, Dezső Ta- másné, Zsálinszki Mária és még néhány lány dolgozik itt éppen. Kedélyesek, csipkelődők. Fiatalok, ügyesek, gyorsak. A jó hangulat még fokozza a mun­katempót. „Kell a pénz” — mond­ja az egyikük, amit a többiek is megerősítenek. Aztán a szocialis­ta brigád cím elnyerésére terelő­dik a szó. Szinte kórusban mond­ják: az is meglesz, meg akarjuk szerezni. II szárítóból a szakszervezet i bizottság irodájába megyünk. Va­jon ott mit tudnak Bánszki And­rásné brigádjáról? Vasas Györgyné, a szakszerve­zeti bizottság titkár-helyettese már éppen indulna hazafelé, de kérésünkre visszafordul. — Honnan tudják a szocialista cím elnyeréséért küzdő brigádok, hogy miképp' is állnak, hogy nincs-e valami olyan hiba, amit feltétlenül ki kell küszöbölni, ha nem akarják kizárni magukat a további versenyből? Milyen se­gítséget ad a szakszervezeti bizott­ság e nagyszerű célkitűzés meg­valósításához? Vasas Györgyné válaszában el­mondja, hogy az sz. b. minden művezetőnek kiadott egy kimuta­tást, amelyen ésszerűen és vilá­gosan kimutatható a napi, havi és a negyedévi teljesítmény. Az eredményt a művezető vezeti. Sajnos azonban Dudás György, a nyersgyártás művezetője ezt rendszeresen elmulasztja. Egy másik hibáról« tudo­mást szerzünk: Bánszki Andrásné brigádjából kb. másfél hónapja kiközösítették Kolarovszki Zsó­fiát táppénzcsalás miatt. Dudás György azonban — nem törődve azzal, hogy a szocialista brigád címet nem nyerheti el az, amely­nek tagjai között táppénzcsaló van — nemrég újra a brigádhoz osztotta be. Kolarovszki Zsófia két hete beteg, de oda tartozik. Elnyerheti-e ezek után Bánsz­ki Andrásné szalagja a szocialista brigád címet? Erre a kérdésre nem mi adjuk meg a választ. Azt azonban meg­állapíthatjuk, hogy Bánszki And­rásné eddig igen kevés segítséget kapott ahhoz, hogy a szocialista brigád címet elnyerje a szalag és ha továbbra is így marad, vajon lesz-e kedve a brigádnak ahhoz, hogy folytassa ezt a reménytelen­nek látszó küzdelmet? A párt-, a szakszervezet, vala­mint a gazdasági és műszaki ve­zetők feladata, hogy rendet te­remtsenek és a szocialista cím el­nyeréséért küzdő brigádokat ne csak számszerűleg tartsák nyil­ván, hanem minden rendelkezés­re álló erővel támogassák is azo­kat a cél elérésében. Pásztor Béla Hogyan jobb? Manapság sokszor szó esik ar­ról, hogy az országban nem terem annyi kenyérgabona, amennyi ve­tőmagnak és a lakosság ellátá­sához szükséges. Évtizedes gond ez, mert a felszabadulás után a kenyérgabonatermő területek 27— íyet műtrágya-vásárlásra 30 százalékra csökkentek, ugyan- hatunk. ben egyhangú döntést hoztak és az államnak már el is adták. Az így átadott mennyiséggel csökkent a kenyérgabona-import, egy bizonyos összeg felmentődik a gabonabehozatal számlájáról, me­fordít­akkor a területcsökkenés arányá­ban nem nőtt a termésátlag. így az ország nagy mennyiségű ke­nyérgabona-importra szorul. Ez alól sajnos az idei év sem lesz ki­vétel, annak ellenére, hogy a ter­mésátlagok alakulása felszabadu­lás óta 1960-ban egyike a legked­vezőbbeknek. Ez a valóság és ez­zel szembe kell néznünk. A múltkoriban az ÖRKI egyik vezető-kutatójával beszélgettem erről a gabonakérdésről. Beszélge­tésünkbe valósággal beleékelődött az a gondolat: hogyan járunk job­ban, ha gabonát vagy ha műtrá­gyát vásárolunk külföldről? A vá­lasz természetesen a műtrágya-vá­sárlás előnye mellett szólt. Dehát honnét legyen akkor kenyérnek- való? Tízmillió ember ellátásáról van szó, ennyit pedig kenyér nél­kül hagyni egy napig sem lehet. Viszont senki sem kívánhatja azt, hogy az állam olyan óriási terhet vegyen magára, amely a búzabe­hozatalra és a műtrágyavásárlásra egyaránt vonatkozik, különösen akkor, amikor a termelőszövetke­zetek tulajdonában — Itt a mi me­gyénkben is — több tízezer má­zsa kenyérgabona-felesleg van. Mi lesz ennek a sorsa, amikor ez rész­ben terven felüli termésből szár­mazik, részben pedig felül van a kalkulált szükségleten? Az ilyen cím alatt tartott gabonára a bé­késsámsoni Vörös Csillag, a csor- vási Vörös Október, a gyomai Al­kotmány Termelőszövetkezet­Ma már egyre több azoknak a közös gazdaságoknak a száma, amelyek a kenyérgabona-behoza­tal helyett a műtrágyaimport nö­velését a fölöslegként mutatkozó gabona eladásával támogatják. — Feliratkozott