Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-23 / 198. szám
I860, augusztus 23., kedd népújság 3 'fkai Gyulaiak Rómában Ezekben a napokban azok « „legirigyeltebb" embereik, akiknek vaswti vagy repülőjegyük van Rómába, az olimpiai játékokra. Gyulán is van négy ilyen ember: Szabó Ferenc, Hargitai László, Chrisztián László és Gál Géza. Azaz, hogy már nem Gyulán, hanem Budapesten vannak, ahonnan holnap, augusztus 24-én indulnak Róma felé. — Hogyan került a Rómába utazók közé? Saját költségén vagy ..; — kérdeztem a gyulai sportolók népszerű Feri bácsijától, Szabó Ferenctől. .— Azt sem tudom hirtelen, hogy jutalomnak vagy kitüntetésnek nevezzem-e ezt az utat. — válaszolta elgondolkozva, majd magyarázni kezdte: az ország minden tájáról utazik vagy háromszáz hozzám hasonló öreg sportoló az olimpiára. Nem tudom, mit éreznek a többiek, én nagyon boldog vagyok. Tizenhétéves koromban, negyven évvel ezelőt kezdtem a labdát rúgni, s húsz éve, hogy egyesületi vezető vagyok. Külföldön még keveset jártam. Töltöttem ugyan három évet a Szovjetunióban hadifogolyként. s az első világháború után dolgoztam rövid ideig Bukarestben mint szobafestő és mázoló. Aztán mint labdarúgó részt vettem egy romániai túrán 1930-ban. A külföldi utazások sora úgy látszik most nyílt meg számomra. Ta- valy 14 napot töltöttem Bulgáriában és Romániában, egy 57 tagú MEDOSZ sportküldöttség vezetőjeként. S most következik Róma;. s Osztozom Szabó Feri bácsi örömében. Megérdemli a juta- lomutat a római olimpiára. Idestova négy évtizedet töltött ei hűségesen a gyulai sportkörben, s ebből két évtizedet a fiatalok nevelésére, az egyesületi munkára fordított önzetlenül. öt évvel ezelőtt a korábbinál is nagyobb felelősséget hárítottak rá: őt választották a Gyulai MEDOSZ sportkör elnökévé. Azóta fáradhatatlanul munkálkodik azon, hogy a sportkörben minél több szakosztály működjön, s a szakosztályokban minél több fiatal sportoljon. Azokkal a szavakkal búcsúztam Feri bácsitól, amelyekkel a gyulai sportolók: „Viszontlátásra erőben, egészségben az olimpiai élménybeszámolón... — ki — Csővázas tengerparti öltöző-napozót készít exportra a Gyulai Mezőgazdasági hisz A megyei főagronómus jelenti: A Gyulai Mezőgazdasági Ktsz 120 tagú kollektívája újabbnál újabb készítményeivel kelti fel a hazai és külföldi piac érdeklődését. Hazáink különböző tájain és a Szovjetunióban nagyon megszerették többek között a gyulaiak készítette ízléses, igen praktikus önkiszolgáló boltiállványokat és egyéb újdonságot. Jelenleg csővázas tengerparti öltöző-napozó mintapéldányokat készítenek, amelyek iránt a Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában, Svédországban, Németországban és Hollandiában máris igen nagy az érdeklődés. Az egy-két személyes, fonott- oldalú öltöző-napozó nagyon szép, ezenkívül igen könnyű. Előnye, hogy a teteje lehúzható, ilyenkor szeles időben is remek napozóul szolgál. A tengerparti öltöző-napozó sorozatgyártását és exportálását hamarosan megkezdik. Á kalászosok 85 százalékát csépeltük el Bármilyen nagy volt is az igyekezet, augusztus 20-ára, alkotmányunk évfordulójának ünnepére nem sikerült befejezni megyénk területén a cséplést, a megtermett kalászosok mintegy 15 százaléka vár még cséplésre. Kint a földeken keresztekben az ossz termésnek már csak két százaléka van, a többit behordták a termelőszövetkezetek és az egyéniek. A keresztek behordásával és a kombájnszalma lehúzásával mind nagyobb terület válik szabaddá a talajmunkát végző traktorok előtt. A gépállomási és termelőszövetkezeti tulajdonban lévő gépek ez ideig 41 500 hold sekély, 23 800 hold. közép, és 34 770 hold mélyszántást végeztek el. Ugyanakkor ez ideig 15 210 holdra került istállótrágya. Mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni gazdaságokban kaszálják a lucerna harmadik termését, aratják a kendert, s megkezdték a silókukorica betakarítását és silózását is. Ez ideig 33 000 hold lucernát, 2640 hold kendert és 117 hold silókukoricát vágtak le. Az elmúlt hét folyamán termelőszövetkezeteink 173 hold kertet, 285 hold lucernát és vörösherét, 315 hold kukoricát és cukorrépát, öntöztek meg. Megkezdődött a cukorrépa szedése, átvétele Mint ismeretes, a mezőhegy esi, a szolnoki és a sarkad! cukorgyárak szeptember 1-én megkezdik a répa feldolgozását. A megye területén több termelőszövetkezetben a cukorgyári felügyelőkkel történt megbeszélés alapján megkezdték a répa szedését és átadását. A Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében a medgyesegyhézi Béke, a békéssámsoni Ifjú Gárda és Kossuth, a magyarbánhegyesi Béke, a battonyai Vörös Október, a tót- komlósi Viharsarok és még vagy 10 termelőszövetkezet állapodott meg a cukorgyárral a héten történő több vagon répa átadására. A cukorrépa szedése és átadása folyamatos. Ezért fontos, hogy az ütemterv és a megbeszéléseknek megfelelően történjék a répa átadása. Ez elősegíti a betakarítást, valamint azt Í6, hogy a felszedett cukorrépa területek is időben megkapják az őszi talajelőkészületeket. Különösen az apróbb parcellákon való betakarítás a sürgős, hogy a nagy táblák össze- szántását se akadályozza a későre hagyott répa szedése. A cukorgyárak kérése az, hogy a be- ütemezést és a helyes fejelési módot betartsák, hogy ezzel is biztosítsák a. zavartalan és tervszerű répafeldolgozást. Barátilag jöttek hozzánk... Egy termelőszövetkezet és egy lparitanuló-ivitézét tagjainak példamutató összefogása Ebben az évben a gyulai Béke Termelőszövetkezetet a MŰM 613. számú iparitanuló-intézet tanulói, szakoktatói és az intézet nevelői patronálják. Kezdjük mindjárt az elején. Amikor ez év kezdetén arról beszélgettünk, hogy szövetkezetünk területben és létszámban megnövekedett és ez az új helyzet igen sok új, megoldásra váró feladatot állított elénk, akkor baráti kéznyújtással jöttek el hozzánk az intézet vezetői, készen arra, hogy segítsenek nekünk. Miben is állt a segítség? Január —február hónapban, amikor még a határban nem lehetett dolgozni, műhelyükben kijavították a szövetkezet motorjait, munkagépeit, amihez szövetkezetünk csak a főbb alkatrészeket biztosította. Segítséget nyújtottak a politikai felvilágosító munkában, a tagok munkába való bevonásában, valamint a tsz KISZ-szervezetének létrehozásában. kel később a védtelen város egyetlen lángtenger volt, 240 000 ember elégett, szétzúzódott, megcsonkult. Eatherly őrnagy megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést — a „katonai keresztet” 240 000 elégett, szétroncsolt, megcsonkított emberért és előlegül további 60 000 radioaktív fertőzöttért, akik hosszú betegeskedés , után pusztultak el. Amerikába visszatérve Claude-t és legénységét egyik ünnepélyről a másikra vitték, elárasztották őket ajándékokkal és forgatták a „Hirosima hőse” című filmet. Hamarosan azonban torkig lett Eatherly őrnagy az egész cécóval. Lelkiismerete ébredezni kezdetit. Kérdezte, miért kellett most a háború végén a bombát ledobni? Kérdésére azonban nem kapott megnyugtató válaszú Azután gyűjteni kezdte mindazt, amit az elpusztult városról írtak. Látott eredeti fényképeket emberekről, akiknek arcukból minden emberi kiégett. Olvasta a szemtanúk vádló jelentéseit, és megtudta, hogy a robbanás után egy folyó forró vize gyermekeket sodort. Megtudta, hogy 12 év elteltével japan anyák ezrei torz- szülötteket szültek, újszülötteket szem nélkül, farkastorokkal, denevérkezekkel, melyeknek ujjal szárnyszerű hártyával voltak körülfogva. Minden kétségbeesett anya, aki torz gyermek ágya mellett zokogott, minden tanácstalan apa, őt, Claude Eatherlyt átkozza mindörökké .:. A holtakról álmodott, látta a gyermekeket a forró vízben. „Ne dobd a bombát. .. a gyermekek ... nem,«. elégnek...” si- kol tóttá. Az amerikai légierő elbocsátotta az őrnagyot, és idegszanatóriumba küldte. Ott rejtély előtt állottak: órákon át meredt Eatherly öntudatlanul maga elé, majd hirtelen felugrott, ha a távolból motorzúgást hallott, elrohant és ordított: „Jönnek! Bombát dobnak! Segítség! Segítség! Ledobják .. Esetenként üldözési mánia fogta el. Éjjel úgy érezte, hogy japánok, foguk között késsel settenkednek a ház körül, keresik őt, hogy meggyilkolt testvéreiket megbosszulják. Híres ideggyógyászok tanácsát kérték ki. Kipróbált módszereket alkalmaztak, a legdrágább orvosságokat rendelték meg számára, mindez azonban hiábavaló volt. Nem tudták Claude Eatherlyt más gondolatra bírni, emlékezetéből a megtörténteket nem tudták kitörölni, lelkiismeretét nem tudták elaltatni. A helyzet egyre rosszabb lett. Gyakran, mint megszállott, őrjöngött és széttört mindent, ami kezeügyébe került. És azután, amidőn átkozni kezdte a kormányt és mindazokat, akik ismét atombombákat akarnak ledobálni, és akik őt tömeggyilkossá tették, „Hirosima hőse” az államra veszélyes egyénné vált, akit örök időkre el kellett zárni a külvilágtól. Rácsozott kocsiban hagyta ei Claude Eatherly az éjszaka leple alatt a gyógyintézetet. A New York államban levő St. Innocence hatalmas elmegyógyintézetbe szállították. Amidőn átlépte a kaput, acélbilincseket helyezték csuklójára:. s „Ezt kell tennünk, nehogy kikaparja szemeit..mondta az egyik ápoló és vállát vonogatta. „Hirosima hősét” később a texasi Watso elmegyógyintézetbe szállították át. Itt már csak egy egyszeri* szám lett belőle* „ 20465”. Márciustól azután a talajmunkák kezdetével ez a segítség egyre inkább bővült. Az intézet erőgépei megjelentek a szövetkezet területén és szántottak. A mintegy 800 kh területből 500 holdat szántottak fel. Ezt a munkát kiegészítette, majd felváltotta a talaj vetéshez való előkészítése: tárcsázás, fogasolás, rögtörés, amelyből 450 holdat végeztek el. A tavaszi kalászosokból 95 holdat, kukoricából 215 holdat, burgonyából 12 holdat vetettek el. Az őszi takarmánykeverékből betakarítottak 13 holdnyit. Amikor pedig a szövetkezet tagságát szorongatni kezdte a kapálás, az intézet tanulói kapálni jöttek. Két nap alatt 15 hold kukoricát és szójababot kapáltak meg. A szövetkezet 17 holdas gyümölcsösében háromszor permeteztek. Ezután is számíthatunk rájuk... 4ö holdon végeztek szántóföldi gyomirtást. A 12 holdas burgonyatáblán porozást végeztek a burgonyabogár ellen és amikor elérkezett az aratás, aratni jöttek. Nagy volt az öröm a szövetkezetben, amikor az intézet két ara- tógépe, s a két kombájn kiérkezett a területre és megkezdte az aratást. Bár az intézet dolgozói jobban örültek volna, ha az aratni való gabona az elaprózott egykét holdas parcellák helyett 40—50 holdas táblákban van, de azért derekasan helytálltak. Valameny- nyien tudták, hogy az elaprózott parcella az egyéni gazdálkodás hagyatéka volt. Bár a munka a szétszórt parcellákon valóban nem mehetett olyan ütemmel, mint a nagyüzemi táblákon, mi mégis meg vagyunk elégedve munkájukkal. Nehéz lett volna azt a 415 holdnyí gabonát, amit ők betakarítottak, nélkülük learatni. Az aratógépek után ott jártak a tanulók és a bekötött kévéket mindjárt keresztekbe is hordták, a kombájn után pedig lehúzták a szalmát. A kombájnok által elcsépelt gabonát külön tanuló-brigád mindjárt kitisztította. Amikor az aratás végeztével bevonultak gépeikkel, már 200 hold nyári mélyszántás, 300 hold árpa- és búzakereszt, 832 mázsa kitisztított gabona maradt utánuk. Még nem ért véget a segítés mert az év munkáiból még sok van hátra. Mi tudjuk, hogy ezután is számíthatunk rájuk. Valahogy úgy érezzük, hogy a munkában és a közös rendezvényeinken összemelegedtünk, jóbarátok lettünk. Szeretnénk, ha ezek a kapcsolatok a következő években még szorosabbá válhatnának. Mi az eddig kifejtett munkájukért köszönetét mondunk az intézet vezetőinek, tanárainak, szakoktatóinak és tanulóinak. Kérjük, őket, hogy a következő években is maradjanak mellettünk, s patronálják szövetkezetünket ágy. ahogyan ezt eddig tették. Lukács Péter mezőgazdász SZÖLLÖSI Állami GAZDASÁG, Orosháza. A mezőgazdasági nap alkalmából szeretettel köszönti a gazdaság összes dolgozóit, és további munkájukhoz erőt, egészséget kíván. Továbbá szeretettel üdvözli összes ügyfeleit és a vele kapcsolatban lévő vállalatok és tsz-ek dolgozóit. A Szöllősi Állami Gazdaság igazgatósága. 512
