Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-31 / 205. szám
BÉKÉS MEGYEI egyesüljetek? Világ proletárjai * 'Ära,- SO fillér + I960. AUGUSZTUS 31., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM I megye mezőgazdaságának fejlődése az ötéves tervben Munkaerőtartalékainkat irányítsuk a mezőgazdaság felé — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Tegnap, augusztus 30-án a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendes ülésén tárgyalta a megye munkaerő-helyzetét, továbbá az utak, hidak, átereszek karbantartását, valamint a megye autóbusz-közlekedésének helyzetét és fejlesztésének további lehetőségeit. Utolsó napirendi pontként megtárgyalta és jóváhagyta a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és önsegélyezési Csoportjának jelentését. Az első napirendi pont megtárgyalása előtt határozatot hozott a Gyulán megépült 34 darab állami lakás elosztására. Augusztus 17-én adtuk hírül, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a megye mezőgazdaságának ötéves tervjavaslatát, melyben rögzítették a javaslat készítői azokat a célkitűzéseket, melyek népgazdaságunk további fejlesztéséből adódnak. A terv minden sora arról beszél, hogy az agro- kultúra és a mezőgazdasági technika jobb kihasználásával, valamint annak állandó fejlesztésével hogyan növelhetjük a terméshozamokat. Természetesen figyelembe vették a tervjavaslat készítői azt a lényegbe vágó változást, amely a mezőgazdaság szerkezetében végbement, hogy megyénkben ma már a nagyüzemi gazdálkodási forma az uralkodó, amely állandóan fejlődik, erősödik, fokozatosan mind kulturáltabb gazdálkodás honosodik meg új szövetkezeteinkben is. Ez olyan tényező, mely megkönnyíti mindazokat a dolgoknak a számba vételét, melyek befolyásolják a mezőgazdasági hozamok növekedését. Vegyük csak a mélyművelést. A kispar- cellák gátjai ennek. Most már megfelelő talajvizsgálatok alapján fokozatosan egész szán tóté rületünkön meghonosítható. Természetesen a jelenlegi helyzetünkből indulnak ki a terv készítői és figyelembe veszik á különböző minőségű talajok jobb kihasználásának lehetőségeit és olyan javaslatot is tesznek, hogy a szikes földbe silókukorica helyett takarmánycirkot vessenek. Minden gondolata, irányszáma a tervjavaslatnak a terméshozamok növekedésének van alávetve. Ezt szolgálja az a célkitűzés, hogy az ötéves terv végéig megyénkben 50 ezer 100 hold földet javítanak meg, a jelenleg rendelkezésünkre álló gépekkel és talajjavító anyagok jobb kihasználásával. (Az állami gazdaságoknak, mint mindenre, a talajjavításra is megvan a külön tervük. Digózással, mesze- zéssel 9—10 ezer holdat javítanak meg az öt éves terv végéig.) Különben a tervjavaslat a talaj, javításnak, a talajerő utánpótlásának rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít. Nevezetesen előírja, hogy ezzel a móddal és természetesen az agrokultúra, a mezőgazdasági technika minden lehetőségének kihasználásával, a nagy termőképességü növényfajták kiválasztásával megyénkben a kenyérgabona hozama 45 százalékkal növelhető az ötéves tervben. E célkitűzés lényege, hogy már a terv második esztendejétől, 1962-től hazai termésből biztosítjuk teljesen kenyérgabona-szükségletünket, ne szoruljunk behozatalra, s ebben Békés megyének jelentős részt kell vállalnia. Persze az ellátást más vonatkozásban is javítani. bővíteni kell az öt éves terv ide- jéh. Ezért szükséges a vetésterü. let 38 százalékán szemes kukoricát termelni, évelő pillangósnövényeket pedig a vetésterület 15 százalékán, hogy növekedjen a takarmánymennyiség, hiszen csak a kocaállományt 48 ezerre kívánjuk növelni a baromfi- törzsállományt pedig két és fél millióra. Ennek az irányszámnak az elérése tovább javítja húsellátásunkat. Tekintve, hogy a terméshozamok növelésének igen jelentős feltétele a mezőgazdasági technika, a gép kultúra fejlesztése, ennek megfelelően jelenlegi gépállományunk bővítését is előírja a megye mezőgazdasági ötéves tervjavaslata. Hogy többet ne említsünk, 70 hold lucerna vagy vöröshere betakarításához egy fűkaszát és 100 holdanként pedig egy rendsodrót ír elő a terv. Százhetven hold kukorica vetéséhez pedig egy négyzetes vetőgépet, valamint kétszeri kapálásához egy kultivátort. Megközelítőleg sem lehetséges egy újságcikkben lejegyezni mindazt, amit a tervjavaslat tartalmaz. De ha csupán arra gondolunk még, hogy 41 ezer hold öntözését írja elő, s hogy ötezer hold legelő-öntözéssel és 10 ezer hold legelő-felújításai 36—40 vagon fűmagot tudunk begyűjteni, akkor is érzékelhető, hogy a terv készítői olyan célkitűzéseket rögzítettek, melyek biztosítják megyénk mezőgazdaságának további fejlődését, a jelenleginél nagyobb arányú árutermelést, a nagyobb terméshozamokat. Tehát megtörtént a lehetőségek számba vétele megyénkben is. Várjuk most már a terv jóváhagyását, hogy azután a járások, községek, szövetkezetek készítsék el ötéves mezőgazdasági tervüket, hogy mindenki tudja, milyen feladat vár rá, hogy a megyei, az országos cétkitűzése- ket elérjük. Az nyilvánvaló, a mezőgazdaságban az ötéves terv első évének sikere sokban már az őszi munkákon múlik. Hogy többet ne említsünk, mire bekö- szöntenek a fagyok, ne maradjon szántatlan föld, hogy a tavaszi vetések is őszi szántásba kerüljenek. Tehát az ötéves célkitűzések elérésének feltételeit már most kezdjük megteremteni, s eközben számolgassunk, hogyan, mi módon juthatunk előbbre, hogyan, mi módon szaporodhat tovább a búza, a kukorica, a hízó, a tej és minden, amivel a mezőgazdaságnak kell hozzájárulnia a népgazdasághoz, a legfőbb célkitűzéshez, a népjóléthez, hiszen a tervgazdálkodásnak ez a lényege, ezért van az öntözés, a talajjavítás és minden, amit a mezőgazdaság ötéves terve előír. Cserei Pál Az első napirendi ponthoz a megyei tanács munkaügyi osztálya készített jelentést, aminek alapján igen körültekintő és termékeny vitát folytattak megyénk munkaerőgazdálkodásáról. A végrehajtó bizottság több tagja kérdést tett fel Sebestyén József osztályvezetőnek. Sebestyén elvtárs válaszában többek között elmondotta, egyik legfontosabb feladat az, hogy a megye munkaerőtartalékát a mezőgazdaságba irányítsák. A felszólaló végrehajtó bizottsági tagok valamennyien ezt a feladatot hangsúlyozták. Dr. Árus Tibor elvtárs ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy ott, ahol lehet, a cigányokat is a mezőgazdasági munkába kell állítani, mint ahogy ezt Pusztaföldváron is tették. Szó volt arról Is, hogy helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek több gondot fordítanának munkaigényes növények termesztésére, melyhez fel lehetne használni a munkaerő-felesleget. Ná- nási Illés elvtárs ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy ehhez nem elég csak a munkaerő-felesleg, hanem feltétlenül figyelembe kell venni a talajviszonyokat is. Dr. Kertész Márton elvtárs érdekes problémát mondott el: — Sajnos, azzal is szaporodott , a munkaerő-felesleg, hogy a tér- j melöszövetkezetekben sok helyen csak a családfő ment dolgozni, míg a család tagjai, a feleség, gyerek különböző helyeken próbált munkalehetőséget keresni. Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben igen nagy szükség lenne rájuk. Boros Gáborné a nők helyzetéről beszélt. Kifogásolta, hogy egyes helyeken még ma is félve veszik fel a női munkaerőket. — Ennek tudható be az is — mondotta —, hogy vannak nők, akik bár mezőgazdasági szakiskolát végeztek, most mégis más munkakörökben dolgoznak. Merényi elvtárs, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy szervezzenek megyénkben mezőgazdasági szakosított tanfolyamot, amely szakmát adna azoknak a fiataloknak a kezébe, akik ezt elvégeznék. Ezzel igen sok fiatal figyelmét tudnánk a mezőgazdaság felé fordítani, még olyanokét is, akik jelenleg idegenkednek a mezőgazdaságtól. Arany Tóth Bajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a legfontosabb feladatnak jelölte meg a mező- gazdaság támogatását a meglevő munkaerővel. — Bár igaz elvtársak, hogy a fokozódó gépesítéssel bizonyos fok í munkaerő szabadul fel — mondotta —, de a belterjes gazdálkodás javításával, kertészetek fejlesztésével, baromfineveléssel javul a gazdaságosság is és munkát tudnak biztosítani az embereknek is. Természetes termelő- szövetkezeteinknek törekedni kell arra, hogy megfelelő feltételeket adjanak az új, elsősorban a fiatal munkaerőknek. Ezt egyrészt a munka biztosításával, másrészt a kulturális igények kielégítésével tudják csak megoldani. — Azt sem szabad elfelejteni — hangsúlyozta Arany Tóth elvtárs —, hogy tanácsi szerveinknek sokkal több politikai és agitációs munkát kell végezniük a munkaerőgazdálkodás területén. Ebben segítségre kell hívni a Hazafias Népfront-bizottságot, a K1SZ- szervezetet és a nőtanácsot is. E napirend tárgyalása közben Dr. Árus Tibor elvtárs egy ellentmondásosságra hívta fel a végrehajtó bizottság tagjainak figyelmét. — Arról van szó — mondotta —, hogy amíg valóban van megyénkben munkaerő-felesleg, vagyis elhelyezkedési probléma, addig tapasztaljuk azt is, hogy I több vállalatunk, üzemünk munkaerő-hiánnyal küzd. Meg kellene ezt vizsgálni a különböző szervekkel és vállalatokkal közösen és sokkal megfelelőbben gazdálkodnia munkaerővel. Ennél a kérdésnél esett szó arról, hogy néhány vállalati, illetve üzemi igazgatónk sokszor a tervre és a mutatószámokra hivatkozva nem veszi fel azokat az embereket, akiket a munkaügyi osztályok kiközvetítenek. Az igaz, hogy vállalatvezetőinket köti a tervfeladat, azonban feltétlenül figyelembe kell veniniök a munkára jelentkezők szociális helyzetéti Mint ahogy Arany Tóth Bajos elrvtárs mondotta az értekezletein: a gyárigazgató ne csak a mutatókat nézze, bár természetesen a termelés szervezése és irányítása az ö vállára nehezedik, azonban nézze azt is, hogy munkalehetőséget biztosítson azoknak, akik a legjobban rászorultak. Ezenkívül szó esett még új létesítmények építéséről, melyek munkalehetőségeiket biztosítanának, továbbá a csökkentet munkaképességű emberek elhelyezéséről, majd határozatot hagyott jóvá a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság az építési- és közlekedési osztály jelentését nem fogadta el, így az utak és közlekedési eszközök helyzetét újra tárgyalja. A harmadik napirendi pont ismertetésére visszatérünk. Varga Tibor JXyári idill