az összes felesleges gabonát átadó termelőszövetkeze­tek listájára a felsoroltakon túl a tótkomlósi Alkotmány, a puszta­földvári “Dózsa, a kétsopronyi Hu­nyadi és Dózsa, a kamuti Béke, a füzesgyarmati Vörös Csillag és Aranykalász szövetkezet, de so­rolhatnánk még tovább azokat a gazdaságokat, amelyek a vállalt kötelezettség teljesítésében, az or­szág kenyérellátásának fedezésé­ben már most az első évben rá­szolgáltak a köz bizalmára. Igen, a köz bizalmára, mert megyénk ter­melőszövetkezeteinek tekintélye, becsülete nemcsak attól függ, hogy kik a tagjai, hanem attól is, hogy hogyan dolgoznak és a derekas munka eredményéből — jelen esetben a kenyérgabonából — mennyit adnak az ország asztalá­ra. De azt is tudjuk, hogy a csa- nádapácai, a gerendási, a bélme­gyeri, a hunyai, az endrődi és a többi községekben működő terme­lőszövetkezetek követik a felsorol­tak jó példáját, mert a gabonafel­vásárlás idei sikere jövőre nekik is több műtrágyát, gépet és így újabb termésnövekedést, maga­sabb bevételt jelent. Dupsi Károly Szigorúbban tartsák be az egészségügyi előírásokat a vendéglátóipari vállalatok A Belkereskedelmi Minisztérium utasítása A Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Főigazga­tósága utasította az összes vendéglátóipari vállalatokat, hogy fordítsanak fokozott gondot az egészségvédelemre. Ahol eddig még elmulasztották a kötelező orvosi vizsgálatot, ott utólag kell elvégezni, hogy a dolgozók elsajátíthassák az alapvető egészségügyi tudnivalókat. A jövőben a belkereskedelem szi­gorúan ellenőrzi az utasítások megtartását. hasznos mmmoK A cukorrépa fejeléséről Mint ismeretes, szeptember 1-vel cukor­gyárainkban Mezőhegyesen, Szolnokon és Sarkadon elkezdték a répa feldolgozását. A nagy termés következtében rekord ré­pafeldolgozásra van kilátás. A kor ai répa átvétel a télbe nyúló fel­dolgozás veszteségeit megelőzi és jelentős mértékben szolgálja a mezőgazdasági üzemek őszi talajelőkészítő munkáit, meg­felelő területeket szabadít fel a szántás, vetés céljaira. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek a 157 répakiemelő segíti a cukorrépa-betakarítást A megye termelőszövetkeze­teinek határában csaknem 28 ezer hold cukorrépa vár beta­karításra. E nehéz fizikai mun­kát megyeszerte 157 répakie­melő és számtalan talajlazító eke könnyíti. A gépek segítsé­gével 10 ezer holdról gyorsab­ban és olcsóbban szedik fel a íó közepes termést. Már egy hete szedik a cukor­répát a sarkadi Dózsa Tsz-ben is. A szállítást a héten kezdték meg. Most derült ki, hogy az 50 hold öntözéses területen — az eddig leszállított átlagot vé­ve alapul — több mint 200 má­zsás átlagtermést értek el Az 50 holdas cukorrépa-táb­la csupán kísérletképpen volt vetve, amelyet 500 négyszögö­les területekben osztottak ki a tagoknak. Itt most különösen meglátszott, hogy ki, milyen lelkiismeretes munkát végzett a földön. Vannak területek, ahol a másfél—két kilót is eléri a darabonkénti átlagsúly. cukorgyári felügyelővel tő. lén megbeszé­lés alapján ütemesen adják át répájukat, mert ellenkező esetben most répahiány- nyal, később, szeptember második felé­ben és októberben répatúlszállításs'al kel lene számolni, ami a gyárak és népgaz­daság szempontjából káros volna. A cu­korgyárak ugyanis október közepéig csak megfelelő 6—7 napos tartalékot tárolhat­nak, október második felében kezdhetik meg a tartós tárolást. A répafeldolgozás folyamatos biztosí­tása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a számszerű fejlesztést a termelőegységek betartsák, amely abból áll, hogy a zöld eleven levelek töve alatt egyetlen vágás­sal olyan módon végezzék el, hogy a le­vél korona egyben vágódjék le, de az alvó rügyek a cukorrépán rajta maradjanak Az elszéledt levélcsonkokat a kés fokává' le kell kaparni. Termelőszövetkezeteinkben ezért is eiö nyös a korai szedés, mert így a kispar- cellás répaterületek felszabadulásával a táblásítást időben tudják elvégezni. A hazai gyártmányú Zetorra szerelt ré- paszedŐ-szerkezetek a megyei bemutatón jól beváltak. Előreláthatóan, habár kor­látozott számban, de szeptember első fe­lében a gépállomások ebből többet kap­nak, amellyel a termelőszövetkezetek ré­paszedését nagyban megkönnyítik. Dr. VITAY JANOS, osztályvezető

Next

/
Thumbnails
Contents