Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-23 / 225. szám

6 NÉPÚJSÁG I960, szeptember 23., péntek HÍREK Horgászrekord a Hármas-Körösön A horgászok álma va­lósult meg Csapó Imre gyomai műszerész hor­gászása közben a Hár­mas-Körösön. A szen­vedélyes sporthorgász a gyomai vasúti hídnál egyik barátja, Nagy László kíséretében csó­nakról dobta a folyó vizébe horgát, egysze­rű, 60-as zsinóron. Egy- szercsak erősen megrán­dult a damil s valami vonszolni kezdte a csó­nakot. Két óránál to­vább tartott az ádáz küzdelem a Körös „fe­nevadjával”, amely több száz méterre — a vízfo­lyással szemben is — előre-hátra húzgálta a csónakot. Végül a két embernek sikerült a part közelébe eveznie, ahol mindketten belegá­zoltak a vízbe, s kézzel a kopoltyújába nyúlva, kivonszolták az óriás­harcsát a szárazföldre. Vérző kezekkel ugyan, de megkerült a páratlan zsákmány, amelynek súlya — mint később megmérték, 62,5 kilo­grammot nyomott. Az óriásharcsát — nem tud­ván vele mit kezdeni — a Viharsarok Halászati Tsz-nek adták el 1165 fo­rintért. A pompás halat a szövetkezet békéscsa­bai halászcsárdájába vit­ték*-fr­— 200 FÉRŐHELYES lelátót építenek Csorváson a sportpá­lyán. Az építkezésre községfej­lesztési alapból 50 ezer forintot fordítanak. Az anyag ötven szá­zaléka már megvan, s a tanács házibrigádja rövidesen megkezdi a tribün építését. — TANÁCSÜLÉSEN tárgyal­ták meg az orosházi járásban lé­vő iskolák, napközi otthonok és óvodák jelenlegi helyzetét és az 1960. évi községfejlesztési tervek teljesítésének eddigi eredményeit. Az iskolák, napközik és óvodák működéséről Rajtár János, a járá­si művelődési állandó bizottság elnöke számolt be. — AUTOMATIKUS elektro­mágneses kikötőt tervezett és épített kis ürtartalmú gőzhajók számára dr. Grosche hamburgi mérnök. A hajókat a kikötőbe ha­talmas elektromágnesek vonzzák be és ott is tartják őket. — NYOLC TANTERMES új iskola építését tervezik Mezőhe­gyesen. Az 1961. évi községfejlesz­tési alapból 600 ezer forintot for­dítanak az iskola építésére. Ezen­kívül a lakosság mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. — K1SZ-VEZETÖSÉGVÁLASZ- TÓ taggyűlést rendeztek szeptem­ber 17-én, Gyulán a kiskereske­delmi vállalat KlSZ-alapszerveze- tének tagjai. A gyűlés után klub­estet rendeztek, amelyen a K1SZ- fiatalok megvendégelték a részt­vevőket. — ŰJ GYÓGYSZER előállításá­val kísérleteznek gombamérgezé­sek ellen. Az új gyógyszer a ten­geri nyúl agyvelejéből és gyom­rából készül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a keverék a gyomorba kerülve magába szívja a halálos gombamérgeket. — KILENC új taggal bővítet­ték a városi nőtanács kulturális bizottságát Békéscsabán. A szep­tember 21-én megtartott gyűlésen, ahol megbeszélték az őszi-téli ok­tatási program feladatait, az új tagok is megjelentek. Eső Túlnyomóan felhős idő, többfelé még eső, zivatar, mérsékelt, időnként élénk északi, északkeleti szél. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, leg­magasabb nappali hőmérséklet nyuga­ton 14—CT, keleten 11—21 fok között. Távolabbi kilátások: kevesebb felhő, hűvösebb éjszakák. Apróhirdetések Gyulán, Kassai h. 4. szám« ház (Gal- bacskert) azoranaM bekötöaéssel eladó. 