Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-11 / 189. szám
IMS. augusztus 11., csütörtök »» 3 G TVe idegenkedjünk az itatásos vakcinától Hozzászólás a „Megtizedelt jövedelem“ című cikkhez Vidám órák — Ha az ember többször megfordul egy-egy italboltban, akaratlanul is felfigyel egy csoportra, melynek tagjai rendszeresen ott álldogálnak a pult körül vagy a fal mellett, kezükben poharat szorongatnak és beszélgetnek, vitatkoznak. Persze, ahogyan ködösödik az agy, annál sem- mitéröbb a beszélgetés. És ez az érdekes — de szánni való — embertípus órák hosszáig bírja az álldogálást. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy valaki ne igyon meg egy pohár bort, de mégis furcsa, hogy a kocsmában való álidogálásban és az ezzel párhuzamos italozásban találja meg szórakozását. önkéntelenül is gondolkodom: Nincs ezeknek az embereknek családjuk, otthonuk, akikkel és ahol kellemes, meghitt környezetben tölthetnék el naponta azt a néhány órát, melyet a „szesztestvéreknek ” áldoznak? Nem hontalanokról, számkivetettekről van szó, hanem a sok esetben családos emberekről, ' c nap nap után megfeledkeznek az őket hazavárőkról. Mert bizony, míg a poharazgatásban telnek az órák, addig otthon az asszony szorongva, kihullott vagy elnyelt könnyeitől, szívében keserű fájdalommal tartja számon a neki oly nehéz, lassan múló perceket is. A keserűség csak nő, amikor a gyerek megkérdezi: „Apu hol van, mikor jön már?” Nehéz ilyenkor egy anyának válaszolni. Kitérően mormolja a szavakat: „Dolga van, jön majd keserű percek nemsoká.” A gyermek hisz is egy ideig, mert az anya szava szent előtte, de eljön az idő, amikor már nem kérdez semmit, mert magától is látja, hogy mi a helyzet, mi az oka édesanyja szomorúságának. Sajnos, az is érthetővé válik, hogy a szülői szeretet és tisztelet érzése helyett, szégyenérzete iámad a gyereknek, ha apjára gondol. Nemrégiben egy fiatalasszony könnyek között panaszkodott, hogy férje — bár csak délután 5 óráig dolgozik — mindig későn jár haza. Akkor eszik és lefekszik, reggel pedig elmegy hazulról. Arra aztán nincs ideje, hogy a feleségével is törődjön, érdeklődjön gondjairól, beszélgessen vele mint élettársával. Ha szó esik köztük, az legtöbbször szóváltássá fajul. Szegény asiszony most keresi, kutatja, mi az crka annak, hogy egyre romlik az életük, egyre kevésbé értik meg egymást. — Miért jobb ott álldogálni a pult mellett, mint itthon velünk eltölteni néhány kedves órát, hiszen úgy hiányzik sokszor egy kis meghitt beszélgetés — ejti keserűen szegény asz- szony a kínzó szavakat. A válasz nem egyszerű. Egy biztos: A hiba nem az asszonyban van, hanem a „szesztestvérek” között álldogálva iddogáló férjben, aki elfelejtkezik arról, hogy otthon is vannak, akik szeretettel hazavárják, sokkal több. igazibb, mélyebb emberi szeretettel, mint amelyben ivótársai részesítikf Ö. KOVÁCS ISTVÁN Nagy érdeklődéssel olvastam ' a Népújság július 21—i számában a „Megtizedelt jövedelem” című cikkben közölteket, és nagy megelégedéssel vettem tudomásul, hogy a hosszabb idő óta holtpontra jutott baromfipestis kérdésével újra foglalkoznak. Éppen ezért nagy meglepetést keltett ugyancsak a Népújság augusztus 2-i számában megjelent hozzászólás. Nem vagyok állatorvos, de mivel a baromfipestis kérdésével már 13 év óta behatóan foglalkozom és magam is igen komoly részese voltam annak, hogy Magyar- országon a baromfipestis elleni kötelező védőoltás megindult — A nyugdíjas Molnár néni Az orosházi Üj Élet Tsz központi (anyájától jó négyszáz méterre, haragos zöld levelű dohánytábla széléVersenyben a gyulai járás cséplőnmunkacsapatai Á gyulai járás 42 cséplő-munkacsapata versenyben dolgozik. A verseny célja, hogy augusztus 20- ig befejezzük a cséplést, és csökkentsük a szemveszteséget; A munkacsapatok első és második helyezettjét községi szinten a termelőszövetkezetek jutalmazzák. Dobozon az első helyezett 12, a második 8, a harmadik 5 mázsa búzaértéket kap jutalmul. Körülír, .'öl hasonló jutalmakat kapnak más iözségekiben is. A párt járási végrehajtó bizottsága és a járási tanács a járási versenyben a 3 legjobb cséplőmunkacsapatot szintén jutalmazza. A csóplés befejeztével a három első helyezett munkacsapat tagjait egy egésznapos gyulai kirándulásra viszi. Ugyanezen a napon ünnepség keretében osztják ki a 6 ezer forint értékű jutalom- tárgyakat, valamint a járási páirt- bizottság és a járási tanács versenyzászlaját, s a járási pártbizottság Gyula-Városerdőn vendégül látja a három első helyezett cséplőcsapat dolgozóit. A cséplőcsapatok dolgozói szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak a versenybe, sőt többen beneveztek a megyei tanács által megm.'