Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-31 / 205. szám
3 I960, augusztus 31., szerda HÉPÚJSÁG ALBÉRLET Most kivételesen nem 3n kerestem az albérletet, hanem egy fiatal házaspár. Azt hiszem, véletlenül történt, hogy megesküdtek, mert már több hónapja vártak erre a szertartásra, de lakás miatt nem került rá a sor, mígnem egyszer felcsillant a remény, hogy lesz lakás, (igaz, csak albérlet), s megesküdtek. De nem úgy történt. Az albérlet eltűnt, még csak hírét sem hallották, hogy valahol házasoknak kiadó egy szoba. Megkezdődött a hajsza. Szoba volt is, olcsó is, szép is, drága is, telefonos is, fürdőszobás is, csak ne lettek volna megesküdve, mert a tulajdonosok mindenütt kijelentették, hogy azt nem' tűrik, hogy az asszony mosson, főzzön. Jó, hogy azt nem jelentették ki, hogy nehogy egyszerre legyen férjével a lakásban. Volt olyan ház, ahol azzal fogadták őket, hogy mi a foglalkozásuk? Ahol megmondták, ott kiderült, hogy csak munkásnak adják ki. másutt meg csak színésznek, szóval mindenütt másnak, csak nem nekik. Magyarul a vége az lett, hogy a házaspár ne is kísérletezzen az albérlettel. Végül egyik kollegájának szólt, hogy a Szabadság mozival szemben van egy kiadó szoba házaspárnak. — Gyerünk! — mondá az asz- szony, s elindultak. A néni kedves volt, a bácsi még kedvesebb. Körülmustrálgatták őket, bevezették a szobába, elmondták az előnyeit, elmondták saját önéletrajzukat, gyerekeik és unokáik sikereit, boldogulásuk útját, a város összes jelent pillanatban szájon keringő pletykáját, majd a bolt megkötése előtt a nénike bűbájos mosollyal igy fordult a fiatalasszonyhoz: — Mondja, aranyoskám, maguk artisták? — ?? — Mert mi csak azoknak szoktuk kiadni... Azóta a fiatal házaspár képezi magát, az asszony a szárítókötélen ugrál, a férj pedig az üzemben egy háromméteres vasrúdon próbál bűvészmutatványokat végrehajtani, hogy hátha így a legközelebbi látogatáskor már azzal köszönhetnek be a nénihez, hogy artista-házaspár vagyunk. Dóczi Imre 2 600000 torint értékű építkezéssel segítik a tsz-ek megszilárdítását A termelőszövetkezetek megszilárdításában jelentősen közrejátszik az is, hogy a megnagyobbodott állatállománynak sikerül a megfelelő épületeket, férőhelyet biztosítani. Lassan közeleg az ősz, s bizony az építkezések befejezése mindinkább előtérbe kerül. A minap Szabó Jánossal, a Batto- nyai Építőipari Ktsz elnökével beszélgettünk erről. Arról érdeklődtünk, hogy ktsz-ük hogyan veszi ki részét a termelőszövetkezeti építkezésekből ? — Az idén — mondotta — a ktsz mintegy 2 600 000 forint értékű termelőszövetkezeti építkezést valósít meg. Ennek egy részét a múlt esztendőről áthúzódó munkák teszik ki. Az összes termelőszövetkezeti építkezések közül a legnagyobb az, amelyet a kaszaperi Lenin Termelőszövetkezetben valósult meg, illetve valósul meg ezután. A tavalyról ez évre visszamaradt befejezetlen építkezéssel együtt ebben a tsz- ben mintegy egymillió-hétszázezer forint értékű, többek között egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót, 200 férőhelyes süldőszállást, 100 férőhelyes fiaztatót, 50 férőhelyes kocaszállást, valamint 20 vagonos górét és ugyancsak 20 va- gonos magtárt építettünk. Az új létesítmények nagy részét már átadtuk. — Természetesen ezenkívül több helyi és környékbeli termelőszövetkezetben is dolgozunk. A medgyesegyházi Béke Tsz-nél 50 férőhelyes növendékmarha-istál- lót építünk. Minden valószínűség szerint szeptember 1-én át is adhatjuk rendeltetésének. A batto- nyai Május 1 Tsz-ben a 200 férőhelyes süldőszállást júniusban adtuk át, s jelenleg a Vörös Október Tsz-ben félig készen van az 50 férőhelyes növendékmarha-is- tálló, a magyarbánhegyesi Béke Tsz-ben pedig a hasonló istállót szeptember 15-én szeretnék átadni. A ktsz tagjai a maguk részéről e fontos építkezésekkel segítik a Felkészültek a kendergyáriak Megyénkben már megkezdődött az idei kender szállítása a feldolgozó gyárakba. A Mezőhegyesi Kendergyárba eddig mintegy 22 000 mázsa kenderkórót vittek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek vontatói, tehergépkocsijai és lovasfogatai. A kendergyárban rendben kijavították az áztató medencéket, drótkerítéssel vették körül a víztároló-medencét, s 500 000 forintos beruházásból befejezték egy nagy kész.