Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-28 / 203. szám
flU. augusztus 28., vasárnap mépűj&A s Eszperantó színtársulatot hívtak meg Békéscsabára Arany kezük van ezeknek az embereknek! Több kittföldi nagyvárosban már hosszabb idő óta sikeresen szerepelnek eszperantó színtársulatok. A legrégibb ilyen együttes a párizsi Verda Kató, (Zöld Macska) elnevezésű, amely már évtizedek óta szórakoztatja a francia főváros közönségét. Prágában öt éve működik eszperantó színtársulat. Számunkra külön érdekesség, hogy a társulatot a neves magyar eszperantó íróról és színészről, Baghy Gyuláról, az Országos Eszperantó Tanács elnökéről nevezték eL A Baghy neA Mit. V. 126. paragrafus (1) beik. b) portája szerint nem illeti meg túlmunkadíjazás az óikat a dolgozókat, akiknek a muinkaádejét munkakörük jellegére tekintettel nem lehet pontosan sneghatároanh Vitás volt több esetben, hogy a túlmunka-díjazásra való jogosultság szempontjából milyen összegű alapbért kell figyelembe venni és hogy kinek a hatáskörébe tartozik annak a kérdésnek eldöntése: a túlmunkád!jra nem jogosult dolgozót megületi-e túlmunka végzése esetén; Ezzel a kérdéssel legutóbb a Legfelsőbb Bíróság kollégiuma foglalkozott és (7&L. sz.) álláspontja szerint az előbb említett dolgozók körébe tartoznak — a művezetők kivételével — olyan dolgozók, akiknek alapbére a havi 1534 forintot meghaladja; Be a bérhatár — minthogy a vonatkozó rendelkezések változatlanul hatályban vannak — a túlmunka-díjazásra vadó jogosultság szempontjából ma is irányadó; ▲ MT, V: 105. paragrafusának (0) bekezdése szerint, ha a Minisztertanács vagy a miniszter a vállalatra, illetve annak egy részére elrendeli a munkaidő meghosszabbítását, a túlóra- díjazásban nem részesíthető dolgozók munkabéréről is intézkedik. Ebből az is következőik, hogy túlmunka- dijazasra nem jogosult dolgozó túlmunkadíjat nem követelhet azon az alapon, hogy a túlmunka végzését a Minisztertanács, illetőleg a miniszter rendelte el. A dolgozó igénye csak akkor alapos, ha a túlmunka díjazására vonatkozóan intézkedett a Minisztertanács, illetve az illetékes miniszter. Ha a túlmunka-díjra nem jogosult túloradíj fizetésére irányuló igényét arra alapítja, hogy a túlmunkát a Minisztertanács, illetve a miniszter Békés megyei Tanács Bánya- és Építdanyagipari Egyesülése, Békéscsaba A IV. étüzem cün elnyerése alkalmából sok szeretettel üdvözli összes dolgozóit és azok kedves családtagjait, összes dolgozóinak további munkájukhoz erőt és egészséget kíván a vállalat vezetősége 517 vét viselő prágai színtársulat tavaly általános sikert aratott a varsói eszperantó világkongresszuson. A Csongrád és Békés megyei Eszperantó Bizottságok nemrégiben magyarországi és ezen belül békéscsabai vendégszereplésre hívták meg az együttest. Vendégjátékukra ősszel kerül sor, A tervek szerint jeleneteket mutatnak be Goethe, Puskin, Ibsen, Csapek, Baghy, Nazim Hikmet, Shaw színműveiből. rendelte ei, a díjazás tekintetében azonban intézkedés nem történt, vita esetén a bíróság a túlmunkát elrendelő Minisztertanács, illetőleg miniszter megkeresése útján tisztázza, hogy a túlmunka elrendelésével kapcsolatban a díjazás tárgyában történt-e, s ha igen, milyen intézkedés. A Legfelsőbb Bíróságnak ez az állásfoglalása a munkaszüneti napon végzett munka díjazását illetően az MT. V. 121. paragrafus (1) bekezdésében, a hetá pihenőnapon végzett munka pótlékát illetően az MT. V. 122. paragrafus (5) bekezdésében fogdáit azonos tartalmú rendelkezéssel kapcsolatban is irányadó; limszky út 2. számú ódon ház kapujában!. Az első emelet nyitott ablakából olykor szorgalmas varrógép- zakatolás hallatszik. A „Műemlék” felirat alatt a következő szövegű tábla álla Peró Ferenc szabó Felsietek az erősen megkopott kőlépcsőkön az emeletre és benyitok az egyedül dolgazo, serény kisiparoshoz. A kiebajusaos, alig negyven éven felüli mester érdeklődéssel tekint rám gépe mellől, majd feláll. Eddig még sohasem találkoztunk. Ismeretlennek talál ő is. Fürkészve néz rajtam végig villogó szemével, s aztán kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak. — Talán egy wj fazon fesz? — kérdi, s ezzel eläirwlja, hogy vérbeli iparos.., — Egészen más ügyiben jöttem, ha megengedi! — feleltem. — Tessék csak! Miben lehetnék a segítségére 4. i? In médiás rés! Hallott ön Báró kapitányról? Elmosolyodik-. — Szegedinácz Péróról? Hogyne! Ö az 1735-ös alföldi új kuruc- felkelés vezére volt, aki szövetségre lépett a békési parasztfelkelőkkel, majd a császár emberei elfogták, s több társával kerékbe- törték. Póró Ferenc ülőhellyel kínál meg, ő is elfoglalja székét gépe mellett. — Ezért keresett fel, igaz-e? — kérdi széles mosollyal. — Természetesen. Tudomásomra jutott, hogy ön a nagy Péró kapitány egyenes leszármazottja! — Igen! Az öreg granécsár a dédapám dédapja volt! Pár perc múlva feláll, s könyvespolcáról egy fekete fedelű, [olyan melegen süt, __________[mintha az eddig „öszsz espórolt” hőerőt egyszerre zúdítaná a Földre. Nem lehet csodálkozni a répaszedőkön, hogy úgy törölgetik homlokukat. Meleg van. Árnyékban 33—34 fokot is mértek már itt, a vésztői Béke Tsz-ben. De ez a munkát mégsem zavarja. A hármas brigád nagy répatáblőja olyan, mint egy csatatér. Az összehordott répák között az emberek mintha barriká- dokat emeltek volna maguknak. A hatalmas késekkel, bárdokkal olyan ütemesen csapnak a répa fejére, hogy az egyből lehull. Amikor egy csomót lefejelnek, egy másik kupacot kezdenek, és így megy ez egész estig. kezében is csattog a régi húsvágó bárd, mintha évek óta nem csinált volna mást, csak a répát fejelte volna. Pedig csak harmadik napja szedik a jól megtermett répákat. Nyolcszáz négyszögölt vállalt a tavasszal, szépen kiegyelte, megkapálta. Meg is látszik a gondos munka. Nem gazos, a répák meg olyan szépek, hogy a cukorgyár nem kívánhat különbet. Veresnének most a férje segít, aki a helyi ktsz dolgozója. Három nap szabadságot vett ki, hogy segítsen az asszonynak. Ha így haladnak, holnapra nem is sok marad. kapcsos imádságos könyvet vesz le. A kezembe adja: — Ez a könyv a nagyapám nagyapjáé volt, vagyis Péró kapitány legifjabb unokájáé. Papnak tanult, de aztán katonai pályára lépett, ö volt az, aki a „Szegedinácz” nevet is elhagyta ás csak a „Póró”-f hagyta családunknak örökül. Felnyitom a nyűitt, öreg könyvet, s benne csupa laitin nyelvű imádságot találok. Belső borítólapján római szám: MDCCXC ezerhétszázkilencven. Wdndobona. (Az utóbbi Becs latin neve.) A hátsó fedelén belülről kusza feljegyzések olvashatók magyarul és latinul, melyből megállapítható, hogy Póró kapitány unokája már teljesen elmagyarosodott. A sorokat a következő szöveg zárja le: „Nagy-Atyám a budai várban kerékbe töretett 1736. 4-ik áptil.” — Nagy érték ez a könyvi — nyújtom át az értékes relikviát nem kevés elfogódottsággal a nagy Péró kései utódjának. A mester bólint. — Semmi áron el nem adnám! — feleli, s felteszi kincsét előbbi helyére; — Mióta él a család Eger városában? — kérdezek újra. — Édesapám és én itt születtünk. Nagyapám Szeged környékén látta meg a napvilágot. Annak apja már Pécska környéki volt.:. — Milyen nagyszerűen tudja ön mindezeket őseiről — állapítom meg elismerően. — Hja, kérem! — folytatja magabiztosan — sokat foglalkoztam családom történetével. Még levéltári adatokat sem voltam rest Budapesten felkutatni. — Mennyi iskolát végzett? — Négy polgárit. Amíg beszélgetünk, megérkezik Péró mester felesége is. Mosolygós arcú, csinos fiatal — A tavasszal, amikor elvállaltam, arra gondoltam, hogy a kapálás, egyelés az menni fog, de a szedéssel lesz baj — mondja Ve- resné. — Eddig mindig a legutolsó munka volt a termelőszövetkezetben a répaszedés. Sokszor késő ősszel, dérben, fagyban szedték a répát, volt úgy, hogy még decemberben is ezt csinálták. Nem is gondoltam arra, hogy az idén izzadni fogunk a répaszedéskor. Mindenütt nők dolgoznak. A férjek, akik segítenek nem tagok, csak a szabadságot töltik itt. Ha mindenki szedné, akkor baj volna a répaszállítással, nem győznék hordani, meg az átvételnél is be van ütemezve, hogy mennyit lehet naponta leszállítani. Alig pár napja szedjük a répát és már vannak munkacsapatok, amelyek be is fejezték a szedést. T. Nagy Mihálynak 1000 négyszögöl répája volt. De egy nap alatt fel is szedte. Nagy a család és kilencen dolgoztak, és egy nap alatt végeztek. Megy náluk a munka, mint a karikacsapás! Míg Veresékkel beszélgetünk a tűző napon, megérkezik a brigádvezető is. Egyre törölgeti izzadt homlokát. — Mondtam nektek, hogy segítünk, nem kell ásóval kiszedni a répát, de nem engeditek! — Pi- rongatásnak szánta a megjegyzéseit a brigádvezető. vette feleségül asszony, két gyermek anyja. Leánya most érettségizett, fia, Ferenc tizenhat esztendős. A férj árulkodni kezd: — No, azért a feleségem sem származik ám akármilyen famíliából! Az asszony elpirul. Megsejtem, hogy itt még értékes titkok rejlenek. Néhány perc múlva minden kiderül: Péró Ferencné leánykori neve Bettes Angéla, nagyatyja édes unokaöccse és keresztfia volt a hamvai híres református költő-papnak, Tompa Mihálynak. Déli harangszókor búcsúzom, s azzal az ígérettel távozom, hogy rövidesen ismét eljövök egy kicsit besteiget™, persze, hozzáteszem: csak ha Egerben járok. RAKOVSZKY JÓZSEF • • • — Ha már kiegyeltem, megkapáltam, akkor már fel is szedem. Mit mondanának a többiek: Ve- resné ilyen lusta, hogy géppel szedeti a répát. Azt már nem! — Hirtelen méregbejött Veresné. igy vélekednek az emberek — fordult felém a brigád- vezető. A tavasszal vettünk egy gépet, ahhoz egy répakiemelő alkatrészt, gondoltuk, hogy fognak örülni a tagjaink, ha megkíméljük őket a fáradságos munkától. S itt vagyunk. Szinte könyörögni kell az embereknek, hogy engedjék a répaföldjükre. Azt hiszi, engedik? Még jóformán ki sem tudtuk próbálni. Tessék nézni, itt nem messze azt az idős nénit, özv. Kira Mihálynénak hívják. A 60 éven már jóval túl van. Mondom neki a napokban, amikor megkezdte a répa szedését: Kira néni.; segítünk magának. Kiszedjük a répát, csak össze kell dobálni meg lefejelni, ez nem nehéz munka. Tudja mit mondott? Nem is merem megmondani, mert úgysem írja le. összeszidott. Mit gondolok én, hogy ő nem tudja felszedni egyedül? Dolgozott már sokkal nehezebb munkán is az idén. — Vagy néztek, itt van az az idősebb bácsi, Z. Szabó Sándor, egy hónapja operálták. Nagyon rendes ember, mindene a termelőszövetkezet, már a Béke elődjében, a Vörös Csillagban is tag volt. Mondom neki valamelyik nap: Sándor bácsi, kiszedjük géppel a répáját, ne kelljen ásogatni. Ö meg csak rámnézett, s csak ennyit mondott: azt próbáld meg, hogy kiszántasd. Ilyenek a mi tagjaink... ELBÚCSÚZTUNK J^paszedők- ___________________tol, s a brigád vezetőtől. A brigádvezető még utánunk szólt, csak azt írják meg: arany kezük van ezeknek az embereknek. De azért a gépet is megszerethetnék!... CsepKó Eta Értesítjük megrendelőinket, hogy a kézitíízoltókészülékkarbantartó részlegünket, SZEGED, LENIN KRT. 54. sz. alól áthelyeztük SZEGED, KLAPKA (volt Üj) TÉR 2. sz. alá. Kérjük, hogy javítandó tűzoltókészülékeiket az új címünkre küldeni szíveskedjenek. Szegedi Vegyesipari Ktsz 31555 A Békés megyei Terményforgalmi Vállalat « megye egész területén ismét beindítja a korpa-kukorica csereakciói A csere útján 1 q májusi morzsolt kukoricáért 1,20 q korpát kapnak a termelők Bővebb felvilágosítást a terményátvető helyek adnak HASZNOS TUDNIVALÓK A túlmunka díjazásáról JLátOfatád 7>étÁ (idfUtán^ ödunö-liájánáiaki Tompa Mihály déd-unokahugát Eger, verőfényes augusztusi délelőtt. Ott állok a Bajcsy ZsiVERES JÁNOSNÉ — NA, LÁTJA,
