Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-26 / 201. szám
4 HtPOjSAG I960, augusztus 36., péntek KÉPESLAP ’. ^VWWwVWWWVWV\^WSft,WWAAAWWWV| egy sportdó családról A szülök egész életükben megfeszített erővel dolgoztak, mert szegénynek születtek. A sportolást csak hírből ismerték. Távol állt tőlük, vagy inkát*) ők álltak távol tőle. Sportnak ott volt a kemény munka — négy gyermeket kellett nevelniük. A- szabadság ege alatt végzett munka aztán meghozta gyümölcsét. Ma kényelmes, szépen berendezett lafkásban él a békési Pikó-család. A négy felnövekedett gyermek már sportol is a munka mellett. íme, egy-egy gyors kép róluk. Egy sxőke kislány sportolni kexd uzsa még kisiskolás korában smerkedett a sporttal. Kez- csak játékból, később már m futkározott a réteken, tta néni fedezte fel a jó fürge kislányt. Pikó bá- elt is az iskolára, ami- •ozni, nyargalászni is faltja -rmekeket. De a mama tartott a sporttól. Félt, hogy >ssz útra téríti majd kislányát em bánta meg, sőt megtanulták, ogy a sport az egyik legjobb ne- előeszköz. Rendszerességre, kiirtásra és az emberek megbecsü- jsére nevel. A kis szőke Zsuzsa edig sikert sikerre halmozott, leve ismert lett az egész megyéién. Sok sportdicsőséget szerzett . békési gimnáziumnak is. Aztán Pestre került, ápolónő ett. S mert iskolájuknak nem •olt sportköre, a vidéki kislány -rytelen volt búcsút mondani a (főpályának. Egy szépen induló ici'tkarrier ezzel be is fejeződött. . jő példa azonban követésre talk a testvérek körében. Hőssxű ax út a fuíballpályáig őTcftM ' tíúlyaf utása úgy kezdődött mint vidéken számos labdarúgóé: rongy labdával. De sok harisnya tűnt el a fiókból, ugye ked- ver 'Pikó-mama! A gumilabda már a technikát is csiszolta, de ezért igazi futballhoz csak a sportpályán jutottak a szegénysorú gyerekek, ha beálltak labdaszedőnek. Gabi még cipőt iá tisztított, hogy a szertáros egy-egy órára labdát adjon az egybegyűlt „csapat” számára Az ifi-csapatban, is szorgal- as volt, jó tanítványnak bizo- ailt. így lett a Spartakusz egyik őssége. Különösen éles fejesei >ltak veszélyesek. Még sokan nlékeznek egy Gyomán szerzett áljára. Miután végigcselezte az gész védelmet, a gólvonalra állí- >tt labdát lehasalva fejjel juttat- i a hálóba. Még gyerek volt! Az- . óta már a katonaidőt is kitöltötte. A Budai Honvédban játszott ez idő alatt. Ma komoly, érett fiatalember, és mellesleg vőlegény. A gépállomáson, ahol szerelő, nagyon szeretik jó munkájáért. Sze- <retne még tovább tanulni. Ha sikerül lakást kapniuk Békésen, akkor végleg itt marad a Sparta- kusznál. Még hosszú évekig az első csapatban akar játszani, hiszen mindössze 23 éves. Dobogóról dobogóra Négyszáznyolcvankét centiméter! Ennyivel tartotta öt éven keresztül a távolugrás országos úttörő-csúcsát a békési Pikó Anna. Élete első nagy versenyén már - a győzelmi emelvény legmagasabb tokára áWt fel ez a törékeny, barnabőrű kislányba. Az első ugrás pedig gyatrán sikerült. Nővére és tornatanára, Kállai Jenő — akinek a keze afett valamennyi Pikó- gyerek tanult — szomorúan vonultak félre. Nem volt erejük végignézni Anna utolsó ugrását. De a békés kislánynak sikerült kiharcolnia a döntőbe jutást, ahol aztán- alaposan kitett magáért — országos csúcsot ugrott. Egy kislány első ízben élte ást a győzelmi öröm mámorító érzését, és az örömkönnyek egyúttal azt is jelentették Annuska számára, hogy végleg eljegyezte magát az atlétikával. Aztán a Békéscsabai Közgazda- sági Technikum tanulója lett, és a MÁV sportkörben versenyzett tovább. Stefanik Mihály edző keze alatt a távolugrónak induló kis lányból futónő lett. (Bár még nem hagyta végleg abba a távolugrást sem.) 100 méteren 12.5, 200-on 26.6 másodperc a legjobb ideje. Nevét az atlétika hívei és országos szakemberei jobban ismerik, mint a békésiek. Itt ugyanis nincs atlétikai élet, így versenyeket sem rendeznek. Bármennyire meglepő is, az édesanyja még nem látta lányát versenyezni. Hetenként kétszer edz Csabán, és legalább egyszer versenyez. De a fárasztó utazás nem töri le. Sosem panaszkodik, legfeljebb csak naplójába ír be egy-két megjegyzést a nehézségekről. Nem tudna már edzések, versenyek nélkül meglenni. Ha végig bírja majd a 100- at és a 200-at, akkor már valóban a legjobbak között lesz. Még az idén szeretne egy tizedet lefaragni 100-as eredményéből, mert akkor I. osztályú versenyző lenne. Ha törés nem áll be fejlődésében, jövőre az ifjúsági válogatott biztos tagja lehet (jelenleg is kerettag!) Naplója feltárja egy sportoló érzelem-világának minden gazdagságát. A vereségeknek is optimista kicsengésük van, hiszen a kudarcok is fejlődés rugói. Még sok üres lap van ebben a kis naplóban, és még sok fehér oldal telik meg sűrű sorokkal, amíg végre ez a szomorkásán komoly, barna kislány ezt írhatja naplójába: „Válogatott lettem’-. Pöttömnyi gyerek a futópályán Az egyik középiskolás atlétikai versenyen a mintegy száz főnyi közönség arra lett figyelmes, hogy egy 4—5 év körüli zömök kisfiú lohol a futónők után. A győztes Pikó Zsuzsa mái- régen elszakította a célszalagot, amikorra Lacika, a legkisebbik Pikó-gyerek, torna- nadrágját oldalához szorítva beérkezett a célba. Nagy taps fogadta a kipirult arcú kisfiút. Zsuzsa pedig örömében ölbekapta öccsét, és maga mellé állította a győzelmi emelvényen. Laci azért a labdát méfis jobban kedvelte az egyhangú futásnál. Labdarúgó lett, akár a bátyjából. Ez év óta már a Spartakusz csapatának jobbösszekötője, pedig még csak 17 éves. Egyike a legnagyobb ígéreteknek Békésen. Ha sikerül megóvni a szülőknek, és szakvezetőknek a rossz társaságtól és az önteltségtől, akkor... akkor... De el ne kiabáljam! A ktsz-ben is — ahol asztalos segédként dolgozik —, a sportpályán is nagyon szorgalmas és lelkiismeretes. Jövője — amely egyben az emelkedő békési labdarúgás jövőjének egy része is — attól függ, mennyire veszi komolyan a munkát, a sportot, az életet. ( * Átfutva a négy sportoló testvér eddigi pályafutását, az ember szinte sajnálja, hogy nincs még több gyermek a Pikó-családban. GULYÁS SÁNDOR Tiszteletre méltó kíváncsiság Békéscsabán, a tanácsháza előtt összefutnak a járókelők. Szerencsétlenség történt? A hátamon végigfut a hideg, de a segíteni vágyás, no meg a kíváncsiság oda irányítja a lépteimet. A csoportosuláshoz érve fellé- legzem. Egy robogót állnak körűit, azt mustrálgatják kedvtelve. Nem mintha csoda volna, hiszen mind több Panni szaladgál a városban, s az egész megyében. Azonban ez új típusú robogó, s emiatt a nagy érdeklődés. A múlt héten egy egyszerű kerékpárt bámultak így. Na, persze az sem volt amolyan „két fillér tucatja” féle, hanem — mint az ilyenkor mindig felbukkanó szakavatottak magyarázták — pehelysúlyú és a legmodernebb fogaskerékáttételü „versenybicaj’’, de az ám! A honvédelmi naphoz hasonló „hozzáállással” mustrálgatta a Viharsarok minden tájáról oda- sereglett nép a repülőtér sokféle gyártmányú és rendeltetésű gépmadarait. Most pedig úton-útfélen a második űrhajó- szputnyik a beszédtéma. Az újságolvasók és a rádióhallgatók apraja-nagyja ezt tárgyalja. A kutyusok, egerek, legyek, gombák, magvak szinte közös jó ismerőseink. De még azok az utálatos patkányok is kissé a bizalmunkba férkőztek azzal, hogy az űrbe készülő ember biztonságának a megteremtéséhez szolgáltak kísérleti alanyként. Lám, nem kell más országba, messzi földrészekre utazni, még- csak megyénk határait sem kell elhagyni, hogy láthassuk, tapasztalhassuk és élhessük is a szívnek és az értelemnek oly kedves, jóleső valóságot: társadalmunk tisztességes zömének eleven érdeklődését az életet segítő tudomány és technika eredményei iránt! Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy a pusztítás tudománya és technikája nem kelt érdeklődést a milliókban. Egyetlen pillanatra még az is felötlik bennünk, hogy a megsemmisítés milyen roppant erőinek a birtokába jutott az emberiség. Amire eddig csak kozmikus téren, a csillagvilágban volt példa, ha nagyon akarnánk, ml is produkálhatnánk olyasmit, felrobbanthatnánk a Földet! És ennél a lehetőségnél az ész, a százmilliók józan esze pányvát vet a képzelet megvadult paripáira: — Állj! Ne tovább! Az emberi erő ilyen megmutatására csak a tébolyultak lehetnek kíváncsiak, de a világméretű öngyilkossági kísérletet nyilván ők sem élnék túl. Mi, száz- és százmilliók, a világ becsületes apraja-nagyja megmaradunk amellett a tiszteletre méltó kíváncsiság mellett, amelyet nemcsak az ember űrrepülése, hanem egy egyszerű, új típusú robogó is fel tud ébreszteni, de a hidrogénbomba tűzvirága — soha! Huszár Rezső Jó munkáért szép kirándulás S3 százalékkal teljesítették túl féléves tervüket a Mezőberényi Építőipari Ktsz tagjai (Tudósítónktól.) Jól dolgoztak az elmúlt félévben a Mezőberényi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet tagjai. Tervüket 33 százalékkal túlteljesítették, s féléves nyereségük több mint 60 ezer forint lett. A szövetkezet elsősorban termelő- szövetkezeteknek dolgozik, istállókat, csibenevelőket építenek. Az első félévben a mezőberényi Petőfi Termelőszövetkezetnek egy 50 férőhelyes növendékistállót, Köröstarcsán egy 2500 férőhelyes csibenevelőt, egy ezer férőhelyes tojóházat építettek. Ezenkívül nyolcszázezer forint értékű istállót és gazdasági épületet adtak át a termelőszövetkezeteknek. LÖKÖSHÄZAN a Május 1. Termelőszövetkezetben Csáiki elvfcárs községi párttitkár és Szabó József elvtáns arról beszélgettek Lele Józseffel, a gazdaság KlSZ-titkára- val, hogyan küldhetnek el a KISZ cséplőcsapat tagjait cséplés befejezése után 1—2 napos kirándulásra. — Bizonyára nem minden ok nélkül jutott eszébe a vezetőségnek, hogy a nagy munkák idején ilyesmin törje a fejét? — óvatoskodtam közéjük a kérdéssel. — Jól sejti az elvtárs. Tervezge- téséinknek előzményei vannak — mondotta a párttitíkár és Lele elvtársra nézett, mintegy kérdezve, hogy folytassa-e, vagy a KISZ-tit- kár fenntartja a jogot az ifjúság dolgában? Ebben a pillanatban egy fiatalember lépett az irodába. Ifj. Balázs János, a KISZ-cséplőcsapat vezetője. Talán megérezte, hogy éppen róluk beszélgetünk, mindenesetre kapóra jött. EGY PAPÍRLAPOT tett az asztalra. — Kétszáz százalékra állunk — mutatott büszkén a számokra, és mindjárt meghívott, nézzük meg, hogy csépelnek az ifik; — Eszperantó-hírek Gyuláról Megyénkben mind többen érdeklődnek az eszperantó világnyelv iránt. Így van ez Gyulán is, ahol az Erkel Ferenc művelődési ház siet a dolgozók segítségére azzal, hogy szeptembei hónapban kezdők és haladók részére eszperantó nyelvtanfolyamot nyit. A tanfolyam szeptember 20-án kezdődik. Az Erkel Ferenc Gimnáziumban és más középiskolákban a nyelvtanítás folyamatos. Noha az iskolában a határidő szeptember 10., már eddig is számosán jelentkeztek, hogy részt vehessenek az eszperantó nyelv elsajátításában. * Mind szorosabbá válik a kapcsolat a bolgár és a magyar eszperantisták között. Ennek egyik bizonyítékaként szeptember 5-én Szófiából eszperantó-küldöttség érkezik a gyulai városi tanács és a Békés megyei Eszperantó Bizottság meghívására megyénkbe. Ptt vannak nem messze, a gép bú- gása is idehallik — jegyezte meg. — Halljuk előbb a történetüket, mert eléget a kíváncsiság — válaszoltam, mire Balázs elvtárs kihasználva, hogy az öregek éppen másra figyelnek, közelhajolva, csendesen, szinte súgva mondta: Az úgy volt, hogy az idősek nem nagyon bíztak a fiatalokban. Még Kiss Lászlónak, a szervező-titkárunknak az édesapja is azt mondta: „Saját fiát sem ismeri eléggé. Szeretne abban a munkacsapatban dolgozni, hogy lássa, hogyan dolgozunk.” így vélekedett. Most aztán meg van elégedve, viccelődik. — ö a jókedv központja a brigádban — vette át a szót a KISZ- titkár és folytatta: PONT KISS LACI voft az, aki aratáskor csaknem éjfélekig dolgozott, és hajnalban már újra ott ült a kévekötő aratógépen..; — Még vasárnap is dolgoztak — szólt közbe Balázs János. — Most a cséplésnél is azon vannak, hogy hajnal 4 órakor kezdjenek — folytatta. — Ha fél 4-kor hárman megérkeznek, már megindítják a gépet és gyorsan mozognak körülötte, a többiek munkáját is ellátva, addig, amíg megjönnek. Ha valaki elkésik, megrajzolják az álomszuszékot és kiteszik a gép oldalára figurának... Elbeszélésükből megtudtam azt is, hogy az ifjú cséplőcsapat a napi 80 mázsa helyett egy műszak alatt közel kétszáz mázsa gabonát csépel. A legjobbak között ákarnak lenni a járási versenyben. Mun- katetteiik után mondja még valaki azt, hogy a fiatalok nem komolyak, hogy csalk a bolondságon jár az eszük. NOS, LÖKÖSHAZÁN ma már nem gondolkodnak így róluk, inkább azon törik a fejüket, hogyan jutalmazzák meg a derék fiatalokat, akikről nyugodtan lehet mondani: munkahősfettéket visznek végbe. Az egyik jutalom: kirándulás a hegyekbe, a másik a kitűzött prémium, s nem utolsó sorban a járási elismerés, és még egy, ami mindennél többet ér, a megbecsülés. Mert megmutatták Kiss bácsinak és a többieknek, hogy legények ök a gáton amúgy istenigazából. Boda Zoltán Ha Gyomáu jár, feltétlen fürödjön meg a Liget-fürdő gyógyhatású termálvizében 1 A Gyomai fürdő vize: ^Skalalihidrogénkarbonátos Reuma, ishiás, csúz, köszvényes bántalmak ellen kitűnő gyógyhatásl Nyitva: hétfő kivételével mindennap 9—21-ig 471
