Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
4 NÉP ÚJ SÄG I960, augusztus 6., szombat II községfejlesztési munka féléves eredménye a sarkad! járásban (Tudósítónktól.) A sarkadi járási tanács a legutóbbi ülésén megvizsgálta az I960, évi községfejlesztési tervek összeállítását és eddigi végrehajtását. A járási tanács megállapította, hogy a községi tanácsok a szükséges tervjavaslatok összegyűjtéséhez idejekorán hozzákezdtek. A községekben tanácstagi beszámolókon, fogadóórákon és kis- gyűléseken foglalkoztak a község- fejlesztési tervek összeállításához szükséges adatgyűjtéssel. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai a lakosság legszélesebb rétegeitől befutott javaslatokat a legtöbb helyen a párt és a Hazafias Népfront szerveinél is megvizsgálták és megtárgyalták, s csak ezután került sor a végleges községfejlesztési terv elfogadására. így az 1960. évi községfejlesztési tervek valóban a lakosság széleskörű bevonásával készültek el, s a tervek a lakosság igényeit, kívánságait tükrözik. A községfejlesztési célkitűzések megvalósításához a legjelentősebb anyagi támogatást a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás képezi. Örvendetes, hogy a lakosság felismerte a községfejlesztés előnyeit, annak hasznos voltát és ma már az egész járás területén valamennyi községi tanács a legmagasabb, 20 százalékban határozta meg az általános jövedelem- adó, illetve a házadó után fizetendő községfejlesztési hozzájárulás mértékét. Az 1959. évi tervek során még csak 12,8%-os volt járási viszonylatban átlagosan a- hozzájárulás mértéke. A tanácsok, a háztáji gazdasággal rendelkező tsz-tagok, valamint a 400 ölnél nagyobb földterületet használó bérből és fizetésből élők, iparosok, kereskedők stb. tételes községfejlesztési hozzájárulását általában 100—250 forintig terjedő összegben állapították meg, úgy, hogy a járási átlag 193 forint. Igen jelentős bevéfefi forrás az állam által nyújtott hozzájárulás, amely termelőszövetkezeti községekben a lakosokra kivetett községfejlesztési hozzájárulás minden egy forintja után 1,50 forintot tesz ki. A járás régebbi hét termelőszövetkezeti községében ez összesen 1 568 150 forintra rúg. Ezenkívül igen jelentős az az összeg, amelyet az állam a járás további négy községének ad a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időtartama alatt a termelő- szövetkezetekbe lépett lakosok kieső községfejlesztési hozzájárulásának fedezésére. A járási tanács részletesen elemezte és vizsgálta az 1960. évi községfejlesztési tervek eddig végrehajtását. Megállapította, hogy a községi tanácsok az elfogadott terveket a tanácstagok útján tanácstagi beszámolók, fogadóórák alkalmával, továbbá kis- gyüléseken ismertették a lakossággal. Igen helyes módszer alakult ki Zsadányban, ahol a községfejlesztési terv előirányzatait kiadták valamennyi választókerület tanácstagjának azzal, hogy a tanácstag választókerületében a községfejlesztési feladatokat ismertesse. Ezt a helyes módszert a többi községeknek is ajánlotta t a járási tanács. A községfejlesztési tervek anya- * gi fedezetét biztosító bevételek ez * évben igen kedvezően alakultak. J Június 30-ig befolyt 6 767 000 fo- • rint, a tervezett bevételi előirány- , zat 60,7%-a. * A községfejlesztési terv végre- * hajtását vizsgálva megállapíthat- < juk, hogy a sarkadi járás terüle- J tén * kiemelkedő, szép eredmények ; vannak. Okányban és Zsadány- * ban új járda épült 2073 négyzet- t méteren. Sarkadon villanyhálóza- *. tot bővítettek három kilométeren. ! Okányban megtörtént a piactér- ' áthelyezés, a törpevízmű-építés 1,7 < km csőhálózattal, az orvosirende- J lő-építés és az óvoda felújítása. * Biharugra és Mezőgyán község- , ben is elvégezték az orvosi rende- * lő felújítását. Méhkeréken befeje- t ződött a tűzoltószertár-építés, t Geszten pedig óvoda-felújítást J eszközöltek. A zsadány—bölcsi- • pusztai lakosok jó ivóvizet szol- , gáltató kúthoz jutottak. J Több jelentős létesítmény meg- J valósítása folyamatban van: Au- < gusztus 20-án tervezik ünnepé- J lyesen átadni a Sarkadkeresztúr- • Kisnyéken felépült szép ifjúsági * házat. Teljes ütemben halad a J sarkadi kultúrházépítés is, amely- * ne'k elkészülését a sarkadiak és a < sarkad-környéki lakosok év végé- J re várják. Folyamatban van a * mezőgyáni artézikút-fúrás és tör- t pevízmű-építés, Kötegyánban für- ] dőépítés folyik; t A járási tanács azt a követkéz- t tetőst vonta le, hogy ha a köz- J ségfejlesztési munkák üteme így • halad, akkor év végére a tervtel- , jesítés terén a megyében a leg- * jobbak között lesz ez a járás. * BERTALAN FERENC * Lesz-e mozgalmas KISZ-élet Bucsán? Hirosima Csak azt gondolhatták: a szokásos légitámadásokról vám. szó, melyek elől az óvóhelyekre lehet bújni. Néma, csendes lett a nagy város, a lakosok várták, hogy ha néhány ház, esetleg utcasor leromolbása árán is, de átvonulnak felettük az amerikai gépek. Utána majd felenged a rettegés, s ki-ki teheti tovább a maga dolgát, mig a légoltalmi szolgálatosok eltakarítják a romokat. A rettegés azonban örökre ott maradt a város felett. Az óvóhely a lakosság háromnegyed részének temetőjévé lett. Akik életben maradtak, azoknak zömét is eljegyezte a lassú halállal a Hirosimára dobott amerikai atombomba. Éppen ma 15 éve ennek. A rettenetes nap örök figyelmeztetésül azóta is évente küldi föld alá sokat szenvedő áldozatait. A sugárzással fertőzöttek gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, májuk, szívük, agyuk, vérük, csontvelőjük, bőrük sejtjeit lassan, de megakadályozha- tatlanul pusztítja el az atomhalál. 1945. augusztus 6. nemcsak a hirosimaiaknak, a japán népnek marad örök figyelmeztető, hanem a világ valamennyi népét is harcba hívja azért, hogy soha többé ne zúduljon az emberiségre a gyilkos háború, hogy idejében legyen elég erejük a népeknek megakadályozni a tömegpusztító fegyverek alkalmazását. Szörnyű adatok állnak előttünk a tények tükrében. A második világháború hat esztendeig tartott, és a világnak csaknem valamennyi állama közvetve vagy közvetlenül részt vett benne. Az elesettek száma meghaladja a 30 millió főt. A súlyosan sebesülteknek és rokkantaknak a száma világszerte jóval túlszárnyalja a halottakét. A mi hazánknak közel félmillió fia vesztette életét a második vi- ligháborúban, idegen, imperialista érdekekért. A halottakat nem lehet feltámasztani, s az orvostudomány nem tart még ott, hogy megakadályozza annak a sok ezer japánnak a halálát, akiket a sugárfertőzés előbb vagy utóbb a sírba temet. De addig a felismerésig már eljutott az emberiség, hogy elsősorban tőle függ: e-ége- di-e még egyszer alkalmazni az imperialistáknak az atom-, hidrogénbombákat, a rakétafegyvereket, de a hagyományos fegyvereket is? Éppen a japán nép példája mutatja ezt, mely kellő időben űzte ki földjéről az új háborúra készülődő amerikai államférfiakat: Haggerty-t és Ei- senhowert, s elszántan tovább küzd azért, hogy a japán népet ne használhassák fel soha többé ágyútölteléknek, kísérleti nyúlnak az amerikai milliomosok profitjának növeléséért. A népek nem akarnak többé háborút, nem akarnak többé Hirosimát. És ennek az akaratnak olyan erők szereznek érvényt az imperialistákkal szemben, mint a hatalmas Szovjetunió, Kína és a többi szocialista ország, mint az egész világot behálózó, az egyszerű emberek akaratát kifejező sikeres békemozgalom, amely kényszerű életre ítéli azokat a milliomosokat is, akik saját elpusztításukban — hiszen az atom őket is elpusztítaná -m akarnak menedéket keresni. Varga Dezső Mind gyakrabban hallunk az ifjúság körében ilyen és ehhez hasonló kérdéseket: „Lesz-e ősszel szervezett KISZ-munka?” „Hogyan, miként lehetne jobbá tenni a KISZ-életet?” Kezdjük talán az elején. Az ellenforradalom után — más városokhoz és községekhez hasonlóan — itt is megalakult a KISZ-szervezet. Mivel minden kezdet nehéz, akadt probléma bőven. Kezdetben a legnagyobb gon. dot a helyiség hiánya okozta. A községi tanács sietett a segítségünkre. Igaz, hogy a helyiség nem a legmegfelelőbb és a felszerelése sem tökéletes, de legalább van, ahol a fiatalok összejöhetnek. Felvetődik a kérdés: ha nagy sokára is, de lett helyiség, akkor viszont miért akadozik a KISZ-munka, miért hagy még mindig annyi kívánnivalót maga után? Szerény véleményem szerint hiba volt úgy próbálni áthidalni a nehézségeket, 15 580 mozilátogató egy hét alatt Egy hétig játszotta a békéscsabai Szabadság Filmszínház a Háború és béke című kétrészes filmet-. Szerdán este, az utolsó előadáson is telt ház volt. Sőt Musseth Ilonát, a mozi vezetőjét, a pénztárost ezen a napon is sokan ostromolták a jegyekért. Nem érdemtelen megjegyezni, hogy egy hét alatt 15 580- an nézték meg a békéscsabai Szabadság Filmszínházban az említett filmet. A bevétel pedig meghaladta a 65 970 forintot. S a mozi 11 dolgozóját illeti a dicséret azért, hogy az egy teljes hétig egyfolytában játszott kétrészes film jegyvásárlásánál panasz nem fordult elő. Az üzemi mozifelelősök igényét is minden esetben kielégítették. hogy nyakra-főre váltogatták a KlSZ-titkár^kat. Mire az egyik beleélte volna magát a feladatába, már követe a másik. Pedig az ifjúsági mozgalmat illetően nálunk sem lenne baj. Bucsán is szorgalmas, életrevaló fiatalság van, hogy néhány nevet említsek: Győri János és Kádár István KISZ-tagok már eddig is sokat tettek a mozgalomért. A jelenlegi KISZ-titkár, András Mihály érdeklődésemre elmondta, hogy a múlt év végén lett titkár. Azóta sok segítséget kapott Béres Lajostól, a tanács elnökétől és az általános iskola igazgatójától, Szilárd Ádámtól, akinek a biztatására 10—15 fiatal nevelő kapcsolódott a KISZ-munkába. Különösen aktív Agyagási Sándor, aki énekkart szervezett és Novo- domszki Mária, aki kiszesekből színjátszó-csoportot alakított és színdarabot tanított be. A nyári mezőgazdasági munkák ellenére is gondoskodtunk arról, hogy a fiatalok ne szakadjanak el teljesen egymástól. Az iskolában egy termet biztosítottunk részükre, ahol esténként összejőve, okosan elbeszélgethetnek és a lemezjátszós rádió mellett szórakozhatnak. Ősszel tehát nem elölről kell kezdeni a bucsai kiszesek közösségi életét. Egyébként Kiss Anna bábtanfolyamon, Szebelley Éva pedig népitánc tanfolyamon van. Visszatértük után ebbe a két kulturális tevékenységbe is bekapcsolódnak fiataljaink. Lehetőség tehát van. Egymást segítéssel, közös erővel lesz Bucsán is eleven KISZ- élet. IFJ. SZILARD ADAM Bucsa Mikor kapom meg Czudor Lajos dombiratost olvasónk levélben kereste fel szerkesztőségünket, melyben elpanaszolja, hogy már régebben, a gyulai kórház orvosi kiírásra megrendelte a hallókészüléket, de még mindig nem kapta meg. Többek között írja azt is, hogy jóidéig húzták az ügyét, majd közölték hallókészülékemet ? vele, hogy küldjön be 234 forintot, amire a hallókészüléket kiutalják. A pénzt befizettem, most már csak azt szeretném tudni, hogy a május óta húzódó ügyemet mikor intézi már el végre az SZTK. CZUDOR LAJOS mezőőr Dombiratos Erre mi is kíváncsiak vagyunk. (Szerk.) ség igényelné ezt a fajta szórakozást is és egy kis megértéssel, utánajárással meg lehetne oldani. Többek között azt is felveti levelében, hogy miért nincs tejbolt? Ez is olyan követelmény, ami minden nagyobb városban, de még községben is szükséges. KEREKES LÁSZLÓ Békéscsaba Válaszol az illetékes Két lépés előre, egy lépés hátra így beszélnek a gerendási dolgozók, amióta megtudták, hogy a szépen berendezett Kisdiófa elnevezésű kisvendéglőt augusztus elsejével italbolttá minősítetik vissza. Az indok az, hogy a kisvendéglő konyhahelyiségét a tulajdonos kérésére a megyei tanács visszaminősítette. így konyhahiány miatt a kisvendéglő működését a MÉSZÖV nem engedélyezi. Szeretnénk megjegyezni, hogy a konyhahelyiségben eddig sem főztek, s így ez nem lehet indok a kisvendéglő megszüntetésére. A gerendási dolgozók azt kérik, hogy a felsőbb szervek hassanak oda, hogy a kisvendéglő augusztus elsejére ne szűnjön meg, hanem ugyanúgy üzemeltessék tovább, mint eddig. A gerendási dolgozók nevében: CSEPREGI MIHÁLY, Gerendás Miért nincs Békéscsabán kamaravarieté vagy vidám színpad? Kerekes László békéscsabai olvasónk több gondolat felvetésével fordul szerkesztőségünkhöz. A legutóbbi levelében arról ír, hogy vajon Békéscsabán miért nincs kamaravarieté vagy vidám színpad? Persze, itt felmerül anyagi és helyiség kérdése is írja, de hiszen ott van a Balassi Művelődési Otthon nagyterme, ahol véleménye szerint meg lehetne oldani ezt a problémát. A csabai közönA Népújság július 7-én megjelent számában „Miért nincs, ha van” című cikkre közöljük, hogy a békóscsaba—budapesti vonalon évekkel ezelőtt kísérleteztünk hálókocsi közlekedtetésével, azonban annak kihasználtsága olyan gyér volt, hogy be kellett szüntetni. A motoros gyorsvonat beállítására vonatkozólag sajnálattal kell közölnünk, hogy Békéscsaba—Szolnok vonal szűk átbocsátó képességére tekintettel nem bír el. Hiszen a jelenlegi forgalmat is csak a legnagyobb nehézségek mellett tudjuk lebonyolítani. Azonban ez az igény továbbra is napirenden van, és a jövő évi menetrend ösz- szeállításánál újra foglalkozunk ezzel a kéréssel. SUSLA JANOS főlelügyelő osztályhelyettesi Szeged