35326 Egyedülálló, középkorú, gyeraneksze- rető asszonyt keresek háztartásba. Dr. Olaszné, Eperjes: Csongrád megye: Üzembiztos Opel-kadett személygép­kocsi eladó. Újkígyós, Petőfi 26. 30 Gyakorlattal rendelkező gépésztech­nikust vesz fel a Bánya- és Építő- anyagipari ES. Békéscsaba, Sztálin 50. »2 Hivatásos jogosítvánnyal, személygép­kocsi vizsgával és négyéves gyaikorlat- tal, gépkocsivezetői állást vállalok. Ér­tesítést a Magyar Hirdető kirendelt- \ Bigébe, Békéscsaba-. 29' — TOO HÁZHELYET adtak át az idén Mezőhegyesen, családi ház építésére. Jelenleg huszonöt kétszobás családi ház épül a ki­osztott telkeken. — SZEPTEMBER VÉGÉN zár­ja kapuit a gyopárosi strandfür­dő. Az idei fürdőszezonban eddig csaknem 80 ezer vendég látogat­ta a közkedvelt fürdőhelyet. utiíiiá déitéUű a belterületek papírfa-fásításával Az országban nagy mennyiségű iparfára van szüksége. Különösen olyan fára, amelyből cellulózé és nagy mennyiségű papír dolgozható fel. A városok és községek, vala­mint az ipartelepeik belterületei­nek ipari f ásítása eddig el volt ha­nyagolva. Pedig ha ezeket a terü­leteket tervszerűen beültetnénk, akkor 5—7 óv alatt megszabadul­nánk a cellulózé behozatalától, és évente sok millió dollár devizát takarítanánk meg. Erről beszélget­tünk Medovarszki Pál fásítási er­désszel, aki a következőket mon­dotta: I belterületi fásítás jelene és jövője — A múltban a fásításoknál igen nagy rendszertelenséget, ká­oszt tapasztaltunk. Több utcán 10—20 méterenként változik a fa faj- és a fásítás minősége. Ennek oka részben az, hogy a lakosság magánkezdeményezése alapján történt az ültetés, ízlésétől füg­gött a város és a falu belterületi fásítása. Másrészt a múltban nem állt szükséges mennyiségben ren­delkezésre olyan fa-faj, amely a belterületi fásítás igényeit kielé­gíthette volna. Leginkább az aká­cot, az amerikai kőrist és az igénytelen, haszontalan zöld ju­hart ültették a házak elé, az utcá­ra, s ha ezek fölé később villamy- vagy telefonvezeték került, le­csonkították a fákat. Emiatt az ut­ca képe elromlott és a szép épü­letek veszítettek esztétikai hatá­sukból. — Az erdőtelepítő állomásoknak 1950. évben történt megalakulásá­val örvendetes változások történ­tek, s most már a belterületi fásí­tásokat is célszerűség jellemzi. Az Kérem — én véletlenül tévedtem... HP Ki ne ismerné ezt az enyhén védekező szavakat. „Tévedtem...” Milyen jól ismert szócska ez. Csak az az érdekes, hogy ezt a szócskát leginkább akkor lehet hallani, amikor az ellenőrző szervek . be­toppannak egy üzletbe, s a pró­bavásárlás nem „stimmel”. S e*ak nagy ritkán lehet olyan mentege- tődző szavakat hallani (amikor a vevő reklamál), hogy rosszul „ját­szik” a mérleg. Általában mégis a következő védekező szavakat mondják az üzletek eladói: „Ké­rem, lássa be, sokan vannak és nagyon sietek”. No, persze ezzel nem sokat ér a jámbor vásárló. Két héttel ezelőtt, amikor az Állami Kereskedelmi Felügyelő­ség munkatársai ellenőrzési kör­útra indultak a megye kiskeres­kedőinek boltjaiba, a már emlí­tett, csaknem bocsánatkérő sza­vakkal találkoztak lópten-nyomon. „Tévedtem...” Csakhogy az el­lenőrzés során e szavacska mit sem ért. Hogy mennyire nem so­kat ér, azt a felügyelőség által a napokban megtartott értekezleten éreztük a legjobban. Rózsa elvtárs, a felügyelőség vezetője bizony nem takargatta azokat a „tévedé­seket”, melyeket „kérem — én vé­letlenül tévedtem...” mentegető szavakkal akart elsimítani néme­lyik kiskereskedő. Mert — amint Rózsa elvtárstól hallottuk — nem minden fenékig tejföl, nem min­degyik kiskereskedő olyan, mint Békéscsabán Zahorán Pálné, Lő- kösházán Borsándi István vagy Mezőberénybem Hantos József. Akadnak még jó néhányan olya­nok, akik megpróbálják a megen­gedett hasznot egy kis súlycson­kítással, esetleg árdrágítással pó­tolni, mint Nyemcsok András kon­doros!, Gazdag Antal orosházi kis­kereskedők, akik ugyancsak „té­vedésből” árusították drágábban a gránit áruféleséget, jóllehet, áp­rilisban mór megkapták ők is, hogy jelentősen csökkent ezeknek az ára. 4) No, persze akadt durvább példa is. Varga Jánosné, elek! kis­kereskedő egészen Ottóig eljutott, hogy a 60 forintos iskolai táskát 80 forintért árusította. A kenyeret pedig mérés nélkül adta a vevők­nek, s az ellenőrzés alkalmával derült fény arra, hogy minden ke. nyéren 24 fillér „mellékes” ütötte a tenyerét. Vargáné egy kicsit „ki­fogta” ezt a napot, ugyanis a fel­ügyelőség ellenőrei azt is észre­vették, hogy a 8,70 forintos bor­dás tálat 13,60-ért, az 5,20-as tá­nyért pedig 8,10-ért árusította. Akkor nem mondtak neki semmi különöset az ellenőrök, azonkívül, hogy feljegyezték észrevételeiket. Annál többet mondott azonban Rózsa elvtárs: „Megbüntetjük az ilyen kiskereskedőket” Pontatlan mérlegek is akadtak bőven, mint ahogyan olyan keres­kedők is, akik nem az iparenge­délyben előírtakat árusították. Például Szabó Lászlónénak Oros­házán falatozóra van iparengedé­lye, közben jórészt zöldség és gyü­mölcsféleségek árusításával fog­lalkozik. A vegyeskereskedők túl­nyomó részt pedig rövid- és kö­töttárú kereskedést folytatnak. Ugyanis ez „többet hoz a ház­hoz...” Amint a beszámolóból, s a hozzászólásokból kiderült, egyné­hány kiskereskedőnél bajok van­nak a bizonylatok és a kalkulá­ciók körül is. Ami a kalkulációt illeti, a legtöbb kiskereskedő, de különösen a falatozók vezetői bu­sásan kalkulálnak a saját hasz­nukra. Ezt tapasztalták a felügye­lőség ellenőrei Szabó Lászlóné orosházi falatozójában épp úgy, mint Gajka Pálné békéscsabai fa­latozójában. A súlycsonkítás is megtalálható több helyen. No, per­sze itt is megpróbáltak mentege­tőzni: „nincs kis súlyom és azért történt meg...” A kiskereskedők üzletében több helyen kifogásolható a rend, a tisztaság, mint például Nyemcsok András kondoros! kiskereskedőnél is. Még elrettentőbb látvány tárult az ellenőrök elé Gyulán, Tóth Ilo­na üzletében. Tóth Ilonát most negyedszerre figyelmeztették, il­letve sújtották pénzbírsággal a mindent felülmúló rendetlensé­gért, s csak a hajszálon múlt, hogy nem záratták be üzletét mindad­dig, míg rendet nem teremt. Weicz? János kevermesi vegyeskereskedő pedig a felügyelőség ellenőreinek jelenlétében rakta kézzel zacskóba a cukorkát. (Nesze neked higié­nia'!) A „tévedések”, a „véletlen” ár­drágítások, s a rendetlenségek mi­att végül is Tőül Ilonát 300, Sza­bó Lászlómét 500, Gazdag Antalmét 300 forintra büntette a felügyelő­ség. S rajtuk kívül még néhány kiskereskedőt marasztalt ei a fel­ügyelőség hasonló módon. A hozzászólók, ha kicsit ké­nyelmetlen is volt, kénytelenek voltak eüsmerni mindazt, amit az ellenőrök megállapítottak. A vásárlók kívánságát fe­jezzük' ki akkor, ha azt kérjük a megye valamennyi kiskereskedő­jétől: próbáljanak meg úgy ke­reskedni, hogy ne csapják be vásárlókat. Mert aligha örülnek ők is, amikor náluk „ügyesebb” becsapja valamelyiküket. Szolgál­ják tisztességgel a lakosságot, mint az állami és szövetkezeti kiskeres­kedelem kiegészítői. Balfcus Imre utcák fásításánál egyre jobban fi­gyelembe veszik a környezetet, az utcák és a járdák szélességét. Azt, hogy szélesebb utcára terebélyes lombozató fák szükségesek, pél­dául a platán és a gesztenye. A forgalmas város utcádra helytelen lenne a virágokat, termésüket hullató fafajták ültetése, mint a japán akác és az eper; Új fa-fajta felfedezése — 1955-ben feltűnt nekem egyik községünkben egy gömbakáciéle, amit eddig másutt még nem lát­tam. Ebből az akácból ott három darab — a tanácselnök állítása szerint — 70—80 éves már. Az ezekkel oltott pár darab tizenhá­rom- nyolc- és hároméves fáit magassága a legkülönbözőbb. A hároméves fa koronamagassága egy méter, átmérete 120 centimé­ter, a nyolcéves korona magassá­ga 320 centiméter, átmérete 500 centiméter, A 13 éves korona ma­gassága 340 centiméter, átmérete 600 centiméter. A kifejlődött ko­rona erotikusán ható, laposan nö­vő, félgömb alakú. Utcák fásításá­ra nagyon alkalmas ez a gömíb- akácféle, mert növekedése 8—TO éves koráig lassú, aztán rrmó- rmtrrtra csökken. I nemes nyárfák belterületi ültetése vatata-megtakarttást PsVCflt — Az új fafajta. növekedése és számos jó tulajdonsága lehetővé teszi, hogy minden két díszfa kö­zé egyidejűleg egy-egy nemes nyár suftiámgot ültessünk, és azo­kat 5—7 év múlva, amikor a pa­pír- és ceilulózméreteket eléri, ki­vagdaljuk. Az országban 3300 köz­ség és város van, s ha csak 400 darab nyáms-suhángot ültetnének településenként évente, akkor az országban ez egymillió 320 ezer fát jelentene. Ezek 5—7 év múlva elérik a Í4 centiméteres átlagos átmérőt és az át lagos TO méter magasságot. A cellulózé világpiaci ára tonnánként 140 dollár. Hozzá­vetőleg 1 499 120 dollár értékű cel­lulózé alapanyagot nyerne hazánk évente a bekerüfeti kombinált fá­Az elmondottakból tóthatjuk, hogy Medovarszki Pál faüitető er­dész javaslata nagy jelentőségű. A településenként javasolt 400 nemes nyárfa többszörösé! lehetne mindenütt elültetni, s ezzel feles­leges behozataltól mentesülnénk: F. J. A CUKORRÉPA BETAKARÍTÁSÁNÁL a következőkre ügyeljünk: 1: Helyesen fejelt. 2. Helytelenül Kúposam fejelt; 3. Helytelenül magasam fejét* 4. Helytelenül mélyem tejeit, A répa szedését és szállítását a cukorgyárral megbeszélt ütemterv szerint gazmentesen végezzük! A kiszedett répát azonnal fejeljük, kupacoljuk és takarjuk. A kupacok helyét gaztól, szeméttől takarítsuk ei és minél nagyobb répakupaco­kat rakjunk. r Óvjuk a répát a fonnyadástól! 34 órán belül szállítsuk be az átvevőhelyre, ha mindjárt nem szállíthatjuk, rakjuk a szántóföldön nagyobb kupacokba és földdel takarjuk be. 567 í

Next

/
Thumbnails
Contents