Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

2 Mépűjsá cf I960, augusztus 31., szerda 1970-ben már múzeumi tárgyak lesznek a gőzmozdonyok a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaság 1960—65 évi népgazdaságfej leaztési terve az ipari ter­Bicaz-i Stejarul vfzierőmu 110 kilo* wattos transzformátor-állomása melés 2,1-szeres emelését irányozza elő Ezen belül igen nagy gondot fordítanak a villamosenergia-termelés növelésére. Évente mintegy 18 százalékos emelkedést akarnak elérni a meglévő erőművek ka­pacitásának bővítésével, száz százalékos kihasználásával. Ugyanakkor új erőmű­vek létesítésével teszik lehetővé, hogy 1970-re villamos motorokkal lássák el t vasutat, hogy a mozdonyok már csupán múzeumok díszei legyenek. Az ipari termelés növekedése, a mező- gazdasági termékek nagyobb aránya ter­mészetszerűleg emeli a dolgozók életszín­vonalát is. Mintegy 40—45 százalékos reálbér-emelkedés tervezése nem elérhe­tetlen cél. A többtermelés nagyobb ke­reset. s olcsóbb áru, amelyek a dolgozók jólétének első fokú forrásai. A jólét szo­ros tartozéka a megfelelő lakás. Az elkö­vetkezendő öt évben háromszor annyi la­kást építenek, mint az elmúlt hat év alatt összesen. Az emberekről ilyen és sok más hasonló gondoskodás természetesen újabb, még nagyobb eredmények elérésé­re ösztönzi a román embereket, s az új terv ma még fantasztikusnak hitt szá­mai 1965-ben élő valóság lesznek. Palotának Is beillő új, modem lakóház Mangaliában Nyolcezer kongói katona indul Katanga felé Léopoldville (MTI) A független afrikai államok értekezlete hétfőn zártkörű ülé­sen folytatta munkáját. A Reu­ter az értekezlethez közelálló körökből nyert értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy a kül­döttek véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, vajon köz­vetlen katonai támogatást nyújtsanak-e Kongónak, vagy maradjanak továbbra is az ENSZ keretei között. Az új kongói hírügynökség, az Akopress egy kommentárjá­ban kijelentette, hogy a kongói nemzeti hadsereget nem tartóz­tatja fel az a tény, hogy Csőm­be parancsára néhány hidat fel­robbantottak. Lumumba közöl­II fasiszták újabb kegyetlenkedésének nyomaira bukkantak Észtországban Tallin (TASZSZ) A szovjet állambiztonsági szer­vek a fasiszták újabb gaztettei­nek nyomára bukkantak. Megál­lapították, hogy 1942—1943-ban Tallin mellett a fasiszták megkí­noztak és kivégeztek több mint háromezer embert, akik Csehszlo­vákia és Németország állampolgá­rai voltak. A megkínzottak több­sége tudós, orvos, kereskedő és tisztviselő volt, nagyrészt nő. A közvetlen főnök a „Jagala” nevű haláltábor parancsnoka egy bizo­nyos Alekszandr Laakd volt, aki a felelősségre vonás elől Kanadá­ba menekült és jelenleg is ott él. Megkezdődött a román nagy nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka Bukarest (MTI) Kedden megkezdődött a Román Népköztársaság nagy nemzetgyű­lésének rendkívüli ülésszaka. Az ülésén jelen volt Cheorghe Ghe- orghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, Chivu Stoica, a Miniszterta­nács elnöke, Ion Gheorghe Mau­rer, a nagy nemzetgyűlés elnöksé­gének elnöke, valamint a párt és a kormány több más vezetője, il­letve tagja. Az ülésszakon a „Je­lenlegi nemzetközi helyzet és a Román Népköztársaság külpoliti­kája” napirendi pontot vitatják meg. Részletek a jordániai bombamerényletről Amman (MTI) Madzsali jordán miniszterelnök ellen hétfőn délben elkövetett bombamerénylet óta ugyan még mindig katonai járőrök cirkálnak Amman utcáin, de a kijárási ti­lalmat már érvénytelenítették. A Madzsali utódául kinevezett Tal- huni miniszterelnök kormánya már hétfőn este