Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

1960. AUGUSZTUS 5.. PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * Ara: S0 ftlíér * Világ proletárjai egyesüljetek? II magunk munkájával kell megteremtenünk, amire szükségünk van Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésszakon részt vett dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagjai, a kormány több tagja. Az ülést Rónai Sándor nyitotta meg. Javasla­tára az országgyűlés elfogadta az ülésszak napi­rendjét, majd Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának mun kajáról. Ezután dr. Münnich Ferenc, a kormány el­nöke emelkedett szólásra. Dr. Münnich elvtárs minisztertanácsi beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszak­ban tartja ezt az ülésszakát, ami­kor nagy történelmi események játszódnak a világban. Erősödik, és mind újabb és nagyobb sike­reket ért el a gazdasági építő­munkában és a békéért vívott dasági versenyben vívja ki a szo­cialista-kommunista gazdasági társadalmi rendszer győzelmét. harcban egyaránt a szocialista vi­lágrendszer. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind Ha­zaiunknak es egész népünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez junk a béke megőrzéséhez, a szo­cializmus és a béke erőinek vi­lágméretű győzelméhez. vő idejében még megoldást sür­gető feladatokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kormá­nyiunk álláspontját néhány nem­zetközi kérdésben. Július közepén az újságok rész­letesen ismertették a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amely számadatokkal mutatta be, hogyan fejlődött népgazdaságunk, A Dunai Vasmű — teljes befeje­zése előtt — már eddig több mint egymillió tonna acélt adott; a meleghengermű üzembe helyezésé­vel a vasműben megkezdődött a késztermék gyártása, ezáltal le­mezimportot tudunk csökkenteni. Elmondhatjuk, hogy a Dunai Vas­mű már most iparunk erős bázi­sa lett. A hideghengermű elké­szülte után pedig az üzem hen­gereit árutermelése több mint húszszorosára emelkedik, s a ke­resett finomlemezből exportálni is tudunk. A Dunai Vasmű ma már törleszt a népgazdaságnak, s ter­mékeivel hozzájárul népünk jólé­tének megteremtéséhez. Iparunk csaknem minden fontos cikkből többet ter­melt, mint a tavalyi első félévben. 1960 első félévében a lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb, azért is, mert egy év alatt több mint 70 ezerrel nőtt az ál­lami iparban és 13 000-rel az épí­tőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, s azért is, mert a nyere­ségrészesedés 350 millió forinttal több volt, mint tavaly. Majdnem pontosan 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, 14 szá­zalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. Számunkra, a kor­mány számára — és természete­sen Önök is valamennyien ugyan­így éreznek — nincs örvendetesebb, mint amikor látjuk, hogy az embe­rek mennyivel több bútort, mosógépet, televíziót, cipőt, textilt, élelmiszert vásárolnak, mint akárcsak egy fél évvel ezelőtt. Bizonyos értelemben még annak is örülhetünk, ha olyan panaszokat hallunk, hogy nincs elég bútor, másfajta iparrakik, építőanyag, vágj' azt kérdezik a boltokban a vásárlók: jobb, drágább nincs? Annak világos bizonysága ez, A termelékenység Ez év első felében a miniszté­riumokhoz tartozó iparvállalatok­nál a foglalkoztatottak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy mun­kásra jutó termelés a tavalyi első félévhez képest nyolc százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének, illetve a terv túlteljesítésének forrása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a termelékenység, 48 százalékban viszont a munká­sok számának növekedést volt. Kétségtelen, hogy a termelékeny­ségnek ez a növekedése igen ér­tékes eredmény, javulást jelent a múlt évihez viszonyítva. Amikor azonban azt monjuk, hogy még ezzel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelésesem öncélú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell felhasznál­hogy megnőttek az igények, és a dolgozóknak van pénzük is ahhoz, hogy vásároljanak. Ma már sok családban az a gond, hogy jó len­ne minél előbb sok szobás, nagy ablakos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. E probléma egyetlen megoldása az, hogy növeljük a termelést, iparban és mezőgazdaságban egy­aránt, hogy több fogyasztási cik­kel jobban lehessen kielégíteni az igényeket. Teljesen világosan látnia kell mindenkinek, csak akkor lehet többet, jobbat és olcsóbban vásá­rolni, ha többet és gazdaságosab­ban termelünk. S ezt még ki kell egészíteni ugyanilyen egyértelmű és világos igazsággal, a magunk munkájával, erőfeszítéseivel kell megteremtenünk, amire szüksé­günk van: s nem csupán annyi­val kell többet termelnünk, amennyivel többet akarunk fo­gyasztani ma, hanem gondolnunk kell a következő évekre is. Biztosítanunk kell egész népgaz­daságunk további lendületes fej­lődését, korszerűsítenünk kell ipa­runkat, mezőgazdaságunkat, új, modem iparágakat kell teremte­nünk, millió lakást kell építe­nünk, tovább kell emelnünk köz­lekedésünk, művelődésügyünk, egészségügyünk színvonalát. S mindehhez meg is van a lehető­ségünk, csak jobban és fegyelme­zettebben kell dolgozni. Iparunk irányitói, a gazdasági vezetők, és rajtuk kívül igen sok más dolgozó is szinte szó szerint idézni tudja, mit tanított Lenin a munka termelékenységéről. Útmu­tatást adott nekünk a proletariá­tus harcának halhatatlan vezető­je, hogy végeredményben az új társadalmi rend győzelme szem­pontjából a munka termelékeny­sége a legfontosabb, legfőbb do­log. Érvényesül-e ez a lenini ta­nítás már teljes mértékben a mi munkánkban? növelése nem öneél nunk, hogy a dolgozók minél olcsóbb, több, szebb és jobb termékhez juthassanak, gaz­dagabban és kulturáltabban élhessenek és ezzel együtt biz­tosítani tudjuk a további elő­rehaladás szilárd feltételeit és alapjait. A másik ok, amiért ezt a kér­dést ennyire előtérbe állítjuk az, hogy tapasztalataink szerint üze­meinkben ma még igen sok nem kellően, vagy egyáltalán nem hasznosított olyan lehetőség, tar­talék van, amelyeknek feltárása lehetővé tette volna a termelé­kenység feltétlenül kívánatos na­gyobb arányú emelkedését Van­nak nem kis számban üzemek — nemrégiben a sajtó igen helye­sen meg is dicsérte ezeket, ame­lyek jelentősen túlteljesítették termelékenységi tervünket oly» (Folytatás a 2. öldalonj mértén meg jobban hozzájárul íoooooo-ooo-o-ooo-ooo-o'ooo-o-oooooo-oo-ooo-o-ooooooo-oooo-oocv hogyan javult «tz ország Iákossá* Gabona-felvásárlás A gerendási Petőfi Termelőszövetkezet Orosházára, a volt Nö­vényolajipari Vállalat telephelyére szállítja 1500 mázsa adógaboná­ját. Oriestyik Mihály és Petrus Gábor tsz-tagok, Gajdán Péter és Kotolák József, a TV dolgozói mérlegre visz*; a gabonát. igának anyagi és kulturális éllá- Stotteága 1960. első félévében. Ter- ímészetesen nem kívánom az ott ? ismertetett számadatokat újból i felsorolni, szükséges azonban, hogy ?a jelentés egyik-másik részletére ? kitérjek. Az állami ipar 1960. első fél­évében kb. 15 százalékkal termelt többet, ímint a megelőző év azonos idő- |szakában, ezzel mintegy négyszá- ’zalékfcal túlteljesítette első félévi i termelési tervét. Az elmúlt fél év j során üzembe helyezett beruházá- >sok tovább növelték iparunk ter- ímelési kapacitását. Többek kö- | zött üzembe helyeztük a pécsi hö- 1 erőmű első 32 megawattos gépegy- iségét, megkezdte működését a \rudabányai vasércdúsító pörkölő­> üzeme. Folyik a munka a fűzfői > papírgyár íorgácsiemez-üzemé- | ben. Megkezdődött a próbaüzem ja Dunai Vasmű negyedik Martán­ál kemencéjében, termel már a vas­mű kokszolóművének kátrányüze- j me és felavattuk a Dunai Vasmű meleghengerművét. Ez az utóbbi i nagy jelentőségű esemény egybe- j esett a vasmű és első szocialista ivarosunk, Sztálinváros 10 évesju- ! bileumi ünnepségeivel. Méltán j emlékeztek meg erről a magyar 'dolgozók, mert a Dunai Vasmű és Sztálin­város szocializmust építő né­pünk alkotó erejének jelképe, pártunk és kormányunk kö­vetkezetes politikájának hir­detője, egyben méltó kifejező­je és megtestesülése a ma­gyar—szovjet barátságnak. gyobb csapások érik az imperia- Mit tettünk és mit teszünk lizmus világrendszerét. Megmoz- ezért? — Erről kívánok a kor­dul t és kicsúszik a föld az impe- mány nevében beszámolni a tisz- rialisták lába alól, széthullik az telt országgyűlésnek. A jelentés imperializmus gyarmati rendsze- elsősorban a népgazdaságunk fej­re. lasztésóben elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátrale­Nemzetközi méretekben folyik az osztályharc A szocialista világrendszer azért Hazánk a szocialista világrend- ka zd, hogy a békés egymás mel- szer része, éppen ezért kormány­lett élés elvei alapján békés gaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents