Békés Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
I960, augusztus 20., szombat NÉPÚJ SÄG 3 A szövetség jegyében Evek óta a mi megyénkben is hagyományossá lett, hogy ezen a napon, alkotmányunk törvénybe iktatásának évfordulóján munkás-paraszt találkozókat rendeznek. Üzemi látogatásra hívják meg a munkások a termelőszövetkezetek gazdáit, vagy fordítva, a termelőszövetkezetek gazdái látják vendégül hű segítőtársukat: a munkásokat. Amikor űyen találkozókról hallok, mindig eszembejut a múlt, amikor a kapitalista társadalmi rend valósággal széttépte a munkások és a parasztok egymáshoz közeledésének még a leggyengébb szálait is. Akkor még kevesen értették, miért igyekeznek a tőkések e két osztály között ellentétet szítani. Ma már tud- juk, és ez nagyon jó. Tudjuk, hogy egyedül a munkásosztály is mennyi kellemetlenséget okozott a tőkéseknek. S ha a munkásosztály és a parasztság már annak idején egymásra talál, csak megközelítően, akkor még hatvár- nyozottábban érvényre juttatták volna akaratukat közös elnyomóikkal szemben. örvendetes, hogy ma már ez a számát tekintve is alapvető két nagy osztály évről évre mindjobban egymásra talál. S ez az egymásra találás — mely őszinte — nem azért szilárdul, hogy a tőkésekkel hadakozzon. A magunk mögött hagyott másfél évtized évről évre mindjobban ar- arről győzte meg különösen pa rasztságunkat, hogy ez a barátság, vagyis az őszinte szövetségre lépés, ha valaha hasznos és szükséges volt, úgy most, amikor egy célért, a szocializmus felépítéséért állunk csatasorba, különösen az. Ma már jól látja és érti parasztságunk, hogy a munkás— paraszt szövetség kiteljesedése csak a kölcsönös barátság alapján lehetséges. S hogy ez mennyire alapvető fontosságú, különösen a múlt év decembere óta, azt a néhány hónap óta termelőszövetkezeti gazdákká lett emberek is mind■ jobban látják. Igen, parasztságunk tudja és érzi, hogy mit jelent a munkásosztály segítsége: a több gép, a több ruha és a több kultúrcikk. Tudja és érzi parasztságunk, hogy e szövetség teszi lehetővé a kevesebb fizikai munkával való többtermelést, mely az országnak, s benne a munkásnak, a parasztnak egyaránt érdeke. Es azt is mindtöbben megértik, hogy e szövetségben élés azt is jelenti: a munkásosztály is elvárja parasztságunktól — s itt elsősorban a termelőszövetkezetek gazdáira gondolunk —, hogy többet termeljenek a gépekkel, mint évekkel ezelőtt a mezsgyékkel határolt szűk parcellákon. Ezek a gondolatok jutottak eszembe ezen a napon, alkotmányunk törvénybe isktatá- sának évfordulóján, amikor a mai munkás—paraszt találkozókon a mindjobban szilárduló szövetségre ürítik poharukat a munkások és parasztok, s holnap után új sikerek elérésére ragadják kezükbe a munka szerszámait. Balkus Imre na, ha egy gép, amelynek navigációs műszerei csődöt mondotta, akaratlanul is behatóit a szovjet felségterület fölé. Nem is szólva arról, hogy egy ilyen világégést egy gép saját személyzete saját szakállára is kirobbanthat Lewis számára állandóan idegpróba volt ez a rárepülés a „rizikók vonalára”, ahogy ő a „biztonsági határt” nevezte. j,Vajon komoly dolog lesz-e a mai? Jön-e parancs a továbbre- pülésre?” Ezek a kérdések cikáztak át agyán keresztül unos-un- talan. McKay százados, aki mellette ült, szemmelláthatólag nem enyhítette e bizonytalanságot Hiába kereste Lewis a százados szemeiben a belső izgalom tükrözését McKay tekintete hűvös maradt, mint mindig. A főhadnagy kezdetben titokban csodálta azt a fagyos nyugalmat, amelyet parancsnoka tanúsított a háború fuvallatában. Szinte emberfelettinek tűnt előtte az önuralomnak az a mértéke, amelyet magára erőltetett. Lewis később észrevette, hogy McKay-nek tulajdonképpen nem is kell erűi, gyűjtenie ahhoz, hogy megőrizze nyugalmát. A százados, akárcsak egy robotember, érzés- és gondolatnélküli ember volt, aki mechanikusan végrehajtott minden parancsot. A repülőgép kapitányát a Colorado állambeli Denver repülőakadémiáján nevelték ilyen emberré. A testi és szellemi kiképzés ezen üatszményében lelkileg átgyúrtak mindenkit. Az eredmény, ami kijött: technikailag perfekt és gyilkolásra jól kiképzett tisztek, akik azonban a szolgálati szabályzaton túlmenően alig tudtak gondolkozni. Ugyanez az életút állott Neal százados, a radar-megfigyelő mögött. Egy pontban azonban lényegesen különbözött McKaytól: ő politikailag fanatikussá vált. Kommundstagyűlölővé, akinek az járt a fejében, hogy egyszer majd csattan az ostor, hogy „a vörösök koponyájához vághassa a bombát.” A kabinban lévő többi társaival Neal nem volt éppen a legjobb kapcsolatban, noha buzgösá- ga nem ismert határt, hogy megnyerje bizalmukat. McCall és Schmitz őrmester azonkívül, ami szolgálatilag szűk. séges, alig váltottak szót vele. Arra gyanakodtak ugyanis, hogy a radar-megfigyelő a katonai titkos-szolgálat besúgója. Ez a gyanú akkor merült fel, amikor McCall egyszer éles letolást kapott a támaszpont helyettes parancsnokától „ a szolgálati titkok be nem tartása és az USA szövetségest hűségére vonatkozó odavetett megjegyzései miatt”. McCall egyszer egy ivászaton, amelyen a legénységen kívül még három tiszt volt jelen, ecsetelte azokat a bevetéseket, amelyeket az angliai Sculthorpe SAC-támaszpontról felszállva hajtottak végre. A „Levegő gyermekei” elnevezésű titkos akció során radartámadásokkal Példásan törődnek az ország kenyérellátásával a gyomai járásban Augusztus elején termelőszövetkezetből termelőszövetkezetbe motorkerékpározott Szujó Gergely, a terményforgalmi gyomai járási kirendeltségének vezetője és Gajdács György, a járási fő- agronómus. Nehéz elhinni, de így van: a cséplés és az idei gabona- felvásárlás kellős közepén a jövő évi kukoricaszállítási szerződéseket kötötték. Mégpedig eredményesen. A gyomai Győzelem Tsz 30, a gyómai Dózsa 30, az ecseg- falvi Egyetértés 10 vagon kukoricára kötött szállítási szerződést. Két és fél napi látogatás eredménye 107 vagon kukorica. — Miért kellett úgy sietni ezzel? — kérdeztem Szujó elvtárstól. — Azért, mert ez a szerződés a 30 mázsás mozgalom keretében történik, tehát a szerződő tsz-ek műtrágyát kapnak a kukoricáért, aminek egy részét most ősszel akarják elszórni. A gyomai Dózsa Tsz vezetői azt mondták: szívesen szerződnek, mert a kapott műtrágyával többletként termelik meg azt a 30 vagon kukoricát, amire kötelezettséget vállaltak. Egyébként a járás valameny- nyi szövetkezete híve a műtrágyázásnak. A gyomai Alkotmány 14 —15 mázsa búza termést ért el nagyobb adagú műtrágya használat után, az endrődi Kossuth Tsz pedig 13 mázsát. A gyenge talajáról ismert ecsegfalvi Egyetértés Tsz egy 50 holdas búzatáblára holdanként 4—5 mázsa műtrágyát szórt, s 17 mázsa átlagtermést csépelt róla. — Ezek szerint van búza bőven a járásban, s nem valami más titka van annak, hogy magasan vezetnek a felvásárlásban a többi járások előtt. Aztán meg itt előbb is kezdtek csépelni, mint máshol. — Kétségtelen, hogy a déli megyékhez viszonyítva vagy másfél hét előnnyel kezdődött nálunk a cséplés, de ennyi hátrányt okozott is az esőzés. Míg augusztus első hetében 18 százalékot emelkedett a felvásárlás, a második héten már csak 10 százalékot. A korábbi cséplés persze nem minden. Azt, hogy a járásban erre az évre 150 vagon szabad gabonára kötöttek szerződést, elsősorban a termelőszövetkezeteknek köszönhetjük. Azért, mert igyekeztek minél többet szerződni már előre, aztán mikor már fel tudták becsülni a termést, pótlólag is szerződtek. Például az endrődi Üj Barázda a tervezettnél egy és fél, a dévaványai Aranykalász pedig két mázsával termelt többet, s a többletet eladják. A dévaványai Aranykalász az eredetileg leszerződött 1000 mázsa búzát aratás előtt még megtoldotta ezer mázsával, s most a tagok háztáji földadóját is természetben szállítja be. S ez nem egyedülálló példa: az endrődi Aranykalász 66, a dévaványai Gábor Áron 65, az ecsegfalvi Egyetértés 50, az endrődi Kossuth Tsz 44 mázsa ■POOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Tíz éve a közös úton búzát szállított be háztályi földadóra. — Szújó elvtárs úgy beszél ezekről az eredményekről, mintha spontán, a kirendeltség fáradozása nélkül születtek volna. — Szó se róla, sokat tett a hét raktáros és a hét felvásárlási ügyintéző is, akik a tsz-ekben töltik munkaidejük nagy részét. De egy cseppet sem kisebb a jelentősége annak, hogy a járási pártbizottság is, a járási tanács is szinte állandóan napirenden tartotta és tartja a felvásárlást. A legnagyobb elismerés természetesen a tsz-ek vezetőit, tagjait illeti, akik megértették, hogy ők is jól járnak a felesleges gabona értékesítésével meg az állam is. körülbelül ennyi a „titka” annak, hogy a gyomai járás már csaknem 90 százalékra teljesítette ez évi gabonafelvásárlási tervét. A napokban, a cséplés befejezését meg sem várva, megkezdődik a jövő évi gabonaszállítási szerződéskötés. Az idei sok szép példa ígéret rá, hogy a gyomai járás szövetkezetei jövőre sem lesznek szűkmarkúak az ország kenyér- ellátásának segítésében. Kukk Imre London és Párizs atommegsemmi- sitését kellett gyakorolniuk. „Ha egyszer kitör a baj, szövet- < ségeseink fővárosait is hamuvá $ kell tennünk, amennyiben az ' orosz offenzivába megy át” —? mondotta McCall. „Ez a mi sző-' >vetségesi jelszavunk: Ha te is< testvérem akarsz lenni, betöröm a£ fejed.” MacCaü, amidén a letolást ? megkapta, nyomban tudta, miérté tűnt el még aznap és miért lopta 5 magát a törzs épületébe Neal szá-i zados, amidőn a „Levegő gyerme-J kei” akciót ki fecsegte. McCall és Schmitz számára' egyáltalán nem volt könnyű és< egyszerű megszabadulni a tolako-5 dó radar-megfigyelőtől. Egy ké- < rétién parancs kötötte össze ugya- ( nis a legénység tagjait, még akkor ' is, amikor kimásztak a bombázóból egy-egy hosszú út után. A háti pilótának mindig és mindenütt? együtt kellett maradnia, hogy ? mindenkor bevethetők legyenek. £ Ha bármelyikük el akart menni J beérkező postájáért vagy sört inni, vagy hajat vágatni, az egész< „team”-nek vele kellett mennie.' Közösen ettek, nevettek, repültek, c Alig maradt egy darabka az ? „énből”, nem volt talapalatnyi játéktér sem a személyes érdekek' számára. Az idő múlásával torkig? lettek egymással, súrlódásokra,? került sor, amelyek még több ide-? get emésztettek fel, hogy tovább-i ra is mint a láncszemek együtt? együtt maradjanak... e A körösladásyi Űj Barázda Termelőszövetkezet 15 alapító tagja a tsz fennállásának 10. évfordulóján díszes oklevelet kapott a nagyszerű úttörő munka elismeréséül s azért, hogy a legnehezebb időben is, jóban rosszban kitartottak a közös gazdálkodás mellett. Képünkön balról jobbra: Pándi Gábor, idős Bak Miklós (az ellenforradalom idején 23 anyakocát védett meg a özéjjelhurcolástól), Tóth Ferenc juhász (ő 200 anyabirkát nem engedett széjjel hurcolni). Tóth János és ifj. Pozsár István, akinek kitüntetés is csillog a mellén. A jubileumi ünnepségen visszaemlékeztek a kezdeti nagy küzdelmekre s örömmel állapították meg, hogy érdemes volt, mert ma már bőséget, jólétet biztosít a körösladányi Üj Barázda Tsz. Százkilenvenkét tagjának és azok népes családjának. ÍGY KÖNNYEBB A MUNKA A tótkomlóst Haladás Tsz-határában nagy iramban halad a trp^yaszórás A helybeli gépállomás trágyaszöróit ftó* műszakban üzemeltetik, így fele annyi idő' alatt teljesítik a tervet, és jut egy fél gépkapacitás a többi szövetkezeteknek is.
