Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

I960, augusztus 5., péntek MÉPÚJSÁg 3 I Páli'bri^áil TÉGLASZÁLLlTÁS Nemrégiben műhelygyűlést tar­í jttak az Orosházi Gépállomás szerelőcsarnokában, mert az egyik dolgozó kabátjából eltűnt 70 forint. A tettest kézrekerítet- ték, s a műhelymunkások kérték az igazgatót, bocsássa el a fiatal­embert. A munkakönyvét még az­nap ki is állították. Másnap azon­ban váratlan fordulat követke­zett be. Az igazgató a pártvezető­séggel tárgyalt. Ekkor már kissé higgadtabban méricskélték az ügyet és úgy vetették fel a dolgot, ha a Miskolci Közlekedési Válla­lathoz hasonlóan járnak el, ak­kor ki tudja, mivé válik ez az em­ber. Sajnálták a megbotlott fiút, de- hát az sem megoldás, hogy kiad­ják a munkakönyvét anélkül, hogy mint embert mélyebben megismerjék. Azon tanakodtak, hogyan hozzák vissza, amikor mindenki az elbocsátása mellett szavazott. Centizték a lehetősé­geket, mire Páli Sándor, a Vörös Csillag Tsz-ben dolgozó brigád vezetője felállt: — Mi vállaljuk. A gépállomás vezetői egyetér­tettek ezzel, annál is inkább, mert Páliék a szocialista brigád cím elnyeréséért is versenyre kel­tek, vállalásuk egyik pontja, hogy szocialista emberhez méltóan él­nek és másokat is erre nevelnek. A brigád néhány nap múlva ta­nácskozásra ÜK össze. Megegyez­tek abban, hogy a fiatalemberrel egyikőjük sem érezteti a, történte­ket és támogatják, segítik mun­kájában, hogy adósságait mi­hamarabb rendezhesse. Kinyitot­ták tehát előtte az új éleit felé ve­zető út kapuját. És ő becsületes útra tért Azóta semmi panasz nincs munkájára, magatartására. Szórahajló, jóindulatú fiú — ezt vallják róla. Az életében beállt változásnak valamennyien örültek, de örö­mükbe üröm vegyült Rájöttek arra, hogy egy traktoros társuk kezd iszákossá válni és családjá­val sem törődik, ővele is beszél­gettek. — Ha nem tudtok kalácsát ad­ni, a tanácsotok sem kell! Egyszer azután kapóra jött a véletlen. Éppen két hete az üze­mi konyhán ebédre kalácsot sü­töttek, a traktorosok összehéztek, és a brigád tagjai neki adták ka­pálj Sándor brígádvezeto lácsrészüket. Ebéd után a brigád­vezető melléje ült. — Most már adtunk kalácsot, hallgass meg bennünket. A traktoros szabadkozott, de ké­sőbb belátta, igaza van a brigád­vezetőnek és társainak. A kollek­tíva véleménye mély nyomot ha­gyott benne. Hogy becsületes úton kell járni, ezt erősítette meg benne az az átirat is, amelyet a helyi tanácstól küldtek a gépállo­másra. Iszákosságát kifogásolták és azt, hogy vontatóval ittasan a közúton közlekedik. Ki vállalja érte a felelősséget, ha balesetet csinál? És a Páli-brigád többi tagja ismét talpára állt. Felelős­séget vállaltak érte is. Azóta a vontatóvezetővel sem fordult elő a korábbi hiba. Emberré vált, de olyanná, amilyen a Vörös Csillag Tsz-ben dolgozó traktorosokat jel­lemzi. A brigádban azóta tovább fo­lyik az élet. A tsz vezetői és tag­jai egyaránt elégedettek a trakto­rosok munkájával. Kis elvtárs, a tsz elnöke is tudja, hogy milyen nagy feladatot vállalt magára ez a maroknyi traktoros-csapat. Az embernevelésben segítségére is van Páli Sándornak. A traktoro­sok is érzik a szövetkezettől felé­jük áradó emberséget. Keresetü­kön is megmutatkozik ez. Meg­kapják a gépállomástól a fize­tést, ugyanakkor a termelőszö­vetkezetben teljesített minden műszaknormára — ha az minősé­gi munka —, 0,3 munkaegység jutalmat írnak nekik jóvá. De a Ez évben 14 ezer pár férficipöt készít a Békéscsabai Cipész. Ktsz A Békéscsabai Cipész Ktsz egyik legrégibb szövetkezetünk. Felszabadulás után 1945-ben ala­kult meg 48 taggal, jelenleg 116 dolgozója van. Utánpótlásról is gondoskodnak, 14 tanulót tarta­nak. Eddig az évek folyamán 10 tanulójuk szabadult fel. Az ipari tanulók közül négy leány, ezek felsőrészkészítők és tűzök lesznek. Évi termelési tervük 5 700 000 fo­rint, amit féléves viszonylatban teljesítettek. Javítóhálózatuk igen fejlett Nyolc javítórészlegük van a városban, ezek évente több mint egymillió forint értéket