Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

fPótybfKm ae L oldalról.) teódon, hogy Gaikai és műszaki dolgozók összefogtak: emelték üzemükben a termelés műszaki színvonalát, korszerűsítették a gyártástechn ológtát, javítottak a gyártmányok összetételén, jobban megszervezték az anyag-, illetve alkatrészellátást stb. Ezeknek az üzemeknek jó példája mutatja, gek és tartalékok, csak hasznosí­tani kell ezeket. Felhívjuk a gaz­dasági vezetők és az ipar összes dolgozója figyelmét arra, hogy most, a második félévben tegyenek meg mindent az említett tartalé­kok hasznosítására. A továbbiak során az építőipar helyzetéről számolt be Münnich elvtárs, majd a mezőgazdaság helyzetéről szólva a következőket mondta: rasztok maguk közül az erre a tisztségre legjobban megfelelő, becsületes, a gazdálkodáshoz jól értő társaikat választották meg vezetőknek, akikben bíznak, akik­nek tekintélyük van. Teendőink középpontjába most azt kell állítanunk, hogy növeljük a mezőgazdaság min­den irányú árutermelését, fő­ként pedig azt mozdítsuk elő helyes politikai munkával és továbbra is helyes árpolitiká­val, hogy ezek az áruk felvá­sárlás útján az állam birto­kába jussanak, ilymódon biz­tosítsuk a lakosság zavartalan ellátását. Nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztés gyors ütemű fejlesztésében, a lakosság ezirányú szükségleteinek kielégítésében is megnövedekett a szocialista nagy­üzemek szerepe. Időnként vannak fennakadások a húsellátásban és a dolgozók felteszik a kérdést: mi­kor és hogyan szűnnek meg ezek? Ezzel kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy a húsfogyasztás az 1934—38. évi átlagos fejenkénti 33 kilogrammal szemben 1958-ban 41,5 kilogramm volt, 1959-ben pe­dig további jónéhány kilogrammal emelkedett. A cél azonban termé­szetesen ezen a területen sem az, hogy az igényeket visszaszorítsuk, hanem hogy a megnövekedett igé­nyeket is mielőbb teljesen kielé­gíthessük. Éppen ezért pártunk kezdeményezésére kormányunk számos intézkedéssel segítette a termelőszövetkezetek közös állat- állományának gyors kialakítását és fejlesztését. tözőtelepet, halastavat, illetve te­lepítenek szőlőt és gyümölcsöst, amely ilyen célokra legalkalma­sabb és táblás műveléssel sem lenne jobban hasznosítható. Csak helyeselni, bátorítani tudjuk ezt a tevékenységet, s állami szerve­ink elsőrendű feladata, hogy eh­hez minden segítséget megadja­nak. Ismeretes tisztelt képviselőtár­saim, hogy kormányunk a kuko­ricatermelés fejlesztésével — nagy fontosságára tekintettel — különös gonddal foglalkozik. In­tézkedéseink hatására az elmúlt években jelentősen megnőtt a ku­korica vetésterülete, ezen belül csaknem valamennyi termelőszö­vetkezetben kialakult a nagyüze­mi silótermesztés. Az úgynevezett „hibrid-program” végrehajtásá­nak első eredményei nyomán már ebben az évben a kukorica­terület csaknem 60 százalékán hibrid vetőmagot vetettek. Ezt a programot végrehajtjuk, egy-két éven belül az egész kukoricate- rületJhez szükséges hibrid vetőmag rendelkezésre fog állni. Vannak kiváló szakembereink, van szor­galmas parasztságunk, vannak jó termelési tapasztalataink, ebben a vonatkozásban igen kedvező hazánk klímája — minden adott­ság és előfeltétel megvan tehát ahhoz, hogy Magyarország a ku­koricatermesztés hozamát illető­en a világon az első sorokban le­gyen. Ennek a lehetőségnek megva­lósítása csak rajtunk múlik! Állami gazdaságaink munkája is biztatóan fejlődött, de még to­vább kell dolgozniuk azon, hogy mlntagazdaságokká váljanak, pél­dát mutassanak a hozamok eme­lésében; az új termelési és állat- tenyésztési módszerek alkalma­zásában, az önköltség csökkenté­sében. Az a tény, hogy mezőgazdasá­gunkban visszavonhatatlanul túlnyomóvá váltak a szocializmus termelési viszonyai, kitűnő távla­tokat nyit előttünk: kialakulnak a mezőgazdasági termelés soha nem látott fejlődésének alapjai. A nagyüzemi gazdálkodás le­hetővé teszi a tudomány vív­mányainak széleskörű alkal­mazását, a termelékenység gyors növelését. Az elkövetkező években meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgazdasági munkák gépesíté­sét, elsősorban a talajművelésben, a gabona- és kukoricatermelés­ben. Ez a nagy termelési segítség- nyújtás is csak egy része annak, amit államunk a falunak nyújt. Elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fellendülésének ered­ményeként a társadalomibtosítás- ba bevont dolgozók száma e félév folyamán 8,5 millióra, azaz az összlakosság 85 százalékára nőtt. A mezőgazdaság dolgozói közül újabb százezrek váltak jogosulttá ingyenes orvosi ellátására és kór­házi ápolásra, igen alacsony térí­tés ellenében kiváltható gyógy­szerre. Ügy tűnhet, hogy a beszámoló igen terjedelmes része foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel. Szán­dékosan történt ez így, hogy ez­zel is felhívjuk minden érdekelt és illetékes dolgozó, egész társa­dalmunk figyelmét e terület mun­kájának kimagasló fontosságára. Sok előfeltételt sikeresen megte­remtettünk, az indokolt támoga­tás a továbbiakban sem marad el, tehát amire szükség van, az a jó munka, hogy minden erőt fog­junk össze a mezőgazdasági ter­melés — növénytermelés és állat- tenyésztés — gyorsabb ütemű nö­velésére. Bízunk benne, hogy ez így is lesz és mezőgazdaságunk egyre több terméket ad társadal­munknak. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőben mondottam, a be­számoló elsősorban népgazdasá­gunk, valamint a nemzetközi helyzet néhány fő kérdésével foglalkozik. A beszámolóban kul­turális életünk kérdéseit, szocia­lista kulturális forradalmunk újabb eredményeit részletesen nem kívánom ismertetni. Tájé­koztatásul bejelentem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az erre alakított bizottság kidolgozta az iskolareform aiapelveit. Az iskolareform téziseit nem sok idő múlva nyilvánosság elé bocsátjuk megvitatásra és a hoz­zászólásokkal — kétségkívül — gazdagodó tervezetet annak ide­jén majd az országgyűlés elé ter­jesztjük. Készül az országos távlati tu­dományos kutatási terv is, amely­nek kidolgozásában több mint kétezer tudományos szakember, dolgozó, egyetemi tanár és gya­korlati szakember vesz részt. Kormányunk a második ötéves tervvel egybehangolt részletes ku­tatási tervet annak idején szintén az országgyűlés elé kívánja ter­jeszteni. Ami a második ötéves tervet illeti, Tisztelt Képviselőtársaim — mint mondani szokták, „teljes gőzzel” dolgozunk azért, hogy az országgyűlés minél előbb megvi­tathassa. Hozzájárul e terv töké­letesítéséhez és gazdagításához az a széles körben kibontakozó vita, amelyet az üzemek és taná­csok a területükre vonatkozó öt­éves tervjavaslatok megtárgyalá­sa során folytatnak, mert ezek ré­vén hozzájutunk a dolgozók tíz­ezreinek javaslatához, meríthe­tünk kezdeményezésükből és ak­Tisztelt Országgyűlés! Nem ke­vés és nem is kis jelentőségű problémáról szóltam az előbbiek­ben, de a hiányosságok nyílt fel­tárása sem változtat annak a megállapításnak jogos és igaz voltán, hogy népköztársaságunk, rendszerünk, népgazdaságunk erős, hazánkban ma megalapozott és biztonságos a dolgozók élete. Hazánk gazdasági, politikai és társadalmi élete fejlődik és vi­rágzik. A dolgozo tömegek tapasztala­taikból megbizonyosodtak ár­iái, bogy pártunk politikája helyes és kormányunk ezt a helyes politikát gyakorlat­ban eredményesen valósítja meg. E tapasztalatok alapján tovább erősödött a kölcsönös bizalom: a dolgozók bizalommal követik a párt útmutatását, bíznak a kor­mány vezetésében, s minden vo­natkozásban érzik, hogy a párt és a kormány mélységes bizalom­mal fordul a dolgozó tömegek felé. Legszélesebb körben egyet­értő visszhangra találtak, s igen szorgalmas, derekas munkára lel­kesítették munkásosztályunkat, dolgozó parasztságunkat és értel­miségünket. Egész dolgozó né­pünk a párt és a kormány által megjelölt helyes irányban tevé­kenykedik. E jó munka lehetővé tette pártunk és kormányunk legfőbb céljának további megkö­zelítését; népünk jobban él, mint történelmünk során bármikor. Tisztelt Országgyűlés! Képvise­lőtársak! — Ebben az esztendőben van tizedik évfordulója annak, hogy államépítő munkánk egyik törté­nelmi jelentőségű eseménye zaj­lott le: létrejöttek tanácsaink, s ezzel bevonultak a széles dolgozó tömegek az államhatalom munká­jába, bekapcsolódtak az állam- igazgatásba. Tanácsaink nemcsak új formát, hanem új tartalmat is adtak az államépítő munkának, szilárd bázisává váltak a szocia­lizmus építésének. Az elmúlt tíz esztendő alatt bebizonyosodott az is, hogy a tanácsrendszer a leg­jobb iskola ahhoz, hogy az egy­szerű munkások és parasztok megtanulják, elsajátítsák és a gyakorlatban alkalmazzák az ál­lamvezetés tudományát és a ka­pitalisták, a földesurak nélkül új, magasabbrendű államvezetést ala_ kítsanak ki. Most, az évfordulón elmond­hatjuk, hogy tanácsaink az elmúlt tiz esztendő alatt igen íelclősségteljes és eredmé­nyes munkát végeztek. Nagyon fontos, hogy tovább szi­lárdítsuk a tanácsok munkáját, növeljük tekintélyüket és szere­püket. Különösen erősíteni kell a mezőgazdasági termelés és a ter­melőszövetkezetek segítésében csaknem a legfontosabb szerepet betöltő járási tanácsokat és ezek szerveit. Nem szabad megtűrnünk semmiféle olyan nézetet, amely valamilyen formában is csökken­teni kívánná a tanácsok szerepét és jelentőségét. Tanácsaink őr­ködjenek továbbra is a szocialis­ta törvényesség felett. Hajtsák végre, a törvényeket, s legyenek rajta ,hogy az állampolgárok tel­jesítsék a népköztársaságunk tör­tivitásukból. Ebben is biztosíté- kát látjuk annak, hogy ezt a ter­vet egész népünk sajátjának te­kinti, magáénak érzi, s azért oda- adóan fáradozik majd megvalósí­tásán. hogy megvannak ezek a lehetósé­Tovább növeljük a mezőgazdaság árutermelését Tisztelt Országgyűlés! Mezőgaz­daságunkban — mint ismeretes — ez év első felében tovább foly­tatódott a szocialista átalakulás; o termelőszövetkezetek tagjainak száma háromszáztízezerrel, szán­tóterülete 1,6 millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-i adatok szerint több mint 4400 termelő- szövetkezet működött 5,4 millió katasztrális hold szántóterületen. A félév végén az ország szántó- területének háromnegyede tarto­zott a szocialista szektorhoz. Ezek a számok nagy értékű po­litikai sikerekről beszélnek, azt jelzik, hogy Igen nagy lépést tet­tünk előre a szocializmus építésé­nek útján. Államunk, egész társadalmunk és barátaink sok irányú támagotá- sának birtokában termelőszövet­kezeti parasztságunk jó hangulat­ban kezdett a közös munkához. Bár figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek zöme az utóbbi másfél esztendőben ala­kult, tehát számos kezdeti nehéz­séggel kellett megküzdeniük, mégis biztatóak az eddigi tapasz­talatok és eredmények. A legtöbb termelőszövetkezetben helyesen szervezték meg a közös munkát, eredményesebben alkalmazták a jövedelemelosztás fejlettebb módszereit, szem előtt tartják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A termelőszövetkezeti tagság és a családtagok nagy többsége rend­szeresen dolgozik. Ezek a jelentős sikerek — természetesen a terme­lőszövetkezeti tagok odaadó és szorgalmas munkája mellett — nagyrészt annak köszönhetők, hogy a termelőszövetkezeti pa­Az állam továbbra is segíti a termelőszövetkezeteket Államunk sokoldalú segítséget nyújtott és nyújt a továbbiakban is a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának fejlesztéséhez. Eddigi politikánkhoz és gyakorlatunkhoz híven azonban itt is meg kell mondanunk, hogy a közös munká­ban való tevékeny és fegyelmezett részvétel mellett maguknak a ta­goknak, a termelőszövetkezetek­nek kell anyagi erejükhöz mérten maximális erőfeszitéseket tenni­ük a közös gazdálkodás felvirá­goztatására, mert hiszen elsősor­ban saját jól felfogott érdekük­ről van szó. A saját erő mozgósí­tását és felhasználását egészíti ki az állam segítsége. Elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy termelőszövetkeze­ti parasztságunk zöme ebben is egyetért velünk és lelkes erőfeszítéseket tesz a közös gazdaság építésére és gyarapí­tására. Úgyszólván nincs az országban olyan termelőszövetkezet, amely­ben valamiféle közös gazdasági épületet ne építenének, vagy ne vásárolnának gépeket, jószágokat. Termelőszövetkezeteink eb­ben az évben saját erejükből kö­zös beruházásra több mint 430 millió forintot irányoztak elő, ez az összes termelőszövetkezeti be­ruházásoknak csaknem egynegye­dét teszi ki. Július 10-ig több mint kétezer traktort és 3500 trak- torvontatású munkagépet vásá­roltak, jórészt saját erőből. Szá­mos olyan helyen létesítenek ön­Pártunk politikája helyes § a gyakorlatban eredményesen valósítjuk meg népi egység fejlődését. Tanácsaink új tartalmat adtak az államépítő munkának Azért alakulhatott így a nép élete, mert a párt és a kormány következetes, az adott történelmi, társadalmi, gazdasági körülmé­nyeket józanul mérlegelő politi­kát folytat. Ez-t a polititkát a munkásosztállyal együtt a paraszt­ság és az értelmiség legszéle­sebb tömegei is megértik, tá­mogatják, hívei a szocializmus építésének, a néphatalomnak, s ez kifejezésre jut munkájukban. Ezen az alapon a legfontosabb po­litikai, gazdasági, társadalmi kér­déseikben széles nemzeti egység jött létre hazánkban, s ez az al­kotó nemzeti egység jut kifeje­zésre tanácsaink, valamint a ha­zafias népfront-mozgalom tevé­kenységében, munkájának fellen­dülésében. A népfront kongresszusa meg­mutatta, hogy e hazafias mozga­lom hatása ma már kiterjed mindazokra a széles partonkívüli tömegekre, amelyek szívükön vi­selik a nép, a haza sorsát, hívei rendszerünknek, elismerik a mun­kásosztály és a párt vezető szere­pét, tevőleges részesei akarnak lenni a szocializmus felépítésének, küzdeni akarnak a béke megvé­déséért. ha egyes más kérdések­ben mások is a nézeteik. Helyes és szükséges, hogy a Hazafias Népfront továbbra is élénken és eredményesen tevékenykedjék, to­vábbra is segítse a nagy nemzeti­vényeiben előírt kötelezettségei­ket. Gondosan vigyázzanak arra, hogy minden körülményeik között érvényre jussanak az állampolgá­rok törvényben biztosított jogai. Lépjenek fel keményen mindazok ellen, akik bürokratikus munka- módszereket honosítanak meg, semmibe veszik a dolgozók jogos kívánságait vagy elfojtják az épí­tő bírálatot. Törekedjenek arra, hogy eleven kapcsolat legyen mindenütt a tanács és a tömegek között. A továbbiak során a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról, nemzetközi kapcsolataink alaku­lásáról beszélt Münnich elvtárs, majd befejezésül a következőket mondta: — Tisztelt Országgyűlés! Megállapíthattuk,' hogy népünk jó munkát végez, büszke lehet al­kotó munkájának eredményeire. A jól végzett munka jóleső örömével gyűrkőzhet neki a további fel­adatoknak. Belpolitikai helyzetünk és meg­szilárdult nemzetközi helyzetünk feljogosít bennünket az optimiz­musra. Nem kétséges, hogy ha a párt és a kormány vezetésével népünk újabb erőfeszítéseket tesz, leküzdi az elkerülhetetlen átme­neti nehézségeket és további si­kereket ér el, ezzel meggyorsítja a szocializmus alapjainak leraká­sát. így járulunk hozzá legjobban a szocialista tábor további meg­erősítéséhez és a béke erőinek győzelméhez. (MTI) Münnich Ferenc nagy tetszés­sel fogadott beszámolója után ebédszünet következett, majd megkezdődött a Minisztertanács beszámolója feletti vita, mely lapzártakor még tart.

Next

/
Thumbnails
Contents