Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-07 / 186. szám
ÜSS. angttS2tas 1, vasárnap Közhasznú a takarékosság KÉPÚJSÁG MHÁMY TAPASZTALAT a Békés megyében termelt külföldi búzafajtákról Manapság kevés már az olyan család, melynek ne lenne takarékbetét-könyve. Az emberek hozzászoktak a takarékossághoz. Es, hogy így van, annak is megvan a magyarázata. Most erre is telik, nem úgy, mint régen, amikor nagyon sokan annak is örültek, hogy máról holnapra tengethetik életüket. • Akkor is nagyon sokan takarékoskodtak volna. Csak éppen nem volt miből. A takarékosságról, a napokban ülésező 1 országgyűlésen is sok szó esett. Érthető is, hiszen hazánkban tervgazdálkodás van, jól meg kell fontolnunk, mire, mennyit költünk. Ha olcsóbb a termelés, akkor a jövőben még nagyobb terveket tűzhetünk magunk elé, s a lakosság életszínvonala is csak így emelkedhet. A takarékosság tehát nem öncélú, hanem közhasznú. Közvetlen és közvetett eredményét az ország valamennyi lakosa élvezi. Münnich elvtárs, a Minisztertanács beszámolójában mondotta: ^A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népgazdaságunk fejlődése, a dolgozók életszínvonalának alakulása a termelés gazdaságosságától, ezen belül a takarékosság minden területén történő fokozott érvényesülésétől függ!” Alapvető módszer tehát a takarékosság, s nem valami mellékes, elhanyagolható tevékenység. Mindenütt megvan annak a lehetősége, hogy az adottságok figyelembe vételével megtalálják a legfontosabb teendőt. Ennek megértetése elsősorban a szakszervezetek feladata. Okos, meggyőző érvekkel nagyon sokat tehetnek e mozgalom fejlesztéséért. Szükség is van erre, hiszen az ebből származó haszon közös. Minél gazdaságosabb a termelés, annál több jut jövőbeni terveink megvalósítására, de több jut a munkásoknak is a nyereségrészesedés elosztásánál. A takarékossági mozgalomban megyeszerte eddig is több figyelemre méltó eredményt értek eL A Békéscsabai MÁV Fűtőházban az elmúlt félévben a tervek túlteljesítése mellett 6524 tonna szenet takarítottak meg, ami csaknem 3 815 000 forintnak felel meg. A Mezőhegyesi Cukorgyár szakszervezeti bizottsága a répa feldolgozási idényre kidolgozott munkaverseny középpontjába a cukor minőségének javítását, a veszteségek csökkentését állította. Mindkét célkitűzés a takarékossággal egyenlő. Lehet tehát takarékoskodni, csak akarni kell. A kormány most azt kéri valamennyiünk érdekében, s a felhívás biztos nem is marad válasz nélkül. (P) \/| egyénk állami gazdaságai az 1959—60-as évben nyolc külföldi búzafajtát termeltek, ösz- szesen négyezer kát. holdon. Nagyobbrészt az olasz búzafajtákat termelték: Fortunáié, Szán Pásztoré, Produfctóre, termeltek két szovjet fajtát — Bezosztája és Szkoroszpelka. Ezeken kívül kisebb területen bolgár (64 kih.) és francia (54 kh.) búzafajtákat. A termesztés célja az volt, hogy a bánkútinál bővebb termést hozó fajtákból kiválasszunk olyan bő termő fajtákat, amelyek megyénk viszonyainak megfelelnek. A megyénkben termesztett, zömében olasz búzák már az 1958— 59. évben terméshozamaikkal jóval felülmúlták a hazai fajtákat. De az 1958—59-es évben elért eredményeken keresztül még nem lehetett határozottan kijelenteni, hogy a külföldi fajták közül melyik a legjobb, mert ez az év az olasz búzákra ideális volt. Az 1958— 59-es évben nem kaptunk választ arra, hogy megyénkben a külföldi búzafajták hogyan tűrik a fagyat és a szárazságot. Az 1959— 60-as év erre már elfogadható adatokat mutatott fel, mivel a több mint egy hétig tartó igen erős fagy a hótakaró nélkül lévő külföldi fajtákat már próbára tette, ugyanígy a koranyári nagy szárazság is. fagyállóságot tekintve, megyénkben legnagyobb kár a Fortunáié fajtát érte. A Felsőnyo- mási Állami Gazdaságban 774 hold teljesen kifagyott, ugyanakkor a meteorológiailag nem mészPótjelentkezés egyes felsőoktatási intézmények nappali tagozatára A Művelődésügyi Minisztérium pótfelvételt hirdet a következő felsőoktatási intézmények nappali tagozatán: A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán; a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika-fizika, kémia-fizika és vegyész szakán; a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika-fizika, matematika-ábrázoló geometria, kémia-fizika, biológia-kémia és biológia-földrajz szakán; A Pécsi Pedagógiai Főiskola matematika-fizika, matematikakémia, magyar-orosz és magyar délszláv szakán; (A matematika- fizika és a matematika-kémia szak párhoz a műszaki ismeretek és gyakorlatok, az ének vagy a testnevelés; a magyar-orosz és a magyar-delszláv szakpárhoz az ének, a testnevelés vagy a rajz választható harmadik szakként.) A Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézetben; a Kecskeméti FeWifoku Övónőkénző fntézet^en: a Soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézetben és a Budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet német, ! román, szlovák és délszláv sza- j kán. Felvételüket kérhetik mindazok a 30 évesnél fiatalabb, kitűnően, jelesen vagy jó rendűén érettségizett fiatalok, akik a felsorolt szakok valamelyikének elvégzéséhez tehetséget és kedvet éreznek. Egyéni termelők figyelmébe! Közöljük az érdekeltekkel, hogy a lucernes-, és vorösheremezg szerződéskötése az egész megye területén beindult. Szerződés köthető a községi tanácsoknál vagy a helyi föld- művesszövetkezetnél. . A feltételekről a községi tanácsok vagy a helyi földművesszövetkezetek adnak részletes felvilágosítást. Mezőgazdasági Magtermeltetö és Ellátó Vállalat kirendeltsége. Békéscsaba Félvételre pályázhatnák azok is, akik valamely egyetemen, főiskolán már tettek felvételi vizsgát, de nem nyertek felvételt. Az ez évi felvételek során elutasított tanulók annak a dékánnak (igazgatónak) jelentsék be — írásban —, ■hogy melyik karra, szakra pályáznak, akitől az elutasító végzést kapták. Akik ez évben még nem tettek egyetemi felvételi vizsgát, az érettségiztető középiskola útján pályázhatnak felvételre. A jelentkezések elfogadásának határideje augusztus 18. Azok a tanulók, akiknek jelentkezését az egyetem, főiskola elfogadja, augusztus 25—szeptember 4 közötti időben tesznek felvételi vizsgát. A felvételi vizsga helyéről és időpontjáról, illetve a pályázat esetleges visszautasításáról az egyetem írásbeli értesítést küld. A Pécsi Pedagógiai Főiskola délszláv szakán, illetve a Budapesti Felsőfokú tanítóképző intézet nemzetiségi szakjain a nemzetiségi általános iskolák számára képeznék tanárokat, illetve tanítókat; ezért e szakokon a jelentkezés lényeges feltétele a nemzetiségi nyelv alapos ismerete. (MTI) Pálinkafőzetők, figyelem! A BÉKÉSCSABAI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET I. ffi. szeszfőzdéje működését megkezdi Jelentkezni a földművesszövetkezet központi irodájában, Szabadság tér 23. alatt lehet. Minden mennyiségű cefre kifőzését vállaljuk. Tűzifát nem szükséges hozni. 8370 sze fekvő Hidasháti Állami Gazdaságban ezt a fajtát szintén 40—50 százalékos fagykár érte, de függetlenül ettől, ebben a gazdaságban a 21 kát. hold Fortunátó 14,46 q/"kh. termést adott. Igen magas (40 százalékos) fagykár érte az Autonómia fajtát is. De függetlenül a 40 százalékos fagykártól, ez a fajta a Ballai Állami Gazdaságban 150 kát. hold átlagában 13,5 q/kh., a Vizesfási Állami Gazdaságban 10 kát. hold átlagában 17,3 q/kh., a Töviskesi Állami Gazdaságban 111 kát hold átlagban 14 q termést adott. A Szán Pásztoré fajtát egyedül a Vizesfási Állami Gazdaságban érte 20 százalékos fagykár, és így a 40 kát. hold átlagában 20,3 q/kh. termést adott. A többi gazdaságokban a .Szán Pásztoré a fagyot kibírta és nagy területeken (380— 450 kh.) igen jó, 20—30 q/kh. termést adott. Emellett vannak kisebb táblák, mint például a Felsőnyomási Állami Gazdaságban, ahol ez a fajta 40 kh. átlagában 29,2 q/kh. termést adott. A magyar fajták a fagyot kibírták, de függetlenül ettől alacsonyabb termést adtak, mint a külföldi fajták. A külföldi bő termő búzafajták közül a két olasz fajta — Autonómia, és Szán Pásztoré — jöhetnek számításba. De mivel ezeket a fajtákat egy-két helyen fagykár érte, ki kell dolgoznunk fajtáknak a Szán Pásztoré és az Autonómia fajtákat ért fagykár nem biológiai, hanem agrotechnikai okok miatt történt. A két szovjet búzafajta is szép eredményeket mutatott fel. A Bezosztája 22/kh., a Szkoroszpelka 23 q/kh. termésátlagot ért el. A magyar B 1201-es és B 1205-ös búzafajták minden gazdaságban külföldi búzafajtáknál alacsonyabb búzatermést adtak. Többen felvetik azt a kérdést, hogy a külföldi búzafajták azért adnak nagyobb termést a magyar fajtákhoz viszonyítva, mert sokkal nagyobb műtrágya mennyiséget adunk alájuk. Az tény, hogy a külföldi — különösen az olasz — búzafajták alá 4—5 q/kh. műtrágyát adunk, de ha ezt a mennyiséget a magyar B 1201-es és a B 1205-ös fajta alá adjuk, a búza megdől és így negativ eredményt érünk el a műtrágya-adag növelésével. Ezzel szemben a külföldi fajták műtrágya-adag növelésével nem dőlnek meg, így a kombájnok könnyen tudják aratni. Szempergés szempontjából különbség a bel- és külföldi fajták között jelentősen nem mutatkozik. A fajsúlynál vannak nagy különbségek. A magyar B 1201-es búzafajta, fájsúlya 89,60, ezzel szemben a Bezosztája 4-es búzafajta fajsúlya 110,15, a Szkoroszmegfelelő agrotechnikát. Ugyanis pelka 3/b búzafajta fajsúlya 108,9, feltehető, hogy azon a helyen, a Szán Pásztoré faj súlya 90,15, és ahol az Autonómia és a Szán Paszezek közül legnagyobb fajsúlyt az tőre fajtákat fagykár érte, nem e Autonómia ért el 122,55 gr-mal. fajtáknak megfelelő agrotechniAz 1958—59-es év önköltségszákát alkalmaztak, hisz gazdaságamításai azt mutatják, hogy a maink túlnyomó többségében erre a gashozamú külföldi fajta búzák két fajtára a fagyos idő nem haönköltsége a magyar fajtáknál vitott negatívan. Például a Csabaszonylag alacsonyabb. Ezen fajták csüdi Állami Gazdaságban az Auönköltsége a I-Iidasháti Állami tonórftia búzafajta 180 kh. átlagéGazdaság számításai alapján az ban 22/kh. termést adott. így alábbi táblázatban feltüntetett megvan az a lehetőség, hogy számok szerint alakult: adagolt 1 kh. hozam 1 q búza önFAJTA: műtrágya: q/kh. költsége kg/kh. Ft B 1261 300 17,01 147,97 500 17,65 149,35 700 19,10 146,51 Szán Pásztoré 300 17,73 139,09 500 18,36 143,57 700 18.02 155,72 Autonómia 300 ~ 23,97 102,88 500 28,04 94,01 700 21,54 130,27 Bezosztája 4 300 21,62 144,06 500 21,02 i 125,40 700 23,45 114,66 Szkoroszpelka 300 20,65 119,42 500 21,88 120,48 700 22,83 122,91 A fenti adatokból kitűnik, hogy a külföldi búzafajták műtrágyaértékesítése jobb a belföldieknél. 'J' ermészetesen még nem tudjuk azt, hogy milyen meny- nyiségű műtrágya-adag mellett érhetünk el legolcsóbb és legmagasabb termést. Ez még kísérleti stádiumban van, amit feltétlen folytatni kell. Meg kell tudnunk azt, hogy milyen mennyiségű műtrágya-adagolás mellett kapunk legmagasabb termést, legalacsonyabb önköltséggel. A fenti adatok alapján nincs igaza a Szöllősi Állami Gazdság szakembereinek, akik elvetik az Autonómia fajta termesztését, mondván, hogy magas az önköltség. Valószínű, hogy ebben az esetben a gazdaság nem helyesen számolta ki az önköltséget, vagy rósz. szül szervezték meg ennek a fajtának a termesztését, Szükségesnek tartanám, hogy a gazdaság a továbbiakban is foglalkozzon az Autonómia búzafajta termesztésével — lehet kísérletként is —, hogy ténylegesen meg tudjanak győződni a fenti álláspontjuk helyes avagy helytelen voltáról, Megyénkben négy külföldi búzafajta (Szán Pásztoré, Autonómia — olasz —, Szkoroszpelka, Bezosztája — szovjet —) bizonyult legjobbnak. Termesztésüket megyénkben nagyobb területeken meg lehet kezdeni. Már az 1960— 61-es évben az állami gazdaságok 8—9 ezer, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 13—14 ezer holdon vessenek ezekből a bő termő külföldi fajtákból. fenti fajták agrotechnikájával kapcsolatban az állami gazdaságok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állítsanak be kísérleteket, hogy választ kapjanak a vetési idő, a vetési mélység és a műtrágya-adagolással kapcsolatos kérdésekre. A helyszí. nen beállított, ezzel kapcsolatos kísérletekre azért van szükség, mert megyénk talajai igen változóak és így tudunk csak konkrét, elfogadható adatokat kapni, amit természetesen az adott nagyüzem a termelés növelése érdekében azonnal fel tud használni. SZŰCS MIHALk, a megyei pártbizottság munkatársa