ter­melnek. A népgazdaság részére a nagykereskedelemnek főleg férfi- szandálokat, férfi regatta cipőket és a BM-nek s a HM-nek csizmákat gyártanak. Évente 14 ezer pár ci­pőt készítenek. A Sztálin úti mé­retes részlegüket most fogják mo­dernizálni, szép cipőszalonná ala­kítják át és modern portállal valamint neonfény-világítással látják el. —e —ő. A legjobb kombájnosok Az idei aratásban az állami gaz­daság kombájnosai munkaver­senyben dolgoztak. Közülük töb­ben négyezer mázsán felüli telje­sítményt értek el. Megyénk gaz­daságainak kombájnosai közül el­ső helyen a Töviskesi Állami Gaz­daság-beliek végeztek. Közülük Bagdi Gábor 425 holdról 5100 má­zsa gabonát aratott és csépelt. Má­sodik helyre az eddigi adatok sze­rint Kelemen István, a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság kombájno- sa került, 193 holdról 4897 mázsa gabonát csépelt. De nem ritka az olyan kombájnos sem, aki Kapás Mihályhoz, Major Péterhez, Ré­vész Jánoshoz, Tóth Mihályhoz, Görbics Sándorhoz, Kepka Györgyhöz, Péli Józsefhez és Brusznyiczki Gyulához hasonlóan 4000 mázsa gabonán felüli teljesít­ményt ért el a cséplésben. brigádvezető jó munkáját is jutái- ;; mázzá a termelőszövetkezet, ö ' 1 100 holdanként év végén 5—5 ju- ■ ■ talom-munkaegységet kap. Ezen- ;; felül — mivel az itt dolgozó trak- :; torosok egy kivételével tsz-tagok,! I a háztáji földet is megkapták a •! szövetkezettől. . > j Nem csoda hogy a brigád tag- f jai szívvel-lélekkel vetik magú-;; kát a legnehezebb feladatok meg- I! oldásában. De az sem csoda, hogy ; ■ itt a Páli-brigádban olyan kiváló;; traktorosok tűntek fel a szociális-;! ta brigád cím elnyeréséért folyó ;. versenyben, mint a fiatal Varga < Dezső, Gulyás József, Kiss 1st- ;; ván, Csernus Imre és a többiek, J; akik jóval túlteljesítették tavaszit idénytervüket,, és a nyári betaka- ; j rítási munkákban is a gépállomás :; legjobb traktoristái közé kerültek. :; Dupsi Károly : t A medgyesegyházi vasútállomásra minden héten több vagon téglát szállítanak a gyárakból. A földművesszövetkezet tüzép-te- Iepére július hónapban 90 000-ncl több téglát rakott ki az Arany­kalász Tsz rakodóbrigádja. „Fél esztendő bebizonyította, hogy jól választottunk" Keszthelyi István tsz-elnök épp a mezőre indult, fél lábát feltette már a sárga kocsi lépcsőjére —, sáros a határ és nem mehet Ber- vával —, amikor megérkeztek a Magyar Nemzeti Bank szakembe­rei. Feszengve ült a székben, gon­dolatai messze a határban jártak, de örömmel válaszolt a gazdasági kérdésekre. Hogyisne! Bizony jól esik elmondani valakinek, hogy az első terv jól sikerült, szép termés- áfagokat takarítanak be s ha egy- egy növényféleségből némi kiesés akad, a másik kétszeresen behoz­za. — No, ebből elég volt ennyi — mondja felszabadult sóhajjal, ami­kor a bankosok kijelentik, hogy köszönik a tájékoztatót, most már a „pénzügyminiszterrel“ óhajtanak tárgyalni így becézik Battonyáa a Kossuth Tsz főkönyvelőjét, aki körömsza- kadtáig harcol a forintokért, úgy vigyáz minden fillérre, mintha sa­ját személyi tulajdona lenne. A jól megtermett asszony igen ud­varias, finom lélek egyébként, de a szövetkezet érdekében nem is­mer tréfát, néha még a „földmű­velésügyi miniszterrel” is össze­rúgja a port (így titulálják az el­nököt), persze a közösség érdeké­ben. Örák hosszat elvitatkoznak hitelügyekben, vagy vásárlási problémák miatt, s ilyenkor a tag­ság látja hasznát. Alig fél esztendeje működik a Kossuth Tsz, de az elnök és a fő­könyvelő 1956 előtt négy évig volt hasonló beosztásban a Béke Tsz- ben. Igaz, hogy negyedannyi terü­leten, de az egykori 14 holdas mintagazda mégis csak megismer­kedett a nagyüzemi gazdálkodás fortélyaival. •' — Tapasztalatból tudtam már, hogy egyedül nem sokra megyek, jól meg kell válogatni a vezérkart — magyarázza mosolyogva az el­nök. — Nálunk, mondhatom, jól sikerült. Az agronómus és a bri­gádvezetők is lelkiismeretesek, he- tenkint megbeszéljük a tennivaló­kat és ők állandóan intézkednek. Hozzá kell tennem, hogy a tagság