Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-06 / 185. szám
Folytatta munkáját as országgyűlés tfotytatás az U oldatról.) teeíyzei azonban mégis jobb, mint az Amerikai Egyesült Államok esetében. Ha lassan is, és a meglevő lehetőséget még távolról sem teljesen kihasználva, ezekkel az országokkal gazdasági és kulturális kapcsolataink mégis fejlődnek. A magyar kormány a maga részéről mindent megtesz kapcsolataink javítására a nyugati tőkés országokkal. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy államközi kapcsolataink teljes normalizálása ezekkel az országokkal is csak akkor valósítható meg, ha vagy normális viszonyunk alakul ki az Egyesült Államokkal, vagy ha ezek az országok kiszabaditNógrádi Sándor a kormány beszámolójának külpolitikai vonatkozásaihoz szólt hozzá. Elsőnek azzal a veszéllyel foglalkozott, amelyet Nyugat-Németország mi- litarizálása és támadó tömegpusztító fegyverekkel való ellátása idéz elő. Hangoztatta: nem kétséges, hogy a német militarizmus feltámadásáért a nyugati imperialista hatalmak felelősek, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal. Természetes, hogy könnyű az olyan háborúra spekuláló kalandorokat táncba vinni, mint amilyen Adenauer, vagy Strauss bon_ ni hadügyminiszter, valamint a volt Hitler-bairát német monopol- tőkéseket — hangoztatta —, hiszen ezek a kalandorok minden tétjüket egy revansháború lapjára tették fel. De ki kételkedik abban, hogy minden mesterkedésük meddő lett volna, ha az amerikai imperializmus és Nyugat-Európa imperialistái nem álltak volna mögéjük és nem szánnának nekik döntő szerepet egy, a szocialista tábor országai ellen irányuló új Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kedvező fejlődésről tanúskodik. A költség- vetési előirányzatot kielégítően teljesítettük, siker koronázta a szocializmus építésének meggyorsítására irányuló erőfeszítéseinket. A tervet meghaladó mértékben növekedett a termelés és bővült az áruforgalom. A nagyobb nemzeti jövedelemből terven felüli beruházásokra is telt és a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett a lakosság fogyasztása is. Az előirányzottnál kedvezőbben alakult az ország fizetési mérlege. A lakosság másfélmilliárd forint értékűvel több árut vásárolt a tervezettnél, a takarékbetétek állománya pedig további 1,6 milliárd forinttal emelkedett. Mindez azt bizonyítja, hogy az elmúlt évben eredményes volt a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek becsületes munkája, helyesnek bizonyult gazdaságpolitikánk irányvonala. Az ipari termelés, a közlekedés és az áruforgalom az idén tovább fejlődött, az első félévben a tavalyihoz viszonyítva 12—13 százalékkal növekedett a beruházások színvonala, bővült a mezőgazdaság szocialista szektora. Az elmúlt félévben a lakosság pénzbevétele nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt. A munkabérek növekedése másfélmilliárd forinttal, a táppénz, családi pótlékok és a ják magukat az Egyesült Államoktól függő helyzetükből. Szilárd szövetség, szoros együttműködés a szocialista országokkal és törekvés jó, normális államközi kapcsolatok kiépítésére, a békés egymás mellett élés biztosítására minden más társadalmi rendszerű országgal: ez a kettős elv vezet bennünket külpolitikai tevékenységünkben. Ezek az elvek határozzák meg feladatainkat és magatartásunkat a nemzetközi politika legkülönbözőbb fórumain. Ezek az elvek vezetnek majd bennünket az Egyesült Nemzetek Szervezete küszöbön álló közgyűlésén is — fejezte be felszólalását dr. Sík Endre külügyminiszter, majd elfogadta és elfogadásra ajánlotta a kormány elnökének beszámolóját. háborúban. Ez a fasizált német militarizmus éppen ügy veszélyezteti Ausztria semlegességét, mint a Német Demokratikus Köztársaságot, vagy Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió határainak sérthetetlenségét. A második világháború előkészítésének és kirobbantásának története bizonyítja, hogy a német militarizmns agresz- sziójával azoknak az államoknak is számolniok kell, amelyek ma atomtöltetű rakétákkal fegyverzik fel a nyugatnémeteket. Ez a veszély Nyugat-Németország nyugati szomszédai számára akkor is fennáll, ha történetesen az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország agresszív imperialista körei kommunistaellenes vakságukban nem hisznek benne. Nógrádi Sándor ezután szólt a nyugatnémet felfegyverzés legújabb fejleményéről, arról, hogy az Egyesült Államok Poláris-típusú atomtöltetű rakétafegyverrel nyugdíjak 490 millió forinttal, a nyereségrészesedés pedig 420 millió forinttal, növelte az év első felében a lakosság pénzbevételeit. — Fejlődő gazdasági életünknek megfelelően — állapította meg a pénzügyminiszter — országunk pénzügyi helyzete szilárd. A forint értéke egészséges, biztos alapon nyugszik. Állami vállalataink összességünkben évről-évre jövedelmezőbben gazdálkodnak, s ennek megfelelően nemcsak a munkabérek, hanem a központi költA múlt évi költségvetés bevételeinek 68,9 százaléka az állami vállalatok befizetéseiből eredt. A szövetkezetek által fizetett adók a bevétel 3,3 százalékát képezik. Bevételeink 72,2 százalékát tehát a szocialista vállalatok adják. A kiadásoknál több területen megtakarítást értünk el, három területen viszont túlléptük a költség- vetési előirányozatot. A legnagyobb túllépés a termelőszövetkezetek részére folyósított hosszú- és középlejáratú hiteleknél mutatkozik: az előirányzott 2,1 milliárd forinttal szemben 3,5 milliárd... ezek a hitelek zömmel beruházási célokat szolgálnak, s így az egész szereli fel a nyugatnémet hadsereget, nyíltan megsértve az 1945-ben az Egyesült Államok elnöke által is aláírt potsdami egyezményt A nyugatnémet hadsereg támadó jellegéről és céljáról ezidáig sem volt kétségünk — folytatta —, de a hadsereg atomtöltetű rakétával való felszerelése végképp ki kell, hogy nyissa minden tisztességes ember szemét. — A nyugatnémet revansis- ták semmi kétséget nem táplálhatnak afelől, hogy esetleges háborús provokációjuk, bármely állam ellen irányuljon is az, olyan gyors ellencsapást váltana ki, amely azonnali és teljes megsemmisülést hozna számukra. Ez azonban semmilyen mértékben nem csökkenti az Egyesült Államok agresszív köreinek felelősségét. A képviselő ezután méltatta a Szovjetunió ismételt erőfeszítéseit a német kérdés megoldáséra és hangsúlyozta, hogy ezeket a kezdeményezéseket a magyar nép minden erejével támogatja. « Az országgyűlés pénteki ülését Dinnyés Lajos, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésen ott volt dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, valamint a kormány több tagja. Dinnyés Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolója feletti vitában több felszólaló nem jelentkezett. Az elhangzott felszólalásokra dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Az országgyűlés a Minisztertanács beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette, majd napirend szerint következett nek. Emelkednek a vállalatok rendelkezésére bocsátott pénzösszegek, a vállalatfejlesztési alapok, az igazgatói alapok és a tanácsok kezelésében levő alapok is. A pénzügyi gazdálkodás mai rendszerében tehát a vállalatok és a tanácsok gazdasági érdeke szorosan összefügg a központi állam- hatalom édekeivel, mert gyengébb gazdálkodás esetén nemcsak az államnak jut kevesebb bevétel, hanem az üzemeknek, illetve a helyi tanácsoknak is, a jobb eredményekből viszont több jut a helyi szerveknek is. népgazdaságnak gyümölcsöző befektetés, amely a következő években a mezőgazdasági termelés növekedését eredményezi. A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy a népgazdaság kedvező eredményei nem fedhetik el a még szép számmal meglévő fogyatékosságokat. Amíg ugyanis népgazdaságunk minden ágazata fejlődik és sok a jó vállalati eredmény, vannak gyenge vállalatok, elhanyagolt munkaterületek, számos helyen ésszerűtlen gazdálkodás tapasztalható. A múlt évi zárszámadás is arról tanúskodik, hogy egyik legidőszerűbb problémánk a beruházások meggyorsítása. Tavaly például 162 nagyobb beruházást kellett volna üzembehelyezni, s valójában csak 84 beruházást fejeztünk be teljesen, huszonhatot pedig részlegesen. Sok lehetőség van a meglévő gépek, berendezések jobb kihasználására, s a jobb üzemszervezésben rejlő tartalékok feltárására is. A jövedelmezőség növelésére irányuló törekvésekkel mind az állami vállalatoknál, mind a szövetkezeteknél egyetértünk és támogatjuk is azokat, de ügyelni kell arra, hogy a jövedelmezőség növelésének általában helyes elvét nem lehet minden területen mereven alkalmazni. Helyenként ugyanis az élet mást kíván. A kulturális területen működő vállalatoknál például semmiképpen nem lehet olyan döntő szerepe a nyereségnek, mint a termelő üzemeknél. Indokolt például, hogy a moziüzemi vállalatok a jövőben több ifjúsági előadást tartsanak, amelyek pedig nem növelik a nyereséget. Népgazdaságunknak nincs szüksége olyan nyereségre, sem, amelyet a fogyasztók rovására szereznek egyes vállalatok. Legutóbb például a TÜKER a hitelakció keretében lebonyolított beszélt a pénzügyminiszter. — Míg 1951-ben a tanácsi szervek költségvetése mindössze 3 milliárd volt, a múlt évben már a 11 milliárd forintot is meghaladta. A múlt évi állami költségvetés előirányzataiból a szociális és egészségügyi kiadásoknak — leszámítva a családvédelemre, a táppénzre, nyugdíjra és gyógyszerellátásra fordított összegeket — 62,2 százalékát a tanácsok használták fel. A tanácsok feladatainak és hatáskörének növekedését mutatják azok az adatok is, melyek a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok gazdálkodására vonatkoznak. Az 1014 tanácsi vállalat több mint 335 000 dolgozót foglalkoztat. Termelési és áruforgalmi értékük az 1959. évben — szemben az 1951. évi 12 milliárd forinttal — 50 milliárd forintot tett; ki. A kö zségf ejlesztési alapban összegyűlt pénzeszközökből tavaly csaknem 1,2 milliárd forint értékű községfejlesztési, főként kommunális, szociális és kulturális feladatot valósítottak meg. A tanácsok gazdasági tevékenységének egyik fontos része az adóbevételi tervék teljesítése. Ismeretes, hogy a kormány a termelőszövetkezetekbe lépett parasztok számára jelentékeny adó- kedvezményt biztosított. így az idei adóbevételi tervek 26,3 százalékkal alacsonyabbak a tavalyi bevételeknél. Erre a kisebb ösz- szegre viszont feltétlenül szüksége van a népgazdaságnak, ezért a tanácsok kellő határozottsággal szorgalmazzák az adókötelezettségek időbeni teljesítését. Az adófizetési készség országszerte jó, egyes községekben viszont indokolatlan elmaradás tapasztalható. A régi és új termelőszövetkezeti tagok általában lelkiismeretesen fizetik az adót, de azért elvétve olyanok is akadnak, akik úgy vélik, hogy a kormány nemcsak a régebbi adótartozások behatjását függesztette fel, hanem a jövőbeni kötelezettségek teljesítését' is. Ebben a kérdésiben a helyi tanácsoknak mindenütt világos helyzetet kell teremteniük. Fontos az is, hogy az 1960-ra esedékes búzaföldadót mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni gazdálkodók természetben, kenyérgabonában teljesítsék. A tavalyi költségvetés végrefát aprított fának számlázta a to- gyasztóknak, holott valójában csak fűrészelt fa volt. A pénzügyminisztérium és a belkereskedelmi minisztérium intézkedett, hogy az ilyen többletnyereséget vonják le a vállalat nyereségéből. Ahol hasonló jelenségek előfordulnak, ott adminisztratív eszközökkel, felvilágosító szóval is fel kell lépni ellenük. Ide sorolható például, hogy egyes vendéglátó- ipari egységeket egy-két osztállyal magasabbra értékeltek, mir.t egyébként felszerelésük azt indokolná. Az export gazdaságosságának növeléséért is sokat tehetünk még. El kell érnünk, hogy minden érdekelt gazdasági vezető igyekezzék új és új lehetőségeket felkutatni, és fogjanak össze azok ki vitelezésére is. . Növekvő költségvetésünk egyensúlya megköveteli, hogy a gazdaságosság növelése érdekében további intézkedéseket tegyünk az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és a közlekedésben. Javítani kell minden szinten a gazdasági irányító munkát. Vonatkozik ez a vállalatokra, a tanácsokra, a szakminisztériumokra, pénzügyminisztériumra és az országos tervhivatalra is. Beszéde végén hajtásából a következő tanulságokat vonhatjuk le: 1. Hatékonyabb intézkedéseket tegyünk a központi beruházások, koncentrálására; 2. Minden ágazatban keressük meg a gazdálkodás terén gyenge vállalatokat vagy vállalati egységeket, és minél gyorsabban küszöböljük ki * gazdaságosságot rontó tényezőket; 3. Gondosan ellenőrizzük, hogy az anyagi érdekeltség elve a lehető legtisztábban érvényesüljön, es nyereségrészesedést csak valóságos, önköltségcsökkentés révén elért többlet-nyereség után oszthassanak; 4. Mind a vállalati gazdálkodásban, mind a hivatali, tanácsi munkákban fokozottabban kell érvényesíteni az ésszerű takarékosság elvét; 5. Minden szinten és minden szervezetnél tökéletesíteni kell a pénzügyi ellenőrzést és még jobban kell védeni a társadalmi tulajdont. A múlt évi költségvetés tanulságait úgy hasznosíthatjuk, ha ez év hátralévő részében a gazdasági minisztériumok, a tanácsok, a szövetkezetek, és vállalatok összpontosítják erejüket a terv minden oldalú teljesítésére, második ötéves tervünk megalapozására. (Nagy taps!) A pénzügyminiszter beszéde után hozzászólások következtek, majd az országgyűlés elfogadta a pénzügyminiszter beszámolóját. A pénzügyminiszter beszámolója után Harustyák József szólalt fel. Majd Blaha Béla képviselő az iparitanuló-képzésben elért eredményekkel foglalkozott. Felszólaltak még a vitában Erdei Lászlóné, Takács József és Kaszás Imre országgyűlési képviselők. A felszólalásokra Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt, miután az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután interpellációk következtek a földművelésügyi miniszterhez. Interpelláltak Bartha János, Hajdú-Bihar megyei, Péti János Tolna megyei és Kiss János Hajdú-Bihar megyei képviselők. Kérdéseikre Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak Rónai Sándor elnök zárszavával ért véget. (MTI) Nógrádi Sándor felszólalása az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szélé jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása ségvetési bevételek is növekszeA tavalyi hét én fél milliárdnyi terven felüli többletnyereségből 46,5 s»ásalék jutott a vállalatoknak és tanácsoknak tüzelőanyag számlázásánál a tűzia tanácsok feladatáról és sserepéről
