Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

2 NÉPÚJSÁG I960, augusztus *7, vasárnap rr 9 szovjet kormány nyilatkozata a kongói helyzetről Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány nyilatkoza­tot adott ki a kongói helyzetről. A nyilatkozat szerint Kongóban ^.teljesen tűrhetetlen helyzet ala­kult ki, s ez a helyzet aláássa a Kongó elleni agresszió meg­szüntetéséről határozatot hozott ENSZ tekintélyét”... a szovjet kormány nyilatkozatában manő­vernek minősíti az intervenciós csapatok jelentéktelen részének v,jelképes” visszavonását, amivel csak megnyugtatni és félrevezetni akarják a világ közvéleményét. A szovjet kormány hangsúlyoz­za, hogy sürgős és hatékony in­tézkedéseket kell tenni a Bizton­sági Tanács határozatainak telje­sítésére. E célból javasolja: A legrövidebb időn belül távo­lítsák el az összes belga csapato­kat a Kongói Köztársaság terüle­téről, ne riadjanak vissza semmi­lyen eszköz alkalmazásától. — Ha az ENSZ-csapatok jelenlegi pa­rancsnoksága a továbbiakban sem tartja magát a Biztonsági Tanács határozataihoz, amelyek arra kö­telezik, hogy kizárólag a Kongói Köztársaság kormányának hozzá­járulásával cselekedjék és meg­adja neki a szükséges katonai se­gítséget, akkor le kell váltani ezt a parancsnokságot és újat kell kinevezni. Haladéktalanul tegyenek hatá­rozott és hatékony intézkedéseket a Kongói Köztársaság elidegenít­hetetlen részét képező Katanga tartomány megszállásának meg­szüntetésére. Katangában azokat a személyeket, akik a külföldi be­tolakodók utasításait teljesítve, a Kongói Köztársaság törvényeit megszegve, a Kongói Köztársaság szabadsága, függetlensége és terü­leti integritása ellen irányuló cse­lekményeket hajtanak végre, le kell tartóztam és át kell adni a Kongói Köztársaság kormányá­nak. Ha a Biztonsági Tanács határo­zata értelmében Kongóba vezé­nyelt csapatok nem lesznek ahban a helyzetben, hogy hatékonyan biztosítsák az intervenciós csapa­tok eltávolítását, akkor küldjék a Kongói Köztársaságba azoknak az országoknak csapatait —, amelyek készek részt venni ennek az igaz­ságos akciónak a lebonyolításá­ban. Bandaranaike asszony ó nyilatkozata Colombo (Üj-Kina) Szirimavo Bandaranaike asz- < szony, ceyloni miniszterelnök biz­tosította pártjának parlamenti cső- < portját, hogy teljes mértékben le­hetséges úgy folytatni a meggyil- * költ Bandaranaike miniszterelnöke politikáját, hogy ugyanakkor el-j fogadják a Lanka Szama Szama-* ja-párt és a kommunista párt ba- c ráti együttműködését. A szabadság-párt parlamentig csoportja a csütörtöki ülés után* közleményt adott ki. Eszerint ac miniszterelnök-asszony hangsú- * lyozta azt is, hogy örömmel fogad* bármilyen javaslatot a többi párti részéről a legfontosabb gyakorlati reformokra vonatkozólag, aminő például a törzsfőnöki rendszer el- J törlése. MODELLEZŐK Tíznapos modellező körvezetői továbbképző tanfolyamot ren­dezett nemrég a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Békés megyei elnökségének modellező klubja. A továbbképzésen gyakorlati és elméleti útmutatást kaptak a mod ellező körök vezetői, pedagógu­sok, fiatal és idős nevelők. A tanfolyam résztvevői az 1960—61-es tanévben a modellező körök oktatói lesznek. A kiképzésen minden hallgató külön gépet szerkesztett, s a munkát Szappanos József ok­tató irányította. Az így készült gépek között volt vitorlázó, gumimo­toros, mechanikai motoros és műrepülőgép. Képeink a tanfolyam résztvevőit ábrázolják. Kuba hálás a szovjet segítségért Havana (MTI) Raul Castro, a kubai fegyve­res erők minisztere közli az AP és a UPI —, szombaton te­levíziós nyilatkozatot adott. Ki­jelentette, kormánya az Ameri­kai Államok Szervezete és az Egyesült Államok minden fe­nyegetése ellenére, elfogadja a Szovjetunió segítségét. Kuba hálás az önzetlen szovjet támo­gatásért — mondota. — A fegy­veres erők minisztere bejelen­tette,hogy bátyja, Fidel Castro vasárnap felszólal a latinameri­kai ifjúság Havannában tartott kongresszusán és „válaszol a forradalom ellenségeinek”. Raul Castro ezután közölte, hogy az Egyesült Államok ha­vannai nagykövetségének két( alkalmazottja kémkedett Kuba* ellen. A miniszter náci emlék­tárgyakat, így horogkereszteket,' zászlókat és Hitlert, valamint* Göringet ábrázoló fényképeket ( mutatott fel, amelyeket a kém- J kedő amerikai diplomatáktól * koboztak el. Az indítás szakmai magyarázatát hallgatják a tanfolymai résztvevői, Szap­panos József oktató bemutatja gyakorlatilag is. Á megyei rendőrfőkapitányság jutalma a derék úttörőnek Bizonyára még sok olvasónk emlékezik az augusztus 3-án, la­punk utolsó oldalén: „Elütötte, majd a helyszínen hagyta áldoza­tát az ittas motorkerékpáros” ci­édesanyjára nézve, ígéretet tett, hogy eztán is így cselekszik ha­sonló esetekben, mint a Békés és Békéscsaba közötti útszakaszon történt halálos végű balesetnél. Elvesztene repülőgépe légcsavarját mégis szerencsésen földet ért... Varsó (MTI) Redkivüli baleset érte Wladyslaw Gawlikot, a Katowicéi Aero Club pi­lótáját. Sportrepülőgépével éppen Krak­kó fölött haladt el, amikor észrevette, hogy motorjával valami baj történt. A város határáig azonban mégis sike­rült eljutnia és ott kényszerleszállást hajtott végre. Amikor földet ért, két­ségbeesve vette észre, hogy valahol elvesztette gépének légcsavarját. Ké­sőbb megtudta, hogy a légcsavar Krak­kó legforgalmasabb útvonalának kel­lős közepére zuhant, ahol a békésén sétálgató krakkóiaknak nem kis meg­lepetést okozott. indul a gép. t^OO-OO-OOOOO-OOO-O-O'OOOOOO-OO-O-OO-OO-O-OOOOOOOO-OO’OO-OOOOOOi Élményekkel gazdagodva tértek haza a tarhosi úttörők egyhetes balatoni kirándulásukról. A 3E főnyi csoport többek között meg- mászta a Badacsonyt, megtekintette a szigligeti várromot, járt Balatonfüre- den, Tihanyban, Balatonbogláron, s mivel egész héten jó idő volt, még für­désre is sor kerülhetett. A Révfülöpön tartózkodó csoport meghívást kapó« az ott táborozó alberfcirsai úttörőktől számháborúra és esti tábortűzre. Fe­lejthetetlen élmény volt az egyhetes kirándulás^ s igazi úttörőélet, roman­tika. Érdemes volt egész évben dol­gozni érte. BERECZKI SÁNDOR ZÉej'ekeiék éiete XVII. mű tudósításunkra. E tudósítás arról szólt, hogy a Békés és Bé­késcsaba közötti útszakaszon Szántó István, a békési Október 6 Termelőszövetkezet mezőgazdá­sza ittas állapotban motorkerék­párjával elütötte C Veres László békési lakost, aki nem sokkal kórháziba szállítása után meghalt. Amint említett írásunkban közöl­tük, Szántó a helyszínen hagyta áldozatát, megszökött. Azonban a baleset pillanatában a helyszínre ért Szekeres Rudolf, Békéscsaba, Ludvig utca 10. szám alatti la­kos, 12 éves, általános iskolai ta­nuló, úttörő, akt gyorsan felje­gyezte Szántó motorkerékpárjá­nak számát, s a tettest köröző rendőrök munkáját elősegítve, át­adta a jármű rendszámát. A derék és segítő szándékú Sze­keres Rudiékhoz a napokban egy rendőr jár őr kopogott be, s arra kérte a rendőrségi nyomozást se­gítő fiút, hogy szombaton délelőtt keresse fel a megyei főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztá­lyát, mert kedves meglepetést tar­togatnak számára. Tegnap, szom­baton délelőtt tíz óra előtt né­hány perccel, a hívásra — kicsit szorongó érzésekkel — Rudi úttö­rőruhába öltözve, édesanyjával megjelent a megyei rendőrfőkapi­tányságon, ahol Fábián százados elvtárs 300 forintot adott át meg­érdemelt jutalom címén a rendőr­ség kis segítőjének. A pénzjuta­lom átvétele után a látható meg­lepődés legyűrése után Rpdi, Hazaérkeztek Feriék Balaton- földvárról pihenten, sok kedves élménnyel, s valamennyire meg­nyugodva. Nem sokat beszélnek az üdülésükről, azt mondják, jó volt, szép volt, nagyon sokat pi­hentek. Feri pedig, különösen so­kat fürdött. Kati inkább csak na­pozott, nem mert vízbe menni. Legfeljebb lábszárig ment bele és onnan figyelte a naponta hat- hétszáz métert leúszó férjét. Fe­rinek az úszás volt mindennap a legfontosabb programja. Amikor elromlott az idő, még akkor is megmártotta magát. Kati pedig türelmesen, lekísérte mindig a vízre. Többször átcsónakáztak Ti­hanyba és ott töltötték ilyenkor egész napjukat. Esténként pedig zenés helyekre mentek táncolni és sörözni. Kati természetesen még most is nyűgös. No, de nem olyan türel­metlen, mint volt. Nyugodtabb, kedvesebb, higgadtabb. Nagyon jót tett neki az üdülés. Azt hi­szem, most már megértik, hogy nem volt butaság Balogh bácsi ötlete. Hétfőn mindketten megkezdték a munkát. Kati nem győz vála­szolni barátnőinek, munkatársai­nak: hogy volt, mint volt? Feri Balogh bácsit köszöntötte először a gyárban. — Köszönjük szépen. Balogh bátyám a kedvességét. Jó volt. — Na látod, te gyerek... S mondd csak, hogy éreztétek ma­gatokat? — Jól! Jó volt. — Az asszony? — ő is. — Jobban van? Nem zsörtölőd­tök már? — aztán Feri fejrázásá­ra már folytatta is: — Lesz vala­mi belőletek, ne gyulladj be... — Én gyulladok be, Balogh bá­tyám? Eszem ágában sincs, nem is volt... — Csak, csak, csak — emelte fel tenyerét az öreg. — Nem kell nagyképűsködni... Nézze meg az ember, milyen fölényes lett a gyerek — intette nevetve aztán Balogh bácsi. — Bent mi újság van, van munka? — fordította el a témát Feri, mert nem akart a régi dol­gokról beszélni. — Van fiam, bőven, csak győz­zük. Ez a Pista fiú rávert tisz­tességesen a két hétben. 130-on alul nem adta. — 130 százalék? — Ügy, ahogy mondod. — Mi a fene, a kis Mészöly ... talán nősül és staférungra gyűjt. Na, majd kifaggatom ... Otthon Katiéknál rendbe tet­tek mindent... Noha volt egyál­talán mit rendbetenni. Ugyanis Kati édesanyja másnaponként be­döcögött a városba, s megnézte a lakást. Megnézte, hogy „megvan-e még?” Nem tolta-e el valaki a helyéről?” önéki szinte edkepzelhetetlen, hogy a lakást két hétig „egyedül hagyják”. — Persze, hogy nem viszik el, én nem is félek attól... De hát sosem tudja az ember, az ördög nem alszik ... Be is járt tehát szorgalmasan. Ilyenkor nem ment el addig, amíg valamit nem csinált. Letö- rölgette a bútorokat, és egyszer felsúrolta még a konyhát is, mert a falak mellett „fehérlett”. így aztán nem sok munkájuk akadt a fiataloknak. Feri azonban ta­lált magának: minden ablakba készített egy-egy virágosládát és virágot ültetett bele. Igen, Feri csinálta, Kati csak a szaktanács- adó volt: milyen virágot a szoba­ablakba, milyent a konyhába. Egy kicsit szokatlan a fiatalok­nak az új helyzet. Valahogy nem találják helyüket. Nem rossz, csak — mondom — szokatlan! Nem tudnak mit csinálni odaha­za. Se állat, se más, ami munkát adna. S úgy érzik, hogy unatkoz­nak. Feri még csak meg van vala­hogy, mert előszedi a könyvet, s olvas. Katinak azonban nincs most türelme olvasni és legtöbb­ször rámolással, kisebb-nagyobb átrendezéssel tölti el idejét. Ezt ide teszi, azt amoda. A végén mindent visszarendez az eredeti helyére, mert mégiscsak ott a leg­jobb. Viszont addig is csinál vala­mit, ami leköti. Ha megúnja ezt is, akkor Ferit unszolja: — Nem akarsz velem foglalkoz­ni? Ne olvass örökké! Nem ve­szed észre, hogy mennyire unat­kozom? Igazán, olyan figyelmet­len vagy apukám... Feri igazat ad Katinak, de ő sem tud legtöbbször okosabb" len­ni. — Olvass te is Katikám, ha rá­érsz. Csiszold a kis buksidat. — Nincs nekem ahhoz idegem. — Akkor menj át a szomszéd­ba, barátkozzatok össze... — Én menjek mindig? Majd még megszólnak érte. ök még csak kétszer voltak itt, én meg így is naponta megyek hozzájuk. — Ugyan, dehogy szólnak meg! Hiszen olyan kedves emberek. — Legalább lenne itthon Gizi. Elhívnám hozzánk ... — Meddig lesznek a táborba? — Nem tudom, talán 15-ig .. . Tudod mit, Feri? Ha megjön, be is csalom, legyen itt egy-két hé­tig. — Nem bánom, de a mamanak is kell segíteni. .. Szóval szokatlan a fiataloknak a városi élet, de azt hiszem, nem kell féltenünk őket, megtalálják majd barátaikat, megismerik azt, hogy a városi élettel mit lehet kezdeni, hogyan lehet hasznosan eltölteni idejüket. Varga Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents