Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

I960, augusztus 6„ szombat népújsAa 3 A szövetség: jegyében „MI munkások, akik bérből és fizetésből élünk, tudjuk legjob­ban, hogy számunkra is mennyivel jobb volna az élet, ha több me­zőgazdasági termény állna államunk rendelkezésére; ha olcsóbb lenne a kenyér, a zsír, a hús, a tej. Ennek eléréséhez egyetlen út ve­zet: a szocialista mezőgazdaság megteremtése, megszilárdítása. Az kell tehát, hogy mi is megadjuk a tőlünk telhető segítséget.” Érdeme» versenyre kelni Idős munkásember szavai ezek,I melyeket alig egy esztendővel ez­előtt mondott el egy beszélgetés alkalmával. Az idős munkás mö­gött már több mint egy félévszá­zad tapasztalatai tornyosultak, s a végkövetkeztetése: megértve pár­tunk 1958 decemberi határozatát, a további felemelkedés útját a szocialista mezőgazdaság megte­remtésében látta. Üzemeink, gyá­raink, munkásainak túlnyomó többsége hasonlóképpen cseleke­dett 1959-ben, s tovább erősödött bennük e gondolat ebben az év­ben. Patronálok lettek a munká­sok, segítséget kaptak a szövetke­zeti-gazdák. Egymás után szövőd­tek a baráti szálak a munkások és a paraszté*: iközött. A minap egy ilyen baráti segít­ség szemtanúi lehettünk a békés­csabai Szikra Termelőszövetkezet­ben. Liker Mátyás elvtárssal, a termelőszövetkezet elnökével ar­ról beszélgettünk, hogy bizony a kezdeti nehézségek őket sem ke­rülték eL A legtöbb termelőszö­vetkezeti gazda új tag, s úgy van­nak, mint a gyerekek az első lé­pésekkel. Hiába látják a felnőt­tek magabiztos lépéseit, egyik­másik futását, mégis olykor-oly­kor az egyenes iránytól eltérve, esetleg az egyensúlyt vesztve le­ülnek egy pillanatra. — Föld van elég — mondja az elnök —, még ember is akad. De jószág, az bizony kevés. Hely sincs, ahová tehetnénk Siet. Sok­ba van egy istálló. Annyi bizonyos, hogy nem egy­két tégla kell az istállóhoz, sokat érő betongerendák, cement, no és szakember, munkáskéz sem nél­külözhető. — De azért csak próbálgatják — mutatok a már jó magasan ra­kott téglafalra. — Ott? — mutat arra ő is, s mintha az előbb nem is nehézsé­gekről beszélő ember állna mel­lettem, jobb kedvvel invitál: — Menjünk, nézzük meg. Már az utolsó téglák kerülnek helyükre. Az állványokon hatan dolgoznak. — ök a mesterek? — Nem. Ök... hogy is mond­jam ... no, de várjon csak, be­mutatom őket: Az ott, aki most a téglát faragja, Varga Mátyás vál­lalati igazgató, mellette jobbról Ágoston elvtárs építésvezető, a másik oldalon pedig Sudák elv­társ építésvezető áll. A betonge­rendán Pribolyszki András műve­zető, az ott pedig az üb. titkár, Nyist elvtárs. A legszélén pedig Hursán raktáros dolgozik. Akik itt lenn mozgolódnak, azok tsz- tagok. Vállalati igazgató, építésvezető, üb. titkár? Arról már hallottunk, hogy kapálnak az egy holdnyi földükön, arról is, hogy a KISZ­A szocialista brigád címért az Orosházi Gépállomás traktorosbrigádjai ' Három brigád versenyez a „Szocialista brigád” cím elnye­réséért az Orosházi Gépállomás tiz traktoros brigádja közül. A brigádok versenyében eddig a leg­jobb eredményt az orosházi Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetben dolgozó brigád érte el. fiatalok rizst gyomlálnak, de hogy téglát faragjon az igazgató, ez már ritkább eset. — Ez a dolgozóink kérése, s ez a mi helyeslésünk kifejezése pár­tunk politikáját illetően — mond­ja Varga elvtárs, az egyik „kő­műves”. A Békés megyei Tanács Építő­ipari és Tatarozó Vállalat egyik taggyűlésén javasolták a dolgo­zók, hogy a termelőszövetkeze­teket az istállók építési határ­idejének lerövidítése mellett másképp is lehetne segíteni. Tár­sadalmi munkával — mondották. A dolgozók javasolták, s most a vezetők végrehajtják. A veze­tők, mert nemcsak ez a hat „mester” dolgozott ezen az 50 fé­rőhelyes tehénistállón, hanem so­kan mások. Megismerkedhettek a termelőszövetkezeti gazdák Oszt- roluczki Mihály főmérnökkel, Popol Mihály technikussal, Ká- roli, Rikár, Kocsis, Jenei műveze­tőkkel, Török Imre párttitkárral, Hoffmann építésvezetővel és nem hiányzott közülük Csábi József gépkocsivezető sem. E ezen a na­pon, amikor az óra mutatója délre járt, készen állt az istálló fala. Együtt dolgozott itt munkás, pa­raszt, vezető, beosztott, együtt a munkás- és a kialakulóban levő termelőszövetkezeti paraszti osz­tály tagjai. Egy szilárd szövetség apró mozzanatai testesültek meg az istálló építésével, a gépek ja­vításával, az ideológiai segítéssel. A munkás—paraszt szövetség je­gyében dolgoztak itt a Sütőipari Vállalat dolgozói is. De a gazdá­sági segítségen túl a munka köz­beni beszélgetés, az ebédidő alatti viták segítették és segítik a veze­tést, erősíti a dolgozó parasztság felelősségérzetét a szocializmus felépítéséért vívott harcban. Vajon hogyan vélekednek a ter­melőszövetkezeti gazdák erről a segítségről? Álljon itt az egyik gazda néhány keresetlen szava: fázósan húzták össze magukat a battonyai járókelők, gyors léptet­ik alatt hangosan csikorgott a hó. A Dózsa Tsz irodájában pipafüst­től nehéz a levegő, de barátságos meleg fogadta az ismeretlen ven­déget. Fekete hajú, szép szál le­gény jött segíteni a tervezést: Barják Ferenc, a debreceni mező- gazdasági akadémia végzett nö­vendéke, aki a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaságban töltötte gyakor­noki idejét. A gazdaság szakemberei évek óta jó szívvel patronálják a Dó­zsa Tsz-t, Barják Feri tehát köte­lességének érezte, hogy segítsen a szövetkezetieknek. Jóleső érzés­sel figyelte, hogy a Dózsa Tsz egyetlen tagjának sem kosömbős. hogy hova, mit vetnek, miből mennyit termelnek, hány sertést hizlalnak meg a közösben. A ve­zetők és tagok egyaránt jól hasz­nosítható ötletekkel jöttek, mit kellene még tervbe venni, hogy gyarapodjék a közös és az elmúlt évinél több jusson a tagoknak is. Napról napra jobban meggyő­ződött arról, hogy ezekben az em­berekben igen sok az élniakarás. Látszott rajtuk, hogy sziwel-lé­„Csak most tudom, hogy igaz, amit olvasok, amit hallok a rá­dióban. Ezek az emberek nem kapnak ezért semmit, és mégis segítenek. Azt mondják azért, hogy nekik is jobb legyen... Üjra eszembe jutnak az idős munkás szavai: „ ... számunkra is mennyivel jobb volna az élet, ha minél több mezőgazdasági ter­mény állna államunk rendelke­zésére ...” Hát ezért a segítés, ezért a harc: a jobb életért. Ezért segített a fejlesztésnél a munkás, ezért segít most a megszilárdítás­ban. Ebéd után a húst adó fák alatt ezért beszélgetnek, vitáznak a Tatarozó Vállalat munkásai, ve­zetői. Ök tudják, hogy a jelenlegi harc és a sok vita eredménye mindkettőjük: a parasztság és a munkások jobb élete, a szocializ­mus felépítése lesz. És befejezésül adjuk iát a szót újra egy munkásembernek, aki a továbbfejlődés kulcsát a szi­lárd szocialista mezőgazdaságban látja: „Most az következik, hogy közülünk, munkások közül min­denki elvégezzen annyit a győze­lem érdekében, amennyit tud.” A Tatarozó Vállalat munkásai, ve­zetői ezt tették ezen a két és fél napon, mely idő alatt felépítették az 50 férőhelyes tehénistálló fa­lait. A körösladányi Üj Élet Terme­lőszövetkezet ez év májusában ün­nepélyes keretek között, a Vietna­mi Köztársaság budapesti nagykö­vetségének jelenlétében, felvette a Magyar-Vietnami Barátság nevet. Ugyanebben az időben vette fel a Vietnami Köztársaság Vula közsé. gében egy termelőszövetkezet a Víctnam-Magyar Barátság nevet. A körösladányi Magyar-Vietnam Barátság Tsz vezetői és tagjai elha­tározták, hogy egy hét lóerős, per­cenként 1500 liter teljesítményű vízátemelö szivattyúval ajándé­kozzák meg vietnami testvérszö­lekkel a közösségbe tartoznak és tőlük telhetőén mindent megtesz­nek annak fejlesztéséért. Egy szép napon a következő szavakkal állt az elnök elé: — Ügy látom, hogy nincs me­zőgazdászuk. Én még fiatal va­gyok, kevés a gyakorlatom. Az is­kolát jó eredménnyel végeztem és szívesen tanulok a tapasztaltabb szövetkezeti tagoktól. Ha megfe­lelnék maguknak, szívesen jönnék ide agronómusnak. így történt. A szövetkezet tag­sága bizalmat előlegezett a kissé bátortalannak látszó, de nagyon szimpatikus fiatalember­nek. Mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Barják Ferenc évek óta jóformán csak a tanulással tö­rődött, hiszen az volt a fontos, hogy jól vizsgázzék. Most új te­rület, új emberek, ismeretlen környezet és részben ismeretlen feladatok. Lassan megindult a munka a határban. Az újdonsült agronó­musnak meg kellett ismerkednie a szövetkezet tábláival, ami nem ment egykönnyen, hisz egyik-má­sik dűlő 15 kilométerre található a köznontottól. Később anyagilag is segített a tsz, előleget adtak motorkerékpár vásárlásához és A megyei pártbizottság és a me­gyei tanács korábban meghirde­tett versenye előtt a sarkadi járá­st tanács is versenyt hirdetett a cséplő-munkacsapatok között. A járási tanács a versenyben győz­tes cséplőcsapatok jutalmazására hétezer forintot utalt át a községi tanácsok számlájára. A községi tanácsok is biztosítanak hasonló összegeket, s vgy tárgyjutalomban részesül minden községben a leg­jobb eredményt elérő cséplő-mun­Vasámap délután csaknem két­száz asszony vesz részt a békés­csabai Kossuth Termelőszövetke­zetben a városi nőtanács és a tsz asszonyainak közös szervezésé­ben megrendezésre kerülő talál­kozón. A nőtanács ez alkalommal az üzemi és termelőszövetkezeti asszonyokon kívül tisztfeleségeket és hozzátartozóikat is meghívta a találkozóra, s így három területről jönnek össze az asszonyok, hogy megismerkedjenek egymás mun­kájával. A téglagyárból, kenyér­gyárból, a baromfifeldolgozó vál­lalattól üzemi munkásnők. a tiszti klub asszonyai és az V. kerületi nőtanács aktívái, valamint a Ka­vetkezetüket. Az ajándékmotort a közeli hetekben indítják útnak a messze Kelette. (Tudósítónktól.) A Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult 15 taggal. Jelénleg 800 a taglétszámuk, ennek a féle külső, bedolgozó munkát végez. Évi ter­melési tervük 18 millió forint, most azzal száguld egyik dűlőről a másikra. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, amint mondani szokták. Az ifjú mezőgazdász néha elkeseredett, ha nem ment minden úgy, aho- gyai| elképzelte. Az is előfordult, hogy fiatalos hévvel, meggondo­latlanul döntött valamiben, de a szándék mindig őszinte volt és gyors intézkedéseivel jót akart a kollektívának. Nagyon sokat tanul a Szocialista Munkáért Érdem­éremmel kitüntetett Czibor Ká­roly brigádvezetőtől, a szövetke­zet egyik alapító tagjától, Szele- zsán Jefta józan gondolkodású, határozott fellépésű elnöktől és a szövetkezet többi tapasztalt tagjá­tól. Igyekszik megszívlelni jóin­dulatú bírálataikat. Ma már min­denki tudja a battonyai Dózsa Tsz-ben, hogy a Deberák György, Dódity György, Oláj Sándor, Putnoki Erzsébet, Vidiczki Péter- né, Varjú János és a többi hallat­lanul szorgalmas termelőszövet­kezeti tag kitartó munkáján kívül az agronómusnak is van némi szerepe abban, hogy jó termés- eredményeket érnek el és ősszel ötven forintot oszthatnak eev-egy munkaegységre. A cséplöcsapatok községenkénti versenyét 10 naponként értékelik a helyi tanácsok. A verseny érté­kelésénél figyelembe veszik a leg­nagyobb mennyiségű gabona csép- lését, a gondatlanságból vagy szervezetlenségből eredő gépállá­sok csökkentését, a minél keve­sebb szemveszteséggel való csép­iéit, a szakszerű kazlazást és a tűzvédelmi szabályok példamuta­tó betartását. BERTALAN FERENC, Sarkad lieh Gyula Termelőszövetkezet asszonyai is részt vesznek a talál­kozón. A vendégek megtekintik a Kossuth Termelőszövetkezet gaz­daságát, este Gyebnár Jánosné tart beszédet, majd a rendőrség és szőnyegszövő kultúr csoportja ad műsort. Az ünnepség után közös vacsorán veszitek részt a találko­zó vendégei. Idöjárásjelenfés Várható időjárás szombaton estijei felhősebb idő3 elsősorban nyugaton és északon több helyen esővel, helyen­ként zivatarral. Mérsékelt déli, dél­nyugati szél. A meleg a nyugati me­gyékben mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: 13—17, legmagasabb nappa­li hőmérséklet nyugaton 22—25, kele­ten 25—28 fok között, egy-két helyen 28 fok felett. Távolabbi kilátások: helyi záporok* (MTI) amit féléves viszonylatban teljesí­tették. Fő profiljuk a torontáli és a magyar szőnyegék készítése. Ezenkívül takácsszövészettel is foglalkoznak, ennek évi kapacitá­sa 2 millió forint. A torontáli sző­nyegekből a harmadik negyedév­ben 8 ezer négyzetmétert, a per­zsákból 4300 négyzetmétert készí­tenek. Belföldre az 50- és 65 ezer csomós perzsák a keresett cikkek, amit a harmadik negyedévben a nagyarányú export-rendelések miatt nem tudnak kielégíteni. Ex­portra a Szovjetunióba 100 ezer csomós parszaszőnyegaket szállí­tanak. Legújabban nagyon kere­stet cikk lett a 18 ezer csomós, 20 milliméteres magas nyírt, fésűs fonalból készült süppedő perzsák. Ezek 60 centi szélességtől egészen 3 méter szélességig, hosszúságuk pedig 120 centimétertől 450 centi­méterig terjednek. Nagy mennyi­ségben főleg Norvégiába, Rotter­damba, Prágába, Amszterdamba, Luxemburgba szállítják. A toron­táli szőnyegekből is nagyon sokat szállítanak Dániába, Nyugat-Né- metországba, Hamburgba, Finnor­szágba, Olaszországba, Milánóba és Svédországba. Több mint 17 országba exportálják készítmé­nyeiket. Tekintve azt. hogy a Békéscsa­bai Szőnyegszövő kapja a külföl­di megrendeléseket, azt a részt, amit nem tud legyártani, kiadja feldolgozásra a közelben lévő Sző­nyegszövő Szövetkezeteknek, így a mezőtúri és a békésszentandrási szövetkezetek is részesülnek raj­tuk keresztül export-megrendelé­sekből. Szovjetuniónak 1700 darab perzsát szállítanak, több mint 6 ezer négyzetmétert. A torontáli szőnyegekéből pedig 13 520 nésv- zetmétert gyártanak le a harma­dik negyedévben. —e 9. Egy ifjú mezőgazdász magára talál.,. Egy zámankós hideg téli napon Majnár József Körösladányi ajándék Vietnamba kacsapat. Hármas találkozót rendez vasárnap a békéscsabai nötanács 17 országba szállítják a világhírű békéscsabai torontáli és perzsaszőnyegeket Ary Róza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents