Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-24 / 226. szám
TC80. szeptember 24. szombat NÉPÚJSÁG 3 ) Hruscsov elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlésen (Folytatás a 2. oldalról.) A szovjet kormány mélységesen meg van győződve, hogy napjainkban a leszerelés nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. A békéért vívott harc ma már népeket mozgósító, hatalmas erő. Számolniuk kell vele azoknak a kormányoknak is, amelyek még mindig betegesein ragaszkodnak a „hidegháború” és a fegyverkezési verseny politikájához. A békés együttélés ésszerű út A Szovjetunió népe, a szovjet kormány változatlanul arra törekszik, hogy az államközi kapcsolatokban megszilárduljanak a békés együttélés elvei, hogy ezek az elvek legyenek az egész mai társadalom életének alapvető törvényei — folytatta Hruscsov. — Ezek mögött az elvek mögött nem valami kommunisták által kiagyalt „kelepce” rejlik, hanem néhány olyan dolog, amelyet maga az élet diktált: az államok kapcsolatainak békés úton, erőszak alkalmazása nélkül, háborúk nélkül, egymás belügyeibe való beavatkozás nélkül kell fejlődniük. Véleményünk szerint — mondotta — a békés együttélés eszméje még azokban az országokban is diadalmaskodhat, amelyeknek kormányai még nem mondtak le róla, hogy ellenséges lépéseket tegyenek a szocialista államokkal szemben. Amikor legutóbb az Egyesült Államokban jártam, azzal a gondolattal utaztam el: megvannak a reális lehetőségeink, hogy állama, ink kapcsolataiból kiűzzük a gyanakvás, a félelem és a bizalmatlanság komor árnyait, s hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kart karba öltve haladhat a béke megszilárdításáért és valamennyi állam igazi nemzetközi együttműködésének megteremtéséért. Szervezetében felvetődő egyik- mások kérdés megoldásánál' rákényszeríteni akaratukat, politikájukat másokra. A szervezet végrehajtó apparátusa ugyancsak egyoldalú beállítottságú; Ez különösen vonatkozik az ENSZ főtitkárának tevékenységére. A nyugati hatalmak katonai tömbjeihez tartozó nyugati országok rendszerint saját érdekükben használják fel ezt a posztot és a számukra megfelelő jelöltet emelik az Egyesült Nemzetek főtitkárának tisztére. A kongói eseményekben különösein megmutatkozott, milyen egyoldalúan hajtja végre a gyakorlati intézkedéseiket az ENSZ titkársága. Hammarskjöld főtitkár a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtásában lényegében véve a gyarmatosítók és a gyarmatosítókat támogató országok álláspontjára helyezkedett. Ez igen veszedelmes jelenség. Mi szilárdan arra a meggyőződésre jutottunk, hogy elérkezett az idő olyan intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják a feltételeket mind az ENSZ egészének, mind pedig végrehajtó szervének tökéletesebb munkájához. Ismétlem, elsősorban a főtitkárról és az Ő apparátusáról van szó. nik egyetlen államcsoport kárára sem. Vannak más kényelmetlenségek is, amelyek manapság az ENSZ tagjait érik. Ezeknek oka: az ENSZ elhelyezése. Ügy véljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok, amely szabad, demokratikus országnak nevezi magát, köteles lenne mindenképpen kedvező feltételeket biztosítani az ENSZ munkájához, megteremteni az ENSZ-hez tartozó államok képviselői számára az összes szükséges feltételeket. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok korlátozza és megnyirbálja a különböző államok képviselőinek jogait. Ismeretesek például olyan tények, hogy a fiatal afrikai és ázsiai államok képviselőit az Egyesült Államokban faji megkülönböztetésnek vetették alá, sőt mi több, bandita támadások érték őket. Felvetődik a kérdés, nem kelle- ne-e gondolkodni azon, hogy más, olyan helyet válasszunk ki az ENSZ székihelyének, amely jobban elősegítené e nemzetiközi szerv eredményes munkáját? Ilyen hely lehetne például Svájc vagy Ausztria. Teljes felelősséggel kijelenthetem, ha célszerűnek tartják az ENSZ székhelyének a Szovjetunióba való elhelyezését, mi a legjobb feltételeket biztosítjuk munkájához, szavatoljuk a teljes szabadságot és biztonságot minden állam képviselői számára, függetlenül politikai és vallási meggyőződésüktől, bőrük színétől, mivel országunk nagyra becsüli minden állam szuverén jogait, valamennyi nagy és kis nép egyenlőségét. Meg kell mondanom, nem ingott meg ez a meggyőződésem mindazok ellenére sem, ami a legutóbbi hónapokban történt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Korunkban óriási esztelen- ség lenne, ha a világ két legnagyobb hatalma nem tadna megegyezni. Ezt meg kell tenni, már csak azért is, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya óriási jelentőségű a béke sorséra. Hruscsov hangoztatta: Még mindig nem oldódtak meg a második világháború következményeképpen keletkezett nemzetközi problémák. Ezek között első helyen van a német békeszerződés megkötése és ennek alapján a kényes nyu. g-at-berliwi kérdés megoldása. Hogy még mindig nem került sor a német békeszerződés megkötésére, az teljesen a nyugati hatalmak kormányáénak lelki-ismereten szárad, mivel ezek, kertelés nélkül saábsa, hosszú évek óta szabotálják eat a problémát. Mint mér kijelentettük, a szovjet kormány hajlandó még egy ideig várni a német békeszerződés kérdésének megoldáséval,, hogy megpróbáljon a békeszerződés kérdésében megegyezést elérni azon a csúcsértekealeéen, amelynek mielőbbi öseaehévásá* a Szovjetunió javasolja. Szeretnénk remeim, bogy a Szovjetunió ezirámyú erőfeszítései támogatásra találnak az Egyesült Államok, Angira, és Franciaország kormánya részéről is. Hruscsov eawftám hangoztatta: az. Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájából merített tapasztalat bebizonyította, hogy ee a szervezet hasznos és szükséges. De az Egyesült Nemzetek Szervezete 1 evékenységének időszakában megmutatkoztak a negatív oldalak is. Ezek kifejezésre jutottak abban, hogy egyes országoknak egyelőre még sikerül más á®a- moküfcáíá*a-az Egyesült Nemzetek Szükség van bizonyos változtatásokra és javításokra, különösen akkor, ha a közeljövőre gondolunk — mondotta Hruscsov, s rámutatott, hogy már most hozzá kell idomítani az Egyesült Nemzetek apparátusát azokhoz a feltételekhez, amelyek a leszerelésről szóló határozat végrehajtása során jönnek létre. Majd így folytatta beszédét: Nyilvánvalóan megértek a félté-' telek, hogy megszűnjék az olyan főtitkári tisztség, amely szerint a főtitkár egyszémélyileg irányítja aa ENSZ apparátusát, egyszemélyi'! eg értelmezi és hajtja végre a Biztonsági Tanácsnak, az ENSZ közgyűlése ülésszakának határozatait. Célszerű tehát lemondani arról a gyakorlatról, hogy az ENSZ közgyűlésének ülésszakai és a Biztonsági Tanács ülése között eltelt időben az egész gyakorlati munkát egyszemélyi log az ENSZ főtitkára határozza meg. Az ENSZ végrehajtó szervének a világban kialakult tényleges helyzetet kell tükröznie. Ésszerűinek és helyesnek tartjuk, hogy az ENSZ végrehajtó szerve ne egyetlen személyben, a főtitkár személyében testesüljön meg, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagyfokú bizalmával övezett három olyan személyben, akik a fent említett három alapvető csoporthoz tartozó államokat képviselik. Az ENSZ végrehajtó szervének ilyen összetétele megteremti a hozott határozatok helyesebb végrehajtásának feltételeit. Egyszóval: mi célszerűnek tartanék, hogy a főtitkár helyett, aki most a közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban hozott határozatok értelmezője és végrehajtója, létesítsünk az ENSZ-ben bárom személyből álló kollektív végrehajtó szervet. A három személy közül mindengyík bizonyos meghatározott államcsoportot képviselne. Ezzel biztosítanék, hogy az ENSZ végrehajtó szervének tevékenysége nem törtéAmint Önök valamennyien tudják, a szovjet kormány annak idején támogatja azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államokban legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye. Az utóbbi idők eseményei azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államoknak ez szemlátomást nehézségeket okoz. Nem keltene-e megfontolnunk. hogy mentesítsük az Egyesült Államokat az gyen nehézségektől? Amikor a szovjet kormány ko- korunk létfontosságú kérdéseiről szóló javaslatokat terjeszt az ENSZ-közgyűlés küldöttei elé, szeretné hangsúlyozni ezeknek rendkívüli fontosságát a világ sorsa szempontjából. A szovjet kormány reméli, hogy az ENSZ-lközgyűlés jelenlegi ülésszakén megvitatásra javasolt ké-r dések támogatásra és megértésre találnak, mert hiszen ezeknek felvetését az az őszinte. törekvés diktálta, hogy földünkön jobb életet és nyugalmát biztosítsunk. Azt hiszem, Önök osztják aat a vétemén-yemet, hogy ezekben a napokban az emberek százmillióinak figyelme irányul a közgyűlés üléstermére. Mit várnak tőlünk a világ országainak népei? Azt, hogy igazságosan és becsületesen megoldjuk napjaink égető problémáit. Cselekedjünk hált úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 15. ülésszaka ne csak a reményeknek, hanem a reményiek valóra váltásának is az ülésszaka legyen. Nincs helye több huzavonának, mines helye több halogatásnak. A népek, a legkülönbözőbb társadalmi rendszerű államok népei azt várják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése végre olyan határozatokat hoz, amelyek megfelelnek a népek óhajának — fejezte be óriási hatást kiváltó beszédét Hruscsov elv-társ, Holdanként egy vagon cukorrépa többlettermés a battonyai Dózsa Tsz törzsterületén Battonyán 11 éve gazdálkodik a Dózsa Tsz. A magyar, román és délszláv nemzetiségű tagság rendkívüli szorgalma, a traktorosok kiváló minőségű munkájának következtében, évről évre emelkedik a nagy táblák terméshozama. Különösen szembetűnő most, a nagy szárazság esztendejében, az évek óta nagyüzemi módszerekkel művelt táblák többtermése: cukorrépából például egy vagonnal több átlagtermést takarítanak be erről a területről, mint a tavasszal bevitt kisparcellákról. A kisparcellák holdja 130—140 mázsával fizet, a nagytábláké pedig 230—240, sőt akad olyan tábla ahol holdanként 280 mázsát szednek fel. A mélyenművelt nagytáblákban a kukorica is jobban bírta.a szárazságot. Elsőnek a háztáji földeken kezdték meg a kukoricatörést, amit a nagyláblákhoz hasonló módszerekkel műveltek meg. A négyzetesen vetett, két- szálával hagyott hibrid kukoricából már 50 mázsa csőtermést is törtek egy holdról. Hasonlóan jól fizet a 100 hold cirok is: a szakáll- és szemtermés egyaránt terven felüli átlagtermést ad. Körültekintő gondossággal alapozzák meg tsz-eink a külföldi búzafajták vetését A múlt évben megyénk állami gazdaságai eredményesen próbálkoztak a külföldi nagy terméshozamú búzafajták termesztésével. A szovjet és az olasz búzák idei terméséből megyénk területére az őszibúza-vetések során 13 ezer holdba jut majd vetőmag. (A megye termelőszövetkezeteiben és egyéni gazdaságaiban 188 ezer holdba vetnek őszi kenyérgabonát.) Mivel az 1959—60. év télén a hazad és a külföldi búzák agrotechnikája között több állami gazdaságban nem tettek különbséget, ki- sebb-nagyobb fagykár érte az értékes külföldi fajtákat. Tekintettel arra, hogy termelőszövetkezeteink az idén vetnek először nagyobb területen szovjet és olasz búzákat, szükségesnek tartottuk, hogy Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vetőmagtermesztési felügyelője adjon néhány szaktanácsot a külföldi búzafajták sikered termesztéséhez. Mi jellemzi a szovjet és az olasz búzafajtákat, milyen cél vezeti a megyei tanácsot a külföldi búzafajták hazai köztermesztésének bővítésére? — A múlt évben közelebbről is megismerhettük a magas terméseredményéről elismert külföldi búzafajtákat. Ezek különösen igényesség szempontjából különböznek a hazai fajtáktól. A szovjet búzafajták közül megyénkben a Bezosztájából 0500 hóid kerül majd vetésre. Ez a búza a Szovjetunió k>u- báni részéből származik. Télállósága kiváló, az aszályt is jól bírja. Lisztjének minősége kiváló. A növény szára rövidebb és szilárdsága jobb a Bán- kúti búzáénál. A Bezosztája egy időben érik a Bánkúid 1201-es közismert hazai fajtával. Termőképessége azonban jóval nagyobb. — Az olasz búza-fajtákra a gyengébb télállóság, ugyanakkor az aszályt tűrő képesség jellemző. Lisztjük minősége a hazai búzáénál gyengébb. A múlt évi műtrágyázása kísérletek azonban arról tanúskodnak, hogy a nagyobb adagú műtrágya használata az olasz búzák lisztjének minőségét előnyösen befolyásolja. A San Pastóre, a Produt- tóre és az Autonómia az utóbbi években igen jó alkadmakodási képességével tűnt M, s minősége igen sokat javult. Ezek a fajták néhány nappal korábban érnek, mént a hazaiak. Kom- bájnaratásra — saadmaszáJlárdságuk folytán — kiválóan alkalmasak. Az olasz búzafajtákból is 6500 holdba elegendő vetőmagot tudunk biztosítani, — A külföldi búza fajták ilyen nagyarányú termesztésével az a célunk, hogy jövőre Békés megye búzavetés- területének egyharmadába kiváló minőségű, a hazainál nagyobb termés-hozamú búzát vessünk. Ezekkel a búzafa jtákkai megoldható az ország bőséges kenyérellátása. Miből adódik az, hogy némelyik gazdaságban egyes fajták kifagytak, máshol viszont — alig 30—40 kilométer távolságban — igen jól vészelték át a hideget? Mire intenek ezek a tapasztalatok? Az elmúlt tél sok meglepetést okozott a külföldi búzát termelő gazdaságokban. Már említettem, hogy az olasz és a szovjet búzák a hazaiaknál igényesebbek, ezért a hazai és a külföldi búzafajták agrotechnikája között különbséget kell tenni. A külföldi búzák számára nagyon fontosnak, a termesztés sikerének tartom a mélyen müveit, tápanyagban gazdag, szánté kertiföldszerűen elmunkált vetőágyati A külföldi búzák általában kedvelik a mélyszántást. A vetőszántás mélységének legkisebb szintje is 20—30 centi legyen. Az ennél mélyebben művelt talajt meghálálja a külföldi búza. A tápanyaggazdagságot műtrágyával is növelhetjük. Alaptrágyának, tehát a vetőszántásba holdanként 150 kiló szuperfoszfát és 30 kiló pétisót, fej- trágyának pedig 120 kiló pétisót ajánlatos felhasználni. Ezt a műtrágya- mennyiséget a megyei tanács a tsz-ek- nek biztosítja. Természetesen, ha a tsz- nek több műtrágyája van, és holdanként 5—6 mázsát is fel tud használni, magasabb termésre tarthat számot. A vetőágy minőségéről is beszélni kell. Milyen is az a kertiföldszerűen elmunkált talaj? — Meg kívánom ismételni, hogy csak rögmentes, ülepedett, szinte porhanyóé talaj biztosítja a növény csírázásához, fejlődéséhez szükséges minden feltételt. Ajánlatos, hogy vetés előtt egy hónappal már fél legyen szántva a búza vetésére kijelölt tábla. A rögmentesség és az ülepedettség biztosítására használjuk a rögtörő hengert, tárcsát. Az idei száraz ősz különösen nagy gonddal készített vetőágyat követel. Ha nem rögmentes és porha- nyós vetőágyat készítünk, akkor a négyzetméterenként vetett 550—700 búzaszemnek csak kis része kel ki. A korábi megfigyelések szerint a hazai igénytelenebb fajtákból is az egy négyzetméterre jutó 500 szemből 250— 300 hozott termést. Az egyenetlen vetőágy miatt az elvetett mag egy része ki sem kelt, a másik része kikelt ugyan, de a rögök közötti légkamrák miatt a gyökér hideg levegőt kapott és a növény elpusztult. Ha a hazai búzafajták is ennyire érzékenyek a vetőágy iránt, akikor a külföldiek vetőágyára fokozottabb gondot fordítsunk. Még nem beszélt Hankó elvtárs a vetés idejének megválasztásról, a vetőmag mennyiségéről és a vetés mélységéről. — Igen, ezekről is feltétlen beszélni keE. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy a Bezoeztája búza legmegfelelőbb vetési ideje október 10 —20, az otesz búzáké pedig október 20 —30 közötti időszak. — Mivel a külföldi búzafajták nem olyan jói bokrosodnak, mint a hazaiak, emiatt több vetőmagra van szükség. A gyakorlat azt igazolja, hogy a Produttórét 145 kilójával, a többi fajtát — legyen az szovjet vagy olasz — 140 kálójával ajánlatos vetni. A vetés mélységének megválasztása a fagykár elleni védekezés szempontjából igen lényeges. Ha a külföldi búzákat a hazai búzához hasonló mélységbe vetjük, akkor az úgynevezett bofcrosodási csomó a föld felszínén lesz, és a kifagyás veszélye fenyegeti. Viszont túl mélyre sem lehet vetni, mert az is veszéllyel jár. Az állami gazdaságokban szerzett tapasztalatok alapján a vetés 5—7 centi mélysége biztonyult a legjobbnak. — Feltétlen szükségesnek tartom, hogy a járási tanácsok főagronómusai amilyen rövid idő alatt csak tudják, hívják össze azokat a termelőszövetkezeti agronómusokat, ahol olasz búzát termelnek és a megyei értekezleten elhangzottakat a külföldi búzafajták minél sikeresebb termesztésére népszerűsítsék,
