Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-14 / 192. szám
I I960, augusztus 14., vasárnap NÉPÚJ SÄG 3 A vasutasok ünnepén ]yja azokat a dolgozókat köszöntjük, akik az ország íö- ütőeréí megszakítás nélkül működésben tartják. Munkájuk elismeréséül ezen az ősz felé közelgő vasárnapon egész dolgozó népünk szeretettel fordul a vasutasak felé, akik dermesztő hidegben, hófúvásban, tűző napon, éjjel, nappal, hétköznap és vasárnap a pályám, a féken, a mozdonyon, az íróasztal és a munkapad mellett vasutas szívvel, a haza iránt érzett szeretettel helytállnak, dolgoznak. Becsülettel fáradoznak azon, hogy üzemeink időben megkapják a nyersanyagot, a betakarított gabona rendeltetési helyére kerüljön, a szállítási zavarok ne késleltessék az építkezéseket, az utasok a lehetőséghez képest kényelmes, kulturált utazással érjék el céljaikat. Nehéz és felelősségteljes a munkájuk, mert felnőttek és gyermekek ezreinek és millióinak élete, az áruknak és gépeknek sokasága van gondjaikra bízva. Munka- területük az egész országra, sőt a nemzetközi forgalmon keresztül még határainkon túlra Is kiterjed. A vasutas munka helytállást kíván, s mi büszkék vagyunk arra, hogy ahol szükség volt a vasutasok erejére, tudására, mindenütt ott voltak. Az elsők között vettek részt a szállítás megindításában, az ellenforradalom okozta károk (helyreállításában. Kezdettől fogva tevékenyen kivették részüket a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből és megszilárdításából. A vasutasmunkához a politikai és szakmai képzettségen kívül hívatásérzetre, öntudatra és felelősségre is szükség van. Igazgatóságunk dolgozódnak e téren általában nincs mit szégyenkezniük. Az elmúlt évben a pártkongresz- szus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny tartalmában és módszerében minden megelőzőt felülmúlt. S ezt a lendületet sikerült az idei évre is átmenteni. Az elmúlt év második felében igazgatóságunk az igazgatóságok közötti versenyben az első helyen végzett. Elnyertük a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Vasutas Szakszervezet vándorzászlóját, s az ezzel járó jutalmat. Több mint 1 300 000 forintot osztottunk ki legjobb dolgozóink között. 1960 első felében négy szolgálati hely élüzem kitüntetésben, 14 vezér- igazgatói, 18 pedig igazgatói elismerésben és jutalmazásban részesült. Békés megyében élüzem kitüntetést kapott a lőkösházi állomás, vezérigazgatói elismerésben részesült az orosházi, a gyomai állomás, a békéscsabai rakodási főnökség, a békéscsabai MÁV fűtőház, a Gazdasági Vasút mező- hegyesi üzemfőnöksége, igazgatói elismerésben pedig a med gyesegyházi állomás és a békéscsabai szertár. E szolgálati helyek dolgozói jó munkájukkal hozzásegítették az igazgatóságot ahhoz, hogy az idén a személyvonatok 98, a tehervomatök 83,5 százaléka menetrend szerint közlekedett. A tehervonatok átlagos terhelése az elmúlt év első félévi 729 tonnával szemben 733 tonnára növekedett. Ez évben 11 675 szabványtonna szenet takarítottunk meg. A párt és a kormány nemcsak elvárja tőlünk a szorgalmas, fegyelmezett munkát, hanem igyekszik is a lehetőségeikhez képest minél többet juttatni a dolgozóknak. A múlt esztendei eredményes és gazdaságos munkáért az igazgatóság dolgozói között több mint nyolc és fél millió üzemi jutalékot osztottak ki. Ezenkívül több millió