- detett cséplési versenybe is. Ezek között van Újkígyóson Varga Ferenc. Bozsik Lajos munkacsapata, amelyek már 2100 mázsát csépeltek külön-külön. A versenyben egy ideig Bozsik csapata volt elöl, az utóbbi napokban azonban Varga csapata behozta a lemaradást. A járás eddigi legjobb cséplőcsapatai: Bozsik Lajos, Üj kígyó', 2123 mázsa, Hévízi György, Elek, 2021, Varga Ferenc 2060, Kola- rovszki Pál, Telekgerendás 2000, Huszár János, Szabadkígyós, 1600, Harsányd Péter 1707 mázsa teljesítménnyel. Balogh Imre ben találtuk a többi asszonyok között a 71 éves özv. Molnár Jánosnét, aki kilenc éve vallja magáénak a közöst. Arca és a két kezén kiduzzadt erek arról tanúskodnak, hogy a múlt társadalmi rendje, az embertelen munka, a nehéz élet bizony alaposan megviselte. Az utóbbi három évben nyugdíjas tsz-gazda. Pihenhetne, hiszen derekasan jnegdolgozta már a magáét. Mégsem pihen, most kora reggeltől estig a határban van a többi asz- szonnyal, — him Jlmél a lánybrigádról Dobogtak a kendők, sűrűn hajladoztak a nevetgélő, nótázó lányok, az ifjúsági brigád tagjai. A Gyulai Állami Gazdaság hatalmas maglucerna- tábláját tisztították az idegen növényektől. Délutánba hajlott az idő, a nap szinte „csak azért is” ontotta melegét. Tarka csomóba gyűlve dolgoztak a lányok. A legjobbak közt Dalmai Róza és Molnár Róza leánybrigádja van. •— Szeretnénk elnyerni a legjobb munkabrigád címet, és reméljük, sikerülni is fog — mondta mosolyogva Molnár Róza. — Munka után mivel-töltik idejüket a brigádszálláson? — Nem savanyodunk bel — kacagott az egyik kislány. — Filmvetítéssel, olvasgatással, közös mulatságokkal töltjük el a nyári estéket — mondta egy másik. — A lányok összetartanak? — De össze áml — viaszolták egymás szavába vágva. A jó munka után nem marad el az eredmény sem. Még a keresetük is általában egyforma, 1100— 1300 forint. — Nagyon kedvesek a lányok, nincsen rájuk panasz — mondta Dudás László, a gazdaság egyik agronómusa. A lányok pedig egyre csak kacagtak. Igen. Jól halad a munka, lassan végéhez közeledik a betakarítás, s ilyenkor kell a dolgos kéz, Tavasszal talán még voltak, akik ellenezték az ifjúsági brigádok megalakítását, mondván „nem vezet az jóra”. De az elhatározás mégis megszületett, és a gyakorlatban is „bevált”. Nem csalódták az ifjúságban. És, hogy mennyire nem, azt legjobban a szorgalmas lányok munkája bizonyítja. A gazdaság párt- titkárától, Győrfi István elvtárstól megtudtam, hogy nemrég filmvetítőt, a napokban pedig televíziós készüléket vásároltak a fiataloknak. •— Nem feledkezünk meg róluk. Igyekszünk minél több szórakozási lehetőséget adni a munkától elfáradt fiataloknak — mondotta. Wegroszta Sándor I a H vakcina használatával —, valamint az évtizedek óta vezetésem alatt álló vállalat tapasztalataiból saját magam érzem a baromfipestis okozta károkat. így általában érdemben is hozzá tudok szólni a kérdéshez. Ami a baromfiexportot illeti, eddig valóban nem attól »függött, hogy milyen oltási móddal védekeztünk, sőt szerencsére attól sem függött, hogy az ország mentes-e baromfipestistől vagy sem, azonban meg kell vallani, hogy a tőlünk vásártó nyugati államok egy része eddig is idegenkedett a H- vakcinás oltásban részesített baromfitól, mert véleményük szerint a H vakcina a gyengébb ellenálló képességű kultúrfajtákat megbetegíti. Újabban Svájc pedig kifejezetten kikötötte: csak olyan vágott baromfit hajlandó átvenni, amelyik H-vakcínés oltást nem kapott. A nagyüzemi baromfitenyésztés fejlődése során sajnos magunknak is kellemetlen tapasztalataink vannak a H vakcinás oltással. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a nagyüzemi baromfitelepeken nagy tömegben nevelt csirkék nem bírják el ártalom nélkül. Tekintettel arra, hogy a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztésével a háztáji baromfiállomány is megváltozik, számolni kell azzal, hogy a háztáji kifinomultabb baromfifajtáknál is rövidesen hasonló ártalommal találkozunk, így tehát itt az ideje, hogy ezt az eljárást valamilyen enyhébb következményekkel járó oltási móddal cseréljük fel. Ezen megállapításunkat egyébként alátámasztják az itt járt nyugatnémet állatorvosok közlései, miszerint náluk , a H-vakcinás oltások után nagyobb elhullások is előfordultak. Kétségtelen, hogy a baromfi- pestis elleni H-vakcinás oltás közel 13 éven keresztül tette biztonságossá baromfitenyésztésünket, és eredményezte, hogy az országrészekre kiterjedő járványok megszűntek. Abban az. időben, amikor a baromfipestis nemcsak tizedelte, hanem jó részét kipusztítatta állományunknak, nem tartottuk elviselhetetlennek a néha esetleg erősebben megnyilvánuló oltási reakciót sem, mert amelyik baromfi kiheverte a reakciót, valóban tökéletesen ellenállt a betegségnek. Azóta azonban a helyzet megváltozott. Egyrészt a háztáji baromfiállományok kicserélődtek, a régi parlagi tyúkok helyébe legalábbis nemesített magyar fajták, de sok helyen kultur- fajták vagy ezek keresztezései ke7 rültek, amelyek sokkal érzékenyebbek a H vakcinával szembeni, másrészt pedig a baromfipestis okozta károk ma már elenyészőek. így nehéz abba belenyugodni, hogy esetleg a védőoltás következtében állományunk 2—3 százaléka elpusztuljon, 15—20 százalékát pedig súlyos bénulás miatt levágással kell megmenteni az elhullástól. Megemlíti a hozzászóló, hogy ha az oltási reakció lényegesebb betegséget okozna, a tulajdonost az állam segélyben részesíti. Ez valóban így van. Saját állományomon tapasztaltam, hogy az oltás következtében elhullott állatok értékének egy részét a tanács megtérítette. Ez azonban aligha viszi előbbre a baromfipestis felszámolását. Azt hiszem, nem az a cél, hogy az államháztartásban egy jelentős összeget ilyen célra fordítsanak. Meg kell egyébként jegyezni, hogy a szocialista gazdaságokban ilyen címen kártérítést nem fizetnek. Az itatásos módszer alkalmazása esetében valóban semmi bizonyíték nincs arra, hogy a kezelés megtörtént, mert az állaton nyoma nem látszik, azonban éppen az előbb említett nyugati export szempontjából ennek esetleg éppen előnye lesz. Egyébként a B vakcinát (csibe-vakcina) hivatalos oltóanyagként használják a kelte- tőállornásokon, sőt tudtommal a nagyüzemi gazdaságokban is. A külföldi szakirodalomból úgy tudom, hogy az úgynevezett B vakcina mint itatásos vakcina (trink- vakcina) használatos külföldön. Ha ez így van, nem tudom, miért idegenkedünk annyira az itatásos módszertől, ha ezt világszerte használják. Ami hazai alkalmazását illeti, tudomásom szerint a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat a múlt év decembere óta csak ezt a módszert alkalmazza kiváló eredménnyel. (Közel egy millió darab állaton végzett kísérlettéi.) A „Megtizedelt jövedelem” című cikk íróját — . meglátásom I szerint — nem helytelenül tájékoztatták, amikor a H vakcina okozta veszteségeket 10—15 százalékra becsülte, mert nagyüzemi állományokban konkrét adatok alapján megállapítható, hogy ez a szám nem ritkán még sokkal magasabb is lehet. Hogy országos viszonylatban mi a helyzet, arról számot adni nem tudok, de a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében tarthatatlan állapot, hogy egy védőoltásnál akár csak 10 százalékos veszteséggel is számoljunk. Illetékesek nagyon jól tudják, hogy a H-vakcinás oltástól a baromfit tartó lakosság idegenkedik, mert az oltás után jelentősen csokikén a tojáshozam, és nem ritkán az állomány egy része megbénul, sőt el is hull. Hatósági intézkedésekkel a lakosság aggodalmát eloszlatni aligha sikerül. A H-vakcinás oltás, hogy úgy mondjam, lejárta magát, és ha a baromfipestis elleni védekezésben előbbre akarunk jutni, olyan módszerekhez kellene folyamodnunk, amit a lakosság szívesebben fogad, és esetleg a patikában beszerzett gyógyszerrel — megfelelő kioktatás után — maga is el tud végezni. Meszjár György a Békéscsabai BARNEVÁL igazgatója Élüzem kitüntetést kapott a lökösházi állomás, több szolgálati hely vezérigazgatóif igazgatói elismerésben részesült Megyénk vasutasai az elmúlt I fél évben több figyelemre méltó | eredményt értek el. A MÁV Szegedi Igazgatóságától kapott értesülés, szerint jó munkájáért a lő- kösházi állomást élüzem címmel tüntették M, vezérigazgaSÜi elismerést kapott Orosháza, Gyoma állomás, a békéscsabai rakodási főnökség, a békéscsabai MÁV fűtőház, a Gazdasági Vasút, mezo- hegyesi üzemfőnöksége, továbbá igazgatói elismerésben részesüli a medgyesegyházi állomás és a békéscsabai szertár.