zöme igen szorgalmas, maguk kez­deményezik a munkát, ezért sike­rült nekünk már az első évben jó eredményeket elérni, amiről sze­retném, ha a helyszínen győződ­nének meg. A szérűskertben vastagon öm­lik zsákokba az acélos búza. Örömmel mesélik a tagok, hogy 14 mázsás átlagtermést értek el, ahol azelőtt 8—9 szokott teremni. Ez azért sikerült így, mert már kora tavasszal talajmintát vettek a gépállomása szakemberek, meg­állapították, hogy melyik parcel­la mennyi táperőutánpótíást igé­nyel, és aszerint fejtrágyáztak. Ügy határoztak, hogy fejenként 3 mázsa kenyérgabonát osztanak, és így a vetőmagon és kellő tar­talékon kívül 20 vagonnal adhat­nak el az államnak. A saját építésű, ciroktetős, 500 férőhelyes süldőszállás mellett nem mehetünk el szótlanul: sa­ját maguk termelték ki és fűré­szelték fel a szükséges faanyagot is, most vályogot vetnek, és azzal téliesítik. Hetvenhat kocájuk jó része hamarosan malacokat ad, az új fiaztatóba kényelmes kifu­tót és korszerű kutricákat építet­tek. Olcsó és ötletes megoldás volt a szarvasmarha-állomány nyári szállásban való elhelyezése, ahol tágas karámokban delelnek a jó­szágok. Gyorsan biztosíthattak így helyet a közös jészágállománynak, s télire a sertésólhoz hasonlóan, befalazzák a szállás oldalát. Menetközben több termelőszö­vetkezeti taggal beszéltünk. Meg­A Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok ebben az év­ben igen sok segítséget adtak megyénk termelőszövetkezetei­nek a gazdálkodás szervezésé­hez, a számszerű fejlesztés eredményeinek szilárdításához. A munkagépek és a traktorosok szabad idejét jó munkaszerve­zéssel különösen az aratásban használták ki eredményesen. Megyénk területén köziéi 3000 hold kalászos betakarítására küldtek aratógépeket, kombáj­nokat. A Lőkösházi Állami Gaz­daság négy aratógéppel és két kombájnnal sietett a lőkösházi, a gerlai és a gyulavári termelő- szövetkezetek segítésére, és 105 hold gabonát arattak le. A Bal­lal Állami Gazdaság három kombájnosa a szomszédos szö­vetkezetekben hasonló terület­ről takarította be a kalászoso­kat. A hidasháti, az örménykú­ti, a zsadányi, a csabacsüdí, a vizesfási, csorvási, dombegyhá­zi, körösi, gyulai, felsőnyomási és a töviskesi állami gazdasá­győződésünk, hogy az első félév már eldöntötte: helyesen válasz­tottak, amikor szövetkezeti útra tértek. Az irodában nagyon ötletes képes híradó szemlélteti az időszerű munkákat. A tsz „pénzügyminisztere” gyakran megjelenik a határban fényképe­zőgéppel a nyakában és megörö­kíti az élenjáró dolgozókat. így állandóan látják, kik hogyan dol­goznak. Dicsőségére válik az új kollektívának az is, hogy befo­gadta a közösségbe a faluban élő cigányokat, akik hallatlan szorgalommal egyekeznek kife­jezni hálájukat az emberséges bánásmódért, a kereseti lehetősé­gért. Az alig fél éves tsz tagjai már a nyári betakarítás közben a jövő évi tervet vitatják, beszélnek töb­bek között arról is, hogy jól jö­vedelmez a kertészetük, ezért ta­vasszal 100 holdon rendezkednek be zöldségtermesztésre. Élelmes­ségüknek, jó munkájuknak ma­guk látják hasznát. Ary Róza gok közül a vizesfásiak emel­kednek ki, akik összesen hét traktorvontatású aratógépet vo­nóerőgéppel együtt küldtek a sarkadi, a tarhosi és a bélme­gyeri termelőszövetkezetekbe, ahol 738 holdat arattak le. Az állami gazdaságok dolgozóinak odaadó munkáját dicséri az a nagyszerű tett is, amelyet a Dombegyházi Állami Gazdaság a Csanádpalotai Petőfi Terme­lőszövetkezetben tett. Itt egy aratógéppel 150 hold gabonát vágtak le. Időjárásjelentés Várható időjárás pénteken estig: Vál­tozó mennyiségű felhőzet, néhány he­lyen eső, egy-két helyen zivatar. Mér­sékelt szél. A hőmérséklet alakulásá­ban nem lesz lényeges változás. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet a Dunántúlon tf-*-12, keleten H—16, legmagasabb nappali hőmérsék­let 22—27 fok között. Távolabbi kilátá­sok: a nappali felmelegedés erősödik» (MTI) Állami gazdaságok segítsége a termelőszövetkezeteknek

Next

/
Thumbnails
Contents