forintot tett ki a kifizetett családi pótlék, rendkívüli segélyek és egyéb juttatások ösz- szege. Az elismerés és megbecsülés abban is megmutatkozik, hogy a mai napon az igazgatóság területéről több mint harmincán kormány-, kiváló és érdemes vasutas kitüntetésben részesülnek, 420-an kaptak soron kívüli előléptetést és több mint félmillió forintot osztottunk szét a legjobbak között. Munkánk eredményesebbé tételéhez, a vezetés színvonalának állandó emelkedéséhez jelentős segítséget kaptunk a területi vasúti csomóponti pártbizottságoktól, az alapszervezetektől, a szakszervezetektől, a KISZ- és egyéb tömegszervezetektől. Követésre méltó pártbizottságainknak az a módszere, ahogyan a fiatalokkal és a műszaki dolgozókkal foglalkoznak. Gazdasági eredményeink tehát nem választhatók el politikai sikereinktől. Ünnepségünk nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk azokról a gátló körülményekről, amelyek munkánkat akadályozzák. Ilyen árnyoldala munkánknak a kisebb jellegű és (következmény nélküli tárgyi balesetek elszaporodása, a munkavédelmi balesetek sokasága. Van javítani való a közvetlen és irány-, valamint a tolató vonatok utazási sebességének emelésénél, a vontatási szolgálat üzemeltetési önköltségének teljesítésénél és a teherkocsik átlagos kihasználásánál. Bátrabban kell támaszkodnunk a szocialista brigádokra, a dolgozók kezdeményezéseire, segíteni kell őket újításaik és ésszerűsítéseik kidolgozásában. Nincs okunk megnyugvásra és elbizakodottságra. A tapasztalatok alapján levonjuk a következtetéseket, erőnket a VII. párt- kongresszus irányelvei alapján a hároméves terv sikeres befejezésére, a második ötéves terv előkészítésére összpontosítjuk. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a vasutasoknak az őszi, majd a téli forgalom ismét komoly erőpróbája lesz. Az eddigi eredmények, s a napról napra érződő gondolkodás további becsületes helytállásra kötelez. Ezért a X. vasutasnapon megfogadjuk, hogy továbbra is becsülettel teljesítjük a reánk bízott feladatokat; Borsodi János a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője Tiszántúl legkorszerűbb sütőüzeme épül Gyomén Az idcn jelentősen fejlesztik Békés megyében a tanácsi vállalatokat. Többek között a Békéscsabai Vasipari Vállalat új szerszám- és lemezvágó gépeket, szerelőcsarnokot kapott, a Gyulai Bútoripari Vállalatnak több millió forint költséggel üzemházat építettek. Battonyán kenyérgyár épül fel az idén, Gyomán is befejezik egy 9 millió forintos beruházásból létesülő emeletes sütőüzem építését. Mindkét új sütödéből messze környéket látnak el majd kenyérrel és péksüteményekkel; a gyomai egyben a Tiszántúl legkorszerűbb sütőüzeme lesz. Még csak hajnali derengésben látják a holnapot Egy kis tájékozódásra tértem be Hamza elvtárshoz, a békés- szentandrási községi tanács mezőgazdasági felügyelőjéhez. Először is a jelenleg legfontosabb munkáról; a cséplésről beszélt. Elmondta, hogy az Ifjú Gárda Tsz a járásban elsőnek, még augusztus 6-án befejezte, s 14-ig befejezi a Rákóczi és a Zalka Máté Tsz is. A November 7 és az Űj Élet csak 20-a táján. A termés — ahhoz mérten, hogy gyenge minőségű a föld, meg hogy egész évben csak egyszer ázott meg a határ — elég jó. A búza 9—10 mázsájával fizet általában. Az Űj Élet tavaszi árpatermése rekordszámba megy Szentandráson: 14 mázsa holdanként. Körülbelül eddig jutottunk a beszélgetésben, amikor belépett egy magas, cserzett arcú, szikár férfi. •— Lázár József, a Rákóczi Tsz agronómusa — mutatta be a gazdasági felügyelő. — Ha megengedi, „kivallatom” — szólítottam meg tréfásan. De nem nagyon kellett vallatni, hosz- szan és részletesen beszélt a Rákóczi Tsz gazdálkodásának terveiről. Azzal kezdte, hogy 13-ra befejezik a cséplést, a búza előreláthatólag 9, a tavaszi árpa 9,5, az őszi árpa 9 mázsájával terem. — Ez bizony.,. — Azt akarja mondani, hogy szép kevés. így igaz. Csakhogy ennek a kevésnek története van. Az ősszel alakultunk, s én meg az elnök, Hegedűs János vetettünk el 106 mázsa búzát, mert a tagok megbánták, hogy beléptek, s nem akartak jönni. Mikor látták, hogy úgyis be lesz vetve a föld, jöttek néhányan, úgyhogy még 400 holdat 14-en vetettünk be. — A nem akarás meglátszott később a tavasziak vetésénél és a növényápolásnál is? — Akkorára összejöttek, akik beléptek csaknem valamennyien, úgyhogy a kukoricát és a napraforgót kétszer, a cukorrépát pedig négyszer kapáltuk meg... — A kertészetük olyan szép, hogy a tervezett jövedelem dupláját adja — szólt közbe a gazdasági felügyelő. — Elég szép minden a 63 holdas kertészetünkben. Főleg abban a 28 holdban, amelyet öntözünk. Persze a kertészeten is látszik, hogy még újak vagyunk, egy kicsit kezdetleges. Csak 350 meleg- ágyi ablaküvegünk van, kevés növényt tudtunk előnevelni. Jövőre azonban ezerrel növeljük az abla. kok számát és építünk két 20 méter hosszú hollandi ágyat is. Jövőre más lesz a gazdálkodásunk menete, s a terméseredmények is, mert 310 holdat akarunk öntözni. — Sajnos csak az idén készül el az a magas vízvezetésű csatorna- hálózat, amely 1020 hold öntözését teszi lehetővé a Rákóczi és a November 7 Tsz-ben — jegyezte meg a gazdasági felügyelő. Ha már ezen a nyáron is öntözhettünk volna! A November 7 Tsz öntözött egy 37 holdas kukorica- táblát szóró fejjel, s legalább háromszor annyit tör róla holdanként, mint az öntözetlen területről. — Ezek szerint a Rákóczi Tsz- ben is rányomja bélyegét a szárazság a munkaegységenként jutó részesedésre? — fordultam Lázár József felé. — Igyekszünk mindent elkövetni, hogy a tervezett 40 forint munkaegység-értékből minél kevesebb kiesés legyen. A tagok egy része bizony rugdalódzik, hogy miért nem osztjuk ki mind a megtermett búzát és árpát, meg hogy miért nem osztottunk már második hónapja munkaegységelőleget. Osztottunk volna, csakhogy a pénzen 150 süldőt akarunk vásárolni, hogy zárszámadás előtt még meghizlaljuk és eladjuk. Ez a 150 hízó legalább 11 forinttal javítja a munkaegységenként jelenleg mutatkozó kiesést. A kertészet többletbevétele is javít valamit, s ha igyekszünk mindent idejében betakarítani, a tervezett 40 forint értékből 3—4 forintnál többet nem vámol le az aszály. Mivel sok szó esett a kertészetről, kiváncsi voltam, s elmentem megnézni. Valóban olyan szép minden, ahogyan a gazdasági felügyelő és az agronómus lefestette. Az öt hold paradicsom nagy részét első osztályú áruként veszi át a MÉK. Gyönyörű a 14 hold paprika, a 8 hold dinnye. De a kertészetben dolgozók hangulatát megmérgezte az elmaradt munkaegység előleg, vagy az, hogy nem értette meg velük a vezetőség, hogy egy kis erőfeszítéssel, kitartással csökkenteni tudják az aszály miatt mutatkozó bevételi kiesést, vagy pedig van köztük egy-két elégedetlen ember, aki tudatosan, bedobott jelszavakkal, frázisokkal szítja a rossz hangulatot, csökkenti a munkakedvet. Rosszul teszik pedig, ha valami demagóg elméletre hallgatnak, s nem igyekeznek minél többet kihozni a 63 holdas kertészetből, ha nem értik meg, hogy egy kis kitartással nehéz ezresekhez jutnak a megvásárolt süldők meghizlalá- sa révén. A hangulat legfőbb mérgezője az, hogy egyik-másik tag azon mereng: most 30 mázsa búzája termett volna, ha nem lép be. Azt nem számolja, hogy ebből néhány mázsa lement volna csénlőrészbe, földadóba, de azt se számolja, hogy a Rákóczi Tsz jövőre már nem 9 mázsa búzát csépel holdanként. Vagy 200 holdra, amelyben az idén is búza volt 150 kilogramm szuperfoszfátot és 100 kg pétisót szórnak holdanként. Jövőre öntöznek 50 kh cukorrépát és 100 hold kukoricát, s nem 14— 15 mázsa csövet, hanem legalább 50 mázsát törnek róla, mert most ősszel megtrágyázzák, s jó mélyen megszántják a földet. Nem akarom én megróni a Rákóczi Tsz elégedetlenkedő tagjait. Ismeretlen útra léptek, s kétkednek, türelmetlenkednek, mint sok ezer más tsz-tag az első évben. A régebbiek előtt már reflektor- fényben van mind az, amit a Rákóczi Tsz tagjai még csak hajnali derengésben látnak: a közösen épített egyre szebb holnap. A szentandrási Rákóczi tagjai közül egyesek még a tegnapot látják szépnek, azt, hogy 1—2 holdon kertészkedtek és jól megéltek. Még nem volt idejük meglátni a 63 holdas kertészet gyönyörűségét, ahol sokkal jobban kibontakozik tehetségük, amely most már nem egyetlen család, hanem egy nagy közösség boldogulását szolgálja, a legnemesebbet, amit ember szolgálhat életében. Kukk Imre A háromezerkétszázadik köbméter A bányászat mindig a legnehezebb munkák közé tartozott, akár a föld felett, akár a föld alatt folyt a munka. A szeghalmi Űj Barázda Tsz tagjai, akik a vízből juttatják Békés megyén túl, az ország különböző részeibe, ahol jelentősebb építkezések folynak termelőszövetkezetekben, vagy nagyobb városokban. szedik ki az értékes folyami homokot, szintén nehéz munkát végeznek. Sokszor kötésig állnak az áromló vízben és lapátokkal keresik a homokot. Ezt belerakják a csónakba, majd a partra szállítják, ahol transzportőr segítségével homokhegyeket csinálnak. Az egész megyében ismerik ennek a lelkes, hat főből álló brigádnak a munkáját. Júliusban 550 köbméter homokot szedtek ki a mederből, s ezzel 3000 köbméterre növelték augusztus 1-ig termelésüket. Azóta változatlan szorgalommal tovább folytatták a munkát, s ma már ott tartanak, hogy újabb 200 köbméter homokot vittek partra. Ebben az évben ötezer köbméter homokot bányásznak, s ezt elA brigád tagjai közül legidősebbek Eke Imre, akiről azt beszélik, hogy a víz partján született, mert suttyogó gyerekkora óta részt vesz a homokbányászás- ban. Eke Sándor 30 éve szorítja kezében a kifényesedett nyelű lapátot, s bizony az ő kezén is több tízezer köbméter homok került a partra. Szabó Károly, Banga József, Dékány Gyula szintén több éve tölti el a nyarát a Sebes-Körösön. Hajdú József, a brigád hatodik tagja most a Balatonon üdül. A hosszú évek fáradtságát piheni ki a másik vizen. Az Üj Barázda Tsz homokbányászainak szívéhez nőtt ez a sebes folyó, amely apáiknak és őseiknek is hosszú éveken át biztos kenyeret adott.