áruraktár építését A vállalat dolgozói örömmel fogadták, hogy az első félévi jó munkájukkal másodszorra is elnyerték a megyei pártbizottság vándorzászlóját. A hetedik pártkongresszus tiszteletére kezdett munkaversenyt most további lendülettel folytatják, s a rost-, a szál— A fene! Kalandozni akartál! — Mondom, ehhez nem értesz. Inkább azt mondd meg, mikor beszélgethetnénk kettesben? — Mikor? Nézzük csak! Ma szerda van, leánykör. Csütörtökön KISZ-gyűlés. Pénteken brigádértekezlet. Csak szombaton érek rá. — Látom, te is politizálsz. — Nem én. Csak dolgozom és szórakozom. — A szórakozáshoz sok pénz kell. Anélkül nem megy. — Ahonnét te jöttél, talán úgy van. De itt minálunk más a világ. Ne haragudj, folytatom a kapálást. Majd szombaton beszélgetünk. Gésa visszafordult a faluba. Delet harangoztak. Már várták. Megebédeltek. Aztán Géza újra kezdte: — Apám, nem lehetne azt a dolgot visszacsinálni? — A földet? — Azt. — Nem lehet. Nem is akarom. — Én pedig el akartam adni a földet és másba fektetni az árát, mert csak így lehet keresni. — Erről mondj le. Géza felcsattant. — De könnyen elintézne! Örököse vagyok én, jogaim vannak! A nagy hangra bejött Kótiné is. Géza folytatta: — Én pénzt akarok, sok pénzt! Könnyű életet. Segítsen ki, apám! — Gyere a szövetkezetbe. Ha jól dolgozol, sokat keresel. — Keres a fene! Nekem jó mód kell, nem munka. Ha már a földet elherdálta, legalább pénzt adjon nekem. — Van az is. De nem adok. Keress magadnak! — Ez az utolsó szava? — Ez. — Akkor rohadjon meg a csoportjával együtt! Idős Köti elfehéredett. — Kifelé innen! ■— mutatott az ajtó felé. Nem vagy a fiam többé! Géza megrebbenve hallgatott el. Sohase látta ilyennek az apját. Most anyja felé fordult kérdő szemmel. De Kótiné is felemelte kezét s kifelé mutatott válaszul. Gésa megdöbbent — Mi ez? Lehetséges ez? A két szülő pedig csak ott állt szobormereven, kifelé mutató jobb karral, ellenállhatatlanul, szótlanul, határozottan. Géza lehajtotta fejét egy pillanatra, de aztán felkapta újra. Nem! Nem adja fel elveit. És keménynek látszó, de valójában ingatag léptekkel távozott a házból eltévesztett élete ismeretlenségei felé. BÍRÓ GYULA LAJOS hozam növelését, a létszámterv betartását, az önköltség csökkentését, s a balesetek megelőzését, valamint a gyártelep fokozottabb tisztaságát tűzték célul. Felkészültek a Sarkadi Kendergyárban is. A MÁV irányvonatokat indít, hogy a távolabbi helyekről kellő időben beszállítsák a kórót, s kellő létszámú vagonrakó brigád várja az új kendertermést. Gondoskodtak a gyár időszaki dolgozóinak ellátásáról is, üzemi konyhán főznek részükre, s televízióval felszerelt kultúrteremben szórakozhatnak a munkaidő után. Elkészült szintén az új raktár itt is, s jelentősen felújították az iparvágány-hálózatot a gyártelepen. A két megyebeli kendergyárban csaknem 4000 holdnyi kenderkórót dolgoznak fel az idei termésből, amely a mezőhegyesi körzetben 40, a sarkadi körzetben pedig mintegy 25 mázsás átlaghozamot ígér holdanként. Készítik a téli takarmányt az újkígyós! Aranykalász Tsz-ben Az új kígyós! Arany kajász Tsz-ben az idén jó termést takarítottak be a kalászosokból. A közel kétezer holdról átlagban 10 mázsa 55 kilogramm búzát, őszi árpából 13,85, tavaszi árpából 15,03. zabból 11,63 és rozsból 17 mázsa 76* kilót. A cséplés után hozzáfogtak az állatok téli takarmányának az elkészítéséhez. A tehenészet részére az elmúlt hét végén 1200 köbméter silót készítettek fővetésíi silókukoricából. A tsz- ben két silókombájn működik. A kombájnoktól állandóan 10 vontató hordja a silóanyagot. A vontatókról gépi szerkezettel húzzák le az összevágott takarmányt, amely másodpercek alatt történik. Az árkokban lánctalpas traktor tapossa a silázst, hogy minden levegőt kiszorítsanak belőle, amely beftílést, penészedést okozhat. A jól elkészített zöldtakarmánnyal növelni kívánják a tehenészetben elért fejési átlagot. Eddig az Üj Élet üzemegységben levő tehenészetben 13,2 liter az istállóátlag és 18 a fejési át- lág. A zsírtartalomban is meghaladja a 3,8 százalékot. termelőszövetkezetek megszilárdítását, a jószágállomány még jobb elhelyezését és fejlesztését. Természetesen egyéb igényeknek is eleget tesznek, hiszen munkájukat mind több helyen igénybe veszik. Az elmúlt hónapokban a Battonyai Gimnázium épületét hozták rendbe és tatarozták. Az újjá varázsolt épületet, amelyen mintegy 300 ezer forintos munkája volt a szövetkezet tagságának, szeptember 1-én átadják a tanévet kezdő diákoknak. A Mezőhegyesi Iparitanuló-intézetben mintegy félmillió forint értékű átalakításon, felújításon, tatarozáson dolgoznak. Ebből már 300 ezer forintnyit ledolgoztak. Az ipari tanulók itt is a korábbinál szebb környezetben tanulhatnak, sajátíthatják el szakmájukat. Kis- dombegyházán 300 ezer forintos költséggel földművesszövetkezeti árudát építenek. Az új üzletház már félig készen van, s ha majd teljesen elkészül, a község egyik dísze lesz. A ktsz tagsága mindent megtesz, hogy egyéb munkája mellett a mezőgazdasági jellegű építkezéseket időben átadja rendeltetésének, hogy ezzel is segítse a tes- melőszövetkezetek megszilárdítá sát. P. PÉLDAMUTATÓ sarkadi munkások Alig néhány hete, hogy a Békés megyei Vérkonzerváló Állomás dolgozói először vettek vért a helyszínen, s nem kellett a véradóknak ezért Békéscsabára utaz- niok. Az első kiutazást követte a többi, s ma már rendszeressé vált, hogy az állomás dolgozói egy-egy községben, üzemben vesznek vért a jelentkezőktől. Legutóbb augusztus 27-én, szombaton a Sarkadi Cukorgyárba látogattak el, ahol többen jelentkezetek véradásra. A szervezésben különösen sok segítséget adott dr. Pintér Margit, a cukorgyár orvosa. így sikerült elérni, hogy az előzőleg jelentkezőkön kívül többen társaik példáján felbuzdulva egyenesen a munkából jöttek véradásra. A cukorgyárból 26-an adtak vért önként, de átjöttek a szomszédos kendergyárból is. összesen 37 dolgozótól vettek vért szombaton a vérkonzerválló állomás munkatársai. A véradók óránként, minden térítés nélkül adták az életet mentő vért, s ez annál is inkább jelentős, mert, habár sokan nem jelentkeztek előre, nem számítottak vért adni, mégis adtak családjukra, gyermekeikre, embertársaikra gondolva, akik életét talán az ő vérük mentheti meg. a gabonafélék üszög-megbetegedése ellen Gabonaféléink legveszedelmesebb és legtöbb kárt okozó betegségei az üszögbetegségek. Több ezer lakosú város évi kenyérszükségletét fedezné az a búzamennyiség, ami hazánkban üszögös években csak a búza törpeüszögje miatt kárba vész. A törpeüszög abban különbözik a búza közönséges kő- üszögjétől, hogy a fertőzött szár erősen megrövidül. A fertőzés talajból következük be. Ezenkívül az árpa fedett üszögje is évről évre komoly kárt okoz. A gabonafélék kőüszögbetegsé- g'ének kártétele a kalászokban mutatkozik meg, ahol a szemek helyéin fekete porral telt ,,álszemek1’ fejlődnek, melyeket puffancsoknak nevezzük. Csépléskor az üszögporral telt szemek felrepednek és a por, amely a betegséget okozó 'gomba csíráit hordja, az ép, egészséges szemek felületére tapad. Az ilyen fertőzött magon a gomba behatol a fiatal csíranövénybe és azzal együtt fejlődik, majd behatol a kalászba, ahol a magházat egészen betölti fekete porszerű spóráival. A fenti betegségek ellen a leghatásosabb védekezés — mivel a betegségek a vetőmaggal terjednek — a vetőmagvak csávázása. A csávázás tulajdonképpen a vetőmagvak fertőtlenítése, különböző gomfoaölő szerekkel. Ilyenek a jelenleg forgalomban lévő nedves csávázószerek, a Higosan és a Coresan, mindkettő erősen nedvszívó por és erős méreg. Ezért használatukkor az óvórendszabályokat be kell tartani. Porcsávázószer Cermisan néven van forgalomban. Felhasználható a búzaüszög, árpa fedettüszög és zab porüszög ellen. Porcsávázó-szereket csak teljesen tiszta (puffancsmentes) vetőmagnál alkalmazható eredményesen, melynek előfeltétele a magtisztítás. A por csáva zásnál a csávázószer csak bevonja, de fertőtlenítő hatását csak a talajnedvesség hatására feloldódva a talajban fejti ki. Ezért a száraz, őszi nedvességben szegény vidékeken, valamint erősen üszögös vetőmag esetében inkább a nedves csávázási alkalmazzuk. A nedves csávázás az úgynevezett Iánhaird-féle kosaras csává- zással vagy kád-csávázással hajtható végre, melyek természetesen kisüzemi módszerek és csak olyan helyeken alkalmazzuk, ahol a megyei növényvédő állomás nagy teljesítményű PC permetez ve-poro zva csávázógéoei gazdaságosan nem üzemeltethetők. Míg a kézi csávázás lassú a lecsávázott máig szárítása miatt is — és költséges, addig egy mázsa gabona gépi csávázásá- nak költsége I. éves tsz-nek 1,40 forint, II. éves tsz-nek 1,90 forint, m. éves tsz-nek 2,40 forint, az anyag- mozgatáshoz szükséges munkaerőt a tsz adja. További előnye a gépi csávázásinak, hogy jó munkaszervezés mellett napi 3—4 vagon gabona lecsá- vázásra alkalmas. A csávázásinál & munkavédelmi előírásokat pontosan be kell tartaná. A csávázott magvak táplálék, vagy takarmányozás céljára nem használhatók. A csávázott magvak tá-' rolására használt zsákok más termények tárolására csak alapos mosás és bő vízzel való öblítés után használhatók. A' rézgálicos csávázószert csírabántó és nem kielégítő üszögspóra-ölő hatása miatt alkalmazni nem szabad. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság a második ötéves tervben előírt célkitűzéseit, a mezőgazdasági termelés 30—33 százalékos emelését elérjük, ahhoz a növényvédelmet az eddiginél magasabb színvonalra kell emelni, így vetésre csak tisztított és csávázott vetőmagvakat használjunk. Megyénkben 1959. évben a növényvédő állomás csávázógépei 500 vagon őszi és tavaszi vetőmagot csáváztak le tsz-ekben és állami gazdaságokban. Természetesen ez évben még ennél is nagyobb lesz az igény a csávázasra a termelőszövetkezeti felfutás következtében. Eddig közel 700 vagon őszi gabona csávázás ára jelentettek be igényt a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. Többek között a tótkomlósa Viharsarok Tsz 2452 mázsa, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz 2300 mázsa, a mezőberényi Aranykalász Tsz 1390 mázsa, az orosházi Dózsa Tsz 2009 mázsa, a Felsőnyomási Állami Gazdaság 3700 mázsa, a Töviskesi Állami Gazdaság 5000 mázsára jelentett be igényt. A növényvédő állomás hét nagyüzemi csávázógéppel rendelkezik (szemben a tavalyi öttel), melyek kifogástalan állapotban vannak és már meg is kezdték a csávázást. Elsőnek a tót- komlósi Alkotmány Tsz-ben csáváztuk le az őszigabona-vetőmagot. Tekintettel a megnövedekett igényekre és a korlátozott gépi kapacitásra, a csávázás gyors lebonyolítása csak úgy érhető el, ha a termelőszövetkezetek a vetőmagvakat kitisztítják és biztosítják a megfelelő kisegítő személyzetet, valamint a csávázásra alkalmas helyiségeket, színeket, ahol a rossz időjárás esetén is végrehajtható a csávázás. KOMLODI JÖZS55F Békés megyei Növényvédő Állomás
