Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

I960, augusztus 20., szombat NÉPÚJSÁG 7 Becsülettel helytállnak »A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé” — olvashatjuk a 11 évvel 'ezelőtt, az országgyűlés által elfogadott alkotmányban. Az alkotmánynak e félreérthetetlen kitételé­ből megértette a mi megyénk proletársága is elhivatottságát. Es tíz évvel ezelőtt, amikor sor került a régi államhatalmi gépezet felszámolására, s az új hatalmat minden tekintetben kifejező tanácsi rendszer megteremtésére, a legkisebb községtől a városokig százával, ezrével foglalták el helyüket a tanácsi szervekben azok az emberek, akik fáradtságot nem ismerve vállalták a proletárállam ezer- regi gondját, akik vállalták őszülő fejjel is a tanulást, a vezetés elsajátítását. Közülük sokan ma is ott szorgoskodnak, ahová a párt és a nép bizalma tíz évvel ezelőtt állította. Választott tanácstagjaink itt, a Viharsaroknak ezen részében is óriási erőfeszítést tettek a nép felemelkedéséért, azért, hogy részt vállalva ez államigazgatás sokirányú munkájából, a mindennapi éle>t közvetlen irányítóiként napról napra szebbé varázsolják környezetüket. Sarkadon a hárommillió forin­tos kultúrpalota építése mellett — melyből kétmilliót a tanács ad — ott van a 32 kilométer járdásí- tás, a 28 kilométer villanyhálózat­bővítés, a fürdő létesítése, óvo­dák és a bölcsőde bővítése, az ötö­dik és a harmadik kerületben már megépült törpevízművek, mely­hez a lakosság sok-sok napos ke­ze munkáját adta. A tíz év alatt több mint 40 kilométer hosszan villamosítottak. Termálkutat já­rattak 1 200 000 forintos költség­gel. A strand mellett most épül, községfejlesztési alapból, a zárt fürdő. Tízmillió forintos költség­gel Gyomán is megkezdték a tör­Az orosházi tanácstagok megtekintik az épülő új tanácsházát pevízmű építését. Ötvenezer fo­'A magunk mögött hagyott tíz esztendő alatt tanácsaink gazda­sági, politikai és kulturális vonat­kozásban egyaránt nagy feladato­kat váMottak valóm, Megyeszerte jól ismert már a gyulai stmndfürdő, melyre a köz­ségfejlesztési alapból és más anya­gi forrásból 12 millió forintot köl­tött a városi tanács. A 7800 méter hosszan létesített négy törpevíz­mű, a több mint 38 ezer méter; járdásítás, az 52 ezer négyzetmé­ter útépítés, a 30 ezer méter hosz- szú villanyhálózat-bővítés, a terü­leti bölcsőde és az iskolák építé­se, a szabadtéri színpad létesítése és sók egyéb más arról tanúsko­A gyulai városi tanács vezetői a jövő évi tervet szemlélik dik, hogy Gyula város 80 tanácss tagja s a vezetők jól sáfárkodtak a nép bizalmával. Orosházán az ötven kilométer járda felújítása, a Ruhagyár létre­hozásáért, a Vas- és Kályhaipari Vállalat bővítéséért folytatott küzdelem jórészt a városi tanács vezetőinek s a száz tanácstagnak a nevéhez fűződik. Széppé vará­zsolták Gyopáros-fürdőt. A ta­nács tagjai szorgalmazták a gim­názium és a magtisztító felépíté­sét is. Most a kórház bővítésén és az üveggyár létesítésén fáradoz­nak — eredményesen. Már épül nyolcmillió forintos saját beruhá­zással a kétemeletes tanácsháza is. — Épül Sarkadon a modern járási művelődési ház Hamarosan átadják rendeltetésének a gyomai fürdőt rintos költséggel piaci standokat építettek, ahol a tsz-ek árusíta­nak. Van már a községben könyv­tár, orvosi rendelő, bölcsőde, nap­közi otthon. Épült három új óvo­da. A község főterén neoncsöves közvilágítást találunk. De hosszan lehetne írni me­gyénk mindegyik községéből, vá­rosából azokról a 100 milliókat érő létesítményekről, melyek a tízéves tanácsrendszer idején lé­tesültek. S e tíz év alatt óriásit léptek előbbre tanácstagjaink és a vezetők egyaránt a képzettségben, a messzebblátásban, akikre ■— nem kétséges — további nagy fel­adatok valóra váltása vár. Balkus Imre Az „illegális“ KISZ-szervezet — Ez a pórbíroda? — kérdezte az utas, és bizonytalanul néz- gelődött kifelé a gép­kocsiból. — Ott a bejárat — mutatott egy ajtóra a gépkocsi vezetője, és elővette az útinap- lót; Az utas kiszállt és elindult a jelzett irányba, majd beko­pogott az iroda ajta­ján. — Jónapot, Bandi bátyám! — köszön­tötte örömmel a köz­ségi párttitkárt, s a derék embernek ki­járó tisztelettel mele­gen kezetrázott vele. — Hát eljutottunk végre magukhoz is, ide a térkép szélére — folytatta mosolyog­va a járási elvtárs, majd komolyan hoz­zátette — a KISZ- szervezet ügyében jöttem. — Hát akkor ül­jünk le és beszéljük meg — szólt a titkár, és hellyel kínálta a régen nem látott elv­társat, majd a körü­löttünk álló fiatalok­ra mutatva megje­gyezte: — ök maradhat­nak, elvégre érdekel­ték a dologban. — Sőt nagyon jó, hogy éppen itt várt­nak — sietett a vá­lasszal az elvtárs és rendre bemutatkozott a legényeknek. — Nos elvtársak, arról van szó — folytatta a megkezdett beszélge­tést —, hogy a járás­nál már igen sok szé­pet hallottunk a köz­ségbeli fiatalok mun­kájáról Tudjuk, hogy kiválóan dolgoznak a termelőszövetkezetek­ben, és igen jól mű­ködik a színjátszó cso­portjuk is. Csak egy hiányzik, de az na­gyon: a KISZ helyi szervezete. Kellene itt egy szervezet, mely összefogná a tsz-fia- talok erejét.. i — Mit mosolyog Csákvári elvtérs? Ko­moly dolog ez, nem nevetndvaló — nézett elképedve a járási küldött, s látva, hogy a titkárnak még a szeme is nevet, sőt ravaszkásan csillog, megsértődve, nehez­telő hangon folytatta: — Azért nincs a tszr ben KISZ-szervezet, mert nem veszik ko­molyan az elvtársak a fiatalok dolgát.. s Megint elakadt a szava és gyanakodva nézett körül. Ezek alig bírják visszatar­taná a nevetést — gondolta magában és zavartan végignézett a ruháaztán, hogy tar Ián az öltözékében látni valami humoro­sat. A titkár látva a kiküldött élvtárs fe­szengését, mosolyog­va felállt, majd ko­molyra váltva a szói, rámutatott az egyik délceg, nyüt szemű legényre: — Bemuta­tom a termelőszövet­kezetünk KlSZ-alap- szervezetének titká­rát. Ök pedig szintén vezetőségbeliek — mutatott a többiekre is. — És mi . -.. ? Ve­lünk ... ? Nekünk .; a nem is szóltak? — — kapkodta a meg­lepett szavakat a já­rási vezető elvtárs. — De hiszen ez egy „illegális” KlSZ-szer- vezet! — Az. „Illegális” — válaszolták amazok mosolyogva, szinte egyszerre. — Pontosabban csak volt, mert most lelepleztük — jegyez­te meg a titkár egy kis ugratós ízzel a hangjában és boldo­gan, mert látta, hogy a meglepett járási élvtáns szemét is ki­kezdte a szervezet megalakulását nyug­tázó öröm. Boda Zoltán 114,8 százalékra teljesítette féléves tervét a Békési Építffipari Ktsz A Békési Építőipari Ktsz év­ről évre fejlődik. A tagság jó munkájára jellemző, hogy a ma­gas, évi tízmillió termelési terv első félvre eső részét 114,8 %-ra teljesítették. Nyereségük pedig 144 ezer forintot tett ki. A ktsz főprofilja a kőműves, ács, festő, asztalos, villanyszerelő, bádo­gos és üveges munkák. A tsz- nek különféle épületeket építe­nek, a kereskedelemnek pedig üzlet berendezéseket készíte­nek. Mezőmegyeren a Hunyadi Tsz-nek 50 férőhelyes növen- dékmarha-istállót építenek, s ezt a jövő héten adják át 181 ezer forint építési költséggel. A két- sopronyi Dózsa Tsz-nek 250 ezer férőhelyes húscsibe neve­lőt készítettek 219 ezer forin­tért. A békési Kossuth Tsz-nél 250 férhőelyes süldőszállást épí­tettek és ezt augusztus 17-én adták át rendeltetésének. A bé­késcsabai Előre Tsz-nél 77 ezer forint értékben gondnoki la­kást építettek. A Bútorértéke­sítő Vállalatnak negyedéven­ként 50 kétajtós szekrényt ké­szítenek. A Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat­nak még az elmúlt félévben ké­szítették Orosházán az önki- szolgáló edényboltot 150 ezer forintos költséggel, Békéscsa­bán pedig a női és férfi divat­áru üzletet 150 ezer forintért. Békéscsabán a Tiszti Klubot átalakították és tatarozták.-—e. ö.—ís A 38. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából szeretettel üdvözöljük kedves fogyasztóinkat, vevő vállala­tainkat és a szövetkezet dol­gozóit. Üzemünk termékét, a gyógy- pemetefü cukorkát gyógyha- tásánál fogva, köhögés ellen és a dohányosok körében az egész országban ismerik és szívesen fogyasztják. Minden időben jó, próbálja meg ön is! Gyártja és forgalomba hozza Földmíivesszövetkezeti Cukorkaüzem, Békés Kapható minden üzletben 505

Next

/
Thumbnails
Contents