letette a hivatali esküt. Nyugati jelentések szerint Husz- szein király hétfőn este elhang­zott rádióüzenetében kijelentette, hogy Jordánia politikája válto­zatlan marad. A jordániai hatóságok szigorú vizsgálatot indítottak és ország­szerte nyomoznak a tettesek után. Ammanból Bejrutba érkezett hí­rek szerint a jordániai miniszter- elnökség két fiatal alkalmazottja hétfő reggel óta eltűnt. Felmerült a gyanú, hogy részt vettek a me­rénylet megszervezésében, vagy j végrehajtásában. | ádiU liédküí a kereskedelem Az idén ősszel a kereskede­lem és a konfekcióipar jobban összehangolt munkája eredmé­nyeként több a divatos férfi-, női és gyermekruha a szaküzle­tekben és az áruházakban, mint 1959-ben. Csupán az áruházak ruházati osztályain százhar­mincezer különböző minőségű, fazonú és árú férfiöltönyt hoz­nak forgalomba a második fél­évben. Ez körülbelül tíz száza­lékkal több a tavalyinál, ugyan­akkor 540 000 női, férfi- és gyermekkabát várja a vásárló­kat. Egyre több a divatos férfi­öltöny. A hétnyolcados kabátokon kí­vül a konzervatív vásárlók mérsékelten hosszú kabátokat is találhatnak a boltokban. A konfekcióipar figyelembe veszi a lakosság méretarányainak vátozását is. Negyedévről ne­gyedévre több extraméretű ru­ha készül. Űjra divatosak a sportruházati cikkek. Az idén ősszel az üzletek raktárain ilyen ruhaneműkből sem lesz hiány. A nők egyre több változatos, exkluzív, kis szériában készülő készruhát találnak a szaküzle­tekben. őszre a modellek álta­lában úgy készülnek, hogy min­den korcsoporthoz tartozó, kü­lönböző testalkatú nők is meg­találják a nekik megfelelő ru­hát. A legtöbb ruha princessz- vonalú. Az egyenes és bővonalú ruhák egyaránt divatosak. Lesz ősszel már több fajta alsószok­nya is, és néhány helyen szok­nyába való abroncsot is árusí­tanak. A második félévben ti­zenöt újfajta fazonú női télika­bát is forgalomba kerül, ezek ízléses pasztellszínű anyagokból készülnek. A bakfislányok ré­szére szintén újvonalú kabáto­kat gyárt a konfekcióipar. (MTI) te, hogy Ruanda Urundiból to-: arról is borzott nyolcezer katonát indít útnak hamarosan Katanga felé. Bunche, Hammarskjöld sze­mélyes kongói megbízottja, aki kedden New Yorkba utazik, hétfőn egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy kedd regge­lig „valamennyi belga katona elhagyja Kongót". Bunche a sajtóértekezleten említést tett hogy az ENSZ és a kongói kormány között nem volt mindig harmonikus az együttműködés. Az ENSZ-meg- bízott tagadta, hogy a belgák ENSZ-egyenruhát viseltek vol­na, de azt elismerte, hogy „bi­zonyos fekete kereskedelem alakult ki az ENSZ-karszala- gokkal”. Hruscsov és Hédár elvtárs látogatása a moszkvai magyar Ipari kiállításon Moszkva (MTI) Nevezetes vendégek látogatták meg kedden délelőtt a moszk­vai magyar kiállítást: N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár János, aki szabadságát a Szovjetunióban töltötte, fele­sége társaságában délelőtt kilenc óra tájban érkezett a kiállításra. Hruscsov kilenc óra harminc perckor érkezett meg feleségével, Nyina Petrovnával, Rada lányával, menyével és Júlia unokájával. Hruscsov és Kádár János megtekintette a kiállítás szerszám­gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari, gépgyártási és híradástech­nikai pavilonját; a magyar járműipar, kohászat, bányagépgyártás szabadtéri bemutatóját. A látogatás végén a vendégek felkeresték a kiállítás mackó- büféjét. Latin-Amerika népei szolidaritást vállalnak Kubával New York (MTI) Az Amerikai Államok Szerve­zetének San Jóséban hétfőn este véget ért értekezlete élénk vissz­hangot keltett, elsősorban az amerikai országokban. Mint a Prensa Latina hírügynökség köz­li, Latin-Amerika minden orszá­gában nagy tömegek vállalnak szolidaritást Kubával. Társadal­mi szervezetek, szakszervezetek fejezik ki üzenetekben vagy ha­tározatokban testvéri együttérzé­süket a forradalmi Kuba iránt. Fontes brazíliai szenátor egy be­szédében kijelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezete a kubai nép jogainak védelme he­lyett az amerikai monopóliumok érdekeit védelmezte. Az UPI a San José-i „rendkí­vüli” értekezlet eredményeit gyér­nek és hatástalannak nevezi és rámutat, ha a találkozón valaki győzedelmeskedett, akkor ez Ku­ba volt. * Caracas bői jelenti az AP, hogy hétfőn este nagy tüntetés volt Venezuela fővárosában. A tünte­tők ilyen jelszavakat hangoztat­tak: „Romulo nem! Kuba igen!” A rendőrség könnyfakasztó grá­nátokkal próbálta szétzavarni a tüntetőket. Az összetűzésnek hét sebesült áldozata van. A tüntetők felvonultak két kubaellenes lap nyomdája elé és máglyára rakva égették a lapok legfrisebb példá­nyait. JCdtilk IwJjájR^ZjCLtCL — Hazajöttél, kisfiam? — kérdezte könnyezve már-már elveszettnek hitt egyetlen gyerme­kétől Kótiné. — Haza — mondta Géza halkan, és átölelte édesanyját. — Hát apám hol van? — Kint van a mezőn. Dolgozik; — Még most is? Miért nem ad­ta ki felibe a földet? — Felibe? Nem lehet azt, kis­fiam. Közös a föld, közös a mun­ka. — Mit mond? Csak nem vitték be... ? — De bizony, kisfiam. Géza elkomolyodott. — Hát már maguk is? A régi, gerinces Köti család? Hát elment a jó dolguk? — Ne heveskedj. Te nem tu­dod, mi ez. Te kimentéi ötvenhat­ba, azóta pedig nagyot változott itt a világ. — Azt veszem észre — mondta Géza fanyar mosollyal. — Nem látod, nem is láthatod. Ebbe bele kell élni magát az em­bernek. — Maguk aztán hamar beleél­ték maguftat, mondhatom. Haza­jöttem, hogy gazdálkodjam, és itt van: hoppon maradtam! — Nincs igazad. A csoportba neked is helyed van. — Soha! Érti? Soha! Idősebb Köti Géza ekkor nyitott be az ajtón. — Jóestét! Hát te? — nézett a fiára. Csakugyan te vagy? — Én vagyok, apám. De máris bánom, hogy visszajöttem. — Bánod? — lepődött meg az apja. — Igen. Hazajöttem a semmi­re. Csend, lett. Kótiné asztalt terített. Enni kezdtek. Géza kevés levest szürcsölt, egyebet is alig szedett. Idős Köti vacsora után dóznit vett elő. Csavart. Meggyújtotta. — Te nem szívod? — kérdezte fiától. — Dehogynem. Csak nem olyan vacakot. — És illatos külföldi ci­garettát tett szájába. — Nékem ez is jó — mondta az apja. — Mert nincs igénye. — Micsoda? — Mert nem tudja, hogy jobb is van annál. — Te tudod. Azért mentél ki ötvenhatba! — Haggyátok ezt! — szólt bele Kótiné. — Másról beszéljetek. — Majcj holnap, anyám. Most inkább lefeküdnék. — Vetem az ágyat, kisfiam. Idős Köti nagyokat szítt a ciga­rettán és maga elé mormogta: — Nem változott ez a kölyök semmit.., Másnap Géza széjjel né­zett a faluban. De alig találkozott valakivel. Tecát is hiába kereste, zárva volt a kapujuk. Nem értette. Hiszen nem lehet még sok mun­ka a mezőn! Mi történt itt? Lassan kiért a szélső sorra. On­nét már jól láthatta a határt. Volt is mit néznie! Mingyárt a falu alatt, a kanális mellett, nagy da­rab konyhakertészetet látott, teli asszonyokkal, lányokkal, akik munka közben dúdolgattak. Néz­te és hallgatta őket. — Mi ütött ezekhez? Olyan jó ez a munka? Most meglátta Tecát is. Milyen szép lett ez a lány! Odament hoz­zá: — Szervusz. Teca! — Te vagy? — csodálkozott a lány. — Én. — Nahát ilyet! Már azt hittük, hogy sohase jössz vissza. — Az lehet. De hazajöttem. — Jól tetted. Kár is volt kimen­ni. — Ezt te nem érted. Ehhez am­bíció kell. N

Next

/
Thumbnails